Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-09 / 6. (2819.) szám

8 1932 január 9, szombat — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931. évi 60 füzete most jelent meg a következő tartalommal: 132. Rendelet a tisztviselőjelöltül yagy tisztviselőül való alkalmaztatására ós a tiszt­viselők előléptetésére nézve az egyes tisztviselői kategóriákban és szolgálati szakokban érvényes különös feltételekről. — A 62. füzet tartalma: 133. Rendelet, amellyel némely gabonanem a liszt és az őrlemények vámdijtételeihez vámpótlékok állapít­tatnak meg. — A 62. füzet tartalma: 134 Hirdet­mény, amellyel a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Királyság között a régi osztrák-magyar koronára szóló tartozások és követelések rendező séről kötött, az 1928. évi május hó 26-án kelt egyezményt végrehajtó, az 1930. évi március hó 21-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 51. sz. a. kihirdetett törvény 3. törvény 3. §-ának 2. bek. értelmében közzétételnek az említett egyezmény 13. cikkének 5. bek. alapján alakított döntőbizottságok eljárási szabályai. — 135. Hirdetmény a Csehszlovák Köz­társaság és a Lengyel Köztársaság között kötött, az 1925. évi április bó 23-án kelt kereskedelmi egyezményhez tartozó, az 1928. évi február hó 9-én kelt III. pótjegyzőkönyv nemzetközi hatályosságá­ról. — 136. Hirdetmény a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között kötött, az 1925. évi április hó 23-án kelt kereskedelmi egyezmény­hez tartozó, az 1928. évi junius hó 26-án kelt IV. pót.jegyzökönyv nemzetközi hatályosságáról. — A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűj­teményének évi előfizetési ára 120 korona, az egyes füzeteké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922—1930. évfonyamok terjedelmük szerint 120— 180 korona árban kaphatók. Az összes megrende­lések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda, Kosice" címére küldendők. A pénz előzetes bekül­dése mellőzendő. — Gyerekre vadászott a bestiális erdőqj. Handlovai tud ősi tonik jelenti: Véres esemény színhelye voit a napokban a bajmóci erdő. Skandik József falubeli kisfiú néhány pajtá­sával az erdőbe ment, ahol fát szedett. Rich- ter László erdőikerülő rajtakapta a gyereke­ket, akik ekkor menekülésre fogták a dol­got. Az erdőkerülő lekapta fegyverét és utá­nuk lőtt. Az egyik lövés Skandiko-t találta, aki vér beborulva esett öss-ze. A szerencsétlen kisfiút azonnal beszállították a kórházba, az orvc-si vélemény szerint azonban olyan sú­lyos természetű sérüléseket szenvedett, hogy nagyon kevés a remény arra, hogy megmen­tik az életnek. Az erdőkerülő ellen megin­dult az eljárás. Rickter azzal védekezik, hoc; csak ijesztésképpem lőtt a gyerek után. Az Ügy a nyitrai kerületi bíróságot fogja foglal­koztatni. ReS? Bútorgyár BaSsssá Bystrica. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. Complett j lakás és irodaberendezések. Tervek és aján'atok dij- j taianok.Alian ókiállítás! Előnyösiizetésifeltételek! — Miért nem készült el határidőre az ungvári városi vizyezeíék? Ruszinsz-kói szerkesztőségünk jelenti: Az országos hivatal .kérdést intézett Ung- vár városihoz, hogy mikorra ad határidőt a vizve- Izeték építésének befejezésére, tekintettel arra, hogy se a vasúti állomásig, se a Gerény község te­rületén fekvő tüzérségi barakokig a vízvezetéki csövek lefektetéséről nem gondoskodott, holott ezek a tervben benne vannak. Figyelmeztette az országos hivatal a város vezetőségét, hogy az ál­lami szubvenció csak azokra a munkákra vonatko­zik. melyeket az építés előírásszerű befejezése előtt végeztet el a város. A városi tanács válaszá­ban határozatiilag kimutatta, hogy a vízvezeték főhálózatának és víztartályainak munkálatai befe­jeződtek, kivéve a imásodcsővezetékeket, melyeket a cég nem készített el idejében, noha őt erre a város figyelmeztette. A közúti hídon át a vezetéket a város azért nem fektethette le, mivel az állam azt csak a híd megerősítése után engedélyezi. A vasúti állomás és tüzérségi barakok felé a vízveze­téket azért nem fektette le a város, mivel se a vasutigazgatőságnak, se a tüzérségnek nem kell a víz. Az egyéb elmaradt munkákat a oég vonakodott idejében elkészíteni, így hát a város ennek nem oka. — Három betörés egy éjszaka alatt a nyit­rai Zoboron. Nyitrai tudósítónk jedonti: A napokban egyetlen éjszaka alatt három helyen Jártaik betörők a Nyitna melletti Zobor vil­láiban. Először Pázmámdy Béla villájába ha­toltak be a tettesek, ahonnan mindössze egy vasrúd a t vittek el, melynek segítségével be­törtek a Pécs Béla-féle villába. Itt sem járt sikerrel a betörés, miire a szomszédos Acsay Lajos-féle villát látogatták meg, ahonnan kü­lönféle ruhaneműt emeltek el. A csend őrség megindította a nyomozást a betörőik kézreke- ri'tése iránt. — Botrányos zenei barbárság. Londonból je­lentik: Az angol zeneszövetség egyhangú hatá­rozattal adott kifejezést felháborodásának afö­lött, hogy egyes tánc- és szalonzenekarok jazz- muzsika módjára adnak elő klasszikus zenemü­veket. A szövetség többek közt az angol rádió- (táreaságoí is fölkérte, hogy saját leadóállomá­sain ne tűrjön ilyen „botrányos zenei barbár- 6ágot“. Kinlévöségeit a leqelönyösebben inkasszálja a „FIIIES*6 hatóságilag engedélyezett inkasszó intézet fiókjai Banská Bystrica Horná ul. 9. Tel. 102. Ahol csak az asszonyok gondolkodnak, mig a férfiak téli álmukat atusszák • • • A carangai sipaja indiánok földjén Bio de Jwn&iro, január eleje. A titokzatos Délamerika csipkés szegélyein, ahol a fehér ember civilizációja már felépítette a maga felhőkarcol ókkal ékes nagyvárosait, ahol a hajóható öblökben még javában folyik a nye­részkedés keleti tempója, ahol forradalom for­radalomra fokozza a polgárosodás haladását és ahol a mai válság valutazavarokat, állam­csődöt és egyéb kontinensünkkel versenyző „fejtett" kulturállapotokat teremtett, itt mér alig van meglepetés az utazó előtt. A befelé el­terülő erdők azonban megritkulnak, a pam­pákon óriási állattenyésztés, virágzó földmű­velés, gyarmatosított kávé, gyapot, kaucsuk, kenyérfa banán ültetvények mind egy fejlődő, nagyon gazdag,, de általánosságában még be nem fejezett hóditás képét mutatják. Az uralkodó spanylofajta hánya veti fölénye csak biztos haszonra tervezi foglalásait ós befelé a naphossznyi távolságokban még sok a szűz terület. Főleg a nyugati oldal meredek hegyei között azután sok olyan vidék is akad, ahol fe­hér ember még Dem járt és a nomádságuk­ban hagyott őslakők még zavartalan körül­mények között élnek. Az inkák csmüzációja Déiamerika őslakói közül eddigelé csak az inkák mesés és bármely ókori ázsiai nép mű­vészeiével vetekedő, bravúros civilizációja foglalkoztatta a világ közvéleményét. Tüne­ményes gazdagságából, az inkák csodálatos fantáziával kicicomázott kultuszainak e bom- lóan epikus hőskorából alig maradt valami is épen, mert a hóditó spanyolok, amikor a gyönyörűen ötvözött aranytemplomokat, szin- arany kupolákat, dísztárgyakat megpillantot­ták, lemészárolták a birtokosokat és összetör­ve harácsolták a különös művészet felbecsül­hetetlen értékeit. Nyugat nagy múzeumai őriznek ugyan egy-két megmenekült emléket, de ezek csak téglák abból az építményből, amely majdnem akkora volt, mint a Fehér Ház Washingtonban. Ez a csodálatos vár tele volt kővéséssel, faragott fával és ötvösmun­káinak remek találékonysága vetekedett Ja­pán világhíres iparával. Hogy é'hettek és mi­lyen lehetett gondolatviláguk ezeknek a ma­gukra hagyott embereknek, akik soha senki­től tanácsot nem kaptak és tévedéseiket csak az utánuk következő generációk kalapál­hatták helyre? A carangai sipaják A múlt nagy dicsőségéből ma azonban már csak senyvedő jelen lett. Mélyen az őserdők belsejében, malária és skorpió fertőzte po­csolyák tövében itt-ott még lézengenek indiá­nok, de arc k sápadt, mert elcsenevészedett ■sarjaikban már csak árnyéka él a régi világ harcos daliáinak. Újabban mindég több tudo­mányos expedíció szerveződik, hogy a még életben található ősi emlékeket megmentse és a tacumani egyetem küldötte, Alfréd Metraux dr., aki a sipajákat felfedezte és élet modoru­kat a következőkben vázolja: — Az Andesek déli magaslatain, 3700 mé­ter magasban, négynapi járásra Oruro, Bo­lívia nagy bányavárosától akadtam rá a ca­rangai sipaják törzsére, amikor pedig tökéle­tesen kopár vidéken haladva, el sem tudtam volna kénzelni, hogy itt emberi élet is lehet­séges. Carangas határa olyan zord, kietlen és ; lehangoló, hogy magam csak a legnagyobb küzködés után bírtam ki azt a néhány napot, amely tanulmányomhoz okvetlenül szükséges volt. És itt él 240 szomorúan egykedvű em­ber, akik romantikus rendetlenségben, de művészettel megépített vackokban hevernek, alusznak és csak nagy ritkán tápászkodnak fel, mintha elálmositaná őket, ha kétlábra ereszkedve kell élelem és tüzelőanyag után nézni. Hogy mióta élnek itt, azt senki sem tudta megmondani, pedig beszédjüket jól értet­tem, hiszen nyelvük erősen emlékeztet az arawa ismeirt indián idiómára, amit valaha Délamerika leginkább beszélt, leghatalma­sabb nyelvkincsü szólásmódja volt. Az ara- wák civilizációja meglehetős tökélyre emel­kedett az Amazon vidékein és azok a benn­szülöttek, akikkel Columbus Guba szigetén találkozott, szintén az arawa nyelvet hasz­nálták. Kétségtelen, hogy a sze rí eszórt ős- lakók valaha egy táborban éltek, de ma már mint nyugtalan, féltékeny ellenségek álla­nak egymással szemben, mert ellenszenvük egymás rézbőire iránt annyira kifejlődött, hogy ma már jobban biz mák a fehér keres­kedőben, mint a közös vadászzsákmányra leselkedő fajtestvérben. Ez az iszony és a Mindentől való félelem azután mindig kiet­lenebb vidékre hajtja a szerencsétlen, lézen­gő embereket, akiknek ma már alig van más vágyuk, mint hogy életüket egyik nap­ról a másikra átmenthessék. De ezt is csak harminc éves korukig vállalják, azután már csak henyélnek. A fiatalabb évjáratok dolgoznak. Tizen­hatéves korukig juhnyájat vagy disznókon- dákat őriznek a kis sipaják, a leányok főz­nek otthon. Évente kétszer vadászatot és ha­lászatot tartanak, ami olyan felfordulást okoz, mint a polgári életben a nyaralás. De megható, hogy micsoda kunyhókat és öntö­zőmüveket szerkesztettek a naposabb ma­gaslatokon, ahol négycemtiméteres gazft legel a nyáj és gyökereket túr a disznó. A haldokló törzs Meglepőbb azonban, hogy a sipaja társa­dalomban micsoda apathia lepi meg a har­mincon túli férfit, aki tökéletes bárgyuság- ban már semmivel sem törődik; kiszolgál­ják, ő teleeszi magát és 18—20 órán keresz­tül álmai vadászterületein csatangol. Ha fel­ébred, alig jár, sohasem mosakszik és szenv- ■telenül lomha. Néha azonban kukoricát morzsol, ami a mély völgyekben terem. Nem ágy azonban az asszonyok, akik intelligen­sek, csodálatos meséket mondanak el gye­rekeiknek, állandóan talpon vannak, de le­hetetlenül csúnyák, ők gondolkodnak, ze­nélnek, fonnak, szőnek, de... hát mégis! van a sipaja férfiak között is kivétel: kettő­nek szabad értelmesnek is lenni! Ezek a törzsfőt jelentő táltosok, akiket kicsikoruk óta másképp nevelnek; pl. az ilyen kivá­lasztott táltoscsemeíéket naponta bizonyos távolságra elszaiajtják — versenyre! De ké­sőbb is: kevesebbet adnak nekik enni az asszonyok, akik korlátlan urai e „gyomron keresztüli" paradicsomnak. Furcsa, hogy micsoda dús hajuk van, pedig áporodott szennyvízben mossák lejüket. Külön probléma a tüzelés, hiszen fa alig akad, de állataik trágyáját gyűjtik egybe. A kegyetlen tél kíméletlen szeszélye, amely sokszor hónapokra Szibéria körülményeit varázsolja a sipaják kunyhói köré, teljesen az eszkimók szokásait honosította meg a nézbőirüek között. A tűz nagy kincsben áll és ha valamely kunyhóban ki alszik a pa­rázs, az szégyent jelent a ház asszonyára. Daltalan, komor, kietlen, sárgavörös tájon hallgatnak a sipaják és életük olyan csön­des, miint az almába zárt magé. A fensik dombos, de messze elhúzódó; a láthatár mindenütt ezüst foltoktól tarka: halastavak szerte-széíijel. Ez a természet egyetlen aján­déka itt az embernek. De nem csak hasznot hozó a bő zsákmányt ígérő viz, hanem szép is. Ha nyugovóra hajlik a nappal és a suga­rak szinte ráfeküsznek a földre, ilyenkor ezek a tavak kigiyulnak és mint tüzes sze­mek bámulnak az emberre, aki' előtt itt amy- nyi minden ham-vadt már eL Csak az asszonyok figyelik még ezt a pa­norámát, a férfiak már alusznak. Kétszáz- negyvem oarangan sipaja igy várja az elmú­lást. — Betörők jártak a verbói orvos lakásán. Pöstyéni tudósítónk jelenti: Grüuwald Samu dr. verbói orvos lakásában az elmúlt napokban betörők jártak és különféle ruhaneműt és fehér­neműt loptak el. A nyomozás során megállapí­tást nyeri, hogy a tolvajok kötélen ereszkedtek le a padlásról. Ugyanaznap éjjel a betörők el­látogattak Hercz Jakab kereskedő házába is, ahonnan élelmiszert és élő állatokat vitték ma­gukkal. A jelek szerint mindkét betörést ugyanazok a tettesek követték eh —i Az éjjeli őr titokzatos halála. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A görögkatoMkus ka­rácsony éjjelén az ungvári szeszgyárban ideig­lenes éjjeliőri szolgálatot teljesítő Zajácz Józse­fet a hajnali órákban eszméletlen állapotban ta­lálták. A nyomozás, eddig nem tudta megállapi- t-ani, hogy az őrön látható zuzódásos sérülése­ket mi okozta. Legvalószínűbb, hogy az éjjeli őr valahonnan leesett. Kihallgatni nem lehetett, mivel percekkel kórMzbaszál litása után meg­halt. ’ ................m ■ ...... A kőiuró szivacsok Milliónyi állatka rombolja szün­telen az Adria sziklafalait Tengerparti séták alkalmával gyakran le­het látni olyan köveket, amelyek a szó szo­ros értelmiéiben keresztülnkaeul vannak lyu­kasztva. Szinte hihetetlen, hogy ezt a ke­mény íurómunkát egy igen kezdetleges szervezetű tengeri állat: a többsejtű állatok legalacsonyabb fokán álló szivacs végzi. A szivacs neve Vioa typica és a kovás szaru- szivacsok (Monactinellidae) rendjébe tarto­zik. Ezeknek a kezdetleges tengeri állatok­nak, bár életnyilvánüLásuk a lehető legegy­szerűbb, kiváló szerep jutott a sziklás part rombolásában. Ha mély apály idején a ten­gerből kiálló egy-egy sziklát kalapáccsal szét akarunk törni, azon vesszük magunkat észre, hogy a kalapácsülések tompán hang­zanak és meglepődve látjuk, hogy a szikla csakhamar szétomlik. Ekkor nagy csodálko­zással azt tapasztaljuk, hogy a tengerből meredező szikla törmeléke keresztül-kasul van lyukasztva, néha pedig oly nagy mér­tékben, hogy a máskülönben nagyon szilárd kőnek laza maradványait szétmorzsölhatijuk a kezünkkel. A lyukak mind összeköttetés­ben állnak egymással. És ha közelebbről szemügyre vesszük őket, azt látjuk, hogy a nagyon elterjedt zöldessárga vagy piros Vioa-szivaocsal vannak megtöltve. Ennek a szivacsnak megszámlálhatatlan miiliárdjai szünet nélkül rombolják az Adria keleti partjainak szikláit. Beleértve persze a Quar- nero szaggatott partjait is, amelynek parti- vizeiben kieebb-magyobb sziklatörmelék bo­rítja a tenger fenekét. Kerek gödröcskéiben nem egyszer a Vioa-szivacs citromsárga élő foltjai láthatók. Ezeket a keresztül-kasul lyukasztott, könnyű köveket dobálják ki egyre-másra a háborgó tenger hullámai. Tudvalevő dolog, hogy a szivacs petével szaporodik. A lárvák a szivacsá'liat testében kelnek kii és csakhamar kirajzanak belőle, szabadon úszva a tengerben. De ez a boldog, szabad, mozgó állapot csak igen kis ideig tart. Születésük után a lárvák a második vagy harmadik napon már leereszkednek a sziklára és ott csakhamar szilárdul megtele­pednek. Ott maradnak életük utolsó pillana­táig, akárcsak a láncolt Prometheus, egy és ugyanazon a helyen, amikor is szabadon mozgó állapotuk örökre megszűnik. A pa­rányi lárva ekkor furómunkáját úgy kezdi meg, hogy egy kis mélyedést váj ki a szik­lán. Ebből aztán minden irányban rombolva hatol tovább a sziklában. És hogyan hatol be ez a kezdetleges szervezetű kis állat a kemény kőbe? Csakis vegyi utón. A kis lár­va, alighogy megtelepedett és a szülőhöz ha­sonló szivacsállattá lett, savas, maró, csepp­folyós anyagot termel a testében, amelynek segítségével aztán, miközben gyorsan meg­növekszik, keresztül-kasul fúrja a követ. A Vioa lárvája a kagylók teknőire, csigákra és korállokra is rátelepszik és azokat is ép­pen úgy összevissza fúrja, mint a követ. Nincs az a kőlfuró tengeri állat — pedig elég van belőlük — amely oly hathatós mó­dom rágná a sziklás partot, mint éppen a fUrószivacs. Ennél óvva bátran elmondhat­juk róla, hogy a föld kérgének átalakító munkájában <5 a legkiválóbb mester s ebben a munkában az övé a vezető szerep. — Január 30-án indult a PMH olaszországi reneszánszutjia. A PMH utazási irodája közli: Karácsony előtt meghirdettünk egy olaszor­szági társasutazást, mely elsőrendű szüoven- szfciói műtörténész vezetése alatt felkeresi mindazokat a helyelvet, ahol a legszebb mű­vészeti irányzataink, a reneszánsznak örökér- tékü emlékei találhatók. Ez az utazásunk ja­nuár 18-i indulással volt hirdetve. Tekintet­tel arra, hogy az utazásban részt venni kívánó Utasok egy része január közepén nem utaz­hat el, az utazást január végére hal ásztottuk s a reneszáinszutumk utasai január 30-án ri~ viéraá Karneval-utázásunk utasaival együtt indulnak el. A reneszánsz utazás utbaejti Ve­ronát, Milánót, Genuát, Rómát, Nápolyi, Bo­lognát, Firenzét és Velencét. Az utazás 1B napig tart s a részvételi dij 1820 korona. Az utazás részletes programiját legközelebb kö­zöljük. __ Tengerjáró asszonyok szövetsége. Svéd­országban rövidesen jubilál a tengerjáró asz- szonyok szövetsége. Tiz esztendeje lesz, hogy a svéd asszonyok közül azok, akik tengeri hajókon teljesítenek szolgálatot mint sza­kácsnők, pincérnők, ruhatárosok sfcb. egyesü­letibe tömörültek, hogy érdekeiket jobban meg tudják védeni. A tengerész-asszonyok — akik közi még a ha jóskapitányok sem tar­toznak a ritkaságok közé — nagy ünnepé­lyességgel fogják megölni egyesületük fenu- áUásáuak tízéves évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents