Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-11 / 34. (2847.) szám
^^<HiyV\AGÍíARHIRIiAP> 1932 február 11, csütörtök. ■llL.J.i'l ■1L'. "S3 Flohr első veresége a londoni versenyen London, február 10. A nemzetközi mester verseny nyolcadik fordulóján Maróczy, a verseny szeniorja, az egykori világhírű triász: Duras, Maróczy, Schiechter, egyetlen aktív tagja, Aljechinnel került össze és egy izgalmas kettős huszár játékban remist csikart ki és igy sikerült veretlenségét megőriznie. Ezzel szemben Floíhrt az első baleset érte a londoni versenyen. Sorsolása olyan volt, hogy a verseny első felében a gyengébb ellenfeleket kapta, akiket nagy biztonsággal gyűrt le és igy hat fordulón keresztül szorosan együtthaladt a vezető Al- jeokinnel. A nyolcadik fordulón mint sötét Tartakowernel került össze, akinek vezér- gyalog-megnyitásával szemben az indiai védelmet választotta, fokozatosan azonban mind nagyobb és nagyobb hátrányba került és a játszma megszakításánál vesztésre áll. Koltanowsky a Winter elleni indiai játszmájában minőséget szerzett és igy győzött. A Miiner—Miss Menshik és a Bürger—Sul- tan Khan játszma függőiben maradt, Men- sihikne és a Khanra előnyösebb állásban. Khasdannak is jobb kilátásai vannak a Tho- mas ellen függőiben maradt játszmájában. A fiiggőpartiek közül A'ljechin a harmadik ülésben győzelemre vitte Bürger elleni partieját. Menshik szabadgyalogijának ügyes előrevi telével legyőzte Wi n tért. A versenyben most már csupán Alijechin és Maróczy veretlen. Állás a nyolcadik forduló után: A'ljeohin 7, Flclhr 5 (2), Sultan Khan 5 (1), Khasdan 4Ví (1), Maróczy 414, Tartakower 4 (1), Koltanowsky 4, Miss Menshik 3 (1), Milner- Barv 2 (1), Bürger 1 (3), Thomas 1 (2), Winter 1. Veszedelmes kaland az elelántokkal Egy vadász naplójából A száraz időjárás végdfelé járt. Útközben korán reggel friss elefántnyomra akadtunk. Azonnal megállítottam a csapatot. Tudtam jól, hogy csak azonnali erőltetett üldözéssel tudjuk elérni ez eleántcsordák és a podgyászhordók nagy részét hátrahagytam azzal ez utasítással, hogy a legközelebbi kutnál várjanak meg. Nyolc órán át eszeveszetten üldöztük az elefántokat. De még mindig nem közelíthettük meg a csordát. Ellenkezőleg. A nyomok, emelyek eddig párhuzamosan haladak és amelyekből tizenöt-húsz elefántból álló csordára következtettünk, egyre jobban szűkültek és végül csak egyetlenegy nyomot találtunk. Ebből azt következtettük, hogy az állatokat nyugtalanítja valami. Ha egy csorda megvadul, akkor az állatok egymásnak a nyomába lépnek. & ilyenkor teljesen lehetetlen megállapi- t-ani, hogy hány darabból áll a falka. Olyan gyilkos tempót diktáltam, hogy kókuszdiót kellett osztogatnom az emberek között, mert már csaknem elaléltak a fáradságtól. Pihenés nélkül folytattuk utunkat Egyszerre megfordult a szél. Eddig könnyű, de számunkra kedvezőtlen 6zellő fujdogált, most azonban ellenszelet kaptunk, úgyhogy jobban ösztökéltem az i ébereimet, hogy használjuk ki a kedvező körülményt. Újabb óra telt el. A steppe izzó melege kiszárította a torkomat. a lábom fájt, az ag^velom kalapált a hallatlan erőfeszítéstől. Gépiesen, de egye^etessn és gyorsan haladtunk tovább. Egyszerre a gyenge szél erős elefántszagot hozott felénk. Elővet'em a távcsövet és mintegy háromezer méier távolságban sötét pontokat láttam közeledni. Elefántok voltak. Suttogó hangon utasításokat adtam és sző nélkül tovább haladtunk. Szerencsénk volt. A szól, amely az elefántok felől fújt, megerősödött. Körülbelül négyszáz méternyire a csordától ,íp’1 adtam két teherhordónak, hogy maradjanak hátra, csak a fegyverhordozó követhetett engem. Hason csúszva, a szórványos mimózákat és akácfákat használva fel fedezéknek, mintegy száz méternyire közelitettük meg a csordát. A 6zivem eszeveszettem dobogott Huszonegy elefántot számoltam össze. Három hatalma.. hím félrevonult a nőstényektől, amelyek között három kölyökele- fánt is volt. Jelt adtam a boynak, hogy maradjon hátra és még tovább csúsztam. A szél még mindig nekem kedvezett Hangtalanul mozogtak az óriási állatok, csak a fel- ét lecsapkodó fülek ritmikus zaja hallatszott. Elvkor legnagyobb ijedtségemre hirtelen irányt változtatott a szél. Átható, trombitaszerü üvöltéstől rázkódtam össze. Magasra emelt ormánnyal elöltem állt az egyik him, a fejét nekem szegezve és vad iramban az egész elefántcsorda követte olyan sebességgel, hogy én — szerencsémre — már nem tudtam rájuk lőni. ösztönszerüen a földhöz lapultam, készen arra, hogy agyontapossanak, .lobra ét balra a mimózáktól, amely mögött feküdtem. elrohantak mellettem a hatalmas állatok és úgy’törték a száraz akée'ákat, mint a gyufaszálakat. Kábultan tápászkodfam fel egy ' ő múlva, az orrom tele óolf erős elefántszaggal. Az állatok már régen eltűntek és all" ’om megérteni, hogy én és a fegyverhordozóm is sértetlenek maradtunk. A párisi Dunihowshy-áífér az aranycsinálás problémáját újból felszínre vetette A fogságban lévő mérnök egyik kísérlete sikerüli — Elméletileg a kérdés megoldható, de a gyakorlatban még nincs meggyőző eredmény hatjuk, hogy a kezdetben lelkesedő világhírű Páris, február 9 A modern alchimisták sorában kétségtelenül a legérdekesebb egyéniségek egyike Dunikovsky lengyel mérnök, akinek bűnügyi afférja az elmúlt hetekben egész Európában nagy feltűnést kellett. A rendkívül tehetséges és nagy képzettségű lengyel kémikus ugyanis a francia déli tengerparton konzorciumot hozott össze és ltoquebruneban költséges laboratóriumot szerelt fel, amelyben aranycsinálási kísérleteket folytatott. A konzorcium tagjai előtt többször produkált eredményeket és igy az üzleti emberek vakon megbíztak benne. Csak később rendült meg ez a bizalom, amikor Dunikovsky költségei mind több és több pénzbe kerültek és gyakorlati eredmény nem mutatkozott. Végül a konzorcium tagjai feljelentéssel éltek a lengyel mérnök ellem, aki vizsgálati fogságba került és most a párisi fogházban várja a fő- tárgyalást. Mint minden olyan bűnügyben, amelyben tudományos problémák és még el nem döntött kérdések szerepelnek, itt is rendkívül érdekes motívumok merülnek fel és Dunikovsky sorsa nagyrészben a szakértői véleményeken fordul meg, meg azon a tényen, vájjon valóban tud-e aranyat produkálni, mint ahogy azt a vizsgálat folyamán is változatlan kitartással hangoztatja. Az elmúlt napokban egy francia tudós laboratóriumában rendkívül érdekes kísérletek mentek végbe, amelyekben a vizsgálati fogságban levő Dunikovskynak igazolnia kellett aranycsináló képességeit. A kísérletek tíz órán át tartottak, már délután két órakor megkezdődtek és a késő éjszakai órákba nyúltak be. A különös experimentumokon a vizsgálóbíró, az állannügyész, egy csomó ügyvéd és a Sorbonne szakértő professzorai vettek részt és a komoly tudomány módszerei alapján figyelték Dunikovsky működését, vájjon megfelel-e az a komoly tudományos kísérletezés követelményeinek. A kísérletek eredménye azonban kétséges, ítéletet sem ebben, sem abban az irányban nem lehet hozni és a párisi napisajtóban, meg a tudományos szaksajtóban is most annál nagyobb hévvel indult meg a vita Dunikovsky képességed körül. A vádlott Dunikovsky mérnök tipikus szláv nyugalommal lát munkájához. Először is órák hosszat fáradozik azzal, hogy titokzatos aranycsináló gépezetét rendű eh ózza. Ezalatt az idő alatt izmos rendőrlegónyek azon fáradoznak, hogy nagy bronztégelyekben több ötven gramnyi súlyú, földpátból és kvarcból álló csomagocskákat porrá zúzzanak. Mikor ezzel a munkával elkészültek, az igy nyert pormennyiséget egy elektromos kályhában 1400 Celsius fokra hevítik, azután az izzó port ólomlapra terítik ki és 110 ezer voltos áram hatásának teszik ki. Ezután újból félbe vi tik a masszát a kályhában, majd a mérnök az izzó tömeget besugározza a titokzatos Z-sugarakkal. Félórán át pattognak a szikrák, zizegnek a drótok, zümmögnek a lámpák. Ezután a megkínzott kvarcport a mérnök sósavas oldatba teszi, gondosan lemér egy bizonyos higauymennyiséget, bekeveri a kvarcporba és azután ezt a masz- szát megszáritja. Az első kísérlet eredménye teljesen negativ. Az aranynak semmi nyoma. A szakértők azt kérdezik Dunikovsky tói, honnan magyarázza a sikertelenséget. A mérnök nyugodtan azt feleli, hogy készüléke n-incs teljesen rendben. A második kísérlet lefolyása sem kedvezőbb, mert a kisérletezés közben egy rádiumlámpa szétpattan és a szerteszökő üvegszilánkok megsebesíti a mérnök jobb szemét. Dunikovsky azonban makacsul folytatja a kísérletet. Közben már nagyon előrehaladt az idő, mire az udvarias háziúr, Guillet professzor, a Sorbonne nagyhírű kémikusa a bírósági személyeket és a szakértőket frissítőikkel kínálja meg. Tömegével fogynak a sonkászsemlyék és a tea, de még étkezés közben is tart a szenvedélyes vita. Dunikovsky két üveg ásványvizet nyel le és azután tovább folytatja munkálatait. A harmadik kísérlet sikerült, a szakértők öt gram aranyat találtak a keverékben. A nagy vita azonban szenvedélyes hévvel folytatódik, órák hosszán át figyeli Dunikovsky és a szakértők kara a kis sárga port a mikroszkóp alatt. Amíg Dunikovsky bölcs hallgatásba burkolódzik, a szakértők és a jogászok arról vitatkoznak, vájjon a talált arany menny iség normális-e, vagy pedig valóban több, mint amennyi a gyakorlati tudomány princípiumai szerint várható volt. Hogy a vitának véget vessen, Dunikovsky negyedik kísérletet ajánl fel. Újból csörömpölnek a ‘túlfűtött laboratóriumban a mozsarak, újból felizzanak a kályháik ée a rotorták, de amikor az elektromos átizzással és sugárzással kezdik a munkát, egyik robbanás a másik után következik be. Minden biztosíték elpattan,- vag-y átizzik. Mivel közben éj-- félre jár az idő, elhatározzák, hogy a kísérletek folytatását máskorra hagyják. Asz akér tők k ü 1 önben azt indítvány ózz ák, hogy az elkövetkező kísérleteket többé ne az Institut de Francé párisi laboratóriumában folytassák, hanem tegyék át azoknak színhelyét Dunikowsky roquebrunei laboratóriumába. Parisban ugyanis egyszeriben csupán ötvengram- nyi kvarcanyagot lehet szétzúzni a mozsarakban, míg Dunikowsky riviérai laboratóriuma úgy van berendezve, hogy egész tonnányi anyagot lehet egyszeriben porrá zúzni, Mindenesetre a helyzet az, hogy a tízórás kisérletezés ellenére objektív tudományos módszerrel még nem lehetett eldönteni, vájjon Dunikowsky valóban tud-e aranyat csinálni, vagy sem. Az első pillanatra Dunikowsky kísérletei tiszta hókusz-pókusznak látszanak. Mi az a titokzatos rádiumlámpa? A technikusok nem ismernek ilyen eszközt. A titokzatos Z-eugara- kat sem ismeri a fizika. A technika forradalmai azonban arra kötelezik az elfogulatlan megfigyelőt, hogy még a jogosult szkpeszissel szemben is szkepszist szegezzen. Ebben az esetben az elfogulatlanság azért is indokolt, mert a lengyel-francia aranycsináló kísérletei több pontban megegyeznek Miethe német profesz- szor munkálataival, amelyek évekkel ezelőtt egész Németországot lázba hozták és az akták mind a mai napig nincsenek lezárva. Németország legnagyobb tudományos szakemberei, köztük a világtekin- télynek örvendő, Nobel-dijas Haber professzor sem tudott kimutatni hibát, vagy inkorrektséget Miethe professzor kísérleteiben. Ezek a kísérletek azonban befejezésük alkalmával tudományos szempontból teljesen elfogadható módon mutatták ki az arany jelenlétét. Amikor Miethe 1925-ben kísérleteinek eredményével elsöizben lépett a nyilvánosság elé, maga Haber professzor volt az, aki eredményéhez szerencsét kívánt és a kémiai társaság egy nyilvános ülésén Miethe professzort olyan embernek nyilvánitóttá, akit a tudomány történetében örök érvényű hely illet meg. Haber professzor különben maga is hosszú ideig kísérletezett érd em én y télen ül az arany előállításával, ö erre a célra a tenger habját használta föl. Talán eredménytelen kísérleteiből magyarázMindazon szlovenszkói és ruszinszkói illetőségű magyar nemzetiségű fői skálái hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai főiskolákon végzik és az 1931-32. tanév II. felében is dijtalan vagy fóláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Nagybizottság elnökségéhez címezve, az alábbiak tekintetbe vételével, 1932 február 20-ig MágócSy-Dietz Sándor dr., Prága, Václavské iráni. 62. II. 17 címre küldjék el. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a kővetkezőket: I. a kérelmező vezeték, és keresztneve, 2. az egyetem, 3. a fakultás megnevezése, 4. az imimatrikuláció kelte, 5. hányadik félévre iratkozik be, 6. állandó lakhely, 7. vallás, 8. teljes születési dátum, 9. esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. a tandíjmentesség kelte és száma, 12. ifjúsági egyesületi tagság igazolása. II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegén ysersu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak igazolni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy !iiteles másolatban melléklendők : 1. oly szegénységi-vagyontálán sági bizo- nyitvány, amilyet a főiskola a tandijelengeprofesszor később Miethe professzor ellenségeinek táborát vezette, akik elkeseredett hévvel küzdöttek a német aranyosináló ellen, annak haláláig. Miethe halála gyakorlatilag az affér befejezését jelentette, elméletileg azonban a kérdés még most sincs eldöntve. Miethe azt állította, hogy az aranyat a higanyatomok átváltoztatása utján nyeri, ellenfelei viszont azt erő- sitgettéik, hogy az arany a kísérleti apparátus elektródjaiból és más alkotórészekből, igy például a professzor aranykeretü szemüvegéből került a keverékbe. Azonban egyetlen félnek sem sikerült álláspontja mellett döntő bízonyitéko-’ kát hozni. Miethe professzor és a japán Naga-oka, aki Miethevel csaknem egyidejűleg lépett a nyilvánosság elé aranycsináló művészetével 6 a látszat szerint Dunikowsky is munkálatait arra bazirozza, hogy minden elem atomjai a két ősegységnek: az elektronnak és a protonnak kombinációiból áll. Ebből azután az következik, hogy az egyik elemnek atomjai átalakulhatnak egy másik elem atomjaivá. Az atomoknak ilyen átváltoztatását, bár igen kis mennyiségben, elsöizben az angol Ruthef árnak sikerült végrehajtani és Rutheforn nyomában egy sereg más elméleti kutató is eljutott erre az eredményre. A higanyt az elemek periódikus rendszerében közvetlenül az arany mögött találjuk. A higanynak atomsu!ya 201, az aranyé 197. Ha a két atomszámot egymásból kivonjuk, az eredmény 4 lesz. A 4 azonban a hélium tomszáma és igy közeli a sejtés, hogy a higany az arany és a hélium atomjainak kombinációiból álL Ha tehát megfelelő fizikai-kémiai eljárással sikerül a higanyban elválasztani az arany és hélium elemeit, akkor valóban lehetséges a higanyt arannyá változtatni. Vájjon sikerült-e ez Miethe professzornak, vagy pedig Dunikowsky- nak, azt ma még nem lehet eldönteni. Azonban ha a laboratóriumban végre is hajtják az ilyen átváltoztatást, az eredmény gyakorlati kiaknázásáig még Igen távoli az ut. Dunikowskyt egyelőre tarthatjuk sarlatánnak, vagy pedig zseninek, mindkét lehetőségnek meg van az alapja. A tény azonban az, hogy Dunikowsky állításait nem lehet lehetet-' lenségnek mondani, ellentétben Taueend mester teóriáival, amelyek az első pillanatban tiszta dós iránti kérvényekhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány). A dijtalan vagy fóláru-kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alapján tandíjéi engedésre igényük van. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó. A február 20-ika után beérkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bizottság indokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. A dijtalan vagy féláru-kedvezményt az első félévben élve- zöknek újból kell kérniük. Az esetleg megadott kedvezmény másra át wem ruházható és a menza-bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Törköly József dr. képviselő, a prágai magyar menza igazgatója. — 3 nap Becsben, a mi nagyszerű kSrutner- strassei úri penziónkban továbbra is 100 korona. A P. M. H. utazási osztálya, Bratislava, Central Pás- sage. fecsegésnek és eszteleneégnek látszanak. Pályázati hirdetmény a prágai magyar menza kedvezményei iránt az 1931—32 iskolai év ii. feléken 4