Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-30 / 24. (2837.) szám

V 1932 Január 30, szambái. A volt magyar tanácsköztársasági elnök vendéglős akar lenni Bécsben Egyesre vendéglő helyett: kárSérSlésS pör Becs, január 29. Bonyodalmas pörösködés ti madt Garbai Sándor, az egykori magyar tanács köztársaság emigráns elnöke és Farkas Lajos pékmester között. Garbai Sándor, aki 12 év óta ól Bécsben politikai emigrációban, egzisztenciáját úgy akarta megalapozni, hogy feleségével együtt vegetáriánus konyhát akart nyitni és erre a célra már helyiséget is bérelt a belvárosban, de nem volt iparigazolványa, tehát egy vendéglőstől akar­ta annak iparengedélyét a saját nevére átírni. Egy kisebb banktól 3000 silling kölcsönt kapott, amely­ből előleget adott a helyiség bérére és a berende­zésre, Farkas Lajos pékmesterrel pedig abban álla­podott meg, hogy ő ad 10.000 sálinget forgótőke gyanánt. Úgy volt, hogyT már decemberben megnyílik Garbai Sándor vegetáriánus vendég ője, de a kerü­leti elöljáróságon mindenféle nehézségek támadtak az iparengedély átírása kőiül. Az i et-ékes tiszt­viselő egg-e halogatta a dolgot, legutóbb pedig tud­tára adta, hogy az iparhatóság főnöke megtada­gadta az engedély átírását. A pénzesember, Farkas Lajcs pékmester, mikor megtudta, hogy december­ben sem lehet megnyitni a vegetáriánus vendég­lőt, mert az iparengedélyt megtagadták Garbóitól, kibérelt egy helyiséget a be’városban és szerzett hozzá átírás utján vendéglői iparengedélyt. Meg is nyitotta vendéglőjét, de sem Garbait, sem fele­ségét nem vette be társul, mint ahogy megállapo­dott velük. Garbai kárt éri t é©cr‘ beperelte a ma­gyar pékmestert és Farkas Lajos is pert indított Garbai ellen. Ezt a port ma kezdte tárgyalni a belvárosi járásbíróság. AZ EBMÁRAS Irta: WALLESZ JENŐ Az autó kerekei tengelyig süllyedtek a szántó­földek mellett elvezető ut homokjába. A kocsi las­san vergődött előre, de már látszott a Bükköspuszta kis kastélya, ahová a gép igyekezett. Mikor a koosi egy kis nyirfuerdő szélére ért, az asszony előre­hajolt a hátsó ülésről, hogy a soffőr jobban meg­értse őt: Álljon meg, Károly. Húsz lépésre az erdőben gyöngy virágot talál. Hozzon néhány szálat. A soffőr leugrott és besieteit az erdőbe. Pár perc múlva visszatéri egy kis csokorral és odanyujtolta az asszonynak, A fiatal özvegy megragadta csukló­jánál a soffőr kezét, ráhajolt a kis csokorra és meg­szagolta. Az asszony hajszálai a soffőr arcát érték és a hatalmas termetű férfi egész testében meg­remegett. Az asszony megérezte a remegést és kacér mosollyal a soffőr szeme közé nézett. — Szép vagyok? A soriőr e'iágyult tekintettel nézte az asszonyt és nem felelt. Miért nem felel? Szép vagyok? A soffőr megrószegülten hajolt az asszony keze fölé és megcsókolta azt. Az asszony egy hirtelen mozdulattal két keze közé ka.pta a soffőr fejét, hozzásimult és belehara­pott az alsó állkapcsába. A soffőr felszisszent és a vér kiserkedl. Mikor az asszony meglátta a kibuggyanó vért, retiküljribe nyúlt és esry csipkeszélü kis zsebken­dőt vett ki a sok lim-lom közül. A zsebkendő hó­fehér volt és érintetlen. Négyrét volt hajtva és il­latozott a tisztaságtól. — Tegye rá a sebre. — Köszönöm, van a gyógyszeres szekrényben vat­ta, meg jódtinktura, majd azzal kötözöm be. — Csak tegye rá... Ez sterilebb, mert a benzin­gőz beszivárog a gyógyszeres szekrénybe és bele­eszi magát a vattába. A soffőr engedelmeskedett. Rátapasztotta a seb­re a zsebkendőt, pólyát vett elő a kis szekrény­ből és az állkapcsához kötötte a zsebkendőt. Mint­hogy a pálya két vége a fej hátsó részén ért ösz- sze és a 6offőr soká bajlódott a csomó megkötésé­vel, az asszony kötötte meg a csomót. A soffőr vére fellángolt, amint az asszony finom ujjai a hajához értek. De ez csak pillanatig tartott. Az asszony egykettőre megkötötte a csomót, aztán hátravetette magát a kocsiba é6 fagyos józansággal mondotta: — Mehetünk... Ebéd után bemegy a íegyver­— De kötelesség. Égetni fogom a sebet. j — Égetni? Ilyet még hallottam. J — Hol i« hallotta volna? Az asszonyok a divat* ról beszélnek ö ne-m a veszettség gyógyítási mód-* szeréről. — Annyit mi is tudunk, hogy a megmart embert oltásokkal gyógyítják a Pasleur-intézetben. — Amig azonban felkerül az intézetbe, kívána­tos, hogy a sebet égessük. Ez lassítja a fertőzési folyamatot, ha a marás veszett ebtői ered. — Borzasztó lehet az ilyen égetés. — Bizony, kissé fájdalmas, — Csak kissé? — Akiket eddig kezeltem, rettentően ordítottak. Az orvos szavainak hatását figyelte, de az asz­szcny semmivel sem árulta el feldullságát. így állt egymással szemben a két szerelmes. Annyira beleláttak az egymás kártyáiba, hogy mindegyikük tudta a másikról, hogy hamisan játszik. És még-: sem szóltak egymásnak. A csöndet az assz szakította meg: — Semmi célja enríPv az em beik bízásnak. —• Ehhez én jobbacf értek ... Beszerzem a gyógy­szert és még ma megkezdem a kezelést. — Holnap bemegy a soffőr a városba és jelent­kezik a Pasteur-intézetnél. Én igy akarom. — Vállalja a felelősségei? — Ugyan kérem maguk mindig a felelősséggel fenyegetik az embert. Mintha magukban lenne egy csöpp felelősségérzet. Halálra kínoz egy em­bert, mert hátha veszett volt a kutya. — Bocsánat, de ezt mégis én állapítom meg, hogy ilyen helyzetben mi legyen a eofförrel. — A soffőrrel én rendelkezem és nem hagyom ok nélkül megkinozni. — Micsoda gyöngédség!' — Csak emberiesség. Az orvos epésen mosolygott és meghajtotta magát. — Ez az emberiesség valóban megható. De ugyanilyen szokatlan is önnél. — ügy látom, szívesebben venné, ha kegyetlen volnék hozzá ... Most az asszony figyelte szavának hatását az orvoson. Ez kiegyenesedett, a szemei fellángoltak 1 és neki esett az aszonynak: — Jolán, drága Jolán. Az asszony elragadtatással sikoltotta: — Endre, édes Endre! A nyitott ablakon át pokoli kacagás hallatszott I be a szobába. Az ölelkezők megdermedtek és I felfigyeltek. A soffőr kacagása volt. Az ablak ! alatt mosta le az autóról az ut porát és jói hal­lotta a beszélők minden a s vát. Keserű lett a szája ize és a szive összeszorult, mikor a szere­lem sikolya kihallatszott - szobából. Az orvos és az asszony még magukhoz sem tértek az ijedtségtől, amikor a soffőr benyitott j hozzájuk. Megállt az ajtóban és keményen ai asszony szeme köző nézve csak ennyit mondott: — Kérem a munkakönyvemet és az írásaimat Az asszony sző nélkül kivette a szekrényből az iratokat és átadta a soffőrnek. kell figyelni a kutyát, hogy nem mutatkoznak-e rajta a veszettség jelei. Ha mutatkoznának, önnek be kell járni a városba. Ott a Paeteur-intézetben minden ötödik nap beoltják. De addig is oeúpa élő- vigyázatból kezelni fogom, hogy megóvjam az eb- inarás esetleges következményeitől... A kezelés meglehetősen fájdalmas lesz. Erre előre figyelmez­tetem. Az orvos leste szavainak hatását. A soffőr arc- izmának egyetlen rándulása nélkül hallgatta őt, Nyugodtan az orvos arcába nézett, mintha nem is őrá tartoznék, amit az orvos mond. — Izzó vassal fogom égetni a sebet, — folytatta az orvos nyomatékosabban — és még ma megkez­dem a kezelést. Ez jó L revencló arra az esetre, ha a kutya beteg lenne. Mereven a soffőr szeme közé nézett, de ez állta a tekintetét. Pillanatokig néztek igy egymásra, mintha lelkűk legmélyére akartak volna leszállni. Az orvos kirakta az asztalra a mütőszereket. Meggyujtóttá a borszeszlámpát és a láng fölé tar­totta a tilt. A hegyes acél már néhány pillanat múlva izzott, de az orvos tovább is a láng fölött forgatta. Közben egy-egy lopott pillantással a sof- főrt figyelte, aki elgondolkozva belebámészkodott a kék lángba. Vesse hátra a karjait és kulcsolja össze a kezeit — hallatszott az orvos parancsoló hangja. — Minek? — Hogy el ne lökje a kezemet., ha nagyon fájna a tüzes vas. •— Csak nem néz gyereknek, hogy ilyet képzel rólam?... De ha muszáj, hát megteszem. És már hátra is vetette a kezét és olyan állásba helyezkedett, mintha már várná az izzó szerszá­mot Az orvos az egyik kezével az üvegek közt kez­dett keresgélni. Sorba nézte a vignettákat, kihúzta mindegyik üveg dugóját és megszagolta a folyadé­kot. Mindezt lassan, unalmas vontatottsággal vé­gezte, hogy meghosszabbítsa a soffőr gyötrelmeit. Arra számított, hogy a eoká:0 tartó élőké.-zülefc közben a soffőr megborzad a reá várakozó fájdal­maktól és bevallja az igazat, hogy megmeneküljön a pokoli kíntól. A soffőr szótlanul nézte a hosszadalmas babra- munkát és az orvos végül is letette az izzó tüt. — Nem kezdhetjük meg a kezelést, mert nincs abból a savból, amellyel égetés előtt ecsetelni Budapest, január 29. A Magyar Kii<lügyi Társaság által szervezett | Külügyi Szeminárium második szem észterét e napokban nyitotta meg a Közgazdasági Társaság­ban Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság, ügyr vezető alelnöke. Utána Pékár Gyula társelnök érdekes előadást tartott Franc’s Delaisi francia tanár híres könyvéről, amely a világkrizis szaná­lásának tervét foglalja magában. Delaisi egyik legjobb ismerője a világkrizisnek, de főképpen az agrárkérdésnek, és úgynevezett Ötéves tervében a probléma megoldására vezető módozatokat részletezi. Az angol körök világ- kooperációs tervével szemben Delaisi tanár a francia európai kooperációs szempontokat helyezi; előtérbe. Delaisi az európai országok összefogását sürgeti olyképpen, hogy a uyugateurópai ipari termékek a keleteurópai agrártermékekkel cseré­lődjenek ki. Ezzel meg lehetne oldani a mindin­kább növekvő munkanélküliséget és gátat lehet­ne vetni a legutóbbi nagy buza-dumpiug káros eredményének, A koncepció szerint az egész probléma tulajdonképpen utak kérdése: 400.000 km. utat kellene létesíteni az európai országok | között és ennek segítségével megindulhatna a tér- j mónyek egészséges kieserélése. A csatornázás,! vasút és .úgynevezett farmutak kiépítési költsége J összesen 70 milliárd francia frankot emésztene fel, A terv utal ara, hogy a kelet európai államoknak nagyobb számú jármüvekre van szüksége, az öt esztendő alatt 5000 elevátort kellene készíteni, ami két és fél milliárd frank költséggel járna. Megfelelő kölcsönök nyújtása nélkül mindez nem volna lehetséges, fontos 6zerep jutna e tekintetben a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának, ezen­kívül a 10 állam fedezet formájában saját maga is hozzájárulna a szükséges költségekhez. Delaisi szerint nagyon fontos « vásárlóképesség kifejlesz­tése és ezzel a mintegy 60 millió nincstelen föld- míves bekapcsolódhatna a kultúrába is. A nagy­szabású terv fontos szerepet juttat Sziléziának és Magyarországnak az ipari gócpontok tekintetében. Delaisi szerint Budapestnek 10 esztendő múlva kétmillió lakosa lenne; a tiz ország úgynevezett „sávjában" Budapest, Belgrád. Lemberg és Krakó volnának a legfontosabb találkozási pontok. A terv Dem egyéb, mint az európai Egyesült Álla­mok alapjainak lefektetése. neki körorvcehoz, hogy nézze meg a sebét... De maga ne nyúljon addig hozzá, mert vérmérgezést kaphat. A szavakban nem volt semmi gyöngédség. Ride­gen hangzottak, mint a parancs, melyet az ur ad a cselédnek. A soffőr különösnek, érthetetlennek találta ezt a közönyt valakitől, aki az imént még az arcába harapott. A sebe fájdalmasan nyilait most, de ő gyönyörűségnek érezte. A nagy pilla­nat emlékeivel játszadozott és nem vette észre, hogy az autó mar a kastély kapujához ért. Közel négymillió hektoliter mustot szűrtek Magyarországon az elrrniK évben. Budapestről jelentik: Az általános megfigyelések alapján azt várták, hogy naoy különbség mutatkozik a legutóbbi és az 1930. évi bortermés között. A Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban nincs nagy különbség a két év bortermése között. 1930-ban a szüret eredménye valami­vel meghaladta a négymillió hektoliter mus­tot, 1931 -ben ped i g 3 836.000 nek to 1 i tér vol t az eredmény. Tavaly katasztralis holdanként 10.9 hektoliter volt az átlag, az idén pedig 10.5 hektoliter. A bortermés csak az alföldi sztölövidékeken apadt, mégpedig 10.8 hektoli­terről 9.3 hektoliterre. Az Alföldön a must mennyisége tavaly alig maradi e! a kétmillió hektolitertől, az idén pedig 1,683.000 hektoli­ter volt. Magyarország északi borvidékein és Dunántúl az átlagos termés megnövekedett. Az 1931. évi szüret idején az országban 366.286 kát. hold volt a szőlőterület, vagyis 1 százalékkal maradt e] az előző évi terület nagyságától. Az utolsó szüreten 9 olyan köz­ségben is szüreteltek, amelyekben előbb még nem volt szelő. Az ébresztőóra arrogánsán megszólalt. A fegy­vernek körorvos lelépett a pamlagról és az asz­talra dobta az orvosi hetilapot. Két óra volt, ez a rendelés ideje. Rend behozta ruháját, tenyerével lesimitotía a haját és kinyitotta a falusi ház udva­rára nyíló szoba ajtaját. Ehhez a pontossághoz az orvosi tekintély miatt ragaszkodott. Akihez a pa­raszt a nap bármely órájában bemehet, annak nincs tekintélye előtte, csak azt respektálja, aki meg­várakoztatja. így tapasztalta az orvos és ezért tar­totta be pontosan a rendelési időt. Az ajtó mellet álló pádon ketten ültek, a soffőr meg egy paraszt asszony. A soffőr felállt és átadta az üzenetet: — — Kempí Ottómé őnagysága küldött a doktor úrhoz. — Tessék bejönni... Mi a baj? Válasz helyett a soffőr a pólyát kezdte kibogoz­ni, mert a kérdés zavarba hozta és félt, hogy el­szólja magát. Lassan szedte le fejéről a kötést, hogy annál több ideje legyen mégegyszer átgondolni azt, amit az orvosnak mondania kell. Mikor a pólya utolsót csavarodott, a csipkeszélü zsebkendő leesett a sebről. Az orvos lehajolt és felvette. Tekintete a monogramra esett, amely fehéren ragyogott a zsebkendő csücskében. Meg- vonaglott. Közelebb emelte a szeméhez és az asz­talra dobta. Elkomorodott és a hangjának nyer­sebb lett a zengése. — Halijuk hát, mi baja. — Délelőtt bevittem a nagyságos asszonyt, a vá­rosba. Mikor hazafelé jöttünk, az egyik faluban defektet kapott az autó, A falu minden kuvasza hamarosan ránk támadt s alig tudtam védekezni ellenük. A defekt kijavítása közben letérdeltem s ekkor az egyik kutya az arcomnak esett és bele­harapott az állkapcsomba. Az orvos erősen hangsúlyozta a szavakat: — Nézzük azt a kutyamarást. Két keze közé fogta a soffőr fejét és közelhajolt az állkapcsához. A soffőr érezte, hogy az orvos kezei remegnek. — Szép szabályos ellipszis... Nyolc fog... Mind a nyolcnak pontosan meg van a nyoma... Nem nagy fogak ... Sőt.., elég aprók ... Mekkora volt az a kuvasz? A soffőr nyomban válaszolt: — Mini egy jól megtermett birka. —■ Úgy... Mint egy jól megtermett birka... Szép hasonlat... És melyik faluban történt ez a história? — A falu nevét nem tudom. — De ráakad a falura? — Ilogynel — Ez azért fontos, mert tizenkét napon ét meg kell a sebet.,. De még ma beszerzem. Eloltotta a borszeszlángot és bekötözte a soffőr sebét. — Várjon meg az udvaron... Csak elintézem a künn várakozó asszonyt és magával megyek, ha ugyan helyet ad az autóm — De kérem, a legnag^^bb készséggel... A Bükkös-pusztáig méltóztatik? — Igen, a nagyságos asszonyhoz. A soffőr kiment. Az orvcs asebrevágta a véres battiszfc kendőcskét és beszólitotta az udvarról a paraszt-asszonyt. Tiz perc .múlva az autó a Bükkös felé robogott az orvossal. Az asszony szemei diadalmasan felragyogtak, amint a kastéay ablakából észrevette, hogy az orvos benn ül az országúton közeledő autóban. — Mire rendbehozta haját, arcát és ajkait, az orvos már a szoba küszöbén állt. Az asszony feltűnő ridegséggel fogadta, de éppen ez a túlzott rideg­ség elárulta viselkedésének tettetettségét. Máskor könnyedén vetette oda az orvosnak: Üljön le. Most szertartásosan intett a kezével és bántó udvariassággal mondotta: — Tessék helyet foglal-.i, doktor ur. — Köszönöm, mindjárt megyek. — Ha mindjárt menni akar, minek jött? — Az autóját szeretném egy fél órára igénybe venni. — Most mindjárt? — Igen. Be kel! mennem a városba. Az asszony diadalérzéee hirtelen eltűnt. Azt várta, hogy az orvos féltékenységében reáveti magát és agyoncsókolja, vagy pedig lábai elé borul és bűnbánóan bocsánatot kér tőle a nevelet­lenségért, amelyre pár héttel ezelőtt ragadtatta magát, amikor az asszony-hazatért kétnapi távol­iét után Pestről. Egy hangos féltékenységi csete­paté robbant ki akkor '• "zötíük és az orvos azóta nem mutatkozott a kastélyban. — Most, hogy ott állt az asszony előtt, nem mutatott féltékenységet és nem érzett bünbánáet. Tudta, hogy a soffőr állóra irt üzenet neki szólt, örült is az üzenetnek, de mégis úgy viselkedett, mirfíha sejtelme se volna arról, hogy ez a marás az asszonytól ered. Nem akart gyöngének Iá4" vaui é; nem akarta, hogy az asszony az erősebbiknek érezze magát és diadalmaskodva föléje kerüljön. Ezért okolta meg odaj” eleiét azzal, hogy az autót akarja egy fél órára kölcsön kérni. Az asszony közönyösen az ablak felé fordult. — Mintha az udvaron állna valaki és ő annak felelne: — Az autó rendelkezésére áll... Mikor küldi vissza? — Egy orvosságot kell beszereznem a gyógyszer- tárban és már iduhmk vissza. — Úgy tudom, van otthon házi gyógyszertára. — De éppen az a szerem hiányzik, amivel a soffőr sebét, kell kezelnem. Az asszony palástolt, nyugtalansággal fordult az orvos felé: — Csak nem tartja veszedelmesnek a sebet? — Minden ilyen sebet úgy kell kezelni, mintha veszedelmes volna. Egy kutyáról sosem tudhatja az ember, hogy nem beteg-e. — Ez túlzott óvatosság. 6 Siiziiif szellemi munka* itiiüi Hémetersiásban Német lapok jelentése szerint a munkanélküli­ségnek egyik legijesztőbb tünete a főiskolát vég­zettek számának növekedése. A német ipari szövetség ne-m régiben közzétette, hogy ez évben már ÍOÖ.OCO főre fog rúgni az elhelyezhetetlen fő­iskolát végzettek tömege. Az ipar, a kereskedelem és a műszaki ágazatok közös szervezetei a leg­közelebbi hetekben < belügyminisztériumban tanácskozásra ülnek össze, hogy megvitassák, mini lehetne megakadályozni a nagy tömegeknek a főiskoláikra való özönlését. Egyúttal azonban máris meg akarják próbálni, hogy az 1932-ben érettségiző diákság tetemes részét eltereljék a főiskoláktól és gyakoriati pá­lyákra vezessék le. A németországi egyetemi hall­gatók száma 1911-ben 55-000 v'"1t, 1925-ben 60.090, a legutolsó nyári félév alatt pedig már 100.000. A legnagyobb növekedés ez evangélikus teológiá­kon, a jogi és a közgazdasági korokon, az orvosi szakon és a jövendő tanulmányi tanácsadók szakán állott be. A műszaki fő’skoláken a hallgatók szá­ma 19.7C0 főről, 24.000 főre emelkedett. Német egyetemi szakkörökben ezért mind na­gyobb fontosságot tulajdoni tanuk a főiskolákra engedhető anyag átrostálásának. Újra fölmerüli a terve annak, hogy vagy az érettségi vizsgát alakítsák úgy át, hogy az az eddiginél nagyobb mértékben vizsgálja a növendéknek magasabb tanulmányokra való alkalmasságát is, vagy ped:g külön fölvételi vizsgát illesszenek be az érettségi után, a főiskolákra való fölvétel céljaira. — A Németországban ma érvényes numerus clausus szabályainak megszigoritá--**' most már a német egyetemeken és főiskolákon minden óidéiról sür­getik, mert amint maguk az egyetemi tanárok álla­pítják meg, vétkes könnyelműség lenne az akadé­miai proletariátus számának növelése olyan idők­ben, amelyekben az állam kénytelen a fizikai munkások számára megállapított munkanélküli segély összegeit leszállt tani. — Munkanélküliek tüntetése a budapesti városházán. Budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja: Ma délelőtt mintegy száz főnyi mun­ka nélküli csoport benyomult a városháza szociálpolitikai ügyosztályára, munkát és ke­nyeret követelt, majd megrohanta Ferke! ta- náosjegy'zőt, aki szorult helyzetében a rend­őrségnek telefonált, ahonnan riadó osztagot küldtek ki. A műnk anélkül iek az uccára me­nekültek, folytatták a tüntetést, de a rendőr* sóg közbelépésére szél futottak. Csupán egyet sikerült közülük előállítani. Delaisi francia faair ötéves terve a vitás* válság megoldásáról

Next

/
Thumbnails
Contents