Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-26 / 20. (2833.) szám
1932 január 26, kedd. ^i^gaiMao^arhirlai> 3 Spanyolországban megkezdődött a jezsuitarend feloszlatása A kormány szigorú rendelete — Tíz napon beiül elkobozzák a jezsuiták vagyonát - Anarchista világ Barcelonában Madrid, január 25. A hivatalos lap ma közli a jezsuitanrend föloszlatásáról szőlő rend eletet. Ezzel az alkotmány 26. cikkelye, amely csupán általánosságban szólt az egyházi rendek fölöszlatásáról, érvénybe lép. A dekrétum a jezsuitákat nem utasitja ki az országból, de elrendeli, hogy ezentúl nem működhetnek nyilvánosan, mint a rend tagjai. Ez a körülmény bizonyos kíméletet jelent, egyébként azonban a rendelet rendkívül szigorú. Az állam a Jézus-társaság jogosságát nem ismeri el s nem tekinti többé jogi személynek, továbbá megszünteti a jezsuita iskolákat és a rendtől közvetlenül vagy közvetve függő egyéb institúciókat. A jezsuiták közös életének tiz napon belül meg kell szűnnie. Nem lakhatnak többé közös épületekben és nem tarthatnak közös istentiszteleteket vagy nem manifesztálhatják a közösség egyéb formáit. Ugyanakkor a rend vagyona az állam kezébe száll át s a kormány azt iskolai és jótékonysági célokra tetszés szerint fölhasználhatja. Az illetékes hatóságokat kötelezik arra, hogy tiz nap alatt fölvegyék a Jézus társaság vagyonának teljes listáját. Azok a bankok, szövetkezetek és magánszemélyek, akik összeköttetésben álltaik a jezsuitákkal, tiz napon belül ugyancsak kötelesek kimutatni, hogy a jezsuiták milyen vagyonnal rendelkeznek náluk. Külön bizottság alakult, amelynek kötelessége, hogy kikutassa a más név alatt elhelyezett jezsuita vagyont és azt is lefoglalja. A jezsuiták templomait, kápolnáit és kulturális fölszerelését az egyházmegyék rendelkezésére bocsátják azzal a kikötéssel, hogy a föloszlatott Jézus-társaság tagjai ott nem tarthatnak istentiszteleteket. Mivel a nemzetgyűlés föloszlató rendelete óta három hónap telt el, a Jézus-társaság mobilis vagyonának nagy részét biztonságba helyezhette. Loyolában régóta számoltak a föloszlató rendelet kibocsátásával, de bíztak abban, hogy a végrehajtó rendelet enyhébb lesz az alkotmány intézkedésénél Forradalmi események mindenfelé Madrid, január 25. Barcelonában a rendőrség meglepett egy anarchista gyűlést. Általános lövöldözés keletkezett és az anarchisták egy rendőrt agyonlőttek. Százötven egyént letartóztattak. A bercelonai általános sztrájk nem sikerült, mert a hatóságok kellő időben letartóztatták a szindikalisták és az anarchisták kétszáz ismert vezérét és egy hajón internálták őket. Az anarchisták offenzivája teljesen csődöt mondott. Sevillában ugyancsak több egyént letartóztattak. A várost a köztársasághoz hü repülőcsapatok őrzik. A házak tetején gépfegyverosztagok állomásoznak, készen arra, hogy az esetleg keletkező nyugtalanságot elnyomják. Károlyi miniszterelnök a belső erkölcsi front védelmére bivta fel Magyarországot A magyar miniszterelnök székesfehérvári beszámolóiéban ismertette az európai gazdasági harctér eseményeit és Magyarország helyzetét a gazdasági háború frontján - A magyar kormány uj birtokpolitikát kezdeményez — Törvényjavaslatok és reformtervek Budapest, január 25. Károlyi Gyula gróf magyar miniszterelnök szombaton délután nagy beszáimoióbesaédet tartott székesfehérvári választókerületében. Beszámolója iránit igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Beszédének első részében a világeseményekkel foglalkozott. Megállapította, hogy az aktuális nagy világpolitikai kérdések, milyenek elsősorban a jóvátétel és az amerikai moratórium, a legnagyobb hatással lesznék az egész világ gazdasági és pénzügyi helyzetére, jövőjére és igy Magyarország jövőjére is. Annak ellenére, hogy ezek az események a magyar jövőt illetőleg óriási fontosságúak, Magyar- ország kénytelen pusztán a szemlélő szerepét játszani, mert ezekbe a kérdésekbe nincsen beleszólása. Teendője tehát abból áll, hogy a legóberebb figyelemmel kíséri az eseményéit alakulását és ezekbe akkor és olymódon kapcsolódjék bele, hogy létérdekeit a lehetőség szerint megvédje és biztosítani tudja. — A nagy bizonytalanság maga után vonja az egész Világ bizalmatlanságát — mondotta a miniszterelnök. — Ameddig ez a bizalmatlanság fennáll, addig a gazdaság javulására nagyon, de nagyon kevés kilátás nyílik. A kormánynak legfőbb teendője a pénz állandóságát, belső vásárló erejéig biztosítani. Ezt az utolsó öt hónapban sikerült is elérni és kijelenthetem, — mondotta — hogy most már a legnagyobb bizalommal vagyunk az iránt, hogy ez a jövőiben is siker üilni fog. Ai európai gazdasági harctér A miniszterelnök ezután a kereskedelmi szerződések kérdésével foglalkozott. Egy közbeszólásra ismertette! a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés kérdését is. Magyarország a legnagyobb készséggel hajlandó kedvező kereskedelmi szerződéseket kötni, a szerződésekhez azonban legalább is két fél kell, ennélfogva ezeknek megkötése, még pedig mikéhti megkötése csak félig függ Magyarországtól. A mai gazdasági viszonyok között egyik legnagyobb nehézség, hogy minden állam csőkkor ti, esetleg teljesen megszünteti importját, exportját pedig fokozni akarja. Hogy ezt minden ország elérhesse, az teljes képtelenség és arra vezet, hogy a gazdasági bajok, az általános krízis, állandóan fokozódnak. Minden állam védelmi háborút visel gazdasági téren, úgyhogy egész Európa valójában gazdasági harctérihez hasonlít és drótsövérnyekkel és lövészárko'kkal keresztül-kasul van hálózva. Ez a gazdasági politika egyaránt sújtja a mezőgazdasági és ipari államokat és általános elszegényedést, a fogyasztó- és vásárlóképes- ség csökkenését vonja maga után. Remény a jobb jövőben A' miniszterelnök ezután kifejtette azt a meggyőződését, hogy a viszonyok rövidesen meg fognak változni, még pedig azért, mert a mai állapot kivéted nélkül minden országot sújtja és ezért a jobb belátás napról-napra erősbbödik. Erősödik az a belátás is, hogy az elzárkózó védelmi politikát lehetetlenség fenntartani és öngyilkosság volna, ha azt fenn akarnák tartani. A népeknek egymást megértve, egyetértésiben lehet csupán a gazdasági bajiakból ki jutatok. A miniszterelnök ezután igy folytatta: — Arra törekszünk, hogy barátságban éljünk más nemzetekkel. Néhány barátsági szerződést már kötöttünk. Ezek a legteljesebb mértékben békés szándéknak és békés célzatnak, nem statnáltattak senki ellen és éppen ezért a politikai barátság már sehol sem kelt gyanakvást és nem akadályoz meg abban, hogy más államokkal is jó viszonyba ne juthassunk. — Minden barátságos közeledésre, minden gazdasági kooperációra való komoly alkalmat k ötéi ességs zeniem fel fogunk használni, hogy az országok a gazdasági iiz oláltsógból kik e rülje nekt Magyarországon talán a legerősebben érzi a gazdasági válság következni árnyéi t a mezőgazdasági lakosság és onnan terjed át a nem mezőgazdasággal foglalkozó lakosságra. — Természetesen ilyen körülmények között bizonyos keserűség és elkeseredettség él a lelkekben. Én csak azt kérem: tartózkodjunk az irigységtől. A tőkééi lemos hangulatot nem vagyok hajlandó követni. * Nem az a baj, hogy tőke van, hanem az a baj, hogy tőkénk nincs. Az ország gazdasági élete tőke nélkül sántikál, külföldre van ráutalva, ez volt az oka eladósodásunknak. A miniszterelnök ezután védelmébe vette az előző kormány hitelpolitikáját. A hitelek igénybevétele szükséges volt az ország talpra állításához. Nem lehetett előrelátni, hogy az akkori gazdasági konjunktúrák között kontrahált kölcsönök a hirtelen beállott árzuhanás miatt aránytalanul terhesekké válnak. A mezőgazdaság feladatai — Az általános helyzet egyébként annyira bizonytalan, hogy hosszú időre szóló fix gazdasági program szemifényvesztés lenne. Mezőgazdasági téren folytatni kell azt a haladó utat, amelyet az utóbbi tiz évben követtünk. óriási haladás volt a mezőgazdaság terén nemcsak mennyiségi, de főképp a minőségi termi elésben. Ez tette lehetővé, hogy exportunkat még a mai viszonyok között is fönn tudtuk tartani. Hogy ez az export nem járt olyan 'pénzügyi eredménnyel, mint vártuk, ez annak következménye, hogy az áresés tempója gyorsabb volt, mint a fejlődés. A külföldi tőke és a magyar teher — A külföldre hosszabb ideig rá leszünk szorulva s a külföldi tőke jövőbeli támogatásának biztosítása egyik legfontosabb föladatunk. Ezért nem szabad olyan intézkedéseket tennünk, amelyek a jövőben a tőkeképződést lehetetlenné tennék s ártanának a külföldi hitelnek. — Lehet, hogy bizonyos áldozatot követelt a külfölddel szemben fönálió kötelezettségek teljesítése, azonban ez volt a helyes ut, mert ha megtagadtuk volna külföldi tartozásaink fizetését, ez az egész külföldi pénzvilág teljes ellenségeskedését vonta volna maga után. Külföldi hitelezőinknél a megértés megérle- lődése a legjobb utón van. A külföldi hitelezőkkel tárgyalások vannak folyamatban bizonyos engedmények irányában, ezek azonban igen sokoldalúak és komplikáltak. Kamatleszáüifás — Idehaza is sok teendője van a kormánynak. Annyi könnyítést kell az életnek juttatni, amennyit csak lehet. A kamatleszállítást a jegybank csak fokozatosan tudja keresztülvinni, de már rátért erre az útra. A bolettarendszert a kormány abba fogja hagyni. Ehelyett a mezőgazdasági termelés minden részét érintő kedvezményeket hoz. A legközelebb tető alá kerül az iparfejlesztési törvény reformja, az uzsoratörvény, a részvényjogi reform, az összeférhetetlenségi törvény reformja, a többszörös fizetések kérdése. — A közeljövőben aktuális lesz a birtokpolitika. — A kormány nem gondol uj földreformra. Nem gondolok újabb földreformra, mert ezt mindig helytelennek és károsnak tartottam. Az erőszakos, hirtelen változás nem felelhet meg a gazdasági érdekeknek, politikai érdekek állanak a hátterében és megsinylik minden oldalon. Ma is azok a gazdák vannak a legsúlyosabb helyzetben, akiket a földreform juttatott földhöz. — Olyan birtokpolitikát tartok kívánatosnak, amely kellő pénzügyi alátámasztással az evolúció folyamatát támasztja alá. — Kívánatos, hogy azok a naigy területek, a,melyeket nem munkálnak meg kellő ered- ménnyél, jobb kezekbe jussanak. A belső erkölcsi front védelme — Jól tudjuk, — mondotta emelt hangon Károlyi Gyula gróf —, hogy a világháború három frontján a magyar katona megállta a helyét. De volt egy front, amely miatt minden elveszett, ez a belső erkölcsi front volt. Most is háborúban van az egész világ. Érdekeink megóvása a kormány feladata, de most is van egy belső tront, amelyet ép* ségben tartani a köz érdeke és egyetemleges kötelessége. Nemzet, haza, vallás és család: ezeknek az erkölcsi motívumoknak kell vezetniük bennünket, mert csak ezek adhatják meg azt a szilárd bázist, amelyen állva eljutunk a talán nem is messze levő jobb jövőbe. Legújabb jelentés a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokról Budapest, január 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalások első érdemleges tanácskozása ma délután kezdődött. A tanácskozásokat magyar részről egyelőre Ferenczy Izsó államtitkár vezeti, mert Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter, aki már Géniből hazatért, megbetegedett és igy néhány napig nem vehet részt a tanácskozásokon. Magyar részről örömmel állapítják meg, hogy mindkét delegációban megvan a jóakarat a tárgyalások eredményes befejezésére és remélik, hogy a tanácskozások, amelyek előreláthatólag vasárnapig tartanak, pozitív eredménnyel fognak zárulni. A leszerelési konferencia csehszlovák deleiécióla Prága, január 25. Csehszlovákiát a leszerelési konferencián Benes külügyminiszteren kívül Vis- kovsky nemzetvédelmi miniszter, Syrovy vezérkari főnök és Fieiiiegner berlini követ fogja képviselni. A külügyminisztérium részéről Genfbe utazik Ku- cera kabinetfőnök, továbbá Heudricih dr. a népszövetségi osztály főnöke. Syrovy tábornokot a vezérkar több magasrangu tisztje fogja kísérni. — 3 nap Budapesten vagy 3 nap Becsben 100 koronáért olcsó akciónkról nyomtatott prospektust jelentetett meg utazási irodánk. A prospektust 2 koronás válaszbélyeg melléklése esetén kérelemre megküldi utazási irodánk; Bratislava, Central Passage.
