Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-05 / 3. (2816.) szám
1932 január 5, ltedd. 9 SzroHÁz-Körrtv-KauraRA QAÁL FRANCISKA járatlanul izgalmas Odisszeája Budapest és Kassa között legutóbbi vendégszereplése alkalmából, Utazás a kétségbeesés vonatán — Minden rossz, de jó a vége Budapest, ajnuár 4. Gaál Franciska karácsony előtt négy nappal Kassára utazott, Ihogy ott három estén át vendégszerepeljen. Ennek a fantasztikus utazásnak a történetét, amely tele van egészen rendkívüli izgalmakkal, Gaál Franciska a következőkben mesélte el a Pesti Napló munkatársának: — Kassára kellett utaznom vendégszerepelni. Régi állandó öltöztetőnőmet a nehéz gazdaságii viszonyok miatt elbocsátottam, uj öltöztetőnőről kellett gondoskodnom. Uj öltöztetőnőm Juci volt. Mindenről kioktattam, mit viszünk Kassára. Vele együtt csomagoltam be a koffereket és minden egyes darabnál megmagyaráztam, hogy azt Kassán mikor és mire kell felhasználni. A vonat este 8 órakor indult és én Jucit a csomagokkal együtt már félötkor kiküld.tem a pályaudvarra. Magam is pontosan kiérkeztem a vasúthoz, felszálltam a hálókocsiba és mert nagyon fáztam, azonnal lefeküdtem és elhatároztam, hogy áttanulmányozom két szerepemet, amelyeket régen játszottam. Odaszólt:m Jucinak: — „Jucikám, add ide a két szerepem sugókönyvét és a két szerepet a kis sárga táskából". Juci felnyitotta a csomagot és kétségbeesve kiáltott fel: ,Jóságos Isten, a szerepeket kinnfelejtettem az asztalon!“ Rémülten hallottam ezeket a szavakat, de lassankint mégis megnyugodtam, mert a két sugókönyvét becsomagolta Juci és igy legalább azokat tanulmányozhattam át. Sugókönyv és szerep között óriási a különbség. Úgy terveztem, hogy egy óra alatt áttanulmányozom a két szerepet, de az egy órából órák lettek, amig a sugókönyv labirintusain átvergődtem. Pontosan három óra volt éjfél után, amikor befejeztem a tanulást. Rettenetesen álmos voltam, tudtam, hogy hét óra ©lőtt megérkeztem Kassára, beletúrtam magam a párnák közé és néhány perc múlva már aludtam. Kábult, ájuláss^erü álmomból irtózatos sikoly ébresztett fel. Felugrottam az ágyból, reszkető kézzel villanyt gyújtottam. A felső ágyon tilt didergő testtel Juci és sikoltozott: — „Tessék agyonütni, drága Nagyságám, most jutott eszembe, hogy az előszobái villanyóra mellett felejtettem azt a koffert, amelyben a szerepléshez szükséges (feszes ruhái és kellékei vannak.“ — Ellepett a verejték. Mi lesz, ha ezt a kof- . fért délelőttre nem tudom Kassán a kezemhez venni? Három estén át kell Kassán vendégszerepelnem, a három estére előre eladták az összes jegyeket és a befolyt pénzt a szinház igazgatója már szétosztotta a színészek között. Szerződésemben a legsúlyosabb (pöná- léval biztosítottam a szinház igazgatóját, hogy az én hibámból semmiképpen sem maradhat ■ el a három előadás. Ha nem léphetek fel a három estén, elvesztem a három estére járó gázsimat és magamnak kell fedeznem minden költségeet, amit különben az igazgató fizetne. De ez még mind hagyján. Mi lesz azonban azzal a botránnyal, ami nevemmel kapcsolatban feltétlenül ki fog törni, ha elmarad az előadás? Behívattam a fülkébe a hálókocsi ellenőrét. Tanácskozni kezdtünk. ■ Vigasztalan volt az eredmény. Sürgönynek semmi értelme sem volna. A sürgönyt reggel nyolc óra előtt nem kaphatja kézhez sem a szobalányom, sem a nővérem. Reggel nyolc órakor pedig már elkésett minden, mert hat órakoT indul az a vonat Kassára, amellyel valahogy továbbítani lehet a csomagot. Telefonálni belli Honnan telefonáljak? Mákokróll Húsz percig áll ott a vonat. Megérkeztünk Miskolcra. Szurokfekete éjszaka volt. A pizsamámra rádobtam a bundámat. Lábamra hálópapucsot kaptam. Leugrottunk a vonatról. Jeges szél fütyült. A sínek között •botorkáltunk. Papucsom alatt ropogott a jég. Végűé a postaépület. Felzörgettük a te- lefónos tisztviselőt. Akkor jutott eszembe, hagy teljesen kilátástalan a telefonálás. A szobaleányom — süket! Csak a két kutyámban bíztam. Azok talán felébrednek és ugatásukkal felébresztik a cselédet. Telefonáltam. Semmi válasz. A pesti tele- fónközpontról azt jelentették, hogy hiába mindéin csengetés, a lakás nem jelentkezik. Tizenöt perc múlt el. öt pere múlva indull tovább a vonatom. És most végre jelentkezett a szobaleány. Négy porc alatt azonban megér ttettem vele mindent. Át kell vinnie a koffert Budára növéiremhez, hogy ő két óra mnlva külldje él a csomagot a Kassára induló gyorsvonattal! Szoba leányom azonnal felöltözött, lerohant az uceára, hogy taxin vigye át a Lándhidon a koffert Budára. Nem volt taxii. Rohant aiz uocán papucsban, kalap nélkül, k'ibomlott hajjal. Már a Lánohidhoz ért, amikor eléje állt a rendőr. Rákiáltott: ..Hová szalad azzal a csomaggal? ... Miért ilyen izgatott?" A szobaleány zavarosan, hadarva elmondott mindent. A rendőr nem hitt neki. Hiába sírt, jajgatott a leány, hogy a csomagnak másfél óra múlva vonaton kell lennie, a rendőr karonfogta és visszavitte Batthyány uccai lakáscmiba. Csak akkor, engedte szabadon, amikor a házmester igazolta. A többi azután már könnyebben ment: nővérem kivitte a csomagot. Talált egy vasutast, aki elhozott mindent Kassára. — Reggel, Kassán. Teljesen elgyötörve és kimerültén. Egyedül maradtam a szállo- dasaobában Jucival. Beleszédültem az ágyba. Azt mondtam Judin-ak, hogy vegye elő a karkötőórámat és vigyázzon, hogy ne aludjam el a próbát, Juci felsikoltott: „A karkötő óra a hálókocsiban maradt!" Jó Isten, a brilliánsokkal kirakott platina- órám! Kétezer annyit ér, mint amennyit összesen kapok a három fellépésemért! Juci rohamit a vonathoz, az államásiőnök sürgöny zöít a már továbbroibogó gyorsvonat hálókocsi-ellenőrének, aki délután teljes épségben visszahozta az órát. Egy órakor kezdődött a próba. Rettenetesen hideg volt a színházban. Fáztam, dideregtem. Óriási huzat is volt. Estig tartott a próba. Lila voltam a hidegtől. Elfelejtettem ebédelni. Az előadáson siker. Előadás után Aisszarohantam a szállodába. Gyorsan vacsorát! Tegnap dél óta nem ettem! Éjszaka volt már, a szálloda konyháját lezárták, — nem kaptam enni. Lefeküdtem. Kézitükröimet a párnáim alá tettem. Éjszaka arra ébredtem, hogy valami baj van az arcommal. Égett, tüzelt az arcom. Mi történt az arcommal? — Felgyújtottam a villanyt, elővettem párnáim alól a tükröt és rémülten láttam, hogy az arcom ötszörösre nőtt meg és szemem teljesen bedagadt. Most már valami szörnyű szúró fájdalmat is éreztem ebben a szememben. Reggel nyolc órakor már elviselhetetlenek voltak a kínjaim, orvosért küldtem. Egy belgyógyászt hoztak. Meglátta az arcomat, azt mondta: „Bocsásson meg művésznő, ehhez az archoz nem nyúlok hozzá, önnek orbánca van. Helyes volna, ha hivatna egy szemorvost. Araiig megérkezik, rakjon, jeges borogatást aiz arcára." Délután megérkezett a szemorvos. Megvizsgált és azt mondta, nincs orbáncom, arcom a huzattól dagadt meg, szemem is a huzattól dagadt be, kenőcsöt kell használnom és — állandó forró borogatást. Este felléptem. Feldagadt arccal, félszememre vakon Játszottam végig a szerepemet. Másnap még mindig dagadt arccal játszottam, de a szemem már nem fájt. Előadás után tizenkét órakor visszaindultam Pestre. A sok izgalomtól egyetlen pillanatig sem tudtam lehunyni szememet a vonaton, — Reggel Budapesten voltam. Elrohantam hazulról, hogy , megvásároljam a karácsonyi ajándékokat. Annikor mindennel kész voltaim, úgy éreztem', hogy minden piillamiatban össze kell esnem. Megmértem a lázamat. Pontosan 39 fok volt. Akikor jutott eszembe, hogjr elfelejtettem karácsonyfát venni. De volt egy régi, nagy, díszes Gerbeaud-ka- ráosonyfám. Azt vettem elő és meggyujtot- tam rajta a frissen odahelyezett gyertyács- káfcat. — Nővérem és a szobaleányom lefektettek az ágyamba. Elaludtam. Hirtelen óriási lármára és jajveszékelésre ébredtem. Idegen emberek szaladgáltak a lakásomban. Jóságos Isten, mi történt? ... Meggyulladt a karácsonyfa, az égő karácsonyfától a függöny, a függönytől a tapéta ... De én átfordultam a másik oldalra és tovább aludtam. — Reggel benevetett a nap az ablakon. Gyönyörű reggel volt. Elmúlt a lázaim is. Csak egy kis égésszag terjengett a szobában. Ezzel már nem törődtem. (—zekas.) Puíiy Lya és ami a háláki után történik Newyork, január eleje. Putty Lyá.t eltemették. Egy nyugtalan és viharos kis magyar élet utolsó útja a newyorki Woodlawn-teanetőbe vezetett, mert — mint az amerikai lapok megírták, — Lya családja nem intézkedett a holttest haza- | szállításáról. Zuhogott az eső és szürke, ólmos köd takarta el a felhőkarcolók felett az eget, amikor Lyát temették. Mindössze talán háromszázan vettek részt a temetésen, talán egy féltucat jóbarát a Broadwayról, Nijinsky Romola, Walter Blumenthal és Marczinko József plébános, aki Lyának még otthon, gyerekkorában papja volt, vagy ötven-hatvan’newyorki magyar, a többiek pedig a mindenütt megjelenő kiváncsiak csoportjából kerültek ki. Körülbelül tizenkét koszorú volt a koporsó körül, a hollywoodi magyarok közül csak Kertész Mihály emlékezett i meg Lyáróil. Volt egy nagy csokor virág: „egy | falusi lány" felírással, s egy koszorú a követ- ! kéző szavakkal: „Putty Liának egy bámulója". | Az amerikai lapok azonban még napokig foglalkoztak a magyar színésznő tragikus életével és halálával. Az egyik “Broadway-csevegés" Írója mélabus hangon panaszolja a közönség hűtlenségét, hogy: íme, milyen gyorsan és hálátlanul elfelejtik a kedvenceiket, s akiket életükben ünnepeltek, azoknak a temetésén is csak párszáz ember vesz részt. A másik cikkíró Valentino temetésével hasonlítja össze Lya temetését, — mindketten egy temetkezési kápolnában feküdtek ravatalon — e mig Valentino koporsója körül ezrek zokogtak, addig Lya ravatalát alig látogattták. A harmadik kolumnista vitába kezd az első kettővel s megjegyzi, hogy a Valentino ravatala körül lejátszódott gyászos zokogások nem annyira a Valentino iránt érzett barátságot bizonyították, mint inkább alkalmat adtak a tömeghisztériára hajló közönségnek, hogy a nyilvánosság előtt morbid jelenetekkel diszitsók szürke napjaikat. A negyedik rovatiró pedig azt mondja, hogy mindez Lyát már nem érdekli, biztosan nem is kívánna olyan reklámot, amiben személyesen nem vehet részt, s hagyják őt békéken, azért halt meg úgyis, mert meg akart halni. Elég volt neki az élet. Putty Lya állítólagos öngyilkosságának részletei nem kerültek napfényre. A halottkém végleges megállapitása szerint a torokban beállott vérmérgezés okozta, de általános a hit, hogy Lya megölte magát, talán nem is életuntságból, hanem egy pillanatig tartó hisztériás roham alatt. Azt is mondják, hogy mérget ivott, s azt is, hogy lenyelt egy marék gombostűt. A Daily Mirror című tablóid újság sorozatos cikkekben közli Putty Lya kalandos életének történetét. A cikkeket Edward J. Doherty híres riporter Írja Szerényi Simon magyar újságíró adatai alapján. Már az eddig megjelent sorozatok is bővelkednek megdöbbentően intim jelenetekben. Elmondja a cikksorozat Lya születésének körülményeit, fiatal leánykori szökéseit, házasságát, szökését az őrültek házából, s a következő folytatások beígérik Lya szerelmi kalandjainak részletes leírását a történetben szereplő férfiak megnevezésével. (*) Németh István László szegedi hangversenye. Pozsonyból jelentik: Az egy év előtt elkészült szegedi fogadalmi, templom nagy, 150 regiszteres orgonája egyike Európa legtökéletesebb hangszereinek. Ennek tudható be az a körülmény, hogy a budapesti Stúdió is közvetíti azon hangversenyeket, amelyeket időközönként főleg külföldi művészek közreműködésé ved rendez az ottani belvárosi plébánia. Ily megtisztelő meghívást kapott Németh L. István tanár, kinek a pozsonyi evangélikus nagytemplom uj orgonáján rendezett hangversenyei még bizonyára élénk emlékezetben vannak. A hangversenyre, amelyet kedden, január 5-én este 7-től fél 9-ig a budapesti rádió közvetíteni fog, felhívjuk a zenekedvelők figyelmét. (*) Az Érsekujvári Gazdakör Dalárdája, mint Érsekújvárról jelentik, január 6-ón fél nyolc órai kezdettel. az Arany Oroszlán szálló színháztermében szinielőadással kapcsolatos farsangi estét rendez. Az estély műsorán a dalárda Pető fi-dal okát ad elő, majd Nagy Dénes „Katóka őrmesterné" cirnü eredeti háromfelvonásos népszínművét adják elő. Ülőhely 5 korona és a vigalmi adó, erkély 8, páholy 10 korona. (*) A bécsi Raimund Theater és a Kammerspiele végleg bezárta kapuit. Becsből jelentik, hogy a szin-> padi munkások sztrájkhatározata ellenére négy színház, a Deutsches Volkstheater, a Theater an dér Wien, a Theater in dér Josefstadt és a Komódié meg tudta tartani rendes esti előadását. Á három másik színház, a Stadttheater, a Raimund Theater és a Kammerspiele, mivel nem volt a szin- háztörvény követelményeinek megfelelő világositójuk, kénytelen volt a Szilveszter-esti előadást lemondani, a Raimund Theater és a Kammerspiele lemondták az elsejei esti előadást is. Ennek a lemondásnak hátterében azonban az húzódik meg, hogy Beer sem a Raimund Theaterben, sem a Kam- merspieleben nem tart több előadást, a két szinház kapuját nem nyitja ki többé. Beer ezután csak a Volkstheater üzemét tartja fenn. Azáltal, hogy a Raimund Theater és a Kammerspiele végleg bezár, a két színház müvészszemélyzete nem károsodik, mert egy részük az anyaszinháznak, a Volks- theaternek kötelékébe tartozik, másrészük pedig vendégszereplő művészekből áll akik most külföldi vendégszereplési kötelezettségeiknek fognak eleget tenni. Ilyen vendégművészek Jannings és Gizella Werbezirk is. Jannings turnéra indul egy társulattal Budapestre, Romániába és Jugoszláviába, Werbezirk szintén együttest szervez és németországi turnéra indul. (*) Theodor Dreiser: Amerikai tragédia. Három nagy kötet. Első kötet 354 lap, második 350 lap, harmadik 420 lap. A hár m kötet ára finom papiroson nyomva 50 Ke. — A szerelem- és pénzsóvár amerikai ifjúság tragédiája. Hatalmas, ellenállhatatlan erejű áradatban hömpölyög előttünk ebben a regényben a mai amerikai élet, amely alapjában véve nem más, mint Európa hamarosan eljövendő élete. Ez a regény az amerikai szegény ifjú története, de nem idillikus és nem optimista. A legnagyobb mélységeket tárja föl, amelyek a háboruutáni amerikai fiatal nemzedék előtt nyílnak föl: a szörnyű lelki harcot, amelyet a testet- lel'ket lealázó szegénység és a gondtalanságot és hatalmat jelentő gazdagság nap-nap utáni összehasonlítása jelent egy fiatalember számára, aki alapjában véve jő kis fiú, szereti szüleit, testvéreit, nem akar ártani senkinek és bizton érezzük, hogy karriert csinálna, ha például szülei heti 10—20 dollárral támogathatnák néhány évig. Ez a hatalmas regény, amelyben éppoly ke- eseé van tendencia vagy tervszerűség, mint az életben magában, mintha illusztrálása volna azoknak a feledhetetlen szavaknak, amelyet Ady Endre ad Judás szájába: Gálád vagyok? Gálád az Élet Bűne miért nincs az Igének? Vággyal, kínnal miért gyötör Pénzes gyönyör? írott kövem dobom a mélybe, Megreng a föld sok ezer évre S késői bűnös, bue szemek Megértenek. (*) Kiskörös hódolata Petőfi Sándornak Szilveszter éjszakáján. Kiskőrösről jelentik: Kegyeletes hűséggel ünnepelte meg Kiskőrös Szilveszter nap-1 ján Petőfi Sándor születésének 109. évfordulóját. Feledhetetlen szép volt a költő behavazott szülőházánál éjfélkor a szabad ég alatt tartott emlék- ünnepély is, melyre a közönség lampinonok alatt vonult lel. Itt az Iparos Dalkar énekelte el Petőfinek Egressy Béni által megzenésített „Ez a világ amilyen nagy" kezdetű dalát, Farkas Imre irő megható beszédben hódolt a géniusznak, Mendelé- nyd János a város lakossága nevében emlékezett a költőre, GönczÖl Valéria Petőfinek „A nemzethez" cirnü költeményét adta elő s végül a közönség elénekelte a magyar Himnuszt. (*) A budapesti színházak heti műsora: OPERA- HÁZ: Kedd: Don Juan. Szerda: János vités. Csütörtök: A trubadúr (Németh Mária vendégfelléptével). Pénteken nincs lőandás. Szombat: Toeca (Németh Mária vendégfelléptével). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Kedd: Peer Gynt. Szerda délután: Cyrano de Bergerac; este: A megboldogult. Csütörtök: Peer Gynt. Péntek: A jégcsap. Szombat: A három testőr. — Nemzeti Szinház KAMARASZÍNHÁZA: Kedd: Jégcsap. Szerda: A három testőr. Csütörtök: Jégosap. Péntek: Porcellán. Szombat: Jégcsap. ■— VÍGSZÍNHÁZ: Kedd: Kabaré. Szerda: Kényes válópör. Csütörtök: Evelyn. Péntek: Kabaré. Szombat: Kényes válópör. — MAGYAR SZÍNHÁZ: Egész héten minden este: Csók professzor. — KIRÁLY-SZÍNHÁZ: Egész héten minden este: Fehér Ló. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Egész héten műiden este: A torockói menyasszony. — FŐV. OPE- RETTSZINHÁZ: Egész héten minden este: Maya. — VÁROSI SZÍNHÁZ: Kedd, szerda, csütörtök: Cigányszerelem. Péntek: Parasztbecsület; Bajazzók. Szombat: Mágnás Miska. — UJ SZÍNHÁZ: Nincs előadás. — TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD: Kezdete 9, vasárnap délután 4 órakor is. — ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZ: Az igazi iszony. Kezdete 9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután 4 órakor is. — R0YAL ORFEUM: Kezdete A 5 és A9 órakor; Vasár- és ünnepnap 3, 6 és 9 órakor. — KOMÉDIA ORFEUM: Kezdete 3é9 órakor. Va_ár- és ünnepnap A'5 órakor is. — BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Kezdete 6 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután 3 órakor: Gyermekelőadás. — STEINHARDT-SZINPAD: Kezdete 3A9 órakor. Vasár- és .mnepnap A 5 órakor is. — KOMIKUSOK KABARÉJA: Kabaré- és varieté- műsor. Kezdete A9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután A5 órakor is. AZ EPERJESI SCALA-M0ZGÓ HETI MŰSORA: Kedden, január 4. és 5-én mérsékelt helyárakkal: A Caballero bosszúja. Szenzációs, attrak- ciós film. Főszereplő: Ken Maynard. Szerdán, csütörtökön és pénteken, január 6., 7. és 8-án: Emberek a rács mögött. Heinricb George idei világfilme. Szombaton és vasárnap, január 9. és 10-én: Az élet dala*
