Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-22 / 17. (2830.) szám
A KOZÉPEURÓPII KIBONTAKOZÁS Irta: TARJÁN QD&N II. A kibontakozás előfeltételei és módozatai Hogy a közép európai kibontakozás várható lejiődésének útját elsősorban a Oehszlo- vákia és Magyarország közötti közeledés és a magyar kisebbség helyzetének szempontjából vizsgáljuk, annak nem csupán szubjektív okai vannak. Aki helyzetünket ismeri, tudja azt, hogy a csehszlovákiai kormányzati rendszer és párturalom struktúrájának tökéletes megváltoztatása nélkül semmi kilátásunk nem lehet arra, hogy a belpolitikában rendelkezésünkre álló módszerekkel sorsunkon változtassunk. Tizenhárom esztendő alatt a valóságban egy lépéssel sem tudtuk a magyar kisebbség nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak tényleges* megvalósítását előbbre vinni. A csehszlovákiai magyar kisebbség szubjektív szempontjait azért szögeztük le, mert a középeurópai problémák ma már mindenki által beismert halaszthatatlan megoldása minden ellenkező erőfeszítés é8 mesterkedés dacára is megadja a kisebbségi kérdés tényleges rendezésének előfeltételeit ügy csehszlovák, mint magyar részről fenntartás nélkül beismerik, hogy a gazdasági válságból az egyetlen kivezető ut a földrajzilag egymásra utalt népek szoros gazdasági összefogása. Az elzárkózásnak a világgazdaságban egyre határozottabban kibontakozó tendenciája mellett a kisállamok képtelenek külön-kü- lön gazdasági érdekeiket megvédeni és csak oly nagy területeknek megalkotásával tarthatják fenn mezőgazdasági és ipari termelésüket, melyek egymagában véve alkalmasabbak az önellátásra. A többi államokkal szemben kereskedelempolitikai érdekeiket csak igy képesek a nemzetközileg elfogadott módozatok mellett megvédeni. A kibontakozás lehetőségei s a végcél tekintetében, azok előtt, akik higgadtan mérlegelik a lehetőségeket, alig van nézeteltérés. A legnagyobb nehézség még mindég, hogy ki tegye meg a kezdeményező lépést. Benes külügyminiszter egy nyilatkozatában hajlandónak mutatkozott a kezdeményezésre, de csak abban az esetben, hogyha garanciákat kap, hogy eljárását nem fogják félremagyarázni. Helyes érzékkel felismerte a megválasztandó taktikának a kihatását az államok között megindítandó tárgyalásokra. Nyilatkozataiból megállapíthatjuk a létesítendő megállapodások természetét, annak dacára, hogy sokkal diplomatikusabban nyilatkozott, mint a legtöbben, akik magyar részről ugyanehhez a kérdéshez hozzászóltak. Benes külügyminiszter álláspontjára és koncepciójára két kijelentéséből következtethetünk. Az első, hogy a középeurópai gazdasági válságból az egyetlen kivezető ut az érdekelt államok szoros gazdasági összefogása. A második, hogy a létesítendő megállapodásoknak egészen a tervgazdálkodásig kell ter- jiedniak. Az első megállapítás azt jelenti, hogyha még nem is érett meg a helyzet annyira, hogy az érdekelt államok képviselőinek máris le kell iilniök a tárgyaló asztalhoz s hogyha ezt a felelős tényezők tág lelki ismerettel még mindég hajlandók elodázni addig, amíg a gazdasági válság még nagyobb nyomása a további halogatást lehetetlenné teszi, beismerése ez annak, hogy rövid időn belül eljön az az időpont, amely a megegyezést kikényszeríti. Benes sokkal tisztábban látja a kibontako- tiás lehetőségeit, mint Gratz és Hamitosj akik magyar részről felelőtlenül szóltak hozzá a kérdéshez és úgy a kibontakozás 1 ehetősépontiból a magyar ügy kárára megbocsáthatatlan hibáikat követtek el, mert megvalósíthatatlan terveikkel a ga zdasági def éti sin usnak adtak tápot. Gratz és Hantos a középeurópai helyzet elbírálásánál abban követik el a legsúlyosabb hibát, hogy szinte statikai szempontból vizsgálják az érdekelt államok gazdasági helyzetét. óriási erőfeszítéseket tesznek, a külkereskedelmi statisztika adataival szeuikápráz- tató műveleteiket végeznek annak a mindenki által jól ismert és senki által kétségbe nem vont ténynek az igazolására, hogy a volt monarchia azelőtt gazdasági egységben élő államai közgazdaságának ma is előnyére szolgálna a régi területeknek gazdasági összekapcsolása. Amellett, hogy a szinte gazdasági háború állapotában lebonyolított forgalom adatai egyáltalán nem adnak helyes képet a gazdasági összefogás Tárható következményeiről, legnagyobb hibájuk, hogy számításon kívül hagyják a gazdasági válság dinamikai hatását, mely oly gyorsan fokozza a válság erejét, hogy a megegyezés kérdését mind Berlin, január 21. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk azokról a diplomáciai tárgyalásokról, amelyek a lausannei konferencia ügyében a hatalmak között folynak. E tárgyalások eredményeképpen bizonyosra Tehető, hogy a lausannei konferenciát egyáltalán nem fogják megtartani, Tagy ha meg is tartják, jelentősége nem lesz nagy. A kormányok most csupán abban a kérdésben akarnak megegyezni, vájjon helyénvaló-e, ha a lefegyverzési konferencia előtt mégis összeülnek és legalább ideiglenes megegyezést fogadnak el a jóvátételek kérdésében vagy ezt a részletkonferenciát se tartsák meg. A Vossische Zeitung jelentése szerint az angol kormány a berlini angol nagykövet révén érdeklődött a német kormánynál, vájjon beleegyezik-e a Hoover-moratórium egy évvel, vagyis 1938 jiunius 30-ig való meghosszabbításába, a kancellár határozott nemmel válaszolt és ismételte, hogy a birodalom csupán a jóvátételi kérdés végleges rendezésébe egyezhet bele. Brüning e nyilatkozata Parisban ismét óriási felháborodást keltett, a Matin szerint hallatlan dolog, hogy az adós a felkínált moratóriumot egyszerűen elutasítja és pénzügyi nehézségeivel igyekszik óriási hasznot huzni, amennyiben mindennemű kötelezettségétől szabadulni akar. A szakértők egyetlen pillanatig sem gondoltak a jóvátételek eltörlésére. A szöveg meghamisítása és a tények kiiorgatása az, ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja. S Németország mindehhez még fenyegetőzik is! A birodalom általános csődje és a magánadósságok visszafizetésének megtagadása az, amit felhoz. A franciákat ez a fenyegetőzés nem hathatja meg. Nyílt Tagy. leplezett jobban kikapcsolja az emberi akarat befolyása alól. Ennek következtében helytelenül ítélik meg az egyes államok pillanatnyi helyzetét és a kapkodásig menő türelmetlenségükben olyan megoldási módozatokkal állnak elő, melyek amúgy is megvalósíthatatlanok. Az első ilyen hibás szempontjuk, hogy a gazdasági közeledésit a politikai szempontok kikapcsolásával akarják megkönnyíteni. A politikai kérdések kikapcsolását a saját kisebbségi szempontunkból a már elmondott oknál fogva helytelenítjük Szerencséink és erősségünk, hogy a reálpolitikai okok is mellettünk szólnak. Mellettünk szól a Benes külügyminiszter egyedül helyes és megvalósítható elgondolása is. Gratz és Hantos seim állíthatják azt, hogy a szerződés nélküli állapotot Csehszlovákia és Magyarország között a politikai kérdések előtérbe tolása idézte volna elő. A politikai kérdések tisztázása az eddigi tárgyalásuk során még szóba sem került és mégis bekövetkezett 1930. június 15-én a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés felmondása, mert a csehszlovák agrárpárt azt kierőszakolta. Az elmúlt évek folyamán Csehszlovákia volt az, amelyik a békeszerződésben biztosított preferencia jogával nem élt, annak dacára, hogy ezzel gazdasági érdekei súlyos csorbát szenvedtek. Semmi esetro ?<~m a politikai kérdések forszirozása idézte elő tehát a mai állapotot, és nem ez az oka annak, hogy a másfél éve! folyó tárgyalásokat még ma sem lehetett befejezni. A felelősség nélkül nyilatkozó lóéit magyar commis voyageur nem mindennapi könnyelcsőd, egyre .megy, Franciaország napról- napra kevésbé hajlandó arra, hogy engedjen a zsarolásnak. A Petit Párisién ugyanilyen hangnemben ir, de Angliában reménykedik. A Londonnal folyó tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek s nem lehetetlen, hogy a francia—angol miniszteri találkozó mégis valóra válik. Laval és MaeDonald találkozójától ugyan nem sok várható, de az általános atmoszféra megjavítása szempontjából óriási jelentősége van. Sir John Simon Genfbe való utazása alkalmával e hót végén kiszáll Parisban és behatóan tárgyalni fog a franciákkal a jóvátételek kérdésében. A Journal titokzatosan beszél azokról a kiényszerrtendszabályokról, amelyekkel Németországot kötelessége teljesítésére fogják ösztönözni. A kétnyszerreindszabályok állítólag olyanok lesznek hogy a gazdasági krízist enyhiteni fogják, a lapok egyébként részletes híreket közölsiek Washingtonból és a Petit Párisién például úgy tudja, hogy Brüning az amerikaiak véleménye szerint is átlépte a Bubik ont és tuimessze ment követeléseiben. Viszont ha a jóvátételi problémát egyszer már felgöngyölítették, elzárták a visszavonulás útját és igy végérvényes megoldást kell találni. A Petit Párisién szerint az amerikaiak azon a véleményen vannak, hogy Franciaországnak egyetlen mód sem áll rendelkezésére a németek megtörésére. A Journal washingtoni jelentéseiben ennél is tovább megy. A probléma ma csupán formalitás, mert Amerika kénytelen kettő között választani: vagy önkénét törli a szövetségközi adósságokat, vagy egy-. müséggel dob a közitudatba terveket, melyek alkalmasak arra, hogy a kérdés lényegét neun isimerő nagyközönség körében azt a hitet keltsék, hogy a magyar agrár feleslegeknek elhelyezését csupán a helytelenül megválasztott politikai módszerek akadályozzák. A gazdasági válság következtében beállott súlyos lelki depresszió mellett, amikor mindéin ki a javulás megindulását várja, a tévtanok hirdetése nagyban hozzájárul a defetizmus terjedéséhez. Mindenki előtt, aki a gazdasági válság okaival tisztában van, világos, hogy ma már fél megoldásokkal nem lehet a megoldást megtalálni. A válság fejlődésének különböző fokozatait szinte figyelmen kivül hagyhatjuk, mert mai állapotában a válság elsősorban bizalmi válság. A bizalmi válság Oka, hogy a népek felismerték a békeszerződések hibás intézkedéseinek következményeit, s ösztön- szerüleg megérezték azt, hogy a háborút előbb-utóbb a tényleges békével kell befejezni, amelynek a népek teljes, fenntartás nélküli megbékélését kell meghoznia. Ennek a megbékélésnek elengedhetetlen előfeltétele a békeszerződések igazságtalanságainak likvidálása. Amig a gazdaságilag egymásra utalt népek között győzők és le- győzöttek lesznek, addig a bizalmi válságot megszüntetni nem lehet és addig nincs is kibontakozás a gazdasági válságból. Gazdasági téren már ma sincsenek győzők és Legyőzőitek. A különbség csupán any- nyi, hogy az egyik Ügyesebben tudja leplezni helyzetét, mint a másik. Csak rövid idő kérdése, hogy minden téren bekövetkezzék a népek teljes egyenjogúsága. szerűen tudomásul veszi a fizetések megtagadását. A Fehér Házban állítólag tudatár bán vannak ennek a helyzetnek és úgy vélik, hogy a leghelyesebb volna, ha Európa az Uniót befejezett tények elé állítaná. Groener nem utazik Genfbe Berlin, január 21. A Vossische Zeitung értesülése szerint Groener dr. hadügy. és belügyminiszter Brüning dr. kancellárt nem kíséri el a genfi lefegyverzési konferenciára. Egybehívták a szenátust Prága, január 21. A szenátus elnöksége január 25.-én, hétfőn délután három órára egybehívta a szenátus teljes ülését. Az ülés napirendjén a Hollandiával kötött pótegyez* mény szerepel. Ugyancsak hétfőn délután két órakor ülésezik a mentelmi bizottság, fél három órakor pedig a kezdeményező bizottság. Milliós sikkasztás a jugoszláv hadügyminisztériumain Belgrád, január 21. Belgrádi hivatalos közlés szerint Milovanovics Gradomir, a hadügyminisztérium pénztárosa egymillió dinár elsikkasztása után ismeretlen helyre szökött, Elrendelték körözését. geineik elbírálása, mint pedig taktikai szemÚjabb roham Parisban Brüning ellen „Franciaországot nem lehet zsarolni" — Aligha tartják meg a lausannei konferenciát — Ni lesz Németország „büntetése?" Előfizetési ért évente 300. félévre 150. negyed- //VT,z> nC7/'ttí ne TiCtPÍCilc. Sierkesitöeégi PrAga H. PétiekéIn évre 76, havonta 26 Két külföldre: évente «0, ^ SZlOVeUSZKOl eS rUSZlTlSZKOI OUenZOKl pariOK t .mel.t. _ Telefon. 30311. - Klodöhlvatalt félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. TOSZmKESZTÖ politikai napilapja ^LELÖS SZERKESZTŐ "*■* “* fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ^ , a. vnnn Jnv, a ^ teieron. 34 im. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHH | | ^ XL éVÍ W (M3°^SZám * P£fltak ',9^ ianuSr 22
