Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-28 / 22. (2835.) szám
1932 Január 28, csütörtök. ^RMMtMAG^ARHlRLAP _____________________J* Böhm: A mai gazdasági izoláltságból kiutat kell keresni - áldozatok árán is Miért volt sürgős a francia kölcsön! — Böhm Rudolf szenátusi beszédében élesen rávilágított a kormány rövidlátó gazdasági politikájának súlyos következményeire „Szlovenszkón a munkanélküliek száma 490 százalékkal emelkedett1' Prága, január 27. Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hegy Böihm Rudolf országos keresztén yszocialista párti szenátor a szenátus tegnapi ülésén érdemlegesen hozzászólt a milliárdos külföldi kölcsönre vonatkozó megihatalmazási tervé nyj avaslatihoz. Közérdekű beszédét most a következőkben ismertetjük: A következetlen pénzügyminiszter A ’közeimülfban — mondotta a szenátor többek közét — a pénzügyminiszter nyilatkozatában azt rögzítette le, hogy a köztársaság egész gazdasági helyzete azért olyan szilárd és egészséges 9 megingathatatlan, mert külföldi kölcsönök terhei nem nehezednek rá, illetőleg azok terhei elenyészőek. Nem úgy, mint más európai államoknál. Ez a kijelentés a belső bizalom alátámasztására szolgált akkor, amikor a közelmúltban bizonyos nyugtalanság volt észlelhető a köztársaság belső pénzpiacán. A közvélemény a miniszter nyilatkozatát tudomásul vette. Ezen kijelentés után jogeal elvárhattuk volna, hogy a kormány továbbra ts kitart ezen elv mellett. És mivel különböző miniszteri kijelentéseik szerint a>z ország gazdasági élete normális és gazdasági megrázkódtatásoktól állítólag nem kell tartani, biztosra vettük, hogy a kormány az államháztartást feleslegesen külföldi kölcsönökkel nem fogja megterhelni. Röviddel a nagyhangú nyilatkozatok után a közleményt meglepetésszerűen most nagv csalódás éri s mondhatjuk általában bizonyos bizalmatlaneácrgal fogadták az egyszerre sürgőssé vált külföldi kölcsönt. Nem is csoda, ha ilyen következetlen eljárás következtében a közvéleményben a bizalom kezd megrendülni. Mert az ország népe, mely a kulisszák mögé nem lát, csak azt állapíthatja meg, hogy a köztársaság gazdaságii helyzete minden nagy kijelentés és állítólagos stabilitás ellenére gyors alátámasztásra szorul s a kormány a legsürgősebben parlamenti gyorsított eljárással kénytelen egy külföldi köLe^özihöz folyamodni. Ez a gyors pénzügyi operáció nem jelenthet mást, mint hogy köztársaság gazdasági helyzete rohamosan halad a mélypont felé. Részletesen nem akarok kitérni arra, hogy hogyan áll az államháztartás ma, mert telje sen elegendőnek tartom a pénzügyminiszter urnák nem régein erre vonatkozólag elhangzott nyilatkozatát idézni. A pénzügyminiszter ur nyilatkozata szó szerint igy szól: Az általános gazdasági válság az állampénztár készletére különösen kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az álami bevételek az állami költségvetésben előirányzott összegek alatt maradtak. Az 1931. év végén a kiutalt kiadások egész sora készpénz hiányában nem volt kifizethető. Hasonló helyzet az állam pénzügyi helyzetében a jövőben komoly zavarokat okozhatna és úgy a pénzügyi egyensúlyt, mint a csehszlovák korona értékállandóságát is komolyan veszélyeztethetné. Hogy milyen fennakadások fordulnak ma már elő az áüamigazgatásban, arra elegendőnek tartom csak azt a példát megemlíteni, hogy a járási hivatalok iroda átalányának kiutalása nehézségekbe ütközik. Azt sem akarom részletesen ecsetelni, hogy az adóhivatalok dacára a legszigorúbb pénzügyminiszteri ukázoknak, még a legbraohiálisabb eszközök alkalmazásával sem tudnak egészen minimális adótételeket behajtani. A pénzügyi hatóságok teljesen tehetetlenek ezzel a gazdasági helyzettel szemben. A pénzügyminiszter előbb citált szavai megerősítenek abban a meggyőződésben, hogy gazdasági életünk ugrásszerűen zuhan a mélybe. Például a munkanélküliek számának rapid növekedéséi-e elég annyit tudnunk, hogy Szlovenszkón ez évben a múlt évhez képest 400 százalékkal emelkedett számuk. Pedig a népjóléti miniszter maga bevallotta, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a munka- nélküliek megállapítása nem teljes, mert a 79 politikai járásban csak 13 munkaközvetítő hivatal van, melyek a pontos felvételezést nem képesek elvégezni. Különben is igen jellemző, hogy Szlovenszkón a közigazgatás berendezését miég ezen a téren sem tartotta a kormány szükségesnek megfelelően kiépíteni és ehhez a szocialista pártoknak egy szavuk sincs. Nem akarok teljes képet adni arról a nyomorról, mely Szlovenszkón és Ruszinszkón dúl, mert tartok attól, hogy cenzúrát rendelnek el erre is, miként a demokrácia legnagyobb dicsőségére a képviselőház budgetbi- zottságáibam elhangzott beszédeket is a cenzúra egyszerűen törülte. Az ország ilyen katasztrofálisan súlyos gazdasági helyzetét holmi kölcsönökkel szanálni nem lehet. Rendszerváltozásra van szükség! A köztársaság helyzetét csak okszerű és helyes gazdálkodással, a legszigorúbb takarékossággal és elsősorban az egész nép egyetemes boldogulását szolgáló helyes kereskedelempolitikával lehet megmenteni. A kormánynak izolációra vezető gazdaság politikáját azonnal likvidálni kell A kormány a devizarendeletekikeil, a legális kereskedelmet bénító intézkedésekkel agyonterhelt, összekuszált gazdasági életünket teljesen megdermeszti. Mindent és mindenkit megvéd minden és mindenki ellen s végül is gazdasági szabadság és friss éltető gazdasági talaj hiányában minden el fog sorvadni. Teljesen el kell Ítélni a kormány legutóbbi behozatali korlátozását is, mely csak arra jó, hogy a szomszédos államok, amelyekre a csehszlovák ipar rá van szorulva, retorziókat léptessenek a köztársaság kivitelével szemben életbe. Hely telem itenünk kell azt az eljárást azonban már azért is, mert a protekcionizmusnak nyújt lehetőséget, mely viszont melegágya a korrupciónak. Protekcionizmust korrupciót pedig éppen eleget termelt ki a köztársaság közélete az elmúlt 13 év alatt. Folytonosan azt halljuk, hogy Csehszlovákia várhat, mig a vüágkrizis kitombolja magát és széthull eredőire. Ez falzuim és önámitás. önámító politikánk következménye az, hogy bekövetkezett az a helyzet, mikor külföldi kölcsönök után kell kapkodni és ma már mindenki a belföldi kényiszerkölcsöniről beszél. Az orvoslás útja A köztársaság bajait immár orvosolni keli, de ez csak agy lehetséges, ha egy nagyobb gazdasági egységbe illeszkedik be. Ez a köztársaság jövő létének és boldogulásé- nak legfontosabb postulátuma. A mai izoláltságában nem maradhat meg, mert igy mindem el- csöndesedik és Csehszlovákia egy nagy gazdasági temetővé válik. A kormánynak kell megragadni az iniciativát, mig nem késő, hogy az ország a gazdasági káoszból kijuthasson. Természetes, hogy ez áldozatok nélkül nem fog menni, de sokszor egy áldozat csak látszólagos és végeredményben előnyt jelent Az ország jövő megerősödése szempontjából is számtalan olyan áldozat lehet, amely voltaképpen a megszilárdulást mozdítja elő. Mindenesetre a helyzet józan mérlegelésére van szükség. Ma józan, higgadt, nagykoncepcióju és mérlegelni tudó államférfiakra van szükség. A kibontakozás kérdését csak olyan emberekre ichet bizni, akik mérlegeim tudják, hogy hogyan lehet egy megalkotott országot meg is tartani. Egy ország jövője szempontjából ebből áll a lényeg. Természetesen ennek a kérdésnek elintézését nem lehet koncepciónélküli emberekre bizni, akik saját pártjuk kicsinyes útvesztőin ténfe- regnek. A kormány egyelőre azonban még ezekre hallgat. Ezek akadályozzák meg abban, hogy a józan belátás útjára térjen, arra az útra, mely a nép igaz boldogságához vezet és egyedül alkalmas arra, hogy Középeurópa népeinek meg- békülését megteremtse. Viszont enélkül nem lehet a gazdasági kérdéseket sem megoldani, se a mostani, se semmilyen kölcsön nem jelent megoldást, legföljebb csak a mai tarthatatlan állapot további fönntartását, amely az igaz boldogulásnak és at őszinte megbékélésnek csak kerékkötője. Ezért a fölhatalmazást nem adom meg, — fejezte 'be beszédét Böhm Rudolf szenátor. A lengyel-orosz szerződés megerősíti a szovjet genfi helyzetét? A francia felfogás — Lengyel tervek a lefegyverzési konferenciára az ország gazdasági helyzete rapidül legyöngült s azt, hogy a pénzügyi egyensúlyt a kormány már csakis külföldi kölcsön segélyével tudja momentán és egyelőre fenntartani. Ezzel a kormány arra az útra tért, amely ellen eddig küzdött s pénzügyi politikájában azt az elvet adta fel, amellyel eddig úgy befelé, de különösen a külföld felé a bizalom fmegerősitése céljából operált s mellyel az állam pénzügyi stabilitását igyekezett eddig alátámasztani. De a kormány feladja ezzel Rasin elvét is, a köztársaság eddigi prosperitásának sokat hangoztatott fundamentumát. Megdöbbentő és nyugtalanító az egész csehszlovák közvéleményre ezen kölcsön- i avaslattal kapcsolatban az a megállapítás, hogy a kormány kénytelen volt a 1 ogiö vedel- mezőbb üzemét, a dohányjövedéket, a franciáknak zálogul lekötni. Ez mindeneseire a bizalomnak nagyfokú hiányára vall, hogy a szövetségest is úgy kezeli, mint a legyőzött országokat. Ez azt jelenti, hegy Franciaország az itteni pénzügyi politikát elitéli. Az államháztartás helyzete Ez a mostani kölcsönfelvétel a köztársaság mai, rohamosan rosszabbodó gazdasági helyzetében nem jelent előnyt, hanem ellenkezőleg nagy megterhelést az államháztartásra nézve. Nem nevezhető másnak, mint könnyelműségnek, hogy az államháztartás deficitjének pótlására külföldi kölcsönt köz fo’y - módik a kormány akkor, mikor egy olyan objektíve Ítélő gazdasági szaktekintély, mint Sehuster volt kereskedelemügyi miniszter is beismeri, hogy a Pária, január 27. A francia lapok udvarias szkepszissel és nagy tartózkodással fogadják a lengyel-orosz támadást kizáró paktum megkötéséről szóló híreket. A Petit Párisién szerint előbb a gyakorlatban látni kell, vájjon Oroszország tényleg jóakaratu-e s csak azután szabad Ítéletet mondaná. Egyes lapok úgy tudják, hogy a szerződés Lengyelország territoriális érintetlenségét is garantálja, sőt Moszkva megígérte, hogy Lengyelország segítségére siet, ha a németek megtámadják a korridort. Ez a felfogás azonban pem igen valószínű. Pertinax az Écho de Parisban megállapítja, hogy a szerződés nem ér semmit, mert nem egyéb, mint a Kellogg-paktum körülírása. A francia-orosz paktum más természetű és számos veszedelmes pontot tartalmaz. A harmadik ciki.e'.y például kimondja, hogy Franciaország nem limitálhatja önkéntesen az orosz kivitelt. A negyedik cikkely viszont szégyenletes határozatokat hoz a franciaországi orosz emigránsok ügyében. A szerződés egyáltalán csak azért keletkezett, hogy megkönnyitse az oroszok helyzetét a lefegyverzési konferencián és megnehezítse Franciaország álláspontját, Vars# állásponttá Varsó, január 27. Közvetlenül az oresz- lenryel (áradást kizáró szerződés megkötése után a Gazella Polska programszerű cikkben körv©italozza Lengyelország magatartását a küszöbön álló lefegyverzési konferencián. Kétségtelen, hogy a lefektetett elvek a lengyel külügyminisztériumból származnak. A cikk a támadást kizáró szerződést a szovjetunió részéről taktikai rendszabálynak tartja Oroszország genfi pozíciójának megerősítésére. Lengyelország ezek után nyomatékkai azt fogja kívánni, hogy az esetleges fegyverkezési korlátozások csupán az egyes országok háborús költségvetésének arányában történhessenek meg és csakis a katonai kiadások abszolút magasságának néhány fokkal való leszállításában állhatnak. Ezenkívül Lengyelország számos nemzetközi biztonsági garancia elfogadását fogja követelni. Végül előtérbe helyezi az úgynevezett erkölcsi lefegyverzés programját, mely nemzetközi konvenciókat kíván elfogadtatni Budapest, január 27. (Budapesti 6zerkeeztő- ségünk telefonjelentése). A magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalások szünet nélkül folynak. Az Estet külpolitikai diplomáciai körökből úgy informálták, hogy a tárgyalások kedvező mederben haladnak előre a háborús propaganda hivatalból való üldözésére. A cikkből kiviláglik, hogy a lengyel javaslatok egyáltalán nem korlátoznák a mai lengyel hadsereget. A támadást kizáró szerződés megkötését egyébként a jobboldali ellenzék lapjai lelkesebben üdvözítik, mint a kormánylapok. A Gazetta Warszavska szerint abban az esetben, ha Románia és SzovjetoroszorSzág megegyezik, elkészül az egész keleti pak- tumépület, amely alapvetően megváltoztatja Keleteurópa helyzetét és a német jobboldali radikalizmus fenyegetéseit mind Lengyel- ország, mind SzovjetoroszorSzág ellen veszélytelenné teszi. és ha nem Is várható minden pontban megegyezés, a legkényesebb kérdésekben már is meg vannak a teljes megállapodás előfeltételei. A delegációk permanens tanácskozást folytatnak. Még egy kérdés okoz nehézségeket és ez a deviza kérdése. Kedvező mederben haladnak előre a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások