Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-22 / 17. (2830.) szám

A KOZÉPEURÓPII KIBONTAKOZÁS Irta: TARJÁN QD&N II. A kibontakozás előfeltételei és módozatai Hogy a közép európai kibontakozás várha­tó lejiődésének útját elsősorban a Oehszlo- vákia és Magyarország közötti közeledés és a magyar kisebbség helyzetének szempontjából vizsgáljuk, annak nem csupán szubjektív okai vannak. Aki helyzetünket ismeri, tudja azt, hogy a csehszlovákiai kormányzati rend­szer és párturalom struktúrájának tökéletes megváltoztatása nélkül semmi kilátásunk nem lehet arra, hogy a belpolitikában rendelkezé­sünkre álló módszerekkel sorsunkon változ­tassunk. Tizenhárom esztendő alatt a va­lóságban egy lépéssel sem tudtuk a magyar kisebbség nemzetközi szerződésekben biztosí­tott jogainak tényleges* megvalósítását előbb­re vinni. A csehszlovákiai magyar kisebbség szubjek­tív szempontjait azért szögeztük le, mert a kö­zépeurópai problémák ma már mindenki ál­tal beismert halaszthatatlan megoldása min­den ellenkező erőfeszítés é8 mesterkedés da­cára is megadja a kisebbségi kérdés tényleges rendezésének előfeltételeit ügy csehszlovák, mint magyar részről fenn­tartás nélkül beismerik, hogy a gazdasági vál­ságból az egyetlen kivezető ut a földrajzilag egymásra utalt népek szoros gazdasági össze­fogása. Az elzárkózásnak a világgazdaságban egyre határozottabban kibontakozó tendenciá­ja mellett a kisállamok képtelenek külön-kü- lön gazdasági érdekeiket megvédeni és csak oly nagy területeknek megalkotásával tart­hatják fenn mezőgazdasági és ipari termelé­süket, melyek egymagában véve alkalmasab­bak az önellátásra. A többi államokkal szem­ben kereskedelempolitikai érdekeiket csak igy képesek a nemzetközileg elfogadott módoza­tok mellett megvédeni. A kibontakozás lehetőségei s a végcél te­kintetében, azok előtt, akik higgadtan mérle­gelik a lehetőségeket, alig van nézeteltérés. A legnagyobb nehézség még mindég, hogy ki tegye meg a kezdeményező lépést. Benes külügyminiszter egy nyilatkozatában hajlandónak mutatkozott a kezdeményezésre, de csak abban az esetben, hogyha garanciá­kat kap, hogy eljárását nem fogják félrema­gyarázni. Helyes érzékkel felismerte a meg­választandó taktikának a kihatását az álla­mok között megindítandó tárgyalásokra. Nyi­latkozataiból megállapíthatjuk a létesítendő megállapodások természetét, annak dacára, hogy sokkal diplomatikusabban nyilatkozott, mint a legtöbben, akik magyar részről ugyanehhez a kérdéshez hozzászóltak. Benes külügyminiszter álláspontjára és kon­cepciójára két kijelentéséből következtethe­tünk. Az első, hogy a középeurópai gazdasági válságból az egyetlen kivezető ut az érdekelt államok szoros gazdasági összefogása. A második, hogy a létesítendő megállapodá­soknak egészen a tervgazdálkodásig kell ter- jiedniak. Az első megállapítás azt jelenti, hogyha még nem is érett meg a helyzet annyira, hogy az érdekelt államok képviselőinek máris le kell iilniök a tárgyaló asztalhoz s hogyha ezt a felelős tényezők tág lelki ismerettel még mindég hajlandók elodázni addig, amíg a gaz­dasági válság még nagyobb nyomása a továb­bi halogatást lehetetlenné teszi, beismerése ez annak, hogy rövid időn belül eljön az az idő­pont, amely a megegyezést kikényszeríti. Benes sokkal tisztábban látja a kibontako- tiás lehetőségeit, mint Gratz és Hamitosj akik magyar részről felelőtlenül szóltak hozzá a kérdéshez és úgy a kibontakozás 1 ehetősé­pontiból a magyar ügy kárára megbocsátha­tatlan hibáikat követtek el, mert megvalósít­hatatlan terveikkel a ga zdasági def éti sin us­nak adtak tápot. Gratz és Hantos a középeurópai helyzet elbírálásánál abban követik el a legsúlyosabb hibát, hogy szinte statikai szempontból vizs­gálják az érdekelt államok gazdasági helyze­tét. óriási erőfeszítéseket tesznek, a külke­reskedelmi statisztika adataival szeuikápráz- tató műveleteiket végeznek annak a minden­ki által jól ismert és senki által kétségbe nem vont ténynek az igazolására, hogy a volt monarchia azelőtt gazdasági egységben élő államai közgazdaságának ma is előnyére szol­gálna a régi területeknek gazdasági össze­kapcsolása. Amellett, hogy a szinte gazdasági háború állapotában lebonyolított forgalom adatai egyáltalán nem adnak helyes képet a gazdasági összefogás Tárható következmé­nyeiről, legnagyobb hibájuk, hogy számításon kívül hagyják a gazdasági válság dinamikai hatását, mely oly gyorsan fokozza a válság erejét, hogy a megegyezés kérdését mind Berlin, január 21. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk azokról a diplo­máciai tárgyalásokról, amelyek a lausannei konferencia ügyében a hatalmak között folynak. E tárgyalások eredményeképpen bizonyosra Tehető, hogy a lausannei konfe­renciát egyáltalán nem fogják megtartani, Tagy ha meg is tartják, jelentősége nem lesz nagy. A kormányok most csupán ab­ban a kérdésben akarnak megegyezni, váj­jon helyénvaló-e, ha a lefegyverzési konfe­rencia előtt mégis összeülnek és legalább ideiglenes megegyezést fogadnak el a jóvá­tételek kérdésében vagy ezt a részletkon­ferenciát se tartsák meg. A Vossische Zeitung jelentése szerint az angol kormány a berlini angol nagykövet révén érdeklődött a német kormánynál, vájjon beleegyezik-e a Hoover-moratórium egy évvel, vagyis 1938 jiunius 30-ig való meghosszabbításába, a kancellár határozott nemmel válaszolt és ismételte, hogy a bi­rodalom csupán a jóvátételi kérdés végle­ges rendezésébe egyezhet bele. Brüning e nyilatkozata Parisban ismét óriási felháborodást keltett, a Matin sze­rint hallatlan dolog, hogy az adós a felkí­nált moratóriumot egyszerűen elutasítja és pénzügyi nehézségeivel igyekszik óriási hasznot huzni, amennyiben mindennemű kötelezettségétől szabadulni akar. A szak­értők egyetlen pillanatig sem gondoltak a jóvátételek eltörlésére. A szöveg megha­misítása és a tények kiiorgatása az, ha va­laki ennek az ellenkezőjét állítja. S Német­ország mindehhez még fenyegetőzik is! A birodalom általános csődje és a magánadós­ságok visszafizetésének megtagadása az, amit felhoz. A franciákat ez a fenyegetőzés nem hathatja meg. Nyílt Tagy. leplezett jobban kikapcsolja az emberi akarat befolyá­sa alól. Ennek következtében helytelenül ítélik meg az egyes államok pillanatnyi helyzetét és a kapkodásig menő türelmetlenségükben olyan megoldási módozatokkal állnak elő, melyek amúgy is megvalósíthatatlanok. Az első ilyen hibás szempontjuk, hogy a gazdasági közeledésit a politikai szempontok kikapcsolásával akarják megkönnyíteni. A politikai kérdések kikapcsolását a saját kisebbségi szempontunkból a már elmondott oknál fogva helytelenítjük Szerencséink és erősségünk, hogy a reálpolitikai okok is mel­lettünk szólnak. Mellettünk szól a Benes kül­ügyminiszter egyedül helyes és megvalósít­ható elgondolása is. Gratz és Hantos seim állíthatják azt, hogy a szerződés nélküli állapotot Csehszlovákia és Magyarország között a politikai kérdések elő­térbe tolása idézte volna elő. A politikai kérdések tisztázása az eddigi tárgyalásuk so­rán még szóba sem került és mégis bekövet­kezett 1930. június 15-én a csehszlovák—ma­gyar kereskedelmi szerződés felmondása, mert a csehszlovák agrárpárt azt kierőszakol­ta. Az elmúlt évek folyamán Csehszlovákia volt az, amelyik a békeszerződésben biztosí­tott preferencia jogával nem élt, annak da­cára, hogy ezzel gazdasági érdekei súlyos csorbát szenvedtek. Semmi esetro ?<~m a po­litikai kérdések forszirozása idézte elő tehát a mai állapotot, és nem ez az oka annak, hogy a másfél éve! folyó tárgyalásokat még ma sem lehetett befejezni. A felelősség nélkül nyilatkozó lóéit magyar commis voyageur nem mindennapi könnyel­csőd, egyre .megy, Franciaország napról- napra kevésbé hajlandó arra, hogy enged­jen a zsarolásnak. A Petit Párisién ugyanilyen hangnem­ben ir, de Angliában reménykedik. A Lon­donnal folyó tárgyalások eredménnyel ke­csegtetnek s nem lehetetlen, hogy a fran­cia—angol miniszteri találkozó mégis va­lóra válik. Laval és MaeDonald találkozó­jától ugyan nem sok várható, de az általá­nos atmoszféra megjavítása szempontjából óriási jelentősége van. Sir John Simon Genfbe való utazása alkalmával e hót vé­gén kiszáll Parisban és behatóan tárgyalni fog a franciákkal a jóvátételek kérdésében. A Journal titokzatosan beszél azokról a kiényszerrtendszabályokról, amelyekkel Né­metországot kötelessége teljesítésére fogják ösztönözni. A kétnyszerreindszabályok állító­lag olyanok lesznek hogy a gazdasági krí­zist enyhiteni fogják, a lapok egyébként részletes híreket közölsiek Washingtonból és a Petit Párisién például úgy tudja, hogy Brüning az amerikaiak véleménye szerint is átlépte a Bubik ont és tuimessze ment követeléseiben. Viszont ha a jóvátételi pro­blémát egyszer már felgöngyölítették, el­zárták a visszavonulás útját és igy végérvé­nyes megoldást kell találni. A Petit Pári­sién szerint az amerikaiak azon a vélemé­nyen vannak, hogy Franciaországnak egyet­len mód sem áll rendelkezésére a németek megtörésére. A Journal washingtoni jelen­téseiben ennél is tovább megy. A probléma ma csupán formalitás, mert Amerika kény­telen kettő között választani: vagy önkénét törli a szövetségközi adósságokat, vagy egy-. müséggel dob a közitudatba terveket, melyek alkalmasak arra, hogy a kérdés lényegét neun isimerő nagyközönség körében azt a hitet keltsék, hogy a magyar agrár feleslegeknek elhelyezését csupán a helytelenül megválasz­tott politikai módszerek akadályozzák. A gaz­dasági válság következtében beállott súlyos lelki depresszió mellett, amikor mindéin ki a javulás megindulását várja, a tévtanok hir­detése nagyban hozzájárul a defetizmus ter­jedéséhez. Mindenki előtt, aki a gazdasági válság okaival tisztában van, világos, hogy ma már fél megoldásokkal nem lehet a megoldást megtalálni. A válság fejlődésének különböző fokozatait szinte figyelmen kivül hagyhatjuk, mert mai állapotában a válság elsősorban bi­zalmi válság. A bizalmi válság Oka, hogy a népek felismerték a békeszerződések hibás intézkedéseinek következményeit, s ösztön- szerüleg megérezték azt, hogy a háborút előbb-utóbb a tényleges békével kell befe­jezni, amelynek a népek teljes, fenntartás nélküli megbékélését kell meghoznia. Ennek a megbékélésnek elengedhetetlen előfeltétele a békeszerződések igazságtalan­ságainak likvidálása. Amig a gazdaságilag egymásra utalt népek között győzők és le- győzöttek lesznek, addig a bizalmi válságot megszüntetni nem lehet és addig nincs is ki­bontakozás a gazdasági válságból. Gazdasági téren már ma sincsenek győ­zők és Legyőzőitek. A különbség csupán any- nyi, hogy az egyik Ügyesebben tudja leplezni helyzetét, mint a másik. Csak rövid idő kér­dése, hogy minden téren bekövetkezzék a né­pek teljes egyenjogúsága. szerűen tudomásul veszi a fizetések meg­tagadását. A Fehér Házban állítólag tudatár bán vannak ennek a helyzetnek és úgy vé­lik, hogy a leghelyesebb volna, ha Európa az Uniót befejezett tények elé állítaná. Groener nem utazik Genfbe Berlin, január 21. A Vossische Zeitung értesülése szerint Groener dr. hadügy. és belügyminiszter Brüning dr. kancellárt nem kíséri el a genfi lefegyverzési konfe­renciára. Egybehívták a szenátust Prága, január 21. A szenátus elnöksége ja­nuár 25.-én, hétfőn délután három órára egy­behívta a szenátus teljes ülését. Az ülés na­pirendjén a Hollandiával kötött pótegyez* mény szerepel. Ugyancsak hétfőn délután két órakor ülésezik a mentelmi bizottság, fél három órakor pedig a kezdeményező bizottság. Milliós sikkasztás a jugoszláv hadügyminisztériumain Belgrád, január 21. Belgrádi hivatalos köz­lés szerint Milovanovics Gradomir, a had­ügyminisztérium pénztárosa egymillió dinár elsikkasztása után ismeretlen helyre szökött, Elrendelték körözését. geineik elbírálása, mint pedig taktikai szem­Újabb roham Parisban Brüning ellen „Franciaországot nem lehet zsarolni" — Aligha tartják meg a lausannei konferenciát — Ni lesz Németország „büntetése?" Előfizetési ért évente 300. félévre 150. negyed- //VT,z> nC7/'ttí ne TiCtPÍCilc. Sierkesitöeégi PrAga H. PétiekéIn évre 76, havonta 26 Két külföldre: évente «0, ^ SZlOVeUSZKOl eS rUSZlTlSZKOI OUenZOKl pariOK t .mel.t. _ Telefon. 30311. - Klodöhlvatalt félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. TOSZmKESZTÖ politikai napilapja ^LELÖS SZERKESZTŐ "*■* “* fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ^ , a. vnnn Jnv, a ^ teieron. 34 im. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHH | | ^ XL éVÍ W (M3°^SZám * P£fltak ',9^ ianuSr 22

Next

/
Thumbnails
Contents