Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-06 / 4. (2817.) szám

^mGMtAW^ARHnaai! 1932 január 6, szerda. ROTÁCIÓS STATISZTIKA Irta: NEUBAüEB PÁL Egy teiguijalbib kimutatás szerint Németor­szágiban összesen 3353 napilap) jelenik meg. Naponta ilyen óriási számú újságot dob ki a .rotációs — újszerű Kleopátra-játékot lelhet­ne ebből konstruálni 'és valószínűleg kidé* rülne, hogy az egymásmellé rakott Aufla- gok az egész német birodalom területét el­borít anék. Tessék ezt a lepedőt elgondolni: tengernyi fekete betű sötétült a fehér ala­pon. Mondatokból cikkek, cikkekből vallási, politikai, művészeti hitvallás, vi'lágnéfflet. A statisztika továbbá azt is kimutatja, hogy Német országban egy-egy napilap 18.700 la­kosra esik. Második helyen az Egyesült Ál­lamok állnak, ahol 1942 napilap jelenik meg, mig Angliában mindössze 255 . A la­kosság számarányához 'viszonyítva első he­lyen Svájc áll, ahol összesen 506 lapot ad­nak ki és minden lapra 8000 lakos jut. A legérdekesebb rotációs statisztika két­ségkívül Németországé. A számadatok itt azt jelentik, hogy minden 20.000 embernek megvan a maga lapja. A nüánszküliönbsége- ket beleszámítva (ami Németországban el­kerülhetetlen), ez a 20.000 ember meggyőző­dés szempontjából külön egységet alkot. Már most. meg kell gondolni, hogy sehol a világon a kisvárosi, sőt falusi sajtó nem játszik akkora szerepet, mint Német ország­iban és ezen az alapon elgondolva a statisz­tika tanulságait, úgyszólván egy uj tudo­mányág alapjaira bukkanunk. Ez a napilap- organizáció olyasvalami, mint a kommunis­ta propaganda sejirendszere; kiszámítha­tatlan a maga hatásaiban, de végzetes a végső megítélés szempontjából. Elsőnek vi­zuálisan kell nézni ezt a tünetet, azaz egy- egy sajtótermékkel be kell borítani azt a területet, ahol olvassák. Ha ezt az egész or­szágra ki terjesztettük, a német bir odalom a saját és az ellenséges állásokkal zászlósam teletűzdelt harctéri térképekhez hasonlít és élénken szemlélteti, mennyi ellenség áll szemben egymással egyetlen birodalom ke­retéiben. Sikeres és sikertelen politikai ée gazdasági oflfenzivákat is hiven ad vissza ez a térkép és ha az egyes lapok politikai ve»- zérszólamát egy meghatározott szinti zászló­val jellemezzük, a legszebb háborús játék­ban lehet részünk. Napról-mapra, évtizedről-évtiizedire mint egy áthatlan fcödfátyol ereszkedik le az országra a 3353 napilap és elborítja a földet. Minden egyede a 20.000 emberből álló egységnek ké­szen kapja a napi anyagot: vezércikktől apró hirdetésig. A húszezres egységeket csak leg­nagyobb jelentőségű események (háború) bolygatják meg és ezek elmúltáival hamarosan újra képződnek. Ezeket az egységeket legna­gyobbrészt ugyan nagyobb kereteik fogják össze, de az egységek önmagukban .sokkal fontosabbak, mii-nt az első pillanatra látszik. Nem elég a „szociáldemokrácia" kerete; is­merni kell a ráeső 20-000-es egységeket is, amelyeknek meg van a maguk sajtója. A ki­mutatás értelmiében 330 ilyen húszezres egy­ség van Németországban, amelyek árnyala- t'iiag mind különbőznek egymástól, sőt nemz egyszer éleink ellentéteket kell, hogy elsimít­sanak. Aki szenvedélyes és konzervatív ol­vasója .,a maga" lapjának, nem