Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-05 / 3. (2816.) szám

1932 január 5, ltedd. 9 SzroHÁz-Körrtv-KauraRA QAÁL FRANCISKA járatlanul izgalmas Odisszeája Budapest és Kassa között leg­utóbbi vendégszereplése alkalmából, Utazás a kétségbeesés vonatán — Minden rossz, de jó a vége Budapest, ajnuár 4. Gaál Franciska ka­rácsony előtt négy nappal Kassára utazott, Ihogy ott három estén át vendégszerepeljen. Ennek a fantasztikus utazásnak a történetét, amely tele van egészen rendkívüli izgalmak­kal, Gaál Franciska a következőkben mesélte el a Pesti Napló munkatársának: — Kassára kellett utaznom vendégszerepel­ni. Régi állandó öltöztetőnőmet a nehéz gaz­daságii viszonyok miatt elbocsátottam, uj öltöz­tetőnőről kellett gondoskodnom. Uj öltözte­tőnőm Juci volt. Mindenről kioktattam, mit viszünk Kassára. Vele együtt csomagoltam be a koffereket és minden egyes darabnál meg­magyaráztam, hogy azt Kassán mikor és mi­re kell felhasználni. A vonat este 8 órakor in­dult és én Jucit a csomagokkal együtt már félötkor kiküld.tem a pályaudvarra. Magam is pontosan kiérkeztem a vasúthoz, felszálltam a hálókocsiba és mert nagyon fáztam, azon­nal lefeküdtem és elhatároztam, hogy áttanul­mányozom két szerepemet, amelyeket régen játszottam. Odaszólt:m Jucinak: — „Juci­kám, add ide a két szerepem sugókönyvét és a két szerepet a kis sárga táskából". Juci fel­nyitotta a csomagot és kétségbeesve kiáltott fel: ,Jóságos Isten, a szerepeket kinnfelej­tettem az asztalon!“ Rémülten hallottam eze­ket a szavakat, de lassankint mégis megnyu­godtam, mert a két sugókönyvét becsomagolta Juci és igy legalább azokat tanulmányozhat­tam át. Sugókönyv és szerep között óriási a különbség. Úgy terveztem, hogy egy óra alatt áttanulmányozom a két szerepet, de az egy órából órák lettek, amig a sugókönyv labi­rintusain átvergődtem. Pontosan három óra volt éjfél után, amikor befejeztem a tanulást. Rettenetesen álmos voltam, tudtam, hogy hét óra ©lőtt megérkeztem Kassára, beletúrtam magam a párnák közé és néhány perc múlva már aludtam. Kábult, ájuláss^erü álmomból irtózatos sikoly ébresztett fel. Felugrottam az ágyból, reszkető kézzel villanyt gyújtottam. A felső ágyon tilt didergő testtel Juci és sikol­tozott: — „Tessék agyonütni, drága Nagysá­gám, most jutott eszembe, hogy az előszobái villanyóra mellett felejtettem azt a koffert, amelyben a szerepléshez szükséges (feszes ru­hái és kellékei vannak.“ — Ellepett a verejték. Mi lesz, ha ezt a kof- . fért délelőttre nem tudom Kassán a kezem­hez venni? Három estén át kell Kassán ven­dégszerepelnem, a három estére előre eladták az összes jegyeket és a befolyt pénzt a szinház igazgatója már szétosztotta a színészek kö­zött. Szerződésemben a legsúlyosabb (pöná- léval biztosítottam a szinház igazgatóját, hogy az én hibámból semmiképpen sem maradhat ■ el a három előadás. Ha nem léphetek fel a három estén, elvesztem a három estére járó gázsimat és magamnak kell fedeznem min­den költségeet, amit különben az igazgató fi­zetne. De ez még mind hagyján. Mi lesz azonban azzal a botránnyal, ami nevemmel kapcsolatban feltétlenül ki fog törni, ha el­marad az előadás? Behívattam a fülkébe a hálókocsi ellenőrét. Tanácskozni kezdtünk. ■ Vigasztalan volt az eredmény. Sürgöny­nek semmi értelme sem volna. A sürgönyt reggel nyolc óra előtt nem kaphatja kézhez sem a szobalányom, sem a nővérem. Reg­gel nyolc órakor pedig már elkésett minden, mert hat órakoT indul az a vonat Kassára, amellyel valahogy továbbítani lehet a csoma­got. Telefonálni belli Honnan telefonáljak? Má­kokróll Húsz percig áll ott a vonat. Megérkez­tünk Miskolcra. Szurokfekete éjszaka volt. A pizsamámra rádobtam a bundámat. Lá­bamra hálópapucsot kaptam. Leugrottunk a vonatról. Jeges szél fütyült. A sínek között •botorkáltunk. Papucsom alatt ropogott a jég. Végűé a postaépület. Felzörgettük a te- lefónos tisztviselőt. Akkor jutott eszembe, hagy teljesen kilátástalan a telefonálás. A szobaleányom — süket! Csak a két kutyámban bíztam. Azok talán felébrednek és ugatásukkal felébresztik a cselédet. Telefonáltam. Semmi válasz. A pesti tele- fónközpontról azt jelentették, hogy hiába mindéin csengetés, a lakás nem jelentke­zik. Tizenöt perc múlt el. öt pere múlva indull tovább a vonatom. És most végre jelentkezett a szobaleány. Négy porc alatt azonban megér ttettem vele mindent. Át kell vinnie a koffert Budára növéiremhez, hogy ő két óra mnlva külldje él a csomagot a Kassára induló gyorsvonattal! Szoba leányom azonnal felöltözött, lerohant az uceára, hogy taxin vigye át a Lándhidon a koffert Budára. Nem volt taxii. Rohant aiz uocán papucsban, kalap nélkül, k'ibomlott hajjal. Már a Lánohidhoz ért, amikor eléje állt a rendőr. Rákiáltott: ..Ho­vá szalad azzal a csomaggal? ... Miért ilyen izgatott?" A szobaleány zavarosan, hadarva elmondott mindent. A rendőr nem hitt neki. Hiába sírt, jajgatott a leány, hogy a cso­magnak másfél óra múlva vonaton kell lennie, a rendőr karonfogta és visszavitte Batthyány uccai lakáscmiba. Csak akkor, engedte szabadon, amikor a házmester igazolta. A többi azután már könnyebben ment: nővérem kivitte a cso­magot. Talált egy vasutast, aki elhozott min­dent Kassára. — Reggel, Kassán. Teljesen elgyötörve és kimerültén. Egyedül maradtam a szállo- dasaobában Jucival. Beleszédültem az ágy­ba. Azt mondtam Judin-ak, hogy vegye elő a karkötőórámat és vigyázzon, hogy ne alud­jam el a próbát, Juci felsikoltott: „A karkötő óra a hálókocsiban maradt!" Jó Isten, a brilliánsokkal kirakott platina- órám! Kétezer annyit ér, mint amennyit összesen kapok a három fellépésemért! Juci rohamit a vonathoz, az államásiőnök sürgöny zöít a már továbbroibogó gyorsvo­nat hálókocsi-ellenőrének, aki délután teljes épségben visszahozta az órát. Egy órakor kezdődött a próba. Rettenetesen hideg volt a színházban. Fáztam, didereg­tem. Óriási huzat is volt. Estig tartott a pró­ba. Lila voltam a hidegtől. Elfelejtettem ebédelni. Az előadáson siker. Előadás után Aisszarohantam a szállodába. Gyorsan va­csorát! Tegnap dél óta nem ettem! Éjszaka volt már, a szálloda konyháját le­zárták, — nem kaptam enni. Lefeküdtem. Kézitükröimet a párnáim alá tet­tem. Éjszaka arra ébredtem, hogy valami baj van az arcommal. Égett, tüzelt az arcom. Mi történt az arcommal? — Felgyújtottam a villanyt, elővettem pár­náim alól a tükröt és rémülten láttam, hogy az arcom ötszörösre nőtt meg és szemem teljesen bedagadt. Most már valami szörnyű szúró fájdalmat is éreztem ebben a szememben. Reggel nyolc órakor már elviselhetetlenek voltak a kín­jaim, orvosért küldtem. Egy belgyógyászt hoz­tak. Meglátta az arcomat, azt mondta: „Bocsásson meg művésznő, ehhez az archoz nem nyúlok hozzá, önnek orbánca van. Helyes volna, ha hivatna egy szemorvost. Araiig megérkezik, rakjon, jeges borogatást aiz arcára." Délután megérkezett a szemorvos. Megvizsgált és azt mondta, nincs orbáncom, arcom a huzattól dagadt meg, szemem is a huzattól dagadt be, kenőcsöt kell használnom és — állandó forró borogatást. Este felléptem. Feldagadt arccal, félszememre vakon Ját­szottam végig a szerepemet. Másnap még mindig dagadt arccal játszottam, de a szemem már nem fájt. Előadás után ti­zenkét órakor visszaindultam Pestre. A sok izgalomtól egyetlen pillanatig sem tudtam le­hunyni szememet a vonaton, — Reggel Budapesten voltam. Elrohantam hazulról, hogy , megvásároljam a karácsonyi ajándékokat. Annikor mindennel kész voltaim, úgy éreztem', hogy minden piillamiatban össze kell esnem. Megmértem a lázamat. Pontosan 39 fok volt. Akikor jutott eszembe, hogjr elfelejtettem karácsonyfát venni. De volt egy régi, nagy, díszes Gerbeaud-ka- ráosonyfám. Azt vettem elő és meggyujtot- tam rajta a frissen odahelyezett gyertyács- káfcat. — Nővérem és a szobaleányom lefektettek az ágyamba. Elaludtam. Hirtelen óriási lár­mára és jajveszékelésre ébredtem. Idegen emberek szaladgáltak a lakásomban. Jóságos Isten, mi történt? ... Meggyulladt a karácsonyfa, az égő kará­csonyfától a függöny, a függönytől a ta­péta ... De én átfordultam a másik oldalra és tovább aludtam. — Reggel benevetett a nap az ablakon. Gyönyörű reggel volt. Elmúlt a lázaim is. Csak egy kis égésszag ter­jengett a szobában. Ezzel már nem törődtem. (—zekas.) Puíiy Lya és ami a háláki után történik Newyork, január eleje. Putty Lyá.t eltemették. Egy nyugtalan és viharos kis magyar élet utolsó útja a newyorki Woodlawn-teanetőbe vezetett, mert — mint az amerikai lapok megírták, — Lya családja nem intézkedett a holttest haza- | szállításáról. Zuhogott az eső és szürke, ólmos köd takarta el a felhőkarcolók felett az eget, amikor Lyát temették. Mindössze talán három­százan vettek részt a temetésen, talán egy féltu­cat jóbarát a Broadwayról, Nijinsky Romola, Walter Blumenthal és Marczinko József plébá­nos, aki Lyának még otthon, gyerekkorában pap­ja volt, vagy ötven-hatvan’newyorki magyar, a többiek pedig a mindenütt megjelenő kiváncsiak csoportjából kerültek ki. Körülbelül tizenkét koszorú volt a koporsó körül, a hollywoodi ma­gyarok közül csak Kertész Mihály emlékezett i meg Lyáróil. Volt egy nagy csokor virág: „egy | falusi lány" felírással, s egy koszorú a követ- ! kéző szavakkal: „Putty Liának egy bámulója". | Az amerikai lapok azonban még napokig foglal­koztak a magyar színésznő tragikus életével és halálával. Az egyik “Broadway-csevegés" Író­ja mélabus hangon panaszolja a közönség hűt­lenségét, hogy: íme, milyen gyorsan és hálát­lanul elfelejtik a kedvenceiket, s akiket életük­ben ünnepeltek, azoknak a temetésén is csak párszáz ember vesz részt. A másik cikkíró Va­lentino temetésével hasonlítja össze Lya temeté­sét, — mindketten egy temetkezési kápolnában feküdtek ravatalon — e mig Valentino kopor­sója körül ezrek zokogtak, addig Lya ravata­lát alig látogattták. A harmadik kolumnista vi­tába kezd az első kettővel s megjegyzi, hogy a Valentino ravatala körül lejátszódott gyászos zokogások nem annyira a Valentino iránt érzett barátságot bizonyították, mint inkább alkalmat adtak a tömeghisztériára hajló közönségnek, hogy a nyilvánosság előtt morbid jelenetekkel diszitsók szürke napjaikat. A negyedik rovatiró pedig azt mondja, hogy mindez Lyát már nem érdekli, biztosan nem is kívánna olyan reklá­mot, amiben személyesen nem vehet részt, s hagyják őt békéken, azért halt meg úgyis, mert meg akart halni. Elég volt neki az élet. Putty Lya állítólagos öngyilkosságának részle­tei nem kerültek napfényre. A halottkém vég­leges megállapitása szerint a torokban beállott vérmérgezés okozta, de általános a hit, hogy Lya megölte magát, talán nem is életuntságból, ha­nem egy pillanatig tartó hisztériás roham alatt. Azt is mondják, hogy mérget ivott, s azt is, hogy lenyelt egy marék gombostűt. A Daily Mirror című tablóid újság sorozatos cikkekben közli Putty Lya kalandos életének tör­ténetét. A cikkeket Edward J. Doherty híres riporter Írja Szerényi Simon magyar újságíró adatai alapján. Már az eddig megjelent soroza­tok is bővelkednek megdöbbentően intim jelene­tekben. Elmondja a cikksorozat Lya születésének körülményeit, fiatal leánykori szökéseit, házas­ságát, szökését az őrültek házából, s a következő folytatások beígérik Lya szerelmi kalandjainak részletes leírását a történetben szereplő férfiak megnevezésével. (*) Németh István László szegedi hang­versenye. Pozsonyból jelentik: Az egy év előtt elkészült szegedi fogadalmi, templom nagy, 150 regiszteres orgonája egyike Európa legtökéletesebb hangszereinek. Ennek tudha­tó be az a körülmény, hogy a budapesti Stú­dió is közvetíti azon hangversenyeket, ame­lyeket időközönként főleg külföldi művészek közreműködésé ved rendez az ottani belvárosi plébánia. Ily megtisztelő meghívást kapott Németh L. István tanár, kinek a pozsonyi evangélikus nagytemplom uj orgonáján ren­dezett hangversenyei még bizonyára élénk emlékezetben vannak. A hangversenyre, amelyet kedden, január 5-én este 7-től fél 9-ig a budapesti rádió közvetíteni fog, fel­hívjuk a zenekedvelők figyelmét. (*) Az Érsekujvári Gazdakör Dalárdája, mint Érsekújvárról jelentik, január 6-ón fél nyolc órai kezdettel. az Arany Oroszlán szálló színháztermé­ben szinielőadással kapcsolatos farsangi estét ren­dez. Az estély műsorán a dalárda Pető fi-dal okát ad elő, majd Nagy Dénes „Katóka őrmesterné" cirnü eredeti háromfelvonásos népszínművét adják elő. Ülőhely 5 korona és a vigalmi adó, erkély 8, páholy 10 korona. (*) A bécsi Raimund Theater és a Kammerspiele végleg bezárta kapuit. Becsből jelentik, hogy a szin-> padi munkások sztrájkhatározata ellenére négy színház, a Deutsches Volkstheater, a Theater an dér Wien, a Theater in dér Josefstadt és a Ko­módié meg tudta tartani rendes esti előadását. Á három másik színház, a Stadttheater, a Raimund Theater és a Kammerspiele, mivel nem volt a szin- háztörvény követelményeinek megfelelő világositó­juk, kénytelen volt a Szilveszter-esti előadást le­mondani, a Raimund Theater és a Kammerspiele lemondták az elsejei esti előadást is. Ennek a le­mondásnak hátterében azonban az húzódik meg, hogy Beer sem a Raimund Theaterben, sem a Kam- merspieleben nem tart több előadást, a két szin­ház kapuját nem nyitja ki többé. Beer ezután csak a Volkstheater üzemét tartja fenn. Azáltal, hogy a Raimund Theater és a Kammerspiele végleg be­zár, a két színház müvészszemélyzete nem károso­dik, mert egy részük az anyaszinháznak, a Volks- theaternek kötelékébe tartozik, másrészük pedig vendégszereplő művészekből áll akik most külföldi vendégszereplési kötelezettségeiknek fognak ele­get tenni. Ilyen vendégművészek Jannings és Gi­zella Werbezirk is. Jannings turnéra indul egy tár­sulattal Budapestre, Romániába és Jugoszláviába, Werbezirk szintén együttest szervez és németor­szági turnéra indul. (*) Theodor Dreiser: Amerikai tragédia. Há­rom nagy kötet. Első kötet 354 lap, második 350 lap, harmadik 420 lap. A hár m kötet ára finom papiroson nyomva 50 Ke. — A szerelem- és pénz­sóvár amerikai ifjúság tragédiája. Hatalmas, ellen­állhatatlan erejű áradatban hömpölyög előttünk ebben a regényben a mai amerikai élet, amely alapjában véve nem más, mint Európa hamarosan eljövendő élete. Ez a regény az amerikai szegény ifjú története, de nem idillikus és nem optimista. A legnagyobb mélységeket tárja föl, amelyek a háboruutáni amerikai fiatal nemzedék előtt nyíl­nak föl: a szörnyű lelki harcot, amelyet a testet- lel'ket lealázó szegénység és a gondtalanságot és hatalmat jelentő gazdagság nap-nap utáni össze­hasonlítása jelent egy fiatalember számára, aki alapjában véve jő kis fiú, szereti szüleit, testvéreit, nem akar ártani senkinek és bizton érezzük, hogy karriert csinálna, ha például szülei heti 10—20 dollárral támogathatnák néhány évig. Ez a hatal­mas regény, amelyben éppoly ke- eseé van tenden­cia vagy tervszerűség, mint az életben magában, mintha illusztrálása volna azoknak a feledhetetlen szavaknak, amelyet Ady Endre ad Judás szájába: Gálád vagyok? Gálád az Élet Bűne miért nincs az Igének? Vággyal, kínnal miért gyötör Pénzes gyönyör? írott kövem dobom a mélybe, Megreng a föld sok ezer évre S késői bűnös, bue szemek Megértenek. (*) Kiskörös hódolata Petőfi Sándornak Szilvesz­ter éjszakáján. Kiskőrösről jelentik: Kegyeletes hűséggel ünnepelte meg Kiskőrös Szilveszter nap-1 ján Petőfi Sándor születésének 109. évfordulóját. Feledhetetlen szép volt a költő behavazott szülő­házánál éjfélkor a szabad ég alatt tartott emlék- ünnepély is, melyre a közönség lampinonok alatt vonult lel. Itt az Iparos Dalkar énekelte el Petőfi­nek Egressy Béni által megzenésített „Ez a világ amilyen nagy" kezdetű dalát, Farkas Imre irő megható beszédben hódolt a géniusznak, Mendelé- nyd János a város lakossága nevében emlékezett a költőre, GönczÖl Valéria Petőfinek „A nemzet­hez" cirnü költeményét adta elő s végül a közön­ség elénekelte a magyar Himnuszt. (*) A budapesti színházak heti műsora: OPERA- HÁZ: Kedd: Don Juan. Szerda: János vités. Csü­törtök: A trubadúr (Németh Mária vendégfellépté­vel). Pénteken nincs lőandás. Szombat: Toeca (Né­meth Mária vendégfelléptével). — NEMZETI SZÍN­HÁZ: Kedd: Peer Gynt. Szerda délután: Cyrano de Bergerac; este: A megboldogult. Csütörtök: Peer Gynt. Péntek: A jégcsap. Szombat: A három testőr. — Nemzeti Szinház KAMARASZÍNHÁZA: Kedd: Jégcsap. Szerda: A három testőr. Csütörtök: Jégosap. Péntek: Porcellán. Szombat: Jégcsap. ■— VÍGSZÍNHÁZ: Kedd: Kabaré. Szerda: Kényes válópör. Csütörtök: Evelyn. Péntek: Kabaré. Szom­bat: Kényes válópör. — MAGYAR SZÍNHÁZ: Egész héten minden este: Csók professzor. — KI­RÁLY-SZÍNHÁZ: Egész héten minden este: Fehér Ló. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Egész héten műi­den este: A torockói menyasszony. — FŐV. OPE- RETTSZINHÁZ: Egész héten minden este: Maya. — VÁROSI SZÍNHÁZ: Kedd, szerda, csütörtök: Cigányszerelem. Péntek: Parasztbecsület; Bajazzók. Szombat: Mágnás Miska. — UJ SZÍNHÁZ: Nincs előadás. — TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD: Kezdete 9, vasárnap délután 4 órakor is. — ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZ: Az igazi iszony. Kezdete 9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután 4 órakor is. — R0YAL ORFEUM: Kezdete A 5 és A9 órakor; Vasár- és ünnepnap 3, 6 és 9 órakor. — KOMÉDIA ORFEUM: Kezdete 3é9 órakor. Va_ár- és ünnepnap A'5 óra­kor is. — BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Kezdete 6 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután 3 órakor: Gyermekelőadás. — STEINHARDT-SZINPAD: Kez­dete 3A9 órakor. Vasár- és .mnepnap A 5 órakor is. — KOMIKUSOK KABARÉJA: Kabaré- és varieté- műsor. Kezdete A9 órakor. Vasár- és ünnepnap délután A5 órakor is. AZ EPERJESI SCALA-M0ZGÓ HETI MŰSORA: Kedden, január 4. és 5-én mérsékelt helyárakkal: A Caballero bosszúja. Szenzációs, attrak- ciós film. Főszereplő: Ken Maynard. Szerdán, csütörtökön és pénteken, január 6., 7. és 8-án: Emberek a rács mögött. Heinricb George idei világfilme. Szombaton és vasárnap, január 9. és 10-én: Az élet dala*

Next

/
Thumbnails
Contents