Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-10 / 7. (2820.) szám
1982 január 10, ra<sAnmp. t>i«:ga!Mag^aR'H1rlai» 5 Egy kiváló svéd meteorológus hosszú és hideg telet jósol Az újonnan beálló tél keménységben eléri az 1929. évi rekordtelet? — A Golf-áramlás hatása nyugati és középső Európa éghajlatára Prága, december 9. Január első hetén tulha- b-dtunk, a tél derekán vagyunk. Odaktinn csorog az eső, az eget ólmos felhőzet borítja, az embernek az az érzése, mintha november volna. A hőmérő Prágában plusz hét fokot mutat és ez igy tart már hetek óta. Beállott az olvadás, mintha az idén elmaradna a tél. Középeurópa hegyes vidékeiről árvizveszede- lemről érkeznek jelentések. Az olvadásos idő a tél közepén lepett meg bennünket. A hegységekben azelőtt nagymennyiségű hó esett és egészen váratlanul tört ránk az a meleg, ezubtrópikus légáramlás, amely i..egolvasz- totta a hótömegeket és megduzzasztotta a patakokat és folyókat Olyan váratlan dolog volt a sznbt-rópikus meleg légáramlás betörése, hogy egyes meteorológiai állomásokról egészen hihetetlennek tetsző jelentések érkeztek. így például a német Fekete Erdőben, amelyben a Duna ered, egyetlen éjszakán huszonöt foknyi hőmérsékletváltozás következett be, ennyivel ugrott a hőmérő higanya. Ugyanilyen ugrásszerű változások történtek a csehországi középhegységek vidékén. Azok, akik sajnálkoznak a valódi, kemény tél kimaradásán, vigasztalódást meríthetnek Sandström professzornak, a stockholmi meteorológiai intézet igazgatójának időprognózisából, aki a Golf-áramlás körül végzett vizsgálatai közben arra az eredményre jutott, hogy még ezen a télen olyan hidegek törnek reánk, mint aminők az 1929. évi rekordtelet jellemezték. Emlékezetes, hogy az 1929. év február havában olyan hideg idő volt, aminőre a meteorológia hosszú idő óta nem emlékezett. A szimptómák akkor is ugyanolyanok voltak, mint most. Az 1928. évnek 1929-re való fordulóján aránylag enyhe teanperatura uralkodott, aztán a hőmérséklet egyik napról a másikra harminc fokkal szállott alá. Sandström professzor egyike annak a kisszámú tudósnak, akik hosszúlejáratú időprognózissal foglalkoznak. A meteorológia föltételezése szerint tényleg van összefüggés a Golf-áramlás Intenzitása és kurzusának minden változása s Közép- meg Északeurópa éghajlata között. A meteorológia által fölállított általános szabály az, hogy minél intenzivebb augusztus és február között a Golf-áramlás cirkulációja, annál enyhébb idő várható a februártól augusztusig terjedő időszakban. Abban az esetben, ha az ősz folyamán és a tél első hónapjaiban a Golf-áramlás cirkulációja renyhe, Európában hosszú és szigorú télre lehetünk elkészülve. Ezt a szabályt Sandström professzor még azzal az elmélettel egészítette ki, hogy a Golf-áramlás irányának ingadozásai és változása is nagy mértékben kihatnak Európa klímájának alakulására és éppen ezért a Golf-áramlás beható megfigyelése lehetővé teszi a hosszúlejáratú időjóslást is. A meteorológia igen fiatal tudományág és igy meglehetős rezerváltságot kell tanusita— Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes Ferenc József ke serüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József-viz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél Is megtette a kellő hatást s Így nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserüviz gyógyszer tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. nunk a hosszúlejáratú prognózisokkal szemben. A tudomány mai álláspontja szerint ugyanis egyelőre az ilyen prognózisok fölállítása lehetetlen. Ment egészen bizonyos, hogy a Golf-áramlás cirkulációjának élénkségén és a kurzus változásán kivül van még egy sereg meteorológiai tényező, amelyek mind kihatnak az időjárás alakulására. Amíg a tudománynak nem áll módjában ezeket a tényezőket elszigetelnie és mindegyiket kü- iön-külön megismernie, addig a hosszú időre szóló jóslásokkal szemben, még ha kiváló tudós neve is fedi azokat, rezerváltságot kell tanúsítanunk. Európa éghajlatának alakulásában például rendkívül fontos tényező a Golf-áramláson kivül az északimdiai monszunperiódus alakulása. Ha a monszun hosszabb ideig tart és az esőzés a megszokottnál kiadósabb, akkor az indiai monszun után a következő hetekben az európai éghajlat is hűvösebbre válik. Ez is csak egyik tényező, amelyet szintén tekintetbe kell vennünk, mig Afrika klímájának alakulása szintén kihat kontinensünkre. O&upán egy példát akarunk fölhozni arra, hogy még a tudományos komolysággal megalkotott időprognózisban is mennyire csalódhatunk. Éppen az 1928—29. esztendő telének hőmérsékleti alakulása nyújt példát arra, hogy a komoly prognózisok is teljesen fölborulhatnak. Amikor minden tényezőből arra lehetett következtetni, hogy gyönge lesz a tél és karácsonyig tényleg minden normálisan is zajlott le, akkor azután váratlanul 'betört az ázsiai nagy síkságokról a hideg légáramlás és a hideg levegőtömegek egész Európa fölött elterjedtek. Ebből láthatjuk, hogy a kicsiny Európa tulajdonképpen csak függelék a hatalmas anyakontinensn&k, Ázsiának a testén, csupán félszigete Ázsiának és fizikai tekintetben teljesen Ázsiának a függvénye. Egy ilyen ázsiai hideglégáramlás betörésével szemben minden egyéb faktor, amely különben kihat kontinensünk hőmérsékletének alakulására, jelentőségében eltörpül és nem képes gátat vatni Ázsia hatásának. Még a Golf-áramlás, Európa nyugati partjainak ez a természetes kályhája, amelynek Sandström professzor olyan nagy jelentőséget tulajdonit, elveszti jelentőségét az ázsiai ostrom mellett. Sandström mostani prognózisa viszont szigorú telet jósol éppen a Golf-áramra vonatkozó megfigyelések alapján, de kérdés, hogy ebben az esztendőben nem lépnek-e föl más olyan tényezők, amelyek ezt a prognózist is illuzóriussá teszik. Az analógia sem bizonyít semmit. Annyi bizonyos, hogy az 1928—29. év telében az első hónapok időjárási viszonyai egészen úgy alakultak, mint az 1931—82. esztendő telén, de erre az analógiára sem lehet építeni, mert a meteorológiában az analógiákkal való operálás sem megbízható. Most már fölmerül az a kérdés, honnan van az, hogy az exakt tudományoknak olyan nagy fejlettsége mellett a hosszú időre érvényes időprognózis még gyermekcipőkben jár. SemmiA KESERGŐ KOCSMÁROS Mas MÓRICZ ZSÍGMOND A lds piszkos városnak van egy hegyoldala, ahol pincézni szokás. Ott vannafk soriban a pincék, ahol a gazdag szőlőbirtokosok jnár századok óta átélik a nehéz időket, ment nehéz idők mindig voltak, de a pincében ezt elfelejti az ember. Egyiik-másik pincért már kocsmának alaki tották át, hogy azok is részesülhessenek a jóban, akik maguk nem kapálják a szőlő tövét, de szintén szükségük van egy kis enyhülőt re. Itt üldögélt egy este a három sógor. Az egyik ügyvéd a kisvárosban, ügyetlen ügyvéd, akinek nincs ügye, s ha van, akkor se sokait nyer belőle. De azért megél. Van' már egy kis saját szőleje is, de nem ezen a soron, hanem a másikon, s nincs ilyen alkalmas pincéje, hát a két sógorát, akik hivatalnok emberek különböző városokban, ide hozta fel egy kis üdülésre. Éjfél felé már éppen elpanaszolták egymásnak az életükéit. A feleségüket Az egyiké pazarló, a másodiké kupori, a harmadiké tehetetlen. Házas embernek sok baja van, de legnagyobb baja, hogy a szerelem elmúlik, az asszony megmarad. Hirtelen ö csöndes helyen, mert rajtuk kiivül több vendég nincs az aoetilénlámpák füstölgő fényében, viharos nóta vágódik fel. Valaki dalol Ennek is baja van. A nótázó emberen egy darabig elviccel- nek, a nótázó, boroetásképü magyar megérzi, hogy róla folyik a sző e feláll a fröocse mellől és odajön az asztalukhoz. — Uiraim — mondja — egye meg a fene p világot • - 1— .. ...... -•Ni-J — Egye, egye — egyezik bele a három sógor. — Szerelmes vagyok, uraim, ez a baj. A sógorok nevetnek. Az bizony elég baj. A bánatos emberből azonban dől a szó. — Uraim, ne gondoljanak rólam semmi rosszat. Az ügyvéd ur ismer. Van házam, nagy szőlőm, saját kocsmám. Én vagyok a szomszéd pincekocsmának a tulajdonosa. — Az ám — mondja az ügyvéd — hiszen maga Fanczal ur. — A‘ vagyok, ha a4 vagyok még. Fanczal András vónék, ha még megérdemlőm a nevemet. — Hát a nevet nem érdem szerint osztogatják — élőéi az ügyvéd — azt örökli az ember s viselni kell, mig ő maga el nem kopik. — Ippen azért ügyvéd ur, jlppen azért. Mert én már elkaptam; úgy elkoptam, mint a csoroszlya, amivel sokait szántottak. De a csoroszlyát meg lehet vasalni, fejelni, de ki fejel meg engem? — Hát mi baj van, Fanczal uram? — Szerelem, ügyvéd ur, szerelem ... — Ugyan ne beszéljen már, a szerelem gyerekbetegség. Azon fiatalon esik át az ember; ebbe a korba... — Nem vagyok én még korba kérem: negyvenöt éves vagyok összesen, — Azér. — Azér, azér ... Mondja ügyvéd ur, azér jöttem ide magukhoz — mondja meg nekem, mii az isten nyavalyája ez a szerelem? — Betegség, betegség, semmi más. De ez olyan betegség, ami csak addig tart, mint az éhség, mig jól nem lakik vele. Akkor aztán lecsillapodik. Házasodjon meg, biztosítom, ha elveszi, akiit szeret, elfelejti, még meg is un ja. — Aj, kérem, házasság... Házas vagyok én már hiusz esztendő óta. öt gyerekem vau. A legnagyobbik tizenkilenc. A legkisebbik ötéves. Mégis ki tudott törni rajtam ez a betyár nyavalya. — A mán baj. Szóval hált nem a feleségébe szerelmes. — A miit Az csak veszedelem. Sose is vóftam bele. Nem ismertem én ezt soha... A feleségemet azért vettem el, mert szőleje volt, háza volt. Ember akartam lenni. Mégis volt. Húsz éve dolgozok neki, mint egy igavonó barom. Se éjjelem, se nappalom. Azt se tudtam mi az, embernek lenni. Hajnaltól éjfélutániig csak a munka volt az enyém, ügyvéd ur, semmi öröm. És most kérem ide kerül hozzám egy utolsó rongy személy, kérem. Hát nem bele esek a szerelembe... El kell nekem menni kérem a magam kocsmájából a szomszédba inni — mer otthon nem bírom — nem bircxm, mikor rám jön — Jaj, azt a keserves mindeniit ügyvéd ur, válasszon el a feleségemtől... — Az asszony mindent tud? — Hogy a sárga fenébe ne tudná, mikor igy vagyok. Nem bírok magamon uralkodni. Ki ordítom a világnak, nem fér belém... A sógorok nevettek. — Ne ordítsa ki a világnak. Ha az a nő- személy olyan, akkor nincsen baj, akkor megkaphatja. — Semmit se ér — legyintett az ember — semmit se ér, uram. Higgye el, az egész életeim nem ér semmit... Válasszon el engem a feleségemtől, még ma éocaka... — Hát akkor magának neon da a szereosetre abból következik ez, mintha a tudósok éppen ezt a stúdiumot hanyagolnák el, hanem onnan magyarázható, hogy a meteorológiának még nem bocsátották azokat az anyagi eszközöket rendelkezésére, melyek szükségesek volnának ahhoz, hogy ez a tudomány utólérje fejlődési fokban a többi exakt tudományokat A meteorológiád hálózat megszervezése a föld- tekén még mindig Igen nagy hiányokat mutat, ezrével ée ezrével kellene az uj meteorológiai állomásokat megszervezni, hogy a beérkező jelentések alapján tökéletesebb és biztosabb legyen az észleletekből levont következtetés. így például az Atlanti óceán meteorológiai viszonyainak megállapításában az európai állomások most is csupán a hajók szórványosan beérkező és egyáltalán nem rendszeresített szikratáviró- jelenté&eire vannak utalva. Hogy ezt a tudományágat tényleg exakttá lehessen fejleszteni, ahhoz — amint mondottuk — ezer és ezer uj állomás megszervezésére, száz és száz expedíció munkájára volna szükség. Hol van most erre pénz és áldozatkészség a Dagy gazdasági válság idején? Még a skandináv népek foglalkoznak a legbehatóbban meteorológiai megfigyelésekkel és tényleg a skandináv államokban a legkifejlettebb a meteorológiai szolgálat. A bátorságnak és önfeláldozásnak fölemelő példáival is találkozunk a skandináv tudósok körében. így például egy merész é&zaksarki kutató, Hansen, aki éveken át volt kisérőtársa Fritjof Nansennek, gyakran hónapokon át kimerészkedik a nyílt tengerre egy törékeny vitorlás bárkán, hogy a Golf-áramlás viszonyait megfigyelje és gyakran kockára veti életét, csakhogy a tudományt fonr tos megfigyelésekkel gyarapithassa. — Jaross Andor üdvözlése. Udvaréiról jelentik: Ismeretes, hogy a magyar nemzeti párt ér- sekujvári körzeti gyűlésén Jaross Andor tarto- mánygyülési képviselő fölvetette az eszmét, hogy a fiatal generációt is be kell vonni a magyar kisebbségi élet munkafrontjába. Erre az első visszhang újév napján hangzott el, mikor is az udvardi fiatalság nyolctagú lovasbandériummal vonult Jaross Andor csehi kúriájára és az újév alkamából melegen köszöntötte a tarto- mánygyülési képviselőt és elsőnek jelentkezett a záiszló alá. A küldöttség magával vitte Ud- vard községnek 500 aláirásu újévi köszöntését is, amit pártkülönbség nélkül aláirt a lakosság. Az udvardi fiatalabb generáció megszervezése nagy lelkesedéssel folyik, amit követni fog a többi község fiatalsága is. — Halálozás. Bar tó Mihály nyug. ág. ev. lelkész — aki áldásos, bosszú papi munkásság után jól megérdemelt pihenő éveit élvezni Rozsnyóra költözött s itt pár é<v alatt általános rokonszenv övezte — hirtelen fellépett tüdőgyulladás következtében 71 éves korában elhunyt. A tisztelők, barátok nagy tömege őszinte részvéttel kisérte utolsó útjára. mgnnnmnn—mirr ..... lem a nagyobbik baja, hanem a gyűlölet. Maga nem azt a nőszemiélyt szereti, hanem a feleségét utálja. — Utálom uram, úgy utálom, hogy nem tudok a házánál maradni, — De gyereked yannak. — Ezér kell megbolondulná. Mer4 a gyerekeimet szerelem. A gyerekeimért meghalok. De a feleségeimet sohase szerettem, csak a vagyonáért vettem el, soha örömőrt nem éreztem mellette. És én most örülni akarok aiz életemnek, ügyvéd ur. Itt az öregség a nyakamon, hát nekem még az se jusson, hogy egy napra megnyugodjak? Uram, bele kell pusztulni ebbe a nyomorúságba. — Bizony ezen nehéz segíteni. — De ezen segíteni kell, ügyvéd ur — s verte az asztalt — ezen segíteni kell, vagy emberhalál lesz belőle. Vagy én, vagy más, de valaki belepusztul... Tudja azt a nótát? Van az szivembe bú, szerelem bánat, Több, mint a nagyerdők minden galambjának.,, — Éj, Fanczal uram — Mondok én magának valamit. Magát csak irigyelni lehet —- Mert a más szivébe is van, de nem tudja kl- dalolni, nem tudija kiordirtani — Maga legalább kiadja miagából a mérgét — Kergesse el azt a nősziemélyt, megnyugszik. Az ember megállt, rájuk nézett: — Uram... Inkább megölöm magamat, megölöm a feleségemet, megölöm az urakat ... De arra a büdös rothadt nőszemélyre nekem senki rosszat ne mondjon, mert abból világrengés lesz... Ezzel újra rá kezdett a nótájára, hogy van az ő szivébe bú, szerelem, bánat s több mint a nagyerdők minden galambjának.,!
