Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-03 / 2. (2815.) szám
1932 Január 8, vasárnap. T>I«<^Ma.GÍ£ARHIRLAI> A háború utáni válságok közeli végét jósolja újévi nyilatkozatában Englis Károly volt pénzügyminiszter Englis és Hotowetz a Pesti Napiéban - A válság kizárólagos oka a defláció - A? orvossá?: gyorsítani a deflációt és segíteni az adósokon - Hotowetz a vámfaiak gyors lebontását tartja Európa egyetlen mentségének Prága, jaimiáT 2. Englis Károly dr. volt pénzügyminisztertől a Pesti Napló újévi számában érdekes interjúit közöl, melyben Englis a mai válságot a defláció következményeként bünteti töl s erősen tagadásba veszi, hogy okául a racionalizálást lehessen föl tüntetni. Nyilatkozatának legérdekesebb pontja az a jóslat, hogy a világválság közeli befejezése előtt áll. Englis fejtegetésében a defláció gazdasági következményeinek szemléltetésére egy elméleti példát hoz föl — Ha valamennyi állam — mondja Englis — olyan törvényt léptetne életbe, amelynek értelmében pénzegységének értéke 25 százalékkal emelkedik * ílymódon valamennyi szükségleti cikk ára a bérek sbb. ennek megfelelően átszámilandók lennének, úgy nem történne semmi rendkivüli. Nem történne semmi rendkivüli, mert ezek a rendszabályok 1. egyszerre, 2. egyenletesen, 3. következetesen dimenzionálnák át a gazdasági élet összes kerekeit. Nos a defláció ugyanezt a munkát végzi el, azonban 1. lassan, 2. egyenetlenül és 3. következetlenül. Ebből a hármas hibából a válságok egész sorozata keletkezik. A gazdasági élet kerekeinek lassú tukli- menzionáltságából születik meg az első válság, mert hiszen zuhainő árak mellett senki sem akar invesztálni, vagy raktárra termelni, de másfelől a vevő sem hajlandó hosszabb időre előre bevásárolni. A második krízis akkor születik meg. amikor kiderül, hogy ez a deflációs folyamat egyenetlenül zajlik le, mert a gazdasági élet egyenetlenül túldimenzionált kerékfogai nem kapcsolódnak egymásba. A nagykereskedelmi árak zuhanása még néni jutott teljes mértékben érvényre a kiskereskedelmi árakban, nem utolsó sorban azért, mert egyszerűen — túlsók a kiskereskedő. A vállalkozó mint terme1 ő a nagykereskedelmi árak szerint él és számit, munkása pedig a kiskereskedelmi árakhoz igazodik. De ebből következik az is, hogy a vállalkozó ninos abban a helyzetben, hogy a munkásának adott béreket ahhoz szabja, hogy voltaképpen mennyiért tudja eladni a termelt árut. Éppen ezért a törvényesen megszabott jövedelmeket és fizetéseket (az állami tisztviselők, járadékosok stb. esetében) alkalmazni kell az uj viszonyokhoz, azonban ezt a fizetés, illetőleg jöv ed e lem’eszál 1 i'iásít is nagy 'mértékben "megnehezíti a kiskereskedelmi árak merevsége. — A harmadik kriz:s oka azt, hogy a defláció következetlen. Egyáltalában nem dimenzionálja át a kölcsön adott tőkét és adósságokat s éopen ezért az adósok kríziséhez vezet — elsősorban a közadósok, az állam, a városok stb. kríziséhez, — de másfelől oka a termelés krrWitenek is. A termelést megszabja a rentabilitás elve s a termelte egyszer ien nem lesz többé rentábilis, ha a régi adósság pénzbeli értéke a defláció miatt megnő, ugyanígy megnőttek a felértékelt adósság kamatai is, viszont sem az adósság, sem a kamat szolgált a tás nem talál többé fedezetet az árakban, mert hiszen ezek az árak nagymértékben zuhantak. Az egész dolog olyan, mintha az adósra a hitelező javára az adósság után még külön vagyon váll ságot vetettek volna ki! Mondanom sem kell, hogy ez az adós romlására vezet, s ennek a különös vagvon- vállságnak behajthatatlansága végül is a pénzintézetek vesztesége zárni áját növeli. — Ha le akarjuk győzni a deflációs válságot. úgy körülbelül ugyanazt kell tennünk, mint amit az a törvény tett volna, amely egy napról a másikra egyszerűen kimondja, hogy a pénz értéke 25 százalékkal növekedett. Meg kell gyorsítanunk a defláció folyamatát, meg kell gyorsítanunk a defláció egyenletességét is, némiképpen kormányozni kell az áralakulást a bérekben, fizetésekben és a. kiskereskedelmi árakban s mindsnekíölött segíteni kell ar. adóson. Segíteni kell az adóson! — Az adóson azonban — ha valamely ország meg akarja őrizni pénzének értékéi, s nem akar hozzányúlni a pénztőkéhez — csak a kamatszolgálta tás területén lehet könnyíteni. Anglia a termelésben mutatkozó deflációs krízis, „deflációllanitássab* („Entdeflationi- sierung“) oldotta meg. Németország valutájának felértékelt árfolyamát az infláció szomorú tapasztalatai után mindenképpen meg akarja őrizni s a deflációs krizi-st úgy oldja meg, hogy meggyorsítja a deflációs folyamatot, gondoskodik róla, hogy ez a folyamat egyenletes legyen és segíteni akar az adósokon azzal, hogy leszállítja a kamatlábat. A kapital sta termelés nem mondott csfidót — Egyre gyakrabban hallani olyan kijelentéseket, amelyek szerint a mai krizis voltaképpen a kapitalizmus egyelemes krizise. A kapitalizmus megjelölése alatt a vállalkozói termelést értjük. Igaz ugyan, hogy ez a termelési mód a már említett okok miatt ma válságban van, de egyáltalában szó sincs arról, mintha megbukott volna. Vegyük végre tudomásul, hogy minden vállalkozói termelés nek el kell pusztulnia, ha a pénzt, amellyel dolgozik, mesterségesen felértékelik. A stabil pénzegység és az adósságrendezés kérdése nem a kapitalista termelés problémája — ez egészen közönséges technikai probléma. Mert ha egy kaledrális építőmesterének hossz- mérlékét éjnek idején sukcesszive meghosz- szabbilanánk, úgy az egész épületnek — ha az építőmester eddigi számításai szerint dolgozik tovább — kikerülhetetlenül össze kell omlania, — Nem a nemzetközi termelés kapitalista rendje, hanem a pénzegység organizációja mondott csődöt. — Nem mondom azt, hogy az aranyalapot el kell hagyni, azonban a különböző valutákat csak akkor lett volna szabad aranyalapon stabilizálni, amikor az arany csereértéke ismét normálissá lelt. A csereérték különbözősége okozza végül is a nemzetközi árucserét, tehát a nemzetközi kereskedelmet, de ugyanez az árucsere hozza meg a termelés különböző költségeiben és az árakban a kiegyenlítődést. A háború két világrészben tette lehetetlenné a nemzetközi cserét és végül is azzal a köve ikezménnvei járt, hogy az arany és az áru csererelációja ebben a két világrészben, — Enrópábau és Amerikában — rendkivüli mértékben eltért egymástól. De a háború u’án ismét megindult az áru- és aranycsere s így a különböző relációk lassan-lassan kiegyenlítődlek. Ez a téléi áll az arany relációjára is amint azt az ezüsthöz való csereviszonylatában és az amerikai árindexhez való viszonyában láttuk. Az arany csere relációja egyszerűen ismét visszatér, mert Euróoa is visszatér ahhoz, hogy a különböző országok valutáinak alapjául az aranyat tegye meg. Mindaddig. amíg a bankjegyek arnvfedezetét különböző devizákkal enésziteMék ki, a felhalmozott aranykészlet latens marad! Abban a pillanatban azonban, amikor az országok visz- szn.térnek a tiszta aranyfedezethez, a defláció összes tünetei nyomban jelentkeznek. És mert az amerikai árindex ntán Ítélve az arany csererelációja már-már eféri a b/keérték<'t. ez a váteág minden bizonnyal az utolsó nagy válság ama krízisek sorában, amelyeket a háború következményeképpen kellett elviselni. — Nagy válságok idejében mindig születnek utópiák. Most is egyre sűrűbben halljuk ezt a szót: tervgazdálkodás. Miután azonban másfajta tervgazdálkodással nem tudtunk szolgálni, csak a bolsevistával, sokam ezit is elfogadják. Sajnos, a boősevizmus gazdasási rendje csupán tervszerű kényszergazdálkodást jelent, miután egés®en helytelen módon illeszti be a dolgozót a termelés processzusába, — olyan módom, arrni az individuum érdeklődését a munka iránt megbénítja. Egyáltalában nem hiszem tehát, hogy ez a válság a kapitalizmus alkonya lenne, — a válság azonban jó lecke a vállalkozói termelés számára, amelynek végre be kell látnia, hogy egyre maga- snblbrendü organizációkra kell törekednie. Ezek a magasabb organizációk természetesen csak ucímzeiköziek lehetnek politikai terminológiával kifejezve: több ország rendkívül szoros együttműködését kell, hogy jelentsek. Nemzetközi adósságrendezés! — A defláció legtöbb problémáját különben is csak nemzetközi után lehet elintézni. Az állaim csak a belső adósokon segíthet. Nemzetközi adósságokat nemzetközi utón kell leszállítani. Egész korunk legnagyobb pénzügytechnikai problémája az adósságok nemzetközi szabályozása. Mivel pedig a defláció a vám rendszerek felértékeléséivel jár, s a java nemzetközi cseréjét akadályozza, akaratlanul is felébreszti azt a gondolatot; vájjon ——~ • -<■ xSWBfK-XXWUSSSratViX^ iJÜ ! Mindenütt beszéinek az előkelő budapesti Bristol szálló olcsó árairól. Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. Dunai szobák kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. Bristol menü 2 pengő /0 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc, Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. Bristol Szálló Budapest — Dunapart. nem kellemes-e a belső piacoikait megfüelő szerződések utján kiszélesíteni? Hotowetz nyilatkozata a vámkMés?ő! Héttövétz volt kereskedelmi és pénzügyminiszter a Pesti Naplónak adott nyilatkozatában az elzárkózó si véd/vémpolitikét ostorozta. — Lebontani a vámfaluikait! — mondotta. — Lebomlani minél előbb és minél határozottabban. Politikai szempontok talán megakadályozhatják a várnáin lók elvének realizálását; de ezekről a politikai szempontokról a már nem is olyan távoli jövőben feltétlenül bebizonyosodik; ártottak anélkül, hogy valamin használtak volna. A kibontakozás útja nem lehet más, egyes- egycdül a vámunió. A vámunió megvalósításéihoz egy álltaiéiban nincs szükség nagy előkészületekre, nincs szükség közös törvényhozásra, pénzrendszerre, tarifákra, vagy közös adórendszerre. Milyen egyszerű dolog lenne a régi monarchia jól bevált gazdasági szervezetének mutat is mmtandis követése: péLdául egy ötven évre kötött vám- és kereskedelmi szövetség, amely mellett mindenképpen érvényben maradhat az állami szuverenitás valamennyi kelléke, kezdve a parlamenttől egészen az önálló adórendiszerig. Még arra sem volma szükség, hogy két, vagy több ország váimszö- vetségét közös vámhatárral zárjuk körül. Minden ország megőrizheti a maga önálló vámhatárát, s a vámmentességet a vámszö- velségre lépett államok sajátos termékeire korlátoznék. így például az agrárállam vámmentesem szállíthatná a búzát az ipari államba, sőt a korlátozások odáig lennének fokozhatok, hogy az ipari állam csupán egyes speciális, az szempontjából természetesen legvi- lálisabb iparcikkeket exportálhatná vámmentesen a vámszövetség agrár or szugainak területére. Horthy kormányzó és Károlyi miniszterelnSIi újévi nyilatkozatai A magyar kormányró a gazdasági krízisről Károjyi miniszterelnök programja Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztőségünk tclefonjelentéee.) Az Újév alkalmával Horthy Miklós kormányzónál fogadtatás volt, amelyen megjelentek Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, a kormány tagjai, a képviselőház és a felsőház elnöksége, a hadsereg, az egyházak, Budapest főváros vezetői és a diplomáciai testület tagjai. Angelo Rótta pápai nuncius a diplomáciai kar nevében üdvözölte a kormányzót, azt kívánva, hogy az ország minél előbb kerüljön ki a súlyos gazdasági helyzetből. A kormányzó válaszában köszönetét mondott az üdvözlésért, majd kijelentette, hogy a magyar nemzet az európai nemzetekkel karöltve kívánja megoldani a problémákat, amelyeknek gazdaságilag keserves hatását Magyar- ország is érzi. A kormányzó az Újév alkalmával Hinden- burg német köztársasági elnökkel, az olasz, svéd, norvég és bolgár királyokkal szivélyes- hangu üdvözlő táviratokat váltott. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök Újév napján a miniszterelnökségi palotában fogadta az egységes párt népes küldöttségét, amelynek nevében Pesthy Pál, az egységes párt elnöke üdvözölte a kormányt. Károlyi miniszterelnök nagy tapssal és lelkesedéssel fogadott beszédében kijelentette, hogy a kormány programjába tartozik az ország hitelképességének, a gazdasági élet folytonosságának, fönntartása, a pengő vásárlóerejének biztosítása, az infláció elkerülése és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. Mindezek elérése céljából a kormánynak keserves eszközökhöz kellett nyúlnia, amelyek nem hoznak népszerűséget, de „munkánk jutalmát — úgymond — nem is ebben, hanem lelkiismeretűnk nyugalmában, kötelességtelje- sitésünk tudatában találjuk meg.. A kormányprogram nem pártprogram, mert az minden hazafi programja lehet, bizalmai azonban csak az elért eredmények után várhatunk az országtól." A miniszterelnök a teendő intézkedések részletes ismertetését megfelelő' időpontban kívánja megtenni. Hangsúlyozza, hogy a transzfermoratórium nem rontotta az állam hitelét, mert a hitelezők előtt világos, hogy a kormány végszükségből és elkerülhetetlen okok miatt függesztette föl külföldi fizetéseit. A kormány a legközelebbi jövőben kereskedelmi szerződések révén exportlehetőségeket kiván biztosítani, amit azonban az állandóan változó gazdasági helyzet megnehezít. A vigasztalanságban azonban reményt ad az, hogy a fokozott vámvédelmi rendelkezések világszerte lehetetlenné teszik a helyzetet és ezért azok szükségképpen meg fognak könnyittetni. Bízik abban, hogy a megértésnek ez az útja nemsokára megnyílik az egész világ előtt és hogy a várható javulás bekövetkeztéig a magyar nemzet képes lesz kiáltani a mai nehéz helyzetet lelkierővel, kitartással és önmegtagadással. Életbelépett a magyar—német kereskedelmi szerződés. December 28-án hatályba!épeit az uj magyar—német kereskedelmi szerződés, azonban a ga-bona-előnyvámra vonatkozik záradékol egyes külföldi államok in-terven* dója miatt egyelőre végre nem hajtják. 3 —r—y*3«w MBEBaurc íjíí
