Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-24 / 19. (2832.) szám

12 ^rvgm-Ma<Aar.-hirlap Egy angol tudós komoly munkában hirdeti, hogy a tengeri kígyó valóság Az elmúlt tizenöt esztendőben öt megbízható jelentés számol be a szörnyeteggel való találkozásról - A ten­geri kígyó valószinülega Piesiosaurus leszármazottja — Kiszorították a munkácsi állami elemi iskola palotájából a magyar gyermekeket. Rusziinifzkói szerkesztőségünk jelenti: Még a magyar éra idejében történi, hogy Munkács városa gyönyörű palotát építtetett az állami elemi népiskola céljaira, melyet azzal a szerződésbeli kikötéssel engedett át az ál­lamnak, hogy abban csakis magyar gyerme­kek és magyar nyelven tani Ihatok. Az éra- változás után azonban előbb a ruszin elemi iskolát helyezték el az épületben, majd ké­sőbb a magyar gyermekeket egészen kiszo­rítva, a cseh iskolát telepi tették a magyar kultúra istápolására épült palota falai közé. A magyar gyermekek egy- része a cseh gim­náziumban kapott tantermet s csupán dél­utáni oktatásra szorult. A szülők most érte­kezletet tartottak és követelni fogják azt, hogy az iskolaépületet az alapító levelében lefektetett céljának szolgálatába állítsák vissasa. xx A rheumatikus bántalmak rendszerint a ki­választószerek és az anyagcsere renyhe következ­ményei. A legjobb ellenszerre a Salvator forrás, amely dluretlkus hatással bír és az anyagcserét hathatósan elősegíti. — Tizenkettedszer a bíróság előtt. Nyitrai tudó­sítónk jelenti: A mailt 'v októberében felkereste Sztaoyo János handlovai gazdát egy jól öltözött fiatalember, aki éjjeli szállást kért. Sztarayo szíve­sen állott rendelkezésére és egyik szobáját áten­gedte. Reggelre kelve, vendégét már sehol sem ta­lálta s vele együtt tűnt el 550 koronát tartalmazó kazettája is. Azonnal jelent kt tett a csend őrségen, mely kinyomozta a megadott személyleérás alapján, hogy az éjjeli vendég Lángén Ferenc tizenegyszer büntetett veszedelmes tolvaj. Rövidesen kiderült az is, hogy ugyanozanap Handlován egy másik lopást is elkövetett. Egy orvos rendelőjéből leakasztott egy 1500 koronát érő téliLkabáto1. és elszelelt. Lán­gért hurokra kerítették és a nyitrai fogházba szál­lították. A kerüfetn bíróság tegnap vonta felelős­ségre a handlovai kirándulásért. Lángét részben beiismerő vallomást tett. Hat ''aví fogházra Ítélték a vizsgálati fogság beszámításával. Az ítéletben ugv az ügyész, mint a vádlott megnyugodott s így az jogerőre emelkedett. ReBf Bútorgyár Saftsitá Bystrica. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakéta. Complett lakás és irodaberendezések. Tervek és aján atok díj­talanok. Állandó kiállítás! Előnyős fizetési feltételek! — Belezuhant a forró-vizes fazékba. Cse-t- nokről joLentik: Kr-eisz János ochtinai lakos felesége ellen gondatlanságból okozott testi sértés címén eljárást indított az állam- ügyészség. Még a karácsonyi ünnepeket megelőző utolsó köznapon történt, hogy a sütés-főzéssel elfoglalt asszony a tűzhely kuckójába ültette kisleányát melegedni. A kisgyermek unalomból rugdalni kezdte a forróvize^ fazék fedőjét, a födél felbillent és a szerencsétlen csöppség belezuhant a vizes- fazékba. A másodfokú égési sebeket szen­vedett gyermeket nyomban beszáll i tót Iák a rozsnyói közkórháziba, azonban a leggondo­sabb kezelés dacára a súlyosan sebesült, leányka kiszemvedeff. xx Akiknek a szívműködése rendetlen, erőlködés nélkül agy érhetnek el könnyű székelést, ha na­ponta reggel éhgyomorra megieznak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keeerüvizet. — Női dohányzókocsik a londoni földalattin. Londonból jelentik: A földalatti Metropolitan- vasut egyes vonalain első osztályú dohányzóko­csikat járat kizárólag nők számára. A kísérlet oly sikeresnek mutatkozott, hogy valószínűleg több vonalon is be fogják vezetni. Kinlévöségeit a legelőnyösebben inkasszálja a jj „FIDES‘fi | hatóságilag engedélyezett inkasszó intézet fiókja ? Banská Bystrica Horná uh 9. Tel. 102. | — 3 nap Budapesten vágy 3 nap Becsben 100 koronáért olcsó akciónkról nyomtatott prospektust jelentetett meg utazási irodánk. A prospektust 2 koronás válaszbélyeg mel­léklése esetén kérelemre megküldi utazási irodánk; Bratislava, Central Passage. — Patkány mérget ivott egy rimaszombati cseléd­leány. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Marti Zsu­zsanna 20 éves csetédleány munkaadójának Feren- czy-uccai lakásán szerdán este patkányméreg, lug- kőoldat és szuhiúmátoldatból kevert folyadékkal megmérgezíe magát s mire tettét észrevették, a gyorsan ható mérgek annyira felszívódtak, hogy ez orvosi segiíség már hiábavalónak bizonyult. Tet­tét gyógyíthatatlan betegsége fölötti elkeseredésé­ben követte el. Eltemettetéséhez az államügyészség ^ boncolás mellőzésével megadta az engedélyt. xx Rheumatikus és izületi, valamint a végtagok­ban előállott fájdalmak és fejfájás ellen nagyon jól bevált szer a. Togal-iabletlák. Teljesen ártalmatlan.! Egy kii-.érlot meggyőz! Minden gyógyszertárbanI kapható. % »• * Nemrégiben alapos és beható tudoimámyos uiuuka jeleut meg az angol könyvpiac0’11, egy Gould nevű zoológus int:a és a könyv cttnlap- jau ez a cián ékeskedik: Tlhe Oa&e of Ilié gea Serpent. Amint a eimbol acz első pillanatra megállapítjuk, ­a tudományos feÖkészii!tsé-gü könyv újból a tengeri kígyó problémájával foglalkozik. Ha a társadalmi vagy politikai életben újra és újra foglalkoztatja a közvéleményt vala­milyen ügy, hogy egyidöre elcsendesedve is­mét nyugtalanítsa a lellkeket, anélkül, hogy valaha is aégilegesen elintéződne, — mint aminő ügy a nemzetközi politikai életben a reparáció problémája, — azt mondjuk róla, hogy valóságos tengeri kigyó. Olaus Magnós első tudóisiitása óta, mely ezekről az óceán- lakó szörnyekről szól, alig akadt tengerjáró hajós, kinek fantáziája nem fonta-szőtte vol­na tovább a róla szóló legendákat, különösen a XVI. és XVII.. század nagy felfedezésekkel terhes korszakában. Hogy mivé nőtt meg ez a mesebeli állat, azt különösen azok az áb­rázolások mulatják, melyekké! az egykorú természet rajzokban találkozunk. Egy ujikor- eieji tengeri úti leírásnak majdnem olyan nélkülözhetetlen kelléke Volt a tengeri kí­gyóval való találkozás leírása, mint a háíbo- ruelőtti időik uborkaszezonban sorvadOzó lap­ja inaik az annyiszor kigunyolt. fiumei cápa, amely pedig sokkal inkább megérdemelte a figyelmet. A természet tudományosan kevésbé képzett tengerészek tudósításain, még ha az újkorból származnak is, nem csodálkozhatunk, ellen­ben feltűnő, hogy még a tudományos iroda­lomnak is megvan a maga tengeri kígyója a valóságos dagy tengeri kigyó képében. Tudo­mányos müvek foglalkoztak és foglalkoznak vele ismételten, anélkül, hogy ezt a szörnyei végleg ki tudnák végezni és a tudományos tengeri kigyó ügyéi el tudnák intézni. A tengeri kigyó egyre növekvő irodalmá­ban különösen érdekes öudemamsmak 1892- bem The Great boa Serpent cimen megjelent nagy müve, amely a tengeri kígyóval kapcso­latos minden olyan alkalmat, fölemlít a kö­zépkortól fogva, amidőn a hajósok kígyóval találkoztak volna. Oudemans szerint a szörny nem kigyó, ha­nem valószínűtlen uszólábu emlős állat, az igazi füles fókák közül, mely a másodkoru tengerek Plesiosaurusára emlékeztét. Teljes hossza körülbelül 80 mé­ter lehet, amiből a fejre és nyakra 20—20 méter és a farokra 40 méíér esne. Ez a fóka- féle szokásaira nézve teljesen tengeri állat volna, nagy sebessége és óriási méretei lel­het övé teszik, hogy a tengereken mérhetet­len utakat tegyen meg. Ahol a tenger mély­sége csekélyebb és azárt csendesebb, ott a felszínen elterülve pihén, de a partra soha­sem jön ki. Amint látjuk, Oudemans elég pontos és részletes leirást tud adni az állat­ról. A .,Belgioa“ délvidéki tengeri expedíciójá­nak természetvizsgálója, Rakovicza, a francia zoológiái társaság egyik 1902-ben tartott ülé­sén uj és komoly adatokat közölt. Különö­sen egy francia tenger észtiszt jelentését idézte, aki a kínai tengereken, mint egy torpedó­raj parancsnoka, az állatokból egy párái üldözött és rájuk is lőtt anélkül, hogy elejthette vol­na őket. Az állatok hosszú teste és hirtelen mozdulataik miatt a lövedék könnyen elté­vesztheti célját. Éppen ezekben az években fedezték fel Afrikában az okapit, ezt a lónágyságu ké­rődző állatot. Ez az eset még a komoly ter­mészetbúvárokat is gondolkodóba ejtette. Ha egy ilyen nagy állat a szárazföldön a hu­szadik század elejéig rejtve maradhatott a ku­tatók előtt, miért ne volna lehetséges a ten­geri kigyó létezése is. melynek még könnyeb­ben módjában áll a végtelen tengereken, hogy elrejtőzzön a szakértő zoológus szemei elől ? Pár évtized pihenés után — az 4anberiSág­nak egyéb baja akad! ez alatt az idő alatt egyébfajtáju tengeri kígyókkal — újból meg­jelent a nyilvánosság előlit a tengeri kígyó­nak „egy komoly t adomáin yo«“ védelmezője az angol Gould tengerészeti parancsnok sze­mélyéiben, aki 1930-ban megjelent müvében több száz oldalon, bőséges illusztrációkkal ki- sérve a szöveget, szinte óik nyomozó módon igyekszik a kérdést tárgyalni. Mindenekelőtt mellőzi a nyilvánvalóan ha­mis, téves, hazug adatokat, a napisajtó ka­csáit é>s azokat az elbeszéléseket, melyek ki­mutathatóan valamely ismert, állatra vagy növényre vonatkoznak. Az anyagnak ilyen gondos mogszitálása után is még vagy har­minc olyan tudósítás maradt, amelyek Goüld szerint komolyan számbe veendők. Ezek a«z utóbbi két évszázadból valók és a legújabbak 1917, 1919, 1920, 1921 és 1923 évekből hoznak közléseket. Minden adatot igyekszik lelkiismeretesen fe­lülvizsgálni és ebiben odáig megy, hogy még a hajózási naplókat is ellenőrzi, meggyőződik arról, hogy például 1855-ben julius 28-án a Romsdals fjardban a nap csak 20 óra 55 perc­kor nyugodott, le, tehát 19 órakor még olyan fényes nappal volt, hogy az a négy moldei halász, akik ekkor mintegy ötven méternyi távolságban megpillantották a 15 méter bosz- szu, nagyfejü, hegyesorru tengeri kígyót, azt fényűiéig láthatták is. Mindenesetre nagyon lelkiismeretes eljárás, de nem eléggé meg­győző, semmiféle fotográfiai felvételt nem tud felmutatni, semmiféle testrésze vagy ma­rad'ványa a tengeri kígyónak nem áll ren­delkezésre. Egyszer sikerült egy felbukkanó tengeri kígyót eredménnyel megszigonyozni és akkor is csak egy 20 méter hosszú tengeri moszattömeg maradt a szigonyozók kezei kö­zött. A tengerpartra kivetett tengeri kígyók pedig minden esetben óriási cápáknak bizo­nyultak. Amikor 1848-ban a Daedalus hajó esetében Owen Richardot is felszólították vé­leményadásra, kijelentette, hogy a testrészek és maradványok teljes hiánya ránézve bizo­nyító erejű a tengeri kígyók nemléte mellett, mint azok a jelentések, amelyeket a közvé­ié mén y vallóknak fogadott el. A ma zooló­gusa is azokra a kézzel fogható bizonyítékok­ra vár, amelyeket Owen követelt. A Daedalus hadihajó 1848 augusztus 6-án a Jóreménység foka és Szent Ilona szigete között cirkált, amikor személyzetéből hét ember 20 percig megfigyelhetett egy ilyen óriási tengeri kígyót, mely legalább hatvan láb hosszú volt, fejét állandóan négy lábnyira kidugta a vízből és gyorsan, gyertyaegyen esen, minden kígyózó mózgáis nélkül elúszott a Daedalus előtt. Úszón nem voltak, de a hátán a lóáörényhez hasonló valami volt megfigyelhető. Ez a meg­figyelés annak idején óriási feltűnést keltett és Owen szak véleménye ellenére is általában hitelre talált. Hiszen még a nagytekintélyű Agassiz is azon a véleményen volt, hogy vala­hol a tengerekben még ma is élhetnek icbtyo- saurusok és plesiosaurnsok. A Gould könyvében közölt adatok újból kényszerítő erővél tolják előtérbe a-zt a már többször hangoztatott felfogást, hogy a tengeri kigyó nem más, mint egy sorban úszó fókacsorda, különösen amikor egyik-másik jelentésben függőleges kígyózó mozgásról, olykor Ötven a víz felszíne felé emelkedő hál részről olva­sunk. A fókák igen gyakran úsznak tömege­sen egymás után és ilyenkor szokásuk, hogy felváltva kiugrónak a vízből, majd újra alá- buLkamnak. Gould maga is elismeri ennek és hasonló magyárázaitnak a helyességét bi­zonyos esetekben, de — kijelenti — ném fér össze a kövtétkezö számos jelentésben vissza­térő leírásával a téngéri kígyónak: Egyedül élő, nagyon mozgékony, sötétbar­na, 60—90 láb hosszú viziállat, hosszú kar­csú nyakkal, kigyószerii fejjel, melyet gyak­ran magasan a viz színe felié emel, négy vizalatti úszójával mozog gyorsan előre, si­ma bőre gyakran alkot ráncokat, púpokat Ha ezt a leírást elolvassuk, tényleg el kell ismernünk, hogy nem illik rá egy ma ismeri állatra sem, de ráillik a — Plesiosaurus-rá! Bár jól tudjuk, hogy a plesiosaurusok csak a földtörténet középkorában éltek és a föld újkorának gerinces állatait is ismérjük és tudjuk, hogy azok között plesiosáuxus-szerü maradványok nincsenek, Gould mégis azt állítja, hogy a tengeri kígyók létezését nőin lehet leta­gadni. Hogy maradványaik nincsenek, az természe­tes, mert a tengeri kígyók hullái nem úsz­nak, hanem az óceánok mélységében alusz- szák örök álmukat. Sőt Gould odáig megy, hogy a tengeri kígyónak ma is élő három fa­ját különbözteti meg, melyek közül az egyik, ha nem is maga a Piesiosaurus, de annak leszármazottja. Portugál és holland hajósok még a XVI11. század közepe Iáján is keresték a hátsóindiai szigetvilágban a szinaranyból álló Ohryse és Argyre szigeteket, amelyekről még Plimius regélt. A tengeri kigyó meséje még ennél a regénél is hosszabb életű, tanúskodva az em­beri megfigyelőképesség gyarlóságáról, ha­tártalan fantáziájáról és arról a szívósságá­ról, amellyel az ember kedvenc álomképei­hez ragaszkodik. Mikor a sarki utazások vég­leg beibiizónyitották, hogy a sarkokon az örök jéig uralkodik és a Verne és Poe képzőidé­ben élő „Langyos szabad tengerinek nyo­ma sincs, éppen olyan csalódás fogott el sok lelket, mintha mindenki előtt bebizonyosod­na az. hogy a feneketlen óceáni nem rejt már a mélyén ismeretlen, csodálatos, mesebeli szörnyetegeket. Addig pedig miért ne legyen meg az öröme a kételkedőknek? I 1932 január 24, vasárnap. — Ruhmann Lajos dr. kassai ügyvéd Prá­gába költözött. Ruhmann Lajos dr. kassai ügyvéd ügyvédi irodáját Prágába helyezte át. Ruhmann dr., akinek neve a szlovák ifjúsági mozgalmakból jól ismert 8 aki eddi­gi kassai működésével tekintélyes pozíciót szerzett magának, az első szlovák ügyvéd, aki a csehszlovák fővárosban letelepedett. — A magyar nemzeti párt hivatalos órái Komáromban. A magyar nemzeti párt ko­máromi' kerületi központja naponta 8—2 óráig a tagok rendelkezésére áll a párt Deák Ferenc uocai helyiségében. xx A szlovenszkói és ruszlnszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony*4. — Adóügyi tanácsadó az országos tfe- resztényszocialista pártban. Az Országos ke­resztényszocialista párt központja közli, hogy az esedékes adóvallomások elkészíté­sénél Pozsonyban a párt központja (Ven- tur ű. 9) és vidéken a párt titkárai a párt­tagoknak rendelkezésére állanak. A köz­pont hivatalos órákat hétköznap délélőit 9-től 2-ig tart. A párt kéri tagjait, hogy adó­ügyben tanácsot lehetőleg január hóban kérjenek. írásbeli érdeklődés esetén válasz­bélyeget kell csatolni. — 280 korona egy bét Tirolban. Elszállá­solás elsőrendű sporthelyen. A P. H. H. ut» zási irodája, Bratislava., Central Passage. M0RK, Banská Bystrica Fest. Mos. Tisztit. Szakszerűen. Gyorsan. — Lakat alá került a páskaházai kisbiró. Kun­tapolcáról jelentik: Takács Andor 20 éves gazda- legény évek óta e falusi dobos, harangozó, levél­hordó és községi szolga hivatalos tisztét tölti h» Páska háza községben, amiért évente 100 korona készpénz és kilenc véka búza fizetést húzott a falu­tól. A templom perselyét többször kifosztva talál­ták s mikor a tettesnek utánanéztek, kisült, hogy a falu szolgája bizony a perselyekből pótolja jöve­delmét. Emellett az is rábizony’t, hogy a rábízott postai ügyekben i& nagyon tág leLkiiiismerettel jár él és a feladóvevényeket saját Ízlése szerint nagyobb por főösszegekre javítja ki, hógy ezen az oldaton is mellékesre tegyen szert. A fifikus kisbirót a csend­őrök átadták a rozsnyói já’ásbiróságnak, ahol el­járás indul ellene. xx A „Cigetka" jódos gyógyvizekről Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlé­kezni fog egyetemi évei soráD a kathedráról gyakran hangoztatott devizére: „WenD mán mebt weiss. wie wo, warum, verordnü mán Jodkaiium**. És valósággal akkor is. ma is. a jődkálium s an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten <appangó. jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások el’en jó hatással volt. „A jód jót tesa“! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a cbinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin. utóbl a pyramidon. - ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a gyógyhatás terén És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj­donosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, még-mcs jogunk kétkedéssel fogadni a jódo« vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a le-különbözőbb betegségek ellen Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenit/ szer. úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző jódecsetelés után A műit századnak egyik jóhirnevű vegy^e bírókra akarván kelni a természettel pontosan vegyelemezte a bor össze­tételét e azután milvt utón. pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest, rtgvanez a helyzet ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk av. ry h. a mestersége* ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa miszerint bármely mesterséges étel­nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomot pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kacsacombot. Ugyanúgy nyilvánvaló hogy a főid mélyében és méhében szóval 3 Teremtő isten vegykonyhájá­ban készüli tehát a Természet adta „('igelkal* jódos viz hatása biztosabb és célhozvezetőbb mint a vegyi gyárakban fabrikált Jódsó oldat Egyéb­ként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tett*'T Minden reklám möeötf ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkpptlk s ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben Am szívleljék meg akkor a szentirá? ezen szavait: ..Mindeneket megpróbáljátok s ami jó. azt ippgtarfsátokf" Rajta tehát, próbálja meg az. ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei golyvája van. nem tiszta a vére. krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „CigoFka" Jódo* gyógvviz fogyasztása s tőgyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint A ..("IGEIK A** gyógyvizek megrendelhetők: „CTGELKA" jódos gyógyforrások vállalatánál Csehv & Wachler, Bardejov (Bártfa), Szlovenszkó (CSR). 1

Next

/
Thumbnails
Contents