Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-17 / 13. (2826.) szám

18 ^i^ctMag^arhirmr 1052 január 17, nasáraap. KöZtiAZDA^ÁfiP . I fagazdálkodás uj utjai Kassa, január 16. A Nemzeti Bank leg­újabb kimutatásai szerint a fakivitel csökke­nése 1931-ben as 1930. év kivitelével szem­ben mintegy 200 millió koronát tesz ki. Ez a visszaesés különösen a németországi és az angol piac elvesztése miatt következett be, emellett azonban a többi állam is, mint Dá­nia, Hollandia egyre kevesebb csehszlová­kiai fát vesz át az erős verseny következté­ben Franciaország kontingentálja a fabeho­zatalát s itt a csehszlovák köztársaság faki­vitele ismét a régen szállított mennyiségek­nek mintegy harmadával megrövidülést szen­vedett. Az ügyek ilyen fejlődése különösen Szlo- veuszkó és Ruszinszkó számára rendkívül nagy jelentőségű, mert ezkenek az országré­szeknek a fatermelése különösen kivitelre van beállítva. A legfontosabb átvevő állam, Magyarország, már az üzlet megindulásánál megmutatta, logy a szlovenszkói faexportő­rök nagy reményeit nem váltja valóra. Az ideiglenes szerződéssel engedélyezett húsz­ezer vagon tűzifából mindössze 3000 vagont vett át s nagyon jó lesz, ha az engedélyezett mennyiségnek a harmadát átveszi. Emellett a szlovenszkói és magyarországi fakereske­delmi érdekeltségek képviselőinek a múlt napokban Kassán tartott értekezlet-én kitűnt az, hogy mindkét oldalon megvan a legna­gyobb fokú jóakarat s mint a résztvevő kivá­lóságok — Magyarország részéről Bottlik bá­ró, Fórbath alelnök, Rottmann vezérigazgató s Csehszlovákia részéről Siposs dr. elnök, Kubios mérnök vezérigazgató és Műnk igaz­gató — kijelentették, hogy mindent meg­tesznek a barátságos hangulat megteremtése érdekében és hogy az üzleti kötelezettségek teljesítését kölcsönösen megkönnyítik egy­másnak. Azonban az az egyeszerü tény, hogy itt „hangulatokéra hivatkoznak és hogy bi­zonyos hangulatok szükségesek ahhoz, hogy Szlovenszkó eme legfontosabb termelési ága boldogulhasson, kell, hojgy vfalamennyú ér­dekeltnek a figyelmét fölkeltse abban az irányban, hogy a fagazdálkodásnak uj utar kát kell keresnie termékei elhelyezése ér­dekében. Kell, hogy a fagazdálkodás az át­vevő államoktól, mennyire csak lehetséges, függetlenítse magát, hogy ezáltal a katasztró­fád ingadozások élét vegye. Német- és Lengyelország lehet útmutatónk ezen a téren. Mind a két állam százmillókat vett fel a költségvetésébe a munkanélküli­ségnek a faházak építésével való enyhítése céljaira s ennek a programnak a végrehajtá­sával az állam és a munkanélküliek is na­gyon kellemes meglepetésekben részesültek: a terv minden várakozáson felül sikerült. Az előzetes vizsgálatok megmutatták, hogy a fa, mint építési anyag teljesen kifogástalan, a meleget jól tartja, a sorozatos gyártásnál rendk'vül olcsó, a legújabb találmányok fel- használásával tűzbiztos, melyből a legváltoza­tosabb alakú, nyomban beköltözhető házak építhetők — s ami szintén nagyon fontos, kü­lönösen a szegényebbek és a munkanélküliek számára, a tulajdonos aktiv munkarészvéte­lével építhetők. A fa mint építési anyag azon­ban nagyon olcsó is, ami különösen méltány­landó a mai nehéz gazdaságj^viszonyok között. Ehhez járul még az a gazdaságpolitikailag le nem becsülhető körülmény is, hogy meg­levő fakészletek jól értékesíthetők, felhasz­nálhatók és hogy a fagazdálkodás ezzel olyan piacra tesz szert, amely bő kárpótlást nyújt mindenfajta külföldi piacért. Ezt a fontos utat észrevették már nem­csak az illetékes gazdasági körök, hanem a politikusok is és az a hir járja, hogy az épít­kezési mozgalomról szóló törvény újabb meg­hosszabbítása és módosítása során a faház- épitési akciót valamennyi politikai párt tá­mogatni fogja. Az illetékes törvények kiegé­szítése a fát teljesen egy sorba állítaná egyéb épitési anyagokkal, ami a tűz- és épí­tészeti rendészeti szempontokat illeti. Az építkezési mozgalomról zsóló törvény hatályának a faépitkezésekre való kiterjesz­tése nemcsak azt jelenti, hogy a munkaal­kalmak száma megnövekszik és hogy a sze­gényebb sorsuak számára is lehetővé válik a saját othon megszerzése, hanem jelenti különösen a falusi nép szociális föllendülé­sét is, amely ilyenképpen egészséges, ké­nyelmes lakásokhoz jut. A faépületeknek egyéb épületekkel egy sorba való helyezése esetén az épitkez/ési mozgalomra az állatit által áldozott össze­geknek jelentős része a faépitkezésekre esik e megtörténtek a kellő intézkedések is már az ilyen faépitkezéseknek nagy mér­tékben való lebonyolításának az előkészítésé­re. Háromfajta lakóháztapiusról beszélnek: 1. előszoba, konyha, szoba, a mellékhelyiségek- helyiségekkel, ami 12000 K-ba kerülne; 2. elő­szoba konyha, két lakószobával és a mellék- helyiségekkel, ami 1,-000 K-ba kerülne s 3. ugyanaz mint a 2. alatti, csakhogy a szo­bák különbejáratuak és tágasabbak, 15.000 K-ért. Bizonyos, hogy az ily lakóházak anya­gának nagy tömegben való előállításánál a költségek is tetemesen csökkennének. Igazán jelentős eredményeket azonban úgy lehetne elérni, ha a faépitkezések állami támogatásán kívül — az építkezési mozgalom­ról szóló törvény alapján — az állam ezt az akciót, felhasználná arra, hogy a munkanélkü­liek telepeit megalapozza, mint az Németor­szágban történt. Németország erre a célra már 100 millió márkánál többet áldozott, hogy a munkanélkülieket lakáshoz juttassa s őket a vidéken helyezze el, ahol az ellátá­suk sokkal olcsóbb. A munkanélküliekről va­ló produktív gondoskodásnak ez a módja olyan jól sikerült, hogy a német kormány az akciót újabb pénzösszegekkel tovább foly­tatja. A faházakat épitő akció mindenfelé nagy visszhangot keltett s a fűrészüzemek százai alakultak át ilyen faház-gyárákká. A gazdasági válsgából kivizető utat ép­pen az építkezési mozgalomban kell keresni és mert a fa az építkezési anyagok közül —- különösen Szlovenszkón — az első helyen szerepel, tehát fából kell épiteni. Ebhez járul az is, hogy Szlovenszkón mintegy félmilliárd értékű fakészlet van, melynek értéke napról- napra esik, ha idejében nem használják föl kellőképpen. Vagyis a kor szinte parancsol­ja a faházak építésének a mielőbbi megkezdé­sét, mert ezáltal elérhető 1. a fának a bel­földön való értékesítése és ezáltal a fagaz­dálkodásnak a külföldi konjunktúrától való függetlenitése, 2. a kevésbé vagyonosoknak ki­tűnő, egészséges, jó lakásokban való elhelye­zése. 1 r ! Igazán helyénvaló volna tehát, hogy az épü- kezési mozgalomról szóló törvények legkö­zelebbi meghosszabbításánál és modósitásánál a faépitkezések is figyelembe vétessenek, mert ezt követeli meg Szlovenszkó és Ruszin­szkó gazdasági taplraállitásának érdeke is. A jövő héten útból megindulnak a csehszlovák-magyar tárgyalások Prága, január 16. A Lidové Noviny jelenti: A Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalás decemberben szakadt félbe. Nyomban újév után kellett volna azt folytatni. Némi fennakadás ál­lott azonban be, mert a magyar tárgyalók más­felé voltak elfoglalva. Most azonban a magyar kormány azt közölte, hogy kereskedelmi dele­gációjának valamennyi tagja hétfőtől kezdve szabad lesz. A tegnap tartott minisztertanács b.hatóan foglalkozott a csehszlovák tárgyalók­nak adandó utasításokkal. Miután egyes rész­letkérdéseket az érdekelt minisztériumok esz­mecseréje alapján még tisztázni kell, ezért ezek­ről a kérdésekről a miniszterek hétfőn határoz­na" s a csehszlovák delegáci'> kedden Buda­pestre utazik. A delegáció érkezését már jelen­tették a magyar kormánynak. A legközelebbi időben el kell készülni újabb kereskedelmi tárgyalásokra, különösen Spa­nyolországgal és Lengyelországgal. Különösen a lengyelekkel való kereskedelmi tárgyalás na­gyon fontos, mert Lengyelország kiterjeszti az engedélyezési eljárást, emeli a vámokat s más módokon is a behozatala csökkentésére törek­szik, — fejezi be jelentését a Lidové Noviny. Csehszlovák— román kereskedelmi tárgyalás. A Národni Politika értesülése szerint a múlt év nyárelején kötött csehszlovák—román kereske­delmi szerződés revíziójáról a két állam kor­mányainak kiküldöttei e hó végén kezdenek tárgyalni. A jelentés egyelőre hallgat arról, hogy a kereskedelmi szerződés revízióját a szer­ződéses felek melyike kivánja és különösen, ■hogy mire vonatkozik a módosítás. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi tása. a birtokál bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa e) Fodor Jenő i „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" o. mosi megjeleni k nvvét, melyet a tzerv, vétel kötelezettség nélkül íj megküld bete kintié végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*- Ke Cim: Abovee p. Sírkövéé. nwHnHaaMmwoHmnmssaoMMHss Irta: Gottesmann L. I. dr. Csődök és kényszeregyezségek 1931-ben Prága, január 16. Az állami statisztikai hivar tál most kiadott jelentése szerint decemberben a köztársaság területén 96 csődöt nyitottak (novemberben 114, 1930 decemberében 82 volt), A novemberi csődök számával szemben tehát némileg javult a helyzet, az előző év decembe­rével szemben azonban tovább romlott. A múlt év decemberében 81 alaposan ismert esetben az eladósodottság 13.2 millió volt, mig 1931 de­cemberében 70 ismert esetben az eladósodottság 20.3 millió korona. A decemberi csődök számá­ból Csehországra 59, Morvaországra 23, Szfo- venszkóra 13 és Ruszin&zkóra egy jutott. Decemberben összesen 543 kényszeregyezségi eljárást kezdtek a novemberi 337 és az 1930 decemberi 433 kényszeregyezségével szemben. Bár a kényszeregyezségek számában jelentős változások nem állapíthatók meg, ezzel szem­ben az eladósodottság mértéke romlást mutat. 1930 decemberében 452 ismert esetben az el­adósodottság 59 millió korona, 1931 decembe­rében 339 ismert esetben az eladósodottság 94.6 millió korona volt, vagyis a kényezeregyez6é- geknek csaknem ugyanoly száma mellett az el­adósodottság kétszerakkora. Ezt a kedvezőtlen arányt egy szlovenszkói pénzintézet kényszer- egyezsége idézte elő, amely egymagában 59 millióval növelte a kényszeregyezségek passzí­váit. \ Az 1931. egész évi csődök és kényszeregyez­ségek statisztikája pontosan még nem volt ös­szeállítható, mert egyes kerületi bíróságok még nem küldték be a szükséges adatokat. A már beórkez tt adatokból is megállapítható azonban, hogy a múlt évi kényszeregyezsések és csődök eladósodottsága meghaladja a 800 millió koro­nát, míg 1930-ban az eladósodottság 800 millió­nál valamivel kevesebb volt. 1920-ben az el­adósodottság 505 millió koronát tett ki. Meg­állapítható tehát, hogy a gazdasági válság nö­vekedése a csődök és kényszeregyezségek sta­tisztikájában is erősen kifejezésre jut. Orosz—osztrák kereskedelmi szerződés előtt? Ivanovics orosz kereskedelmi kiküldött most tért vissza Moszkvából Becsbe, miután jelentést tett az Ausztriával folytatott keres­kedelmi árgyalások állapotáról. A tárgyalá­sok Lefolyása sima menetű s ezért általános az a nézet, hogy az osztrák—orosz kereske­delmi szerződés rövidesen elkészül. A szerző­dés a szovjet számára biztosítja azt, hogy a Newyorkra és dollárra szóló tartozásait sohil- lingigel vagy dollárral, azonban Bécsben fi­zetheti, A legnagyobb kedvezmények kérdé­sében ugyancsak sikerült megegyezni. Az osztrák jegybank devizarendeletei veszé­lyeztetik a bécsi mintavásár sikerét is. A bécsi kereskedelmi és iparkamarában tegnap értekez­let volt, amelyen az érdekeltek rámutattak ar­ra, hogy az osztrák jegybank devizarendeletei veszélyeztetik a bécsi tavaszi mintavásár sike­rét is. A gyűlésen erélyesen követelték a jelen­lévők, hogy az osztrák jegybank legalább a mintavásár idejére engedje meg, hogy a kül­földi számlatulajdonosok szabadon rendelkez­hessenek az osztrák pénzintézeteknél lévő szám­láikkal. Franciaország emeli a csehszlovákiai kon­fekcióáru vámját. A francia parlamentben most nyújtottak be egy törvényjavaslatot, amely a francia vámtarifa 460. tételének mó­dosítására irányul. Ebbein a tételben foglal­tatik a kész öltözet mindenféle fajtája. A mó­dosító javaslat azt kívánja, hogy a konfekció áru vámja 10 százalékkal emeltessék föl. — Franciaországba konfekoióárut elsősorban Csehszlovákia szállít. Lehct-e védekezni a cukorbaj ellen? A cukorbaj példátlan elterjedése vetette fel az ideát, hogy a védekezés módját is ki kellene agyalni. — Százaiékszerzü adat csak Jóslóitól, a világhírű amerikai cukorepecialistától áll rendelkezésünkre, amely szerint az amerikai népesség két százaléka szenved cukorbajban. Annyi bizonyos, hogy fi cukorbetegek száma óriási mértékben elszaporo­dott, amit bizonyos mértékig az általános egész­ségügy nagy haladásával is meg lehet magyarázni. Manapság sokkal többen érik el azt a kort, amely­ben a cukorbaj ki szokott fejlődni, tehát több cukorbajos megbetegedést is látunk. Joslin a cukorbajt egyszerűen „az elhízásért való büntetés­nek" nevezi 6 úgy véli, hogy minden kövér ember­nek meg kell mondanunk, hogy ő a cukorbaj jelöltje. Jo6lin szerint különösen azokról a kövé­rekről van 6zó, akik a bőséges táplálkozás folytán híztak meg. Emellett a cukorbetegek jelentékeny százalékánál az öröklékenységet is ki lehet mutat­ni, amiből a tennivalók világosan megállapíthatók. Cukorbajosok leszármazóit, de minden hízásban lévő embert is évenként egyszer meg kell vizs­gálni e ha a vizsgálat oukorbajra való hajlamot állapit meg, következő +anácsokka] kell az illetőt ellátni: az édességek fogyasztását el kell tiltani, a lisztes anyagok élevezését okosan korlátozni kell s szűkre kell szabni a zsíros ételek fogyasztását is, hogy a hízást megakadályozzuk. A háború alatt, amikor fél Európa ezen elvek szerint volt kény­telen élni, a cukorbajosok halálozási százaléka a minimumra csökkent. De Kutky és Verzár állat­kísérletben is kimutatták, hogy szénhydrátok (lisztes anyagok és cukor) tulbő élvezése a szer­vezet normális insuüntermelését lecsökkenti. — Emellett — ha csak lehetséges — izgalommentes életre kell berendezkedni. így képzeli el a cukor­bajtól való védekezést Sohestedt dr. inünszteri egyetemi tanár. 4 N Svájc Ausztriával és Magyarországgal megszfin- tetta az utánvételei és postai megbízási forgalmat Bernből jelentik: A szövetségi tanács elhatározta, hogy a külföldi államokkal való devizaforgalomban bizonyos változtatásokat léptet életbe, amennyiben elrendeli, hogy azok & személyek vagy cégek, akik a szóba jövő országokból Svájcba irányuló árube­hozatallal foglalkoznak, az áruk ellenértékét a Svájci Nemzeti Bankhoz kötelesek befizetni. A rendelet felhatalmazza az illetékes hatóságokat, hogy intézkedjenek, hogy az Ausztriával és Ma­gyarországgal való pénzforgalomban — a szövet- ségtanács rendeletében egyelőre csupán e két or­szággal számol — svájci postatakarékpénztár! számláról bármely e két országban vezetett posta* takarékpénztári számla javára eszközlendő átuta­lás kizárólag a Svájci Nemzeti Bank közbejötté­vel történjék. A rendelet értelmében az illető or­szágok területén illetőséggel biró vagy törvé­nyesen letelepedett személyek vagy cégek svájci postatakarékpénztári számlái megszüntethetők, va­lamint megszüntethető a fenti országokkal való postautalványforgalom az inkasszó és postai meg­bízások teljesítése, továbbá a svájci vasutak ée pos­tahivatalok utján teljesített utánvételforgalom is. A szövetségtanács rendelete, amely január 15-én lépett életbe és büntetőszankciókat is tartalmaz, kiterjed az Ausztriával és Magyarországgal kötött devizaegyezményekre, de a szövetségi tanács fenn­tartja magának, hogy hatályát további deviza- egyezményekre is kiterjeszthesse. Londonban esett az arany és az ezüst ára. Az angol fontnak a nemzetközi devizapiaco­kon való megszilárdulására, amely a dollár­ral szemlben már 3.50-es árfolyamot ért el, a londoni fémipiacon jelentősen estek az Arak. A standard készréz ára 40.75 pontra esett s ugyanity arányban csökkent a határidős réz is. Az elek trolitikus réz 47-es árfolyamát megtartotta. Az ónt 0.5—1 ponttal gyengéb­ben jegyezték. A platina 6 Shillinggel esett. Jelentős volt az ezüst áresése, ami a kész ezüstnél 6, a határidős ezüstnél 6.5 pontot tett ki. Az aranyat a január 14-íki 120.4 után tegnap 117.11-del jegyezték. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázásál okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor lenfis „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" o. most megjelent könyvében. Ara 25*— Kft, Szerző könyvét vételkötelez,ettség nélkül j; megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozza fordulnak. (Cim: Abovee p. Strkovec. Erősen csökkent Németországban a nyersacél éa nyersva* termelése. Németországban november ben 426.370 tonna nyersvasat termeltek, ami nap! 14.212 tonnának felel meg. Decemberben a nyers- vas termelés 352.408 tonnára csökkent, ami napi 11.368 tonnának felel meg. A csökkenés tehát 20 százalékos. Az 1931. év folyamán termeltek össze­sen 6 millió 63 ezer 48 tonna nyersvasat, ami napi 16.611 tonna termelések felel meg. 1930-nan a napi va3termelés 26 tonna volt, vagyis a csökkenés 37.8 százalékos. Az 1929. év eredményeivel szemben a vastermelés 55 százalékkal esett. — A múlt év folyamán Németországban összesen 8 millió 291 ezer 250 tonna nyersacélt termeltek, ami napi 27.184 tonnának felel meg. Az 1930. év eredmé nyével szemben a nyersacél termelés 28.6, az 1929. évvel szemben 49 százalékkal csökkent. Németországi gyárak Angolországba költöznek. A londoni kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint számos németországi cég Angolországban gyárvállalatok létesítésére alkalmas telkeket vásá­rol. Így Lankashiereben a közeli hetekben meg­nyílik egy német bőrgyár, amely fényűző bőrtár gyakat fog készíteni, Liverpoolban és Sloughban pedig német villamoselem s általában villanykellék gyár létesül. Az éppen említett három gyár mintegy kétezer angol munkásnak ad megélhetést. Szétosztották a januári gabonabehozatall kontin­genst A gabonabehozatalt engedélyező tárcaközi bizottság tegnap tartott ülésén kellett volna eldön­teni azt a kérdést, hogy a behozatali engedélyek milyen arányban adandók ki a belföldön vásárolt búzához. A bizottság tagjainak legtöbbje a 2:1 arányt vásárolta, vagyis hogy egy vágón belföldi búza vételét igazoló tanúsítványra 2 vágón külföldi búzára legyen adható behozatali engedély. Csak a kereskedelemügyi minisztérium kiküldötte ragasz­kodott a 3:1 arányhoz, mint azt a molnárok szer­vezetei követelték. Miután ebben a kérdésben nem sikerült megegyezni, ezért a bizottság ügyviteli szabályai szerint ennek a kérdésnek az eldöntését a minisztertanácsra bízzák. A januári kontingens egyébként ismét 6000 vagónt vesz ki. Ennek 17 százalékát, februárban a 20 százalékát a kereske­delem kapja, mig régebben a kereskedők csak 12.5 százalékot kaptak. Ruszinszkó számára a bizottság állandó, havi 240 va-gónt kitevő kontingenst álla­pított meg éspedig 120 vágón romániai és 120 vá­gón jugoszláv búzára. Eddig Ruszinszkóba csak román búzát szállítottak, ami a rusrinszkói molná­rok számára anyagi előnyt jelentett A bizottság­ban a föLdmüvelésügyi minisztérium kiküldötte azt javasolta, hogy bizonyos idő múltán szüntessék be teljesen a rozs behozatalát. Ez a javaslat azonban a többi tag ellenzésén megbukott. A bizottság ez alkalommal ismételten megállapította., hogy a bel­földi gabonapiac kellőképpen el van látva s így közellátási gondok nem merülhetnek föl. — A bi­zottság legközelebbi ülésén a február havi kout in­gen6 megosztásából fog tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents