Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-28 / 22. (2835.) szám

1932 Január 28, csütörtök. ^RMMtMAG^ARHlRLAP _____________________J* Böhm: A mai gazdasági izoláltságból kiutat kell keresni - áldozatok árán is Miért volt sürgős a francia kölcsön! — Böhm Rudolf szenátusi beszédében élesen rávilágított a kormány rövidlátó gazdasági politikájának súlyos következményeire „Szlovenszkón a munkanélküliek száma 490 százalékkal emelkedett1' Prága, január 27. Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hegy Böihm Rudolf országos keresztén yszocialista párti szenátor a szenátus tegnapi ülésén ér­demlegesen hozzászólt a milliárdos külföldi kölcsönre vonatkozó megihatalmazási ter­vé nyj avaslatihoz. Közérdekű beszédét most a következőkben ismertetjük: A következetlen pénzügyminiszter A ’közeimülfban — mondotta a szenátor többek közét — a pénzügyminiszter nyilat­kozatában azt rögzítette le, hogy a köztársa­ság egész gazdasági helyzete azért olyan szilárd és egészséges 9 megingathatatlan, mert külföldi kölcsönök terhei nem nehe­zednek rá, illetőleg azok terhei elenyészőek. Nem úgy, mint más európai államoknál. Ez a kijelentés a belső bizalom alátámasztására szolgált akkor, amikor a közelmúltban bizo­nyos nyugtalanság volt észlelhető a köztár­saság belső pénzpiacán. A közvélemény a miniszter nyilatkozatát tudomásul vette. Ezen kijelentés után jogeal elvárhattuk vol­na, hogy a kormány továbbra ts kitart ezen elv mellett. És mivel különböző miniszteri kijelentéseik szerint a>z ország gazdasági élete normális és gazdasági megrázkódtatá­soktól állítólag nem kell tartani, biztosra vettük, hogy a kormány az államháztartást feleslegesen külföldi kölcsönökkel nem fog­ja megterhelni. Röviddel a nagyhangú nyi­latkozatok után a közleményt meglepetés­szerűen most nagv csalódás éri s mondhat­juk általában bizonyos bizalmatlaneácrgal fogadták az egyszerre sürgőssé vált külföldi kölcsönt. Nem is csoda, ha ilyen következetlen el­járás következtében a közvéleményben a bizalom kezd megrendülni. Mert az ország népe, mely a kulisszák mögé nem lát, csak azt állapíthatja meg, hogy a köztársaság gazdaságii helyzete minden nagy kijelentés és állítólagos stabilitás ellenére gyors alátámasztásra szorul s a kormány a legsürgősebben parlamenti gyorsított eljárással kénytelen egy külföldi köLe^özihöz folyamodni. Ez a gyors pénzügyi operáció nem jelenthet mást, mint hogy köztársaság gazdasági helyzete rohamosan halad a mélypont felé. Részletesen nem akarok kitérni arra, hogy hogyan áll az államháztartás ma, mert telje sen elegendőnek tartom a pénzügyminiszter urnák nem régein erre vonatkozólag elhang­zott nyilatkozatát idézni. A pénzügyminiszter ur nyilatkozata szó szerint igy szól: Az általános gazdasági vál­ság az állampénztár készletére különösen kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az álami be­vételek az állami költségvetésben előirány­zott összegek alatt maradtak. Az 1931. év végén a kiutalt kiadások egész sora kész­pénz hiányában nem volt kifizethető. Ha­sonló helyzet az állam pénzügyi helyzeté­ben a jövőben komoly zavarokat okozhatna és úgy a pénzügyi egyensúlyt, mint a cseh­szlovák korona értékállandóságát is komo­lyan veszélyeztethetné. Hogy milyen fennakadások fordulnak ma már elő az áüamigazgatásban, arra elegendőnek tartom csak azt a példát megemlíteni, hogy a járási hivatalok iroda átalányának kiutalá­sa nehézségekbe ütközik. Azt sem akarom részletesen ecsetelni, hogy az adóhivatalok dacára a legszigorúbb pénzügyminiszteri ukázoknak, még a legbraohiálisabb eszközök alkalmazásával sem tudnak egészen minimá­lis adótételeket behajtani. A pénzügyi ható­ságok teljesen tehetetlenek ezzel a gazdasági helyzettel szemben. A pénzügyminiszter előbb citált szavai megerősítenek abban a meggyőződésben, hogy gazdasági életünk ugrásszerűen zuhan a mélybe. Például a munkanélküliek számának rapid növeke­déséi-e elég annyit tudnunk, hogy Szloven­szkón ez évben a múlt évhez képest 400 százalékkal emelkedett számuk. Pedig a népjóléti miniszter maga bevallotta, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a munka- nélküliek megállapítása nem teljes, mert a 79 politikai járásban csak 13 munkaközvetítő hivatal van, melyek a pontos felvételezést nem képesek elvégezni. Különben is igen jel­lemző, hogy Szlovenszkón a közigazgatás be­rendezését miég ezen a téren sem tartotta a kormány szükségesnek megfelelően kiépíteni és ehhez a szocialista pártoknak egy szavuk sincs. Nem akarok teljes képet adni arról a nyo­morról, mely Szlovenszkón és Ruszinszkón dúl, mert tartok attól, hogy cenzúrát rendel­nek el erre is, miként a demokrácia legna­gyobb dicsőségére a képviselőház budgetbi- zottságáibam elhangzott beszédeket is a cen­zúra egyszerűen törülte. Az ország ilyen katasztrofálisan súlyos gaz­dasági helyzetét holmi kölcsönökkel szanálni nem lehet. Rendszerváltozásra van szükség! A köztársaság helyzetét csak okszerű és he­lyes gazdálkodással, a legszigorúbb takaré­kossággal és elsősorban az egész nép egyete­mes boldogulását szolgáló helyes kereskede­lempolitikával lehet megmenteni. A kormánynak izolációra vezető gazdaság politikáját azonnal likvidálni kell A kormány a devizarendeletekikeil, a legá­lis kereskedelmet bénító intézkedésekkel agyonterhelt, összekuszált gazdasági éle­tünket teljesen megdermeszti. Mindent és mindenkit megvéd minden és mindenki ellen s végül is gazdasági szabadság és friss éltető gazdasági talaj hiányában minden el fog sor­vadni. Teljesen el kell Ítélni a kormány legutóbbi behozatali korlátozását is, mely csak arra jó, hogy a szomszédos államok, amelyekre a csehszlovák ipar rá van szorulva, retorziókat léptessenek a köztársaság kivitelével szem­ben életbe. Hely telem itenünk kell azt az el­járást azonban már azért is, mert a protek­cionizmusnak nyújt lehetőséget, mely viszont melegágya a korrupciónak. Protekcionizmust korrupciót pedig éppen eleget termelt ki a köztársaság közélete az elmúlt 13 év alatt. Folytonosan azt halljuk, hogy Csehszlovákia várhat, mig a vüágkrizis kitombolja magát és széthull eredőire. Ez falzuim és önámitás. ön­ámító politikánk következménye az, hogy be­következett az a helyzet, mikor külföldi köl­csönök után kell kapkodni és ma már min­denki a belföldi kényiszerkölcsöniről beszél. Az orvoslás útja A köztársaság bajait immár orvosolni keli, de ez csak agy lehetséges, ha egy nagyobb gaz­dasági egységbe illeszkedik be. Ez a köztársaság jövő létének és boldogulásé- nak legfontosabb postulátuma. A mai izoláltsá­gában nem maradhat meg, mert igy mindem el- csöndesedik és Csehszlovákia egy nagy gazda­sági temetővé válik. A kormánynak kell meg­ragadni az iniciativát, mig nem késő, hogy az ország a gazdasági káoszból kijuthasson. Természetes, hogy ez áldozatok nélkül nem fog menni, de sokszor egy áldozat csak lát­szólagos és végeredményben előnyt jelent Az ország jövő megerősödése szempontjából is számtalan olyan áldozat lehet, amely voltakép­pen a megszilárdulást mozdítja elő. Mindeneset­re a helyzet józan mérlegelésére van szükség. Ma józan, higgadt, nagykoncepcióju és mér­legelni tudó államférfiakra van szükség. A kibontakozás kérdését csak olyan emberekre ichet bizni, akik mérlegeim tudják, hogy ho­gyan lehet egy megalkotott országot meg is tartani. Egy ország jövője szempontjából ebből áll a lényeg. Természetesen ennek a kérdésnek elintézését nem lehet koncepciónélküli emberekre bizni, akik saját pártjuk kicsinyes útvesztőin ténfe- regnek. A kormány egyelőre azonban még ezek­re hallgat. Ezek akadályozzák meg abban, hogy a józan belátás útjára térjen, arra az útra, mely a nép igaz boldogságához vezet és egyedül al­kalmas arra, hogy Középeurópa népeinek meg- békülését megteremtse. Viszont enélkül nem lehet a gazdasági kér­déseket sem megoldani, se a mostani, se sem­milyen kölcsön nem jelent megoldást, legföl­jebb csak a mai tarthatatlan állapot további fönntartását, amely az igaz boldogulásnak és at őszinte megbékélésnek csak kerékkötője. Ezért a fölhatalmazást nem adom meg, — fejezte 'be beszédét Böhm Rudolf szenátor. A lengyel-orosz szerződés megerősíti a szovjet genfi helyzetét? A francia felfogás — Lengyel tervek a lefegyverzési konferenciára az ország gazdasági helyzete rapidül le­gyöngült s azt, hogy a pénzügyi egyen­súlyt a kormány már csakis külföldi köl­csön segélyével tudja momentán és egye­lőre fenntartani. Ezzel a kormány arra az útra tért, amely ellen eddig küzdött s pénzügyi politikájában azt az elvet adta fel, amellyel eddig úgy be­felé, de különösen a külföld felé a bizalom fmegerősitése céljából operált s mellyel az állam pénzügyi stabilitását igyekezett eddig alátámasztani. De a kormány feladja ezzel Rasin elvét is, a köztársaság eddigi prospe­ritásának sokat hangoztatott fundamentu­mát. Megdöbbentő és nyugtalanító az egész csehszlovák közvéleményre ezen kölcsön- i avaslattal kapcsolatban az a megállapítás, hogy a kormány kénytelen volt a 1 ogiö vedel- mezőbb üzemét, a dohányjövedéket, a franciáknak zálogul lekötni. Ez mindeneseire a bizalomnak nagyfokú hiányára vall, hogy a szövetségest is úgy kezeli, mint a legyőzött országokat. Ez azt jelenti, hegy Franciaország az itteni pénz­ügyi politikát elitéli. Az államháztartás helyzete Ez a mostani kölcsönfelvétel a köztársa­ság mai, rohamosan rosszabbodó gazdasági helyzetében nem jelent előnyt, hanem el­lenkezőleg nagy megterhelést az államház­tartásra nézve. Nem nevezhető másnak, mint könnyelműségnek, hogy az államház­tartás deficitjének pótlására külföldi köl­csönt köz fo’y - módik a kormány akkor, mikor egy olyan objektíve Ítélő gazdasági szaktekintély, mint Sehuster volt kereske­delemügyi miniszter is beismeri, hogy a Pária, január 27. A francia lapok udva­rias szkepszissel és nagy tartózkodással fo­gadják a lengyel-orosz támadást kizáró pak­tum megkötéséről szóló híreket. A Petit Pá­risién szerint előbb a gyakorlatban látni kell, vájjon Oroszország tényleg jóakaratu-e s csak azután szabad Ítéletet mondaná. Egyes lapok úgy tudják, hogy a szerződés Lengyelország territoriális érintetlenségét is garantálja, sőt Moszkva megígérte, hogy Lengyelország segítségére siet, ha a néme­tek megtámadják a korridort. Ez a felfogás azonban pem igen valószínű. Pertinax az Écho de Parisban megállapítja, hogy a szer­ződés nem ér semmit, mert nem egyéb, mint a Kellogg-paktum körülírása. A fran­cia-orosz paktum más természetű és számos veszedelmes pontot tartalmaz. A harmadik ciki.e'.y például kimondja, hogy Franciaor­szág nem limitálhatja önkéntesen az orosz kivitelt. A negyedik cikkely viszont szé­gyenletes határozatokat hoz a franciaorszá­gi orosz emigránsok ügyében. A szerződés egyáltalán csak azért keletkezett, hogy megkönnyitse az oroszok helyzetét a lefegy­verzési konferencián és megnehezítse Fran­ciaország álláspontját, Vars# állásponttá Varsó, január 27. Közvetlenül az oresz- lenryel (áradást kizáró szerződés megköté­se után a Gazella Polska programszerű cikk­ben körv©italozza Lengyelország magatartá­sát a küszöbön álló lefegyverzési konferen­cián. Kétségtelen, hogy a lefektetett elvek a lengyel külügyminisztériumból származnak. A cikk a támadást kizáró szerződést a szov­jetunió részéről taktikai rendszabálynak tartja Oroszország genfi pozíciójának meg­erősítésére. Lengyelország ezek után nyo­matékkai azt fogja kívánni, hogy az esetle­ges fegyverkezési korlátozások csupán az egyes országok háborús költségvetésének arányában történhessenek meg és csakis a katonai kiadások abszolút magasságának né­hány fokkal való leszállításában állhatnak. Ezenkívül Lengyelország számos nemzetkö­zi biztonsági garancia elfogadását fogja kö­vetelni. Végül előtérbe helyezi az úgyneve­zett erkölcsi lefegyverzés programját, mely nemzetközi konvenciókat kíván elfogadtatni Budapest, január 27. (Budapesti 6zerkeeztő- ségünk telefonjelentése). A magyar—csehszlo­vák kereskedelmi szerződési tárgyalások szü­net nélkül folynak. Az Estet külpolitikai diplo­máciai körökből úgy informálták, hogy a tár­gyalások kedvező mederben haladnak előre a háborús propaganda hivatalból való üldö­zésére. A cikkből kiviláglik, hogy a lengyel javaslatok egyáltalán nem korlátoznák a mai lengyel hadsereget. A támadást kizáró szerződés megkötését egyébként a jobboldali ellenzék lapjai lel­kesebben üdvözítik, mint a kormánylapok. A Gazetta Warszavska szerint abban az esetben, ha Románia és SzovjetoroszorSzág megegyezik, elkészül az egész keleti pak- tumépület, amely alapvetően megváltoztatja Keleteurópa helyzetét és a német jobboldali radikalizmus fenyegetéseit mind Lengyel- ország, mind SzovjetoroszorSzág ellen ve­szélytelenné teszi. és ha nem Is várható minden pontban meg­egyezés, a legkényesebb kérdésekben már is meg vannak a teljes megállapodás előfeltéte­lei. A delegációk permanens tanácskozást folytatnak. Még egy kérdés okoz nehézsége­ket és ez a deviza kérdése. Kedvező mederben haladnak előre a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents