Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-21 / 16. (2829.) szám
16. (2829) széni Csütörtök Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ár» 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURANYl IjASZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: P r á o a 11., P a n s k á uüce 12. 1U emelet, — Telefon 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11, Panská uüce 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA A 10ZÉPEURÚPAI KIBONTAKOZÁS Irta: TARJÁN ÖDÖN A csehszlovákiai magyar kisebbség álláspontja Amilyen mérbéklbeta a gazdasági válság romboló követkoaményoi a termelés egyre gyorsuló zsugorodásában és a munkanélküliek számának emelkedésében Középeurópa államaiban jelentkezik, ugyanolyan mértékben és egyre idegesebben foglalkoztatják a kibontakozás lehetőségei a közvéleményt. Ha két ember társaságban, az uccán, kávéházban, vagy vasúti kocsiban összetalálkozik, az első kérdés: mi lesz? Milyen lesz a kibontakozás a mai helyzetből, fennmarad-e a kapitaliszt'ikus termelés, fog-e Németország jóvátételt fizetni, miképen képzelhető a közeledés a gazdaságilag egymásra utalt államok között? A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség joggal vár tájékozódást mindezekben a 'kérdésekben, A gazdasági válság megszüntetésének módja, időpontja és feltételei kisebbségi életlehetőségeinek szempontjából még közelebbről érintik, mint azokat a népeket, amelyeknek Európa uj rendjében is megadatott az a lehetőség, hogy sorsukat maguk inbiztositanak, látszólag betartották. A valóságban azonban még a legelemibb polgárjogok is, mint pl. az általános titkos választói jog, nem egyformán juttatják a törvényhozásban képviselethez az úgynevezett államalkotó népeket és a kisebbségeket. Még az állampolgársági jog megszerzésének feltételei is mások a kisebbségek és különösen a magyar kisebbség számára és alkalmas eszközei a hatalmat gyakorló politikának, hogy a magyarság tízezreit mostmár második évtizede sorsa felett állandó rettegésben tartsa és saját jár szalagjára kényszerítse. E lap hasábjai hűségesen tükrözhették vissza aiz elmúlt tíz esztendő folyamán azokat a tervszerű támadásokat, melyeket a kormányon levő többség a magyar kisebbség gazdasági gyengítése érdekében bevezetett és fenntartott. Szinte féltünk attól, hogy a gazdasági sérelmeknek állandó elkerülhetetlen ismétlése a magyar kisebbségi közvélemény előtt megszokott közhely- lyé válik. Annál inkább okunk volt ettől tartani, mert ellenfeleink taktikájában az időnek a nemzeti öntudatra és a jobb jövő ükbe vetett hitünkre várható hatása nagy szerepet játszott. Tartanunk kellett attól, hogy a magyar kisebbség oltásul és megszokja azt, hogy kormányozzák, hogy nincs ténylegesen része a hatalomban s hogy sorsának alakulása mások jó vagy rossz belátásától függ. Beleéli magát abba, hogy kénytelen tehetetlenül szemlélni az elnemzetle- ni lésnek a közoktatásügyi intézmények színvonalának leszállításával megindított folyamatát és hogy bele kell nyugodnia nemzeti vagyona nagy részének eveszlésébe. A magyar pénzintézetek megszűnése, a földreform okozta veszteségek, a magyar gyáripar és vele a magyar munkás pusztulása olyan sebeket ütöttek nemzeti életünkön, amelyeket nem szabad az időnek meggyógyítania. Minden támadás a magyar kisebbség jövője ellen kell hogy megsokszorozza éln i akarásunkat és megerősítse a m agyarság történelmi rendeltetésébe és jobb jövőjébe vetett hitünket. A gazdasági világválságnak középeurópai hullámverése eléggé fel nem becsülhető uj erőforrást jelent önvédelmi harcunk szempontjából. Ez az erőforrás bizonyára meglepetés az elbizakodott hatalmasok számára, de előre látott és tiz év óta következelesen hirdetett segítőtársunk szenvedéseinkben, mely kivezet bennünket magunkrahagyatott- sá goinkból. Amit tudatlan és lelkiismeretlen emberek megsemmisítettek, azt újra összekovácsolják a gazdasági élet megmási thatatlan törvényei, hogy enyhítsék a győzők által a legyőzőitekre mért igazságtalanságokat és valóban biztosítsák az összes népek számára az erkölcsi értéküknek megfejelő helyei; a nap alatt. A csehszlovákiai magyar kisebbség a józanságnak a történelemben is elismerésre méltó bizonyítékait szolgáltatta az elmúlt évek folyamán. Számolt helyzetével, tisztelte a törvényt és teljesítette fájdalmasan, könny és szenvedés közepette a rárótt kötelezettségeket. De ez soha nem jelentett a magyarság részéről joglemondást vagy beletörődést olyan kisebbségi politikába, mely kulturális és gazdasági fejlődését akadályozza és megfosztja őt attól a tényleges jogától, hogy sorsát legjobb belátása szerint maga irányíthassa. A magyarság lojális magatartása megtévesztette a hatalom embereit és különösen azokat a szlovákokat, akiknek a magyar ügyet Prága kiszolgáltatta. Egy pillanatig Amerika visszavonul Európától? Laval engesztelhetetlen nyilatkozatának hatása — általános pesszimizmus - Német politikusok forradalommal fenyegetőznek tézhesoék. Tizenhárom keserves esztendő idegeket romboló küzdelmei, nemzeti, kulturális és gazdasági létfenntartásának gyakorlati eredmények híján sisyphusi munkája azzal a veszéllyel fenyegették a magyar jövőt, hogy a gazdasági leromlásnak egyre súlyosabb következményei letargikus állapotba taszítják a magyar kisebbséget. Ezzel a körülménnyel a hatalmon levő pártok is számoltak. Egyre sűrűbben jelentkeztek a magyar nyomornak és kétségbeesésnek lelkiismeretlen vám szedői, akik a hatalom hamis gyöngyeit csillogtatták meg az utolsó szalmaszálba kapaszkodó, állampolgárságától, nyugdijától, vagy kongruájától megfosztott honfitársaink előtt, hogy sorainkat megbontsák és a magyar kisebbség egységes akaratmegnyilvánulásával szemben, legalább is a tájékozatlan idegenek megtévesztésére alkalmas külön véleményeket szállíthassanak a hatalom számára. Az njabbkori történelemben is találkozunk az elnemzetlenitésnek, a kulturális és gazdasági leromlásnak a hatalom részéről tervszerűen végrehajtott eseteivel, de mindég bizonyos brutális formák között^ amelyeknek — bármily paradoxnak lássék is az állítás — az elnyomottak részéről meg volt az az előnye, hogy az erőszak ellenhatást váltott ki és megedzette az elnyomottaknak nemzetükhöz, kultúrájukhoz való ragaszkodását. A csehszlovákiai magyar kisebbséggel szemben nem ilyen módszereket alkalmaztak. Simáin, a látszatra gondosan ügyelve, nemzeti életünket az operáció előtt szinte érzék- teleni tették, hogy a műtét alatt ne érezzük a fájdalmakat. Ha az érzéktelenités hatásának elmúltával fájdalmaink jelentkezni fognak, 'kénytelenek leszünk tűrni és beletörődni a változta ihatatlanba. Egyenesen imponáló körültekintéssel párosult ravaszsággal valósították meg a gyakorlatban a demokráciának egy olyan rendszerét, amely felületes szemléletre hűséges mása az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek alapjára épített uralomnak, melynek jogforrása a nép akarata. A nemzetközi szerződé^ seket, amelyek a csehszlovák köztársaságban élő kisebbségek számára a többséggel egyenlő politikai, kulturális és gazdasági jogokat Paris, január 20. Tegnapi számunkban részletesen foglalkoztunk a francia kamara délutáni ülésével, amelyen Laval miniszterelnök felolvasta a kormánynyilatkozatot és határozottan megállapította, hogy Franciaország semmiesetre sem azonosíthatja magát a jóvátételek eltörlésére irányuló /törekvésekkel s a legtöbb, amit elfogadhat, a jóvátételek rövid moratóriuma olyan mértékben, ahogy Amerika moratóriumot ad a szöveitségközi adósságokra. Jellemző, hogy a francia kamara minden egyes szónoka, pártállásra való különbség nélkül, ugyanezen a véleményen van s még Léon Blum szocialista vezér is ellenezte a jóvátételeik teljes eltörlését,, ámbár Láváinál enyhébb és beiátóbb eszközöket ajánlott a németfrancia pénzügyi viszony szabályozására. A francia kamara kategórikus bejelentése után a lausannei-i konferenciának sok értelme nincsen s nem valószínű hogy ott nagyobb eredményeket lehet elemi. Időközben a hatalmak közötti diplomáciai tárgyalások tovább folynak s a párisi kormány Washingtoniban puhatolózott abban az irányban, hogy milyen mértékben hajlandó Amierika a Szövetségközi adósságokra moratóriumot adni vagy azoknak uj elrendezésébe beleegyezni. Laval washingtoni diemarsa a Honver-moratórium meghosszabbítása ügyében csődöt mondott. Az Havasügynök ség úgy értesül, hogy a washingtoni kormány Walter Edge párisi amerikai nagykövet révén értesítette Franciaországot, hogy Európa az adós sági problémát kénytelen lesz az Egyesült Államok intervenciója nélkül rendezni. Egy másik washingtoni Havas-jelentés szerint az Unió nem akarja járhatatlanná tenni a megértés útját, de Washington véleménye szerint a háborús adósságok és a jóvátételek közötti aCJapvető különbséget fönn kell tartani. Az európai hatalmak egységes frontja Amerika ellen logikátlan alakulat volna, mert ha néhány európai hatalom tényleg képtelen adósságát törleszteni és ezért kíméletet érdemel, más hatalmak könnyen fizethetnek. Az általános megoldás ilyen körülmények között nehéz, csaknem lehetetlen. Az Unió közvéleménye ingerült és Európa-elle- nes, mert látja, hogy az európai Illataiknak belső egyenetlenkedéseiket nem tudják kiküszöbölni és egyetlen tervszerű akciójuk a sok indokolatlan támadás Amerika ellen. Holott a moratórium terve Amerikából indult ki. Hlyen körülmények között nem csoda, ha az Egyesült Államokban egyre határozotta.bhak lesznek azok az áramlatok, amelyek Európát sorsára akarják hagyni. A többség hangulata amúgy is az, hogy az adósok egyrésze, különösen Franciaország, akadály nélkül fizethet és ha a fegyverkezést beszünteti, óriási pénz- lölösCIeggel rendelkezhet. Az amerikaiak szemében egyedül Anglia alkot kivételt, mert a testvérnép pénzügyi erőfeszítéseit Amerikában rokonszenvvel kisérik. Az amerikai felfogás szemmelláthatóan nem okozott meglepetést francia illetékes körökben, mert ott élte ve számoltak vele. Az Echo de Paris szerint Láváit az amerikai felfogás megerősítette abban az elhatározásában, hogy nem ad moratóriumot Németországnak, ha amerikai részről nem találja meg a moratórium egyensúlyát. Londonnal és Rómával tárgyalások kezdődtek, amelyek a szövetséges adós hatalmak közös nyilliatko- zatának megteremtésére irányulnak. Legkésőbb a hét végén megtörténik a döntés a lausannei konferencia és a jóvátétel! probléma ügyében. A Journal egy befolyásos német politikustól közöl interjút, aki a következőket mondja: *—■ A német nyilvánosság mai ideges túlérzékenységében nem fogadhatja el a jóvátételi kérdés ideiglenes, vagy kielégítetlen megoldását, mint amit például a moratórium meghosz- szabbitása jelentene. Ha a kancellár üres kézzel érkezik vissza Lausanneból, a nép föllázad és a fölháborodás bizonyára alapvető változásokat eredményezne a birodalom politikai berendezésében. Pénzügyi téren a következmények ugyanilyen katasztrofálisak volnának. Az ideiglenes megoldás kiélezné a krízist, megnagyobbítaná a Birodalmi Bank pénzügyi nehézségeit és arra kényszerítené a birodalmat, hogy az általános és egyoldalú moratórium mentőeszközéhez nyúljon. Anglia tanácstalan London, január 20. Az angol külügyi hivatal tegnap egész nap azon fáradozott, hogy megmentse a jóvátételi konferenciát. Sir John Simon külügyminiszter von Neurath londoni német nagykövettel tanácskozott, míg Sir Rumboldt ugyanakkor Berlinben újra Brüning- néi érdeklődött a hivatalos német fölfogás iránt- Ugyanakkor London és Páris között is állandó tárgyalások folytak, de a helyzet egyelőre nem tisztult. Ellenkezőleg, a bizonytalanság egyre nő s kétséges, vájjon a hatalmak a lausannei konferenciát egyáltalán megtartják-e. Az angol kormány ilyen körülmények között kénytelen volt elhalasztani mai minisztertanácsát, amelyen végérvényes döntést akart hozni a jóvátételek kérdésében. Briand árnyéka Páris, január 20. Briand nem vett részt a francia kamara tegnapi ülésén, de árnyéka ott lebegett a politikai hangulat fölött. Egyedül Marin nemzeti szocialista képviselő jelentette ki diadalmasan, hogy Briand eltűnt és holnap politikája is el fog tűnni. A baloldali lapok, különösen az Oeuvre, ma ingerülten válaszolnak Marinnak és bejelentik, hogy Briand politikája él és a francia nép nem hajlandó megválni a nagy külügyminisztertől és éieíe munkájától: a békétől.