érthet egyet a másikkal, aki más lapot olvas. A nagy, ál­talános programoktól eltekintve, minden na­pilap külön programot ad, amely egy cso­portnak szól. Mert igaz ugyan, hogy van lap, amelyet két millió német olvas, de ez nem mond semmit. Neim lenne 3353 napilap, azaz egy lapra nem juthatna 20.000 ember, ha egy- egy mamutlap tényleg felfalná a maga két­millió olvasóját. Ezen van a súlypont. Ha egy potsdami lak ős liberális gon dolko dású és a Berliner Tageblaítot tartja, akkor potsdami mentalitással előfizet egy potsdami lapra iis. A liberális mentalitás nagy és általáinositő kerete tehát nem elegendő magyarázat; min­dig a lehető legszűkebb, a néimet esetben te­hát a húszezres keretiből kell kiindulnunk­A rotációs statisztika egészen különleges tömegpszichológiához vezet el, sőt rajta ke* resztül a népek egymással szembeni életében az élet metafizikai Ismeretlenéhez. Már egymaga az a tény, hogy egyetlen országban 3350 napilap lehetséges és hogy egy hat­van milliós tömeg húszezres egységekre fel­bontva analizálható csak, mutatja, hogy gon­dolat, logika, meggyőződés, Ítélet, világszem­lélet nem egyszerű fogalmai valami gehe- rállsnak, szintetikusán összefogoltnak, hanem ellentétek és in tin óm iák, harcigondolatok és árit ágon izmusok palástolok Mindez p- dg (es ez a legcsodálatosabb) akkor is igy lenne, ha igaza volna a kommunizmusnak és az emberek közti óriási anyagi szakadékokat az államilag szabályozott termelési és fogyasz­tási racionalizálással át lehetne hidalni. A na­ponta megjelenő lapok megdöbbentő ezrei első sorban azt szemléltetik, hogy a gondola­tokat közös nevezőre hozni egyszerűen lehe­tetlen, annak ellenére, hogy a filozófiai is­meretelmélet abból indul ki, hogy „a" gondol­kodás természettől fogva adva van. A rotá­ciós statisztika bizonyítja, hogy Schopen­hauernek van igaza, amikor azt Írja: „Dein eignes Wort in fremden Adern Will gleitíh mit dir selber hadern." Ha pedig egy-egy tárgy Magosabb órában jól odafigyelünk a saját magunk egységnek és egységesnek vélt gondolkozására, észrevosz- szük, hogy még ez az egység is mennyire ön­magában ellentétes, lévén az Én is a rotá­ciós statisztika egy kis számadata csupán. Páter Laureniius titka Uécsey Zoltán bűnügyi regénye a Prágai Magyar Hírlapban A ladnai kastély urát, Ladnay Péter grófot, a büszke arisztokrata család utolsó sar­ját meggyilkolva találják ágyában. Egy csendőrtiszt vezeti a nyomozást, aki az indiciu- mok fölsorakoztatásával pár órán belül a vizsgálóbíró kezébe juttatja a vélt bűnöst, aki esküdtbiróság elé kerül. Az esküdtszéki tárgyalás izgalmaiban váratlan és döntő fordu­lat kezdődik és most egy bűnügyi riporter veszi kezébe az ügyet, hogy sok veszedelmen, fáradságos nyomozó munkán keresztül földeritse a rejtélyt. Ez Vécsey Zoltán nagy bűn­ügyi regényének a magva, amelynek közlését a közeli napokban kezdi meg a Prágai Ma­gyar Hírlap. Az iró ebben a müvében a könnyebbfajta detektivirodalcm egy értékes alko­tását adja. Mesterien fokozza az érdeklődést, mindvégig izgalomban tartja az olvasót, aki hiába kombinál, hiába igyekszik az iró segítsége nélkül kibogozni a szövevényes bünügy szálait, az utolsó fejezetig bizonytalanságban van és nem tud biztos feleletet adni minden bűnügyi regény főproblémájára: Ki a tettes? Sokan hozhatók kapcsolatba a bűnüggyel, sok nyomról indulhat el a logikus bűnügyi mun^a és minden irányban kiépíthetők az indiciu- raok olyan módon, hogy kielégítőnek látszó megoldás adódjék. Ezek között csak egy a helyes és ennek a kulcsát a véletlen az újságiró-detektivnek, Resner Kurtnak kezébe adja. Tipikus kolportázsregény Vécseynek ez a munkája, könnyed, lebilincselő és mégis sok értékkel bíró olvasmány, amely egészen bizonyosan sok uj kivet szerez a szerzőnek és megnyeri olvasóközönségünk tetszését. Utolsó fázisához éri Csikágó város pénzügyi katasztrófája A külvárosi iskolák karácsony után már nem nyíltak meg A fizetés nélkül maradt tanítóság forrong — Csermák polgár­mester a parlamenttől és a jó istentől várja a segítséget Csikágó, január 5. Csikágói pénzügyi hely­zete az utóbbi hetekben olyan katasztrófá- lisra fordult, hogy most már számolni kell valamennyi csiká- gói iskola bezáráséval é& áznál is, hogy a rendőri és tűzoltói szolgálat ellátásában ko­moly zavart kellő fennakadások lesmek. A város polgársága körében kiáltványt kö­röznek, amelyet máris több ezer polgár látott el aláírásával. A kiáltványban felszólítják II- lionis államot, hogy a legsürgősebben tegye magévá és fogadja el a Csikágói pénzügyi szanálásról betrjesztett törvényjavaslatot. A fizetésképtelenné lett és csődbe került város külső képére is rányomja bélyegét a pénz­ügyi katasztrófa. Hogy csak egyetlen adatot említsünk, a város áHai fenntartóit iskolák tizennégy­ezer tanítója 1931 április óta csupán kisebb részletét kapta meg fizetésének. A tanítók demonstrációs gyűléseket hívtak össze s az iskolásgyermekek utján a szülőket is felszólították, hogy csatlakozzanak mozgal­mukhoz, amely a városi gazdálkodás radi­kális refomrját tűzte ki céljául. Csikágé né­mely elővárosában a helyzet annyira elmér­gesedett, hogy az iskolák a karácsonyi szünet után nem nyíltak meg. Az iskolakapuk zárva maradtak s azóta az oktatás szünetel. A cseh származású Csermák főpolgármes­ter utolsó reménysége az, hogy Illinois ál­lam segíteni fog a bajbajutott és katasztrófá- lisan csődbe került városon. A polgármester Illinois fővárosba, Spring- fieidbe utazott, hogy az illetékes tényezők­nél még egy utolsó intervenciót kíséreljen meg. Elutazása előtt kijelentette, hogyha a par­lament nem fogja a szanálási törvényeket el­fogadni, akkor a városon már csak a jó Isten irgalma segíthet. Megölte milliomos mái és annak haráinőjéi egy komornyik, meri élszaka egy csésze teái rendeltek Páratlan bestialitással hajtotta végre gonoszíeitéi az eszét vesztett ember — London legújabb bűnügyi szenzációja London, január 5. Néhány napon át egy szörnyű kettős gyilkosság bűnügye tartotta izgalomban az angol főváros lakosságát. A bűntény az óesztendő Utolsó éjszakáján, Szil­veszterikor történt és annak ellen ére, hogy a Soottland Yard a lehető legerélyesebben lá­tott hozzá a rejtély felderítéséhez, néhány napig teljes homály borította az ügyet, mig aztán sikerült a rejtélyt megoldani és a tet­tes az igazságszolgáltatás kezére került. Szilveszter éjszakáján féltizenkét órakor a Scottlamd Yard egyik irtspekciós szobáját te­lefon csengő berregése zavarta fel. A tisztvi­selő leemelte a kagylóit, füléhez tette, de csak ennyit hallott: — Segítség! Gyilkos! A bűnügyi rendőrségen azt hitték, hogy valaki rossz szilveszteri tréfát űz és nem is törődtek sokat az üggyel. Másnap reggel azon­ban jelentés érkezett, hogy M egyik előkelő londoni palotában meg­gyilkolva találták az angol főváros egyik közismert iparmágnását és a szomszédos szobában meggyilkolva feküdt barátnője is, akit a nagyiparos a közeli uapotkbain. akart törvényes hitvessé tenni. A rendőrség a le­hető legalaposabb nyomozást végezte a hely­színén, de semmi támpontot nem talált. Raib- lógyiLkosságiról nem leheteti szó, mert a la- I kásiból semmi sem tűnt el. Az ajtóknak és az ablakoknak alapos megvizsgálása szintén ar­ról győzte meg a nyomozást vezető rendőr- közegeket, hogy a lakásba senki sem nyomult be erőszakos utón. , A nagyiparos hullája borzalmas módon meg volt csonkítva, számtalan késszurás volt rajta, mig a gyilkos a nőt egyetlen kés szúrás sál ölte meg, amely az áldozatot a nyakán érte s azután a gyilkos elmetszette a szerencsétlen nőnek a torkát. Lázasam dolgozik a rendőrség a titokzatos kettős gyilkosság felderítésén, és most végre eredményre jutott. A gyilkos nem más, mint a milliomosnak a komornyikja. Ez a tény ön­magában véve még nem volna olyan nagy szenzáció, mert hasonló bűnügyek elég sűrűn fordultak elő a kriminalisztika történetében. De hogy egy komornyik az ő kenyeretadó gazdáját, aki mindig jóságos volt irányában egy csésze tea miatt gyilkolja meg, ez adja meg ennek a bűnügynek xa szenzációs jellegét. A gyilkosság éjszakáján a komornyik ki­menőt kapott, hogy színházba menjen. A nagyiparos barátnőjével palotájában maradt és sakisjátékkal szórakoztak. Éjféltájban a há­ziúr teát szeretett volna meginni és barátnője már hozzá is készült a teafőzéshez. Szeren­csétlenségre ebben a pillanatban hallották, hogy a komornyik, akinek kimenője éjfél után járt le, már éjfél eteti visszatért. A há­ziúr becsengette szolgáját és megkérte, hogy készítsen teát. A szolga igen méltatlankodott erre a kívánságra. A parancs teljesítését megtagadta azzal az indokolással, hogy tulajdonképpen még ki­menője van és ezért semmiféle szolgálatra nem kötelezhető. A különös válasz viszont gazdáját háborította fel, aki most már szigorúan ráparancsolit, hogy a teát készítse el. Hiába kérte a nő ba­rátját, hogy fejezze be a vitát, amely egyre indulatosabb lett. A nő ugyanis ismerte a ko­mornyik természetét és tudta, hogy igen hir­telen haragú ember. A nagyiparos azonban fenn akarta tartani tekintélyét és ujiból meg­ismételte parancsát. A hölgy aggodalmában barátját a szomszédos szobába tuszkolta és bezárta az ajtót. Azonban ez már nem segi- tett, mert a komornyik, akinek a düh teűiesen elvette az eszét, a konyhába sietett, felkapott egy éles konyhakést és teljes erejével ráfeküd­ve az ajtóra, azt benyomta. Ekkor rárohant f azdájára és számos késszurással meggyil- olta. A nő az első pillanatban dermedten figyelte a borzalmas jelenetet, majd a telefonhoz sza­ladt és a rendőrséget hívta. Lekapta a kagy­lót és be tudta kiabálni, hogy: Segítség, gyil­kos ! De már a mondatot nem fejezhette be, mert a dühöngő komornyik a hosszú konyha­kést hátulról a nyakába szúrta. A nő össze­ró skadt, amire az eszétveztett ember egyet­len metszéssel elvágta a holttest nyakát. Ez­után elmenekült a lakásból. A rendőrség hosszú és fáradtságos munka. után megállapította, hogy csak a komornyik tehetett a gyilkos és a nagyarányú kutató munka eredményre is vezetett, inig végre si­kerüli az elmenekült gyilkost letartóztatnia. A komornyik állhatatosan tagadott, a bizo­nyítékok súlya alatt azonban be kellett is­mernie, hogy ö követte el a borzalmas kettős gyilkosságot. A kassai Charouseh- sahkör nemzetközi versenye Kassa, január 5. (Kassai szerkesztőségünktől). A kassai Gharousek-sakkör december 28-Lói január 3-ig bezárólag rendezte meg az utóbbi esztendők első nemzetközi sakkverseynét a Rohlena kávéház különtermében. A nevezetes meetingen neves bél­és külföldi játékosok vettek részt, akik állandóan a legnagyobb érdeklődéstől kísérve vezették le játszmáikat. A kassaiak közül Csőváry Zoltán szere­pelt kitünően, aki Opocsensky ellen remisre végzett és 4 pontos végeredménnyel zárta a versenyt, amely hízelgő eredmény a fiatal kassai sakktehet- ségre nézve. Egyébként újév másodna.pján a függőjátszmákat bonyolították le, ezeknek során Steiner győzött Hromadka eilen, Fazekas dr. pedig Foikmann és May ellen nyerte meg játszmáit. A Foikmann— May mérkőzésből May került ki győztesen, mig Sladek Fazekas dr. ellen vesztett. Opocsensky May elleni függő játszmájának megnyerésével ~Vt pon­tot ért el, a FöÜunann—Neumann közötti játszma pedig remisvei végződött. A legnagyobb érdeklődést a vasárnapi forduló keltette, mert az első díjon kívül, melyet már Opocsensky biztosított magának, a többi helyezés sorsa még bizonytalan volt. Legelőbb a Csőváry— Opocsensky játszma végződött remisvel, azután May nyert Neumann ellen, Sladek vesztett Olexa ellen, mig a Foikmann—Hromadka játszma remis- ved ért véget. Nagy érdeklődést váltott ki az alig 18 éves sátoraljaújhelyi Kluger szereplése, aki va­sárnap Fazekas dr.-ral került össze. Izgalmas játék után, melyben már-már Kluger vezetett, Fazekas­nak sikerült néhány mesteri lépéssel visszaszorítani Klugert és megnyerni a mérkőzést, amivel a máso­dik dijat magának biztosította. A verseny vógredmónye a következő: I. díj (600 korona): Opocsensky (Prága) 8 ponttal. II. díj (480 korona): Fazekas dr. (Mezőkaszony 7% pont. III. díj (350 korona): Steiner Lajos (Budapest) 7 ponttal. IV. dij (230 kor.) és V. díj (150 kor.): Megosztva Hromádka alezredes (Prága) és May Dezső között (Pozsony) 6Mi—egységgel. VI. dij: Olexa mérnök (Brünn) 4H ponttal. VII. dij: Gsőváry Zoltán (Kassa) 4 ponttal. VIII. dij: Foikmann (Zsolna. 4 ponttal. IX. dij: Kluger (Sátoraljaújhely) 3Ml ponttal. A 18 éves fiatalember szereplése szép reményekre jóig ősit. X. dij: Sladek törzskapitány (Kassa) 2M ponttal XI. dij: Neumann (Igló) 1 ponttal. A 8 napos versenyt, amely simán folyt le, minta­szerű rendozés és gondos előkészítés jellemezte. A rendezésért Sladek őrnagy elnököt, Szakmán- Károly adelnököt, Pét vasok titkárt, és Teska kapi­tány versenyvezetöt illeti sok elismerés. 4

Next

/
Thumbnails
Contents