Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-08 / 5. (2818.) szám

TOW€M-Ma<&ARH1RLAI> 5 1932 január 8, péntek. Hítierék szövetségre téptek Cuzáékkall 'Idssy, január 7. Érdekes esemény színhe­lye volt Jassy. A Hitler-párt Romániában tar­tózkodó vezetőségi tagja, dr. Kari Motz, öt társával együtt a Hitler-párt nevében szövet­séget kötött a romániai kereszténypárttal, amelynek Cuza az elnöke. A megállapodást román részről maga Ouza irta alá. Az egyezményben megállapítják a hitleris­ták és a cuzisták mindama teendőket, ame­lyek a régi rendszer megbuktatására szük­ségesek. Az egyik pontban elismeri a Hitler- párt Románia jelenlegi határait és kötelezi magát arra, hogy ha uralomra jut, állást fog­lal mindama revíziós törekvések ellen, ame­lyek Románia jelenlegi határainak megvál­toztatását akarják elérni. Nem kevésbbé ér­dekes a szövetségi szerződés egy másik pont­ja, amely közös elhatározással leszögezi, hogy úgy Hitlerék, mint a romániai keresztény- pártok propagálni fogják teljes erejükkel a román-magyar perszonáluniőt. A magyar kormány holnapi m'nfszterianána több fontos rendelettervezetet tárgyal le Budapest, januáir 7. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A kormány tagjai holnap délután öt órakor Károlyi Gyula gróf miniszterelnök elnökletével rendkívüli mi­nisztertanácsot tartanak. Ezen a miniszterta­nácson Zsityay igazságügyminiszter bemutat­ja az összeférhetetlenségi törvénytervezetet, amelytől politikai körökben nagy meglepeté­seket várnak. A holnapi minisztertanácson több rendelettervezeitet is tárgyalnak. E ter­vezeteket a sürgősségre való tekintettel a kor­mány még a képviselőház összeülése előtt ki akarja adni és ép ezért, amennyiben a hol­napi minisztertanács letárgyalja azokat, miár a -legközelebbi napokban összehívják az ez- idő szerint csonka harminchárma® bizottságot és a bizottsággal való megtárgyalás után a rendeletek a hivatalos lapban meg is jelen­nek. Emelkedett Londonban a népszövetségi költsön árfolyama London, január 7. Azon hirre, hogy a ma­gyar népszövetségi kölcsön legközelebb ese­dékes szelvényeinek beváltása biztosítva van, a kölcsön árfolyama a londoni tőzsdén néhány nap alatt a pangás ellenére 54-ről 58-ra emelkedett. Francia vélemény Korányiról és a magyar pénzügyi helyiéiről Paris, január 7. Az Oeuvre hosszabb cikkben foglalkozik — külön levelezőjének tollából — Magyar- ország pénzügyi helyzetével Megállapítja, hogy Korányi báró tárcavállalása az egész országban a legjobb benyomást keltette; behatóan ismerteti a pénzügyminiszter pá­lyafutását és részletesen méltatja azt a te­vékenységet, amelyet a háborút közvetlenül kiövétő időktől kezdve egész mostanáig Ma­gyarország pénzügyeinek rendbehozatala körül kifejtett. A lap hangoztatja, hogy Ko­rányi báró súlyos feladatot vállalt magára, mert az ország pénzügyi válsága alapjában véve csak egyik tünete az egész világra ki­ható válságnak és aligha oldható meg elszi­getelten. Figyelem remélté — folytatja a lap — hogy Korányi báró szakavatotttsága és a köz érdekében kifejtett önzetlen és erélyes tevékenysége már egymagában is jelentős tényezője a bizalom helyreállításának. Bíz­tató jele ennek az, hogy a külföldi tőke máris érdeklődik a magyar vállalatok Iránt. A lap közli ezután a Havas-irodának azt a budapesti híradását, hogy a holland és an­gol tőire érdeklődik Magyarország villamos erőinek kihasználása iránit, majd befejezé­sül közli Korányi bárónak a Pester L'loyd számára tett nyilatkozatát és ebiből különö­sen azt a részt emeli ki, amelyben a pénz­ügyminiszter a külföldi tőkések belátásáról és méltányosságáról szólott. — Jugoszlávia uj budapesti körete. Bel­grádiból jelentik: A király dekrétummal Duosios Jovánt, a kairói jugoszláv királyi követség ügyvivőijét budapesti meghatalma­zott miniszterré és rendkívüli követté ne­vezte ki. A munkanélküliek sajkák- hal támadtak a kiosztást végző felügyelőre, mire az revolverrel közibük tőit s egy munkást életveszé­lyesen megsebesilett I felügyelőt előzetes letartóztatásba helyezték A keleti garanciaszerződés nem biztosítja Romániának Besszarábiát? A rontások máris elégedetlenek a szovjetszenőtíéssel Bukarest, január 7. A liberális párt sajtója igen kiábrándultán ir az orosz szovjettel kö­tendő meg nem támadási szerződésről, amely­ről Sturdza követ tárgyal Rigában. A szerző­dés mindössze két évre szólna és nem nyújt garanciát Besszarábia tekintetében. Románia 1929-ben már kötött hasonló szerződést Orosz­országgal. Csak akkor lenne a szerződés nagyfontos- ságu, ha Oroszország elismerné Besszarábia jeillenlegi határait. Ez esetben a szerződés valóban biztosítékot nyújtana a békére. A szovjetkormány azon­ban valójában Nyitna, január 7. (Saját tudósítónktól.) Kö­zel öt éve annak, hogy a nyituai kerületi bí­róság előtt egy a maga nemében páratlanul állá per indult meg egy vagyontalan, sze­gény zsidóember részéről a nyitrai Chevra Kadisa (zsidó szentegylet) ellen. E perrel párhuzamosan egy másik pert is folyamatba tettek a szeutegylet ellen, mely szorosan ös­szefüggött az első per érdekes anyagával. Egy száz holdas birtokért és nagyobb összegű készpénzvagyonért, valamint annak negyed évszázadon át való hozadékáért folyt a per és tekintettel arra, hogy egyik oldalon a tekintélyes zsidó szent- egylet, a másik oldalon egy földhöz ragadt szegény zsidó volt a pereskedő, érthető ér­deklődés kisérte a pert. Mig az alsófoku birósáogknál a szentegylet került ki győz­tesen, a legfelső bíróság megsemmisítette a két; xlsóioku bíróság ítéletét és a pert megindító félnek adott igazat. A legfelső bíróság Ítéletének híre a szenzá­ció erejével hatott. Az érdekes ügy részleteiről az alábbi tu­dósításunk számol be: A" nyrtramegyei Nagyappony községben 1905-ben, ugyanazon évben elhunyt Adler Izsák és neje, kik hatalmas vagyon urai vol­tak s úgy végrendelkeztek, hogy a Chevra Kadisa, a szentegyletnek hagyo­mányoznak száz hold földet és tekintélyes összegű készpénzt. A végrendelet kikötötte azonban, hogy a szentegylet köteles öt éven belül egy zsidókórházat létesíteni, melyben a sze- génysorsu zsidó betegeket ápolni tartozik. A végrendeletnek érdekes záradéka volt. Ez a klauzula oassatoria megállapította, hogy aki a végrendeletet perrel támadja meg, az ab ovo elveszti minden esetleges jogigé­nyét a hagyatékra. A szén tégy let a végrendelet értelmében át­vette a reáhagyott vagyont és azzal, mint sa­játjával sáfárkodott, azonban még ma sem akarja elismerni a Pruth és a Dnyeszíer folyók közti tényleges helyze­tet. A szerződés ugyan tartalmaz egy pontot, amely a statusquo tiszteletben tartására vo­natkozik, de a románok kívánják, hogy egy küllőn cikkelyt iktassanak a szerződésibe, amely félreértést kizáróan elismeri Romá­niának Besszarábiáhoiz való jogát. A Curentul azt a szenzációs hírt közli, hogy a szerződés létrejötte fontos következménye­ket fog maga után vonni a kisantant államok külpolitikájában is. Ezek szerint úgy Cseh­szlovákia, mint Jugoszlávia felveszik majd a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettel. a végrendelet kikötésének nem tett eleget és a zsidó kórházat mindezideig nem épít­tette fel, sőt a vagyontalan, szegénysorsu rokonokat sem segélyezte, hanem sorsukra hagyta, úgy hogy azok ke­—• A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József*1 keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. serves sorsban tengődtek. rokonok egy része végül is elhatározta, hogy a végrende­let rendelkezéseinek per utján fog érvényt szerezni. Az egyik per érdeme az volt, hogy a szentegylet a végrendeleti meghagyást nem teljesíti, a bíróságnak tehát ki kell mondania, hogy a vagyon feletti jogai megszűntek s igy a va­gyon ismét az örökhagyó nevére írandó. A párhuzamosan indított másik per viszont azt célozta, hogy a szentegylet, mely negyed évszázadon ke­resztül van birtokban, a jövedelemmel szá­moljon el az örökösökkel. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet és ugyanerre a sorsra került a perindító kö­vetelése a pozsonyi felsőbíróságnál is, amennyiben mindkét bíróság azt a jogi álláspontot fog­lalta el, hogy a felperes a végrendelet tar­talma szerint hagyományt kapott, melyet elfogadott s igy más örökösnek végrende­leti juttatását nem teheti kifogás tárgyává. A bíróság indokolása arra célzott, hogy a sze­génysorén örökösök különféle kedvezménye­ket kaptak és fogadtak el és ez alapon tar­totta lehetetlennek, hogy most, negyed évszá­zad elmúltával per utján jelenítsenek be igényt arra, hogy az örökhagyó vagyonát el­vegyék a zsidó szentegylettől. A felsőbírósá­gon a két pert egyes ideit ék s igy a felpere­sek felülvizsgálati kérelme folytán a már egyesített per került fel a legfelső bíróság­hoz. A legfelső bíróság állásfoglalását annál is nagyobb érdeklődés előzte meg, mert' a jelen esetben különös tekintettel a milliós végrendelet klauzulájára, nem a végrendelet tartalma ellen indult a per, hanem éppen a végrendelet utasításainak kívántak érvényt szerezni. A legfelső bíróság most foglalko­zott az üggyel és döntésével feloldotta a két alsófoku biró­ság ítéletét és azokat semmisnek nyilvá­nítva, megáilapitotta, hogy a pozsonyi fel­sőbíróság újból foglalkozzon a kérdéssel s a legfelső biróság jogi álláspontjának fi­gyelembevétele mellett újabb és a per költségeire is kiterjedő határozatot hozzon­Az Ítélet érdekes indokolása megállapítja, hogy az örökhagyók, amidőn a szentegylet­nek azzal a határozott meghagyással juttat­ták a tekintélyes vagyont, hogy annak fel­használásával öt éven belül kórházat épít­senek, joggal 'kívánhatták, hogy a kórház de fakto felépüljön a meghatározott időn helül. Kétségtelen tehát, hogy az örökhagyók meg­hagyásának nem teliesjtése bontó jellegggel bir és azt a következményt vonja maga után, hogy a szentegylet örökösödési joga meg­szűnt, minek folytán beáll a törvényes örö­kösödési rend. Tekintettel pedig arra, hogy a két alsófoku biróság az eljárás során nem tette kutatás tárgyává, hogy a felperes a tör­vényes örökösödési rend során igényjogo­sult-e és ebben az irányban semmiféle tény­állást nem állapitolt meg, utasítani kellett a pozsonyi felsőbíróságot, hogy a fenti jogi ál­láspont figyelembevételével .a felperes igény- jogosultságának kérdésében érdemlegesen döntsön. A Chevra Kadisa az eljárás során azt vi­tatta, hogy ámbár a végrendelet utasításának nem tett eleget, amennyiben a zsidó kórhá­zat különféle gátló körülmények közrejátszá- sa folytán nem építtethette fel, mégis a jóté­konykodások egész sorát eszközölte. A hábo­rú alatt éhező katonákat segélyezett, vagyon­talan, nyomorgó zsidókat támogatott az örö­költ vagyon terhére. Ezt a védekezést a fel­peres teljes terjedelmében visszautasította, utalva arra, hogy a végrendelet értelmében a kórházat kellett volna felépíteni s igy a szentegylet az átvett vagyonnal jogtala­nul, hatáskörét túllépve sáfárkodott és nem követte az örökhagyók kívánságát, miáltal nemcsak érdemetlenné vált a va­gyonra, hanem a végrendelet egyenes uta­sításának figyelmen kívül hagyása folytán elvesztette igényét és a vagyont visszaszár­maztatni köteles, úgyszintén annak ne­gyedszázados hozadékával is elszámolni tartozik. A legfelső bíróság feloldó ítéletében rámutat arra, hogy a felperes nőm a végrendelet tar­talmát támadta s igy a klauzuii cassatoria megállapítása reá nem vonatkozik. A szentegylet ellen indított pert Hecht Al­bert dr. nyitrai ügyvéd vezette. Most, ami­kor a legfelső biróság elvi jelentőségű dön­tése megtörtént, a pert indító szegény rokon keresetéhez a rokonok egész sora fog csatla­kozni s Így az érdemleges tárgyalás, mely egy-két hónapon belül fog lezajlani a pozso­nyi felsőbíróság előtt, már a felperesek kö­vetelésének erélyes pergőtüzében fog párját ritkító jogi eseménnyé fejlődni. Aiz ügy érdekesnek ígérkező fejleményei úgy a jogászok, mint a zsidóság köréiben ^ért­hető érdeklődést váltanak ki, i.) Felperes: egy földhözragad szegény zsidó Alperes: a vagyonos nyitrai zsidó szentegylet A por tárgya: egy milliós hagyaték A legfelső biróság szenzációs döntése az öt éve folyó bonyodalmas pörben Véres tragédiával végződött a pozsonyi munkanélküliek levesosztása Pozsony, január 7. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentőse.) Ma délután két órakor a pozsonyi Bmmi-háza lakótelep en véres esemény történt. Pozsonyban több helyen levesosztókat állítottak föl és a kerületi szociális gondozók megbízásából az egyes kiosztóhelyeken egy felügyelő vigyáz arra, hogy a kiosztás igazságosan történjék. Ma délután két órakor á Baeumler-féle majorban, ahol a leveskiosztás történt, Zách Frigyes huszonkétéves felügyelő volt jelen. A munkanélküliek úgy látszik nem voltak megelégedve az adagolással és sajkáikkal megtámadták a fel­ügyelőt. Amikor a helyzet veszedelmessé kezdett válni, Zách revolvert rántott elő és a támadók közé lőtt. Az egyik munkanélküli, Kvapil Károly, Váin-ucca 33. szám alatti húszéves munkás véresen esett össze. Értesítették a mentőkéit, akik Kvápáit eszméletlen állapotban szállították be a pozsonyi állami kórházba. A golyó a mun­kanélküli tüdejét érte. Állapota igen súlyos és valószínű, hogy nem éri meg a reg­gelt. A rendőrség részéről a helyszínére kiszállt Mészáros Béla rendőrfelügyelő, aki Zách Frigyes felügyelőt előzetes letartóztatásba helyezte. A felügyelő azzal védekezik, hogy a munkanélküliek megtámadták őt és önvédelemből használta re­volverét. Kihallgatása lapunk zártakor folyik. A rendőrség az esetről csak szűk­szavú jelentést adott ki az esti órákban.

Next

/
Thumbnails
Contents