Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-20 / 15. (2828.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága B. Panská ulice 12. B. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L. Panská alléé 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHA Százszázalékos középkor Laval második kormánya bemutatkozott Az első tett: a kutsaiméi konferencia elhalasztása vagy lesziirkitése — Németország hajthatatlan — A moratórium féléves automatikus meghosszabbításának terve (sp.) Prága, január 18. Ezt a kifejezést a jelenlegi állapotokról olyasvalaki mondotta, akinek szavait legújabban Newyorklól Lon­donon át Tokióig fokozott figyelemmel követi a politika és a közvélemény. Mussolini né­hány nap előtti cikkében fordul elő, abban a nagy cikkben, amelyben mintegy a modern Európa alkotó optimizmusa szólal föl meg­bántva és vészt kiáltva s utolsó, elkeseredett rohamra indul a balszerencse ellen. Valóban, aktuálisabb kifejezést senki sem alkothatott volna Európa gazdasági berendezkedéséről, erről a boszorkánykonyháról, vámke retek kö­zött dacoló erődrendszerről, a megoldás leg­egyszerűbb lehetőségeit elvető struccpolitiká­ról, önzésről, függésről, pr e s zti zshajszá ról. Sokan vannak, akik nem akarják lezárni a „vér könyvelését", — hogy újból Mussolini­nak, a legkitűnőbb publicisták egyikének né­hány nap alatt a köztudatba átment kifejezé­sével éljek. Mi más a jóvátétel és a sok há­borús adósság s a folytonos „tartozik-követel“ számítás vele kapcsolatban, mint a vér köny­velése? Európa nem akarja lezárni a szám­lát, történjék, ami történni fog. Régi igazság, hogy az istenek annak, akit tönkre akarnak tenni, előbb elveszik az eszét s mintha az európai civilizáció azt a kort élné, amit az „elvett ész korszakának" nevezhetnek majd a késői tör t én el e ínfűdé so k. Mussolini- vészkiáltása kétszeres érvényes­séggel merül föl tudatunkban most, amikor a ■legújabb hírek szerint isimét a lausannei kon­ferencia elnapolásáról van szó, mert „kilá­tástalan" és „fölösleges". Tehát minden ma­rad a régiben. A vámhatárok, az adósságok, a kölcsönös bizalmatlanság. A „száz száza­lékos középkor" eszközei, az elzárkózás, a be- iburkolózás, az állandó páncélruha, az a'ki = birja = marja elv, a karvalypolitika. Voltak idők, amikor nevettünk a konferenciákon, fölösleges ünnepségeknek tartottuk őket, s úgy véltük, az erély és a jóakarat közvet­lenül elintézheti a megoldatlan problémákat. Ma szerényebbek lettünk, ma boldogak len­nénk, ha a konferenciáik legalább létrejönné­nek, mert valami tehetetlen bizalommal né­zünk a zöld asztalok felé, mint a gyerek, aki nyomban megnyugszik, ha anyja a szobában van, akár a föld reng, akár haramiák köze­lednek, holott a szegény anya talán. nem is segithet a komoly veszedelmen. De bizalmat ad, s végső kétségbeesésünkben legalább ezt a bizalmat kívántuk föléleszteni a lausannei konferenciával. Nem adatott meg nekünk. Már ez sem adatott meg. Azt mondják,, a pénzügyi rendezés nem se­gíthet a bajokon, még a jóvátételek és az adósságok elengedése sem, amit Brüning és Mussolini kiváu. Ez az első ellenérv, s Páris szeriint éppen azért fölösleges a konferenciát megtartani, mert csak a naiv elképzelés gon­dolja, hogy a jóvátételek és a háborús adós­ságok elengedése nyomban véget vetne a gazdasági válságnak, aminek okai mások, és felvirágoztatná Európát. A kapitalizmussal szemben álló elemek kritikája ugyanez, s a baloldal nem sok jót vár a probléma végle­ges rendezésétől. Ezzel szemben semmi más­ra nem kell utalnunk, csak arra, amit a szov­jet tett, s amivel megvetette megmaradásá­nak alapjait: a kommunizmus Oroszországban azáltal vált életképessé s kezdhetett építő munkába, mert financiális terheit önhatalmú­lag törölte, s kinyilvánitotta, hogy. nincs töb­bé adóssága. Az infláció Európában ugyan­ilyen adósságtörlést jelentett leplezett formák között, s amikor az elértéktelenedett pénzű államok megszabadultak minden terhűktől, egy financiális művelet jóformán estétől reg­gelig megoldotta a kétségbeesettnek látszó helyzetet, jó valutát teremtett s megvetette a prosperitás alapjait. A másik ellenérv szerint a fönti nézet he­lyes, de lehetetlen, hogy a „művelt világ" az adósságok egyszerű eltörléséneik barbár és középkori eszközéhez nyúljon. (Ezt főleg Amerika, a hitelező mondja, — természetes.) Paris, január 19. Laval második kormá­nya ma délután bemutatkozott a francia ka­marában. A kormánynyilatkozatét a dél­előtti minisztertanácson végérvényesen megfogalmazták és elfogadták. A nyilatko­zat rövid és legfőképpen a külpolitikával foglalkozik. Laval Briand ünneplésével kez­di beszédét és köszönetét mond a lelépő külügyminiszternek azéirt a nagy munkáért, amit az ország érdekében végzett. A továb­biakban a kormánynyilatkozat állást foglal a jóvátétel és a lefegyverzés problémáiban. A Maiin értesülése szerint Laval a Hoover- moratórium rövid megkösszabbitását kíván­ja, de nem foglalkozik a lausannei konfe­renciával. A francia kormány véleménye szerint a lausanne-i konferencia feladata a mai körülmények között csupán az, hogy a pénzügyminiszterek é>s a hivatalos szakér­tők összejöjjenek, megbeszéljék a helyzetet, de a tulajdonképpeni tárgyalásokat későbbi időre halásszák. A kamara a kormánynyilatkozat felolva­sása után azonnal megkezdte a vitát. Eddig tizenhárom képviselő jelentkezett szólásra, köztük több kommunista és a 6zélső jobb­oldal tagja. A frakció vezetői ugyancsak be­leszólnak a vitába, amely valószinüleg két napig fog tartani. A legnagyobb érdeklődés a radikálisok magatartása felié irányult, mert nem tudni, hogy ez a párt Briand le­mondása után miként fog viselkedni a sza­vazásnál. A párt vezetői azt kívánják, hogy a képviselők ne szavazzanak a kormány el­len, hanem egyelőre tartózkodjanak a sza­vazástól. A délutáni ülés Páris, január 19. A francia kamara ülését ma délután három órakor megnyitották. Buisson elnök megköszönte ujramegválasz- tását, majd átadta a szót Laval miniszter­elnöknek, aki felolvasta a kormánynyilat­kozatot, mág a szenátusban Berard igazság­ügyminiszter olvasta fel ugyanezt a Szö­veget. Laval többek között a következőket mon­dotta: A kormányt nem a kamara bizalmat­lansága késztette lemondásra. A kamara és a szenátus az elmúlt tizenkét hónap alatt állandóan biztosította bizalmáról a kor­mányt, úgy hogy annak lemondása egyedül formai okokra vezethető vissza. A francia kormány egyébként nagy politikai feladatok megoldása előtt áll. A két probléma: a jóvá- tételi kérdés elintézése és a fegyverkezések korlátozásának szabályozása. A gazdasági l krízis nemcsak a népek közvéleményét za­varta meg, hanem számos olyan tervet is napfényre hozott, amelyektől a formulákra Nos, erre a hipokdta ellenérvre kapóra jött Mussolini mondása. Száz százalékos közép­korban élünJk, s a középkori állapotok bor­zalmait csaik középkori radikalizmusu eszkö­zökkel küszöbölhetjük ki. Radikális megoldás kell az áls zen les kedés nem ham sznál. Az adós­ságok elengedésének operációja valószinüleg súlyos, de nélkülözhetetlen, s akiben van optimizmus a jobb jövő iránt, az aláveti ma­gát a radikális műtétnek. szomjas világ a gyógyulást várja. Egyesek például azt tartják, hogy a jóvátételek és a haboms adósságok eltörlése megjavítaná a helyzetet. Franciaország s emmi e setre sem fogadhat el olyan megoldást, amely lénye­ges érdekeit veszélyeztetné és a szerződé­sedben garantált jogait semmibe se venné. Franciaország a jóvátételi kérdést sohasem fogja elévülni hagyni. A jövő generációval szemben a francia kormány kötelessége, hogy ne mondjon le követeléseiről. A jog- álilapotok egyensúlya fölborulna, ha a jelen­legi krízis elmúlása után a gyönge pillana­tokban hozott elhatározás állandósulna és visszaszorítaná Franciaországot a világpiac­ról. A kormány a küszöbön álló tárgyaláso­kon minden erejével arra fog törekedni, hogy a jóvátételek kérdőében 'Supán olyan megoldások valósulhassanak meg, amelyek a jelenlegi gazdasági depresszió idejére vo­natkoznak és a világ helyrebillent egyen­súlyában érvényüket elveszítik. A kormány­nyilatkozat ezután a lefegyverzési konferen­cia problémáival foglalkozott. Lausanne vagy nem Lausanne! Páris, január 19. Az érdeklődés közép­pontjában a lausanne-i konferencia megtar­tásának vagy meg nem tartásának kérdése áll. Ma már bizonyos, hogy a francia kor­mány kísérletet tett a konferencia elhalasz­tásának elérésére. Ebben a kérdésben sürü eszmecsere folyik egyrészt páris és Lon­don, másrészt Páris és Berlin között. A megegyezés egyelőre nem jött létre. A Ma- tin szerint Anglia belátta, hogy a lausanne-i konferencia megtartása egyáltalán nem sür­gős. Németország jóvátételi hitelezői a Young-moratóriumot minden technikai ne­hézség nélkül meghosszabbíthatják, de a szövets égközi adósságokat 1982 december 15-én újból törleszteni kell. Anglia hajlandó a Hoover-moratóriumot a jóvátételek és az adósság számára egyformán hat hónappal meghosszabbítani (azaz 1933 január 1-ig, Prága, január 19. Ghika herceg román kül­ügyminiszter ma reggel nyolc órakor hivatalos látogatásra Prágába érkezett. A miniszter ísé- retében magántitkára, Zanesco Pál utazik. A Wilson-pályaudvaron az előkelő vendéget Benes dr. külügyminiszter és felesége fogadta. Román részről megjelent Emandi prágai követ a kö­vetség tisztviselőinek élén, Tasca berlini román követ és Stacca főkonzul. A pályaudvaron volt Charles Roux francia, Grzybowski lengyel és Grisogono jugoszláv követ is, továbbá a kül­ügyminisztérium részéről Krofía dr. és Wel- ner dr. A román vendégeket Strimpl követ vezette a pályaudvar szalonjába, ahol a hivatalos üdvöz­lés lefolyt- Ghika herceg ezután Benes dr. tár­ment a mostani moratórium 1932 julius 1-én lejár), de csak azzal a föltétellel, ha nyáron vagy ősszel végre összeül a jóvá­tételi vagy az adóssági kérdést véglegesen rendező konferencia. „Fölöslegessé válik** Páris, január 19. A Havas-ügynökség egyik mai félírivatalllos jelentésében a következőket állapítja meg: Az idei francia, német és ame­rikai választásokra való tekintettel az érde­kelt nemzetközi körök azon a véleményen vannak, hogy jelenleg lehetetlen a jóvátételi és az adóssági problémát végérvényesen meg­oldani. Párisban és Londonban az illetékes körök szemmelláthatóan egy véleményen van­nak és az 1932. julius elllsején lejáró Hoover- moratóriumot az eddigi feltételek mellett hat hónappal, esetleg egy évvel hajlandók meg- hosszabbifcani. Ugyanakkor Amerika európai adósai, azok, amelyeknek jóvátételi igényei vannak, közösen érintkezésbe lépnek Ameri­ka iiE’etékes köreivel és a háborús adósságok moratóriumának meghosszabbítását kérik. Ha mindezekben a kérdésekben sikerül a Young- szerződést aláíró hatalmaknak diplomáciai utón megegyezniük, akkor a lausannei konfe­rencia egyelőre fölöslegessé válik. Német IntranzigeiKia Berlin, január 19. A B. Z. am Mittag érte­sülése szerint a lausannei jóvátételi konferen­cia elhalasztásáról fölmerült hirekkel kapcso­latban a német kormány hivatalos álláspontja igy hangzik: A konferenciát Páris akarja tárgytalanná tenni. Német illetékes körök tel­je! határozottsággal kijelentik, hogy a biro­dalmi kormány a most folyó diplomáciai tár­gyalásokon, azaz különösen Laval és Hoescb párisi német nagykövet tegnapi találkozóján, váltózatlüanul azt követeli, hogy a konferencia megtartassék. A birodalmi kormány azzal in­dokolja álláspontját, hogy a konferencia el­maradása rendkívül súlyosbítaná a világkri- zist és végleg megrendítené az európai népek egymás iránti bizalmát. saságában az Esplanade-szállodába hajtatott, ahol prágai tartózkodása alatt lakni fog. Ghiká- val egyidejűleg Künzl Jizersky bukaresti cseh­szlovák követ is Prágába érkezett. Ebéd Benes külügyminiszternél A román külügyminiszter a déli órákban meg­látogatta az óvárosi városházát, ahol katonai pompával fogadták. A vendéget Baxa dr. főpol­gármester üdvözölte. Ghika koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján, majd megszem­lélte a városháza történelmi nevezetességű ter­meit. Déli egy órakor Ghika dr. társasága kísé­retében részt vett azon az intim ebéden, ame­lyet tiszteletére Benes dr. adott. Ghika herceg Prágában I fogadtatás — íz első nap programja

Next

/
Thumbnails
Contents