Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-17 / 13. (2826.) szám

1932 január 17, vasárnap. 'Pragai-A\ag^ar-hirlai> 11 NIZZA Souterrain OLÁH DANI cigányprímás zenekarával Tf IIC Olcsó ételek és borok. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu neca 17,, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek megbosszabbitását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. em. eszközli. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central=passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., I. em. jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan-ucca 25. — Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. # — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a P. M. H. 1982. évi nagy képes naptá­rának expediciós és bélyegkötötsége fejében 5 (öt) koronát vagy bélyegekben, vagy az elő­fizetési díjhoz csatolva szíveskedjenek kiadó­hivatalunkhoz beküldeni. — Egyházi kinevezés. Ruszinezkói szerkesztő­ségünk jelenti: Tahy Ábra ungvári apostoli kor- ínányzó Lőrincz Í6tván őrdarmai plébánost egy­házi téren végzett munkálkodása eredményeinek elismeréséül ezentszéki tanácsossá nevezte ki. — A bíróság elítélte Alapy Gyula dr. rá­galmazóját. Komáromból jelentik: Még a múlt év nyarán a komáromