Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-09 / 6. (2819.) szám

Merényletet követtek el a Japán császár ellen Hirohito sértetlen maradt — A kormány lemondott Erélyes amerikai Jegyzék Tokióban japán fővárosban. Japán azon a véleményen van, hogy a mandzsuriai kérdés csupán Ja­pán és Kína ügye és harmadik hatalllom nem ke verődhetik bele. Készülnek a lansannei delegációk Az angolokat Simon és Chamberlain, a franciákat Flandin vezeti - Lávái csak két napra megy Lausanneba Európa az örvény szélén A politikai újévet három nagy konferen­cia vezeti be, amelyeknek lefolyása és ered­ménye évekre meghatározza Európa és az egész világ fejlődéséinek irányát. Arról van ezó, hogy azt a zűrzavart, amelyben a világ gazdasági és politikai téren elmerült, ez al­kalommal valóiban végleges, mindenkit ki­elégítő, az összesség közreműködésén alapu­ló megoldással fogják-e szétoszlatni, vagy pedig újból • csak provizórikus megoldásihoz menekecLnek, amely senkit ki nem elégit és ezért ujafbh konfliktusok csiráját rejti ma­gáiban. A konferenciák időpontja és pro­gramja emellett annyira egybefüződik, hogy bármelyiknek a meghiúsulása vagy ered­ménytelensége a másik kettőnek kudarcát ás magával hozza. E három konferencia közül az első a nép­szövetségi tanácsülés, amely január 25-én ül össze, Géniben, a másik a nagy reparációs konferencia, amely Genf küszöbén, Lausan- ne-ban tartja tanácskozásait és amelynek terminusa még nincs pontosan megállapítva, a harmadik a népszövetség leszerelési kon­ferenciája, amelynek terminusát február ' másodikéra " tűzték ki Génibe. A népszövetségi tanácsülés programjának legfontosabb pontja a Távoli Kelet konflik­tusa. Ez a konfliktus immár krónikussá vált, mert hiszen nyilvánvaló a japán szán­dék, amely Mandzsúriát anmek’tálni akarja. És amig a tanács urai üres szavakat mon­dottak a zöld asztalnál, azalatt a japánok hidegvérüen, minden narkózis alkalmazása nélkül megoperálták Kínát. Az angol és francia kormányokat a Japánnal kötött tit­kos szerződések teljes neutralitásra kötele­zik, nyilt titok, hogy ezek a szerződések megengedik Japánnak' a Mandzsúriában va­ló terjeszkedést, csupán azt kötik ki, hogy az angol és a francia érdekek csorbát ne szenvedjenek. Az USA különös, szinte jó­indulatú magatartását is az amerikai-japán titkos szerződésre lehet visszavezetni, miig az orosz imperializmusnak Mongoliára és északi Mandzsúriára vonatkozó törekvései küllőn fejezetet érdemelnek. Éppen ezért kételkedéssel kell tekintenünk a tanácsülés komolysága elé mindaddig, amig ezek a kü­lön szerződések fennállanak. Kína, amely a népszövetség egyenrangú tagállama — a pa­piroson — csupán kolónia marad, amelyből Japán akkor tördel le egy-eigy értékes da­rabot, amikor éppen kedve szottyan rá. ügy látszik, a népszövetség urai Kínára magára bízzák a feladatot, hogy védekezzék, aho­gyan tud. A népszövetségi paktum lényeges pontija az, amely kimondja, hogy a titkos szerződé­sek érvénytelenek és semmisek. A titkos szerződések tehát hivatalosan netm is létez­hetnek és mégis azt látjuk, hogy vannak és hogy hatóerejük teljes mértékben érvény­ben van. Ezzel az immorális játékkal a nép­szövetség egész erkölcsi alapját és létét ve­szélyeztetik, mert hiszen ennek a szervezet­nek lényege és létezésének egyedüli indoka a háború meghiúsítása. Nem nagy optimizmussal tekintünk tehát a tanácsülés elé, már pedig egészen nyil­vánvaló, hogy a népszövetség csődje a ja- pánnkinai konfliktusban messzire ható hul­lámokat vet és ezek a hullámok először a lefegyverzési konferenciát fogják elérni és élüntenl. Mert ugyan ki fogja letenni a fegyvert, ha azt kell látniok a gyengébbek­nek, hogy sem a népszövetségi paktum, sem a Kellogg-paktum nem nyújt védelmet ft jogtalan támadás ellen. A fegyverkezés London, január 8. Newyorki jeOentés sze­rint Inukai japán kormánya ma délelőtt be­adta lemondását. Mint ismeretes, az uj japán kormány december közepén alakult meg és Inukai Vakatsuki miniszterelnököt váltotta föl. A lemondás állítólag összefüggésben van a legújabb amerikai jegyzékkel, amely a mandzsuriai eseményekkel kapcsolatban a Kellogg-paktumot kívánja érvényre juttatni. A merénylet Tokió, január 8. Az utolsó pillanatban si­került egy merényletet meggátolni, amely Hi- rohito japán császár eMlen irányult. A császár csapatszemlén volt s amikor kocsiján vissza­jött a gyakorlótérről, a császári palota kapu­jának közelében egy koreai bombát dobott kocsija “leié. Au egyik rendőr lova megsebe­sült, máskülönben semmi sem történt. A rendőrség letartóztatta a merénylőt és hama­rosan megnyugtatta a lakosságot, amely kö­zött a bombarobbanás után pánik tört ki. A letartóztatott a rendőrségen bevallotta, hogy Koreából származik, Rihoshonak hívják és de­cember 22-én európai ruhában Korea főváro­sából Tokióba érkezett. A merénylet után a rendőrség több házkutatást tartott a tokiói ra­dikális párt tagjainak lakásaiban. A császár visszatért a palotába és Inukai miniszterelnököt, aki a merénylet után azon­nal fölkereste, nyugodtan és mosolyogva fo­gadta. A nagy csapatszemlén a külföldi ha­talmak tokiói követei is részt vettek. A legújabb jelentés szerint a merénylő bombája nem a császár kocsija előtt robbant föl, hanem az utána jövő kocsi előtt. A me­rénylő zsebében két más bombát táplálták. A Kellog-paktun és Japán Washington, január 8. Az amerikai kor­mány tegnap jegyzéket küldött a japán kor­mányhoz, amelyben a Kellog-paktumira hivat­kozva a mandzsuriai ellenségeskedés azonnali beszüntetését követeli. Az amerikai jegyzék eddig a legszigorúbb hangú, amellíyet a mandzsuriai konfliktus kitörése óta Japán­hoz intéztek. Stimson figyelmezteti Japánt a KeJlogg-paktumra s rámutat azokra a követ­kezményekre, amelyekkel e szerződés meg­sértése Japánra nézve jár. Tokiói jelentések szerint délelőtt tiz óra­kor japán időszámítás szerint az amerikai erre az erkölcsi példára nemcsak hogy csökkenne, hanem még fokoizódui is fog; a kimondott célja ugyan a defenzíva lesz, csak hegy a fegyverkezés természete magá­val hozza, hogy az eresebb a gyönge megtá­madására gondoljon. Éppen ezért a gyönge iis arra kényszerű'!, hogy védelméről gon­doskodjék és a lefegyverzési konferencia kudarca után semmi sem akadályozhat] a meg, hogy Németország újból ne vesse .ma­gát a militarista fegyverkezés karjaiba. A kudarc maga után fogja venni annak a jel­szónak érvényesülését, amely mindenki szá­mára ugyanolyan biztonságot követel. Már pedig a lefegyverzési) konferencia kudarca magával vonja a répa rádiós konfe- renciá csődjét te, Miidenkj Ibeflátjja éö a London, január 8. MacDonaJd miniszterel­nök tegnap skótországi családi birtokáról visszatért Londonba és az illetékes miniszte­reknél azonnal megbeszélések*! folytatott a jóvátétel! kérdésről. A tárgyalásokon Sir Leith-Ross, az angol kincstár titkára is részt vett, aki ma Párisba utazik. Angliát a lau- sanne-i konferencián Sir John Simon külügy­miniszter és Nevüle Chamberlain pénzügyi kancellár képviseli. A látszat szerint az an­gol politika egyelőre nem dolgozott ki hatá­rozott alapelveket és magatartását a Parissal Madrid, január 8. Lerroux volt külügy­miniszter ma energikusan megcáfolja azt a hírt, hogy Sanjurjo tábornok belügyminisz­terrel fontos megbeszélést folytatott. Véle­ménye szerint ezek a hírek csak arra szol­gálnak, hogy a kormánynak és a köztársa­ságnak nehézségeket okozzanak, összezavar­ják a közvéleményt, egyesekben reménye­ket élesszenek, másokat viszont félelemmel töltsenek el. A hírek szerint Sanjurjo a Guairda civil segíts égével dik­tatúrára törekszik. nemzetközi fizetségek bankjának bizottsága Németországról szerkesztett kórképében meg is állapítja, hogy a német birodalom taipraáliása csupán úgy képzelhető el, ha a neparáoiókfoól jelentékeny törléseket eszkö- zölneik. Franciaországnak és Angliának eb­be bele kell menniök, ha csak azt nem akarják, hogy Európa közepén a társadalmi és gazdasági anarchia kapjon lábra, amely azután mindent megfertőzne és elöntene. Csakhogy Franciaország és Anglia nem me­het bele a törlésbe, ha Amerika nem törli a szövetségesek adósságának egy részét. Ame­rikában erre most nem nagy hajlandóság mutatkozik, a krízis ott is teljes mértékben jelentkezik), a mammut ország százhnszmil­vaJó megegyezéstől tette függővé. Pária, január 8. Francois Poncet berlini francia nagykövet tegnap déülután Párisba ér­kezett és este hosszant&ríéan tárgyalt Laval miniszferelnökkel a jóvátételi kérdésről é« a lausanne-i konferencia előkészítéséről. —* Ugyanakkor a Havas-ügynökség közli a lau­sanne-i francia delegáció tagjainak névsorát. A miniszterelnök csak két napra, a konferen­cia megnyitására, utazik Lausanne-ba, ahol távozása után Flandin pénzügyminiszter ve­szi át a francia delegáció vezetését. túra fölujttása négy olyan előfeltétellel jár), amelyek ma nincsenek adva. Először olyan emberre van szükség, aki merész és mögöt­te elég hatalom van tervének keresztülvite­lére. Másodszor XIII. Alfonzra szükség vol­na, harmadszor egy gyáva kormányra, mely a diktatúra kitörését megkönnyíti, negyed­szer: birkákból álló nemzetre, amely azt elvi­selné. A madridi kommunista napilap megjelené­sét tizennégy napra beszüntették, mert a lap az utóbbi napokban vérszomjasam uszí­tott a kormány és a polgári gárda ellen. kenyeret sem tudja megszerezni. Az ameri­kaiak engedékenységéről azonban mégin- kábib szó sem lehet akkor, ha a lefegyverzé­si konferencia kudarcba fullad, mert az Amerikával folytatandó tárgyalások comditiio sime qua non-ja, amelynek teljesítése nélkül az USA le sem ül a tárgyalóasztalhoz, a be­csületesen végrehajtott lefegyverzés. Énei­kül Amerika egy centet el nem fog engedtük így alakult ki az a circulus vitiosus, mely­nek görbéjén a három konferencia egyhe- kapoeolódik. Vagy sikerül ezeket a kérdése­ket végérvényesen, becsületesen és minden­kit kielégítő módon rendezni, vagy pedig a világ tovább halad a gazdasági és morális fejtő útiján, amelynek aljában feneketlen és át nem teMathető örvények tátonganak. Idős lakosságának egy hatoda a mindennajgi át jegyieket még nem hozták nyilvánosságra a Largo Caballero szocialista munkaügyi mi­niszter kijelentése szerint az 1923-as dikta­Ellentétes Hírek a tervezett spanyol diktatúráról Lerroux nyilatkozata — Largo Caballero a „birkákból álló nemzetróT Ma: náOSÓÍicLLÉXLi? % XI. évf. 6. (2819) szám * Szombat » 1932 január 9 ...............................................................................................................................................■■■■■........................................... El őfiietési ár; é«nte 300, félén-e 150, negye* A ^rlrmpn^íni Pl mszinszkái p11pT17pkÍ nártok teerkesxttség: Prága H. Paaská nllce 11 évre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, ^ SZlOVenSZKOl CS TUSZITISZKUL GURTIZRKI pUJLOK, BL emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. politikai napilapja Prága ü, Panaká ulice 12. EL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több FŐSZERKESZTŐ r rJ FELELŐS SZER^s.bZTö Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-KÖ. DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl

Next

/
Thumbnails
Contents