Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-05 / 3. (2816.) szám

é <PKAXxAl‘i v tA.Vjffc.SVRM 1KJjAK 1932 Január 5, kedd. nak néznek a tervet, azokat legyen szabad arra figyelmeztetni, hogy képtelenség a mai állapotnak a fenntartása, amely mellett ugyanazon állam keretén belül, annak kü­lönböző részedben a termeűiésnelk különböző feltételekkel kell megküzdenie. Évek óta hangoztatjuk, hogy a békeszerződések által megteremtett politikai változást megfelelő gazdasági intézkedésekkel kellett volna a kormánynak kiegészítenie, s a mezőgazda­sági és ipari termelés részére ugyanazokat a termelési feltételeket biztosítani, amelyek­kel a történelmi országok rendelkeznek. Ma a gazdasági válság kényszeríti Szlovén­ekét és Ruszinszkót arra, hogy a kormány­tól azonnali intézkedéseket kövétől jen. Az uj banktörvény tervezete adja meg az al­kalmat arra, hogy felhívjuk a kormány figyelmét a mai helyzet tarthatatlanságára és ne csak a magyar kisebbség, hanem az egész őslakosság érdekében követeljük, hogy a banktörvény hozza meg nálunk is a hitelélet olyan átszervezésiét, amely mellett elsősorban a mezőgazdasági termelés fenn­tartható. A kormánynak és a kormányt támogató szlovén szkot törvényhozóknak meg kell gondolniok, hogy még . a legm^r,óbb menő intézkedések is, melyeket ma éleibe léptet­nének, csak a jövőre nézve teremtenek el­viselhetőbb helyzetet. Az elmúlt 13 eszten­dő sérelmei ezáltal még nem nyernek or­voslást. Szlovenszíkónak és Rusz Piszkának azt a jogát, hogy a maga részére ugyan­olyan életlehetőségeket biztosítson, mint a történelmi országok lakossága, senki sem vitathatja el, legkevésbé eme országrészek azon törvényhozói, akik a kormánytámogató pártokhoz tartoznak. > i A készülő banktörvény törvényhozási tár­gyalása megadja a lehetőséget a szlovensz- kói és ruszinszkói közgazdaság legsúlyosabb kérdésének aránylag csekély áldozatokkal való megoldására. Minden-esetre kíváncsian várjuk, hogy. a kormány támogató törvény­hozók végre tudatára fognak-e ébredni a választóikkal szemben vállalt kötelességeik­nek. A mezőgazdaság helyzet-ének könnyítése volna az első komoly lépés a szlovenszkői gazdasági politikában. Ehhez az kellene, hogy Szlovenszkó törvényhozói nemzetiségi és pártállásra való tekintet nélkül ebben a kérdésben összefogjanak. Az eddigi tapasztalatok nem sok remény nyel kecsegtetnek. A kormánytámogató képviselők és szenátorok eddig legfeljebb alibit igyekeztek holmi Regionális Intéze­tek létesítésével Szlovenszkón igazolni, de Prágában a hatalom előtt annyira meghu­nyászkodtak, hogy még saját alkotásaikat is megtagadták. Ezért kell nekünk, kisebbségi ellenzék­nek, az orvoslás módszereire rámutatnunk, hogy a felelősséget azokra hárítsuk, akik­nek magatartásától függ a népeink érdeké­ben kívánatos -intézkedések megvalósítása. A hitelkérdés rendezése nélkül Szloven- szkóban és Ruszinszkóban folytatódni fog a pauperizálódás folyamata és még a gazdasá­gi válság megszűnése után is megmarad a termelésben a diszpari'tás a történelmi or­szágokkal szemben. Ha a mezőgazdasági hitelek kérdése meg­oldódik, az ipar és kereskedelem is. élvezni fogja a megkönnyebbült pénzpiac nyújtotta előnyöket s a mezőgazdaság nagyobb pro­speritása az itt még megmaradt ipar -és ke­reskedelem számára is a maiinál kedvezőbb feltételeket fog biztosítani. Béos, január 4. A Wiener Noucsten Nach­richten, Schober külügyminiszter és afflk&n­ccilár hivatalos lapja, égjük nyilatkozatá­ban Grata dr. volt magyar külügyminiszter nyilatkozatait kommentálja. Gratz nyilatko­zata, mint ismeretes, a közópeurópai gaz­dasági és rámegység azonnali megkötésé­nek szükségességéről Szólt. Schober lapja szerint a bécsi kormány egyelőre még nem kapott hivatalos javaslatot a gazdasági egy­ség megkötésére. Az osztrák külpolitika nem is készíti elő ennek a kérdésnek a vi­táját és a küszöbön álló genfi tanácskozá­sokon nem fog foglalkozni vele. Ha Géni­ben olyasféle tanácskozásokra kerül a sor, mint amilyeneket Gratz kilátásba helyezett, akkor az utódállamok Ausztria nélkül tár­gyalhatnak, mert az osztrák kormány nincs érdekelve a dunai összefogás megteremté­sében. — E nyilatkozattal kapcsolatban il­letékes körök megjegyzik, hogy Ausztria eszerint nem hajlandó a dunai konföderáció elökészitésének munkájában résztvenni. Est az elhatározását valószínűleg Németor­szág hatása alatt hozta meg, mert Német­ország nem akarja, hogy Ausztria elszakad­jon a német érdekszférától és a dunai egy­ségbe kapcsolódjék. A Národni PoSiSika ujjong az elutasíts vilssim Prága, január 4. A Mr odúi Politika ,, Ausz­tria elutasítja, Magyarország meg nem akar­ja” címen vezető cikkben foglalkozik Schober újévi nyilatkozatával, melyben a -saját eddigi elutasító álláspontjának igazolását látja s a következőket írja: Schober elutasítja ilyesfor­mán Ausztri-a és Magyarország szorosabb egyesülésének reményét, illetve illúzióját, egyben elutasította az Ausztria—Magyaror­szág, Csehszlovákia—kisautantra kiterjedő kombinációt. A lap szerint az osztrák koncepció ez: Középeurópa Né­metországgal az élén, vagy semmi. Ausztria elutasítása után még volna egy kon­cepció — folytatja a Národni Politika —, hogy legalább Magyarország kijusson a né­met befolyás alól azzal, hogy gazdaságilag Cseh S zlovákiához k aiposol ód na. De erre már megadta a választ Bethlen gróf volt miniszterelnök, miszerint az nem történhet­ne meg a vitáé politikai kérdések rendezése, azaz határrevizió nélkül. A kormány most hiva­talnok oekodó elnöke, Károlyi gróf pedig csak a velünk kötendő kereskedelmi szerződésről be­szélt, azaz elutasított minden szorosabb kapcso­latot a puszta kereskedelmi szerződésen kívül. És így a dunamenti közeledés propagálói vi­lágos választ kaptak Bécstől és Budapesttől: nem kell semmiféle vámunió, semmi szorosabb kapocs, csak kereskedelmi szerződés, mint min­den idegen országgal. Franciaország talán még egy darabig nyomást fog gyakorolni, de nem lesz imáéként, — hangoztatja újból a Národni Poli­tika, — mert az egész ügy nem gazdasági, ha­nem a legteljesebb mértékben politikai kérdés. Kodzsa lapja előre tudja a montreuxi „végső" szőt A másik ujjongó fél — a csehszlovák agrár­párt. Mint ismeretes, Hodzsa és vele együtt az agrárpárti sajtó helyezkedett Hantos és Gratz Ötletével szemben -elejétől f-ogva a legmerevebb elutasítás álláspontjára s A csehszlovák kormány 1932. évi munkaprogramja Prága, január 4. A földművelésügyi minisz­térium 1932-ben az állami földhivatallal kar­öltve törekedni fog aiz államosításra szánt Összes ingatlanok átvételére. Ha ez az akció sikerüli, akikor ez az erdők államosításának befejezését je­lenti. Az építkezés terén, tekintettel a korlátozott fcőIMségvétésre, csupán a-z 1931. éviben meg­kezdett munkákat folytatják. Szlovenszkón és Ruszinszkóban az erdei utak és az erdei vas- uták építését fejezik be. Ez évben a statisz­tikai adatok alapján felülvizsgálják az állami erdő üzemekben a „ szociális biztosítási tétele­ket. A népjóléti minisztérium a közeljövőben kormányrendeletet ad ki, amelynek alap­ján az általános nyugdíjbiztosító intézetnél és annak fiókintézeteinél megejtik a válasz­tásokat. Ami a magánailkalimnzottak betegbiztosításá­ról szóló törvényt illeti, a minisztérium az albizottságtól újabb javaslatokat kért. A mi­nisztérium törvényjavaslatokat készít a mun­kaközvetítésről, a miunikakaimarákiról, a negy­ven órás munkahétről, a® ifjiusáig éjjeli mun­kájáról és a munkás nők védelméről. Tör vény- javaslatot készít továbbá a munkanélküliek állami segéíly a-la-pjáról, az üzemek korláto­zásának, vagy szüneteltetésének k'ölelező be­jelentéséiről és módosítani fogja a belföldi munkapiaciról szóló törvényt ie. a csehszlovák—osztrák—magyar blokk eszmé­jével szemben a klsantant—lengyel blokk esz­méjét propagálja. Hodzsa szlovák lapja, a Slovenská Politika a montreauxi kieantantkonferenciának ad igen érr dekes értelmezést, amikor leszögezi, hogy a du­nai konföderáció tervével is foglalkozni fog. — Hogy miilyen lesz az álláspontja — ír­ja a Slovenská Politika — ez is a leghatá­rozottabban előrelátható: a kisantant elvégre mégsem léphet be olyan dunai föderációba, amilyet főpropa­gálói, a magyarok és németek ajánlanak, akik azt német-magyar saupremácia mel­lett képzelik el. Az ilyen dunai föderáció lehetetlenség, a fantázia világába tartozik és mint ilyen eleve , el van intézve. Momt- reauxban elhangzik a végső szó s Pestnek előre tudnia kell, milyen lesz ez a szó. Az összes magyar remények hajótörését fogja jelenteni, Magyar-országot a józan valóságra kell hogy ébressze, amely nem egyéb, mint a Lengyelországgal megerősödött kis an­tant-blokk. Ha Magyarországnak valóban a szivén fek­szik a közeledés, akkor tegye meg a meg­felelő lépéseket, a kisantantállamok kül­ügyminiszterei a rendelkezésére állanak, velük .megegyezhet — de e-gy dolgot nem szabad emlegetnie: a határki igazítást. Eb­ben a kérdésiben a kisantant külügyminisz­terei nem ismernek tréfát. A leghatározot­tabban nem szabad a magyar államférfi ak­nák úgy kezdeniük, ahogy azt például Ká­rolyi magyar miniszterelnök tette, aki újévi nyilatkozatában kijelentéit te, hogy Magyar- ország kész a békés politikára — de a ha- tárkiiig-azitás árán. Az ilyen „békés politi­kát" szépen köszönjük — jegyzi meg Hodza lapja. A Rude Prdvo a lengyel-román tárgyalásokról A kommunista Rudó Právo a lengyelekkel folyó tárgaylásokról a következőket inja: <— Prágában nemrégiben tartották titkos tárgyalásaikat a kisantant vezérkari főnökei — Írja a lap. — A kisantant-áilamok állás­pontját beszélték meg a leszerelés kérdésé­ben s valószínűleg egyéb dolgot is megtár­gyaltak, melyek „a közös ellenség” elleni harcot illetik. Pilsudskit nemrégiben a román hadsereg marsalljává nevezték ki. Ez azt je­lenti, hogy a lengyel-román katonai szövetség, amely a szovjetunió ellen irányul, ismét szo­rosabb lett egy kérdésnek elintézésével, mely a szövetségeseknek ezideig rendkívül sok gondot okozott, nevezetesen azt a kérdést ol­dották meg, hogy ki fogja vezényelni az egyesült lengyel-román hadsereget a szovjet­unió ellen, a román király-e, vagy „csupán” Pils-udski marsall. A vitát Pilsudsk] javára döntötték el. Nemsokára ez-után Marinkovics jugoszláv külügyminiszter meglátogatta Var­sót. Lengyelország és a kisantant kapcsolatai ezzel még szorosabbra váltak . . . Most GM- ka román külügyminiszter Varsóba, majd Prágába utazik. Varsóban a köztársasági el­nökkel, a külügymniszterrel é& Pilsundski hadügyminiszterrel fog tárgyalni A megbe­szélések a lengyel-szovjet és román-szovjet viszony körül fognak forogni. Azonkívül meg­tárgyalják a leszerelési konferencián való ál­láspontjukat, helyesebben a leszerelés együt­tes szabotálását. Erre január 17.-én Ghikű, miniszter Prágába jön, hogy hasonló témákat beszéljen meg Benessel. ős azután elmennek Montreux-ba, a kisantant konferenciájára >-» fejezi be a Rudé Právo. Tíz halottja van eddig a spanyol forradalmi sztráüunozgalomnak A csendőrüket salát szuronyaikká! ölte meg a zavargó tömeg Sortüz, támadás a telefon és táviró ellen — A földművesek fegyverkeinek Madrid, január 4. Az általános sztrájkmoz- galoim egyre veszedelmesebb formákat őllt. Badajos kerületben valamennyi szakma csat­lakozott a sztrájkotokhoz és az általános sztrájk teljesen megbélnitotlta a kerület köz­lekedését és gazdasági életét. Újév napján több heves összecsapásra is sor került a sztrájkolok és a rendőrök között. Egy munkás meghalt és számos rendőr, to­vábbá sztrájkoló súlyosan megsebesült. A rendőrség ember-vesztesége az utóbbi na­pokban feltűnően nagy s ebben a kerületben négy rendőr veszítette életéit az összetűzé­seknél szenvedett sérülések következtében. Pireo városkáiban is súlyos összecsapás volt tüntetők és rendőrök között. A rendőrök sortüzet adtak támadóikra, akik kősül kettő é!Ileté.t vesztette. A sebesültek szánnia itt is igen nagy. Iladajoz, január 4. A Castil Blancoiban tör­tént véres*összeütközésről a következő néts'z- 1 eteket jelentik: A sztrájkotok menete, amely­ben mintegy ötszázan vettek részt, kődobá­sokkal fogadta a közbelépő négy csendőrt. A osenidiőrkáplárt halálos késszurás érte. Társai fegyverüket használták és egy embert agyon­lőttek, mire a nekivadult tüntetők kőzáporral leteritet- ték őket, majd saját szuronyaikkal való­mén nyiiiket halálra szarkátok. Ebben az időpontban egy nagyobb csoport behatolt a postahivatalba és revolverrel fe- nyegetőzve követelte á távíró- és telefonve­zetékek elvágását. A hivatal igazgatójának volt annyi lélekjelenléte, hogy mielőtt a fel­szólításnak eleget tett volna, előbb riadójel­zést adott a legközelebbi helységbe. A faluba kiküldött csendőrök idáig 35 embert tartóz­tattak le. A polgármester elmenekült; azt hi­szik), hogy ő is összejátszott a tüntetőkkel. A véres események annyira megriasztották a la­kosságot, hogy jórésze elhagyta a falut. Madrid, január 4. A Saragossa tartomány­ban lévő Epilaban súlyos összeütközésekre került a sor a sztrájkoló munkások és a csendőrök között, amely alkalommal egy munkás meghalt, tiz munkás és három csendőr megsebesült Az elmúlt napokban mindenfelé zavargáisokra került a sor s a sztrájkotok és a csendőrök összeütközéseinek eddig tiz halottja van. A helyzetből madridi illetékes körök arra kö­vetkeztetnek. hogy a szélső radikálisok agitá- ciójulk központját a vidékire helyezték át. Fel­tűnő, hogy a földmivesek sok helyen lőfegy­verekkel rendelkeznek. — Shaw Dél-Afrikába utazott és nagyon fáradt. Londonból jelentik: G. B. Shaw, a ki­váló iró, feleségével Fokvárosba utazott. A hajó indulása előtt kijelentette, hogy sürgős szüksége van a pihenésre, félholtnak érzi magát a fáradtságtól s „talán nem is fogok többé visszatérni”, telte hozzá nála szokatlan el érzékenyüléssel, „nagyon öreg vagyok már és igen könnyen megeshetnie, hogy ez lesz utolsó utam.” 'Á Ausztria elutasítja a dunai konföderáció eszméiét Schober lapja Gratz ellen — A csehszlovák sajtó egyrésxe nagy megelégedéssel fogadja a bécsi állásfoglalást »iri nr.Mii ■ ... . iwmr-M——mm igyéh ; oo^ pezsgőt!

Next

/
Thumbnails
Contents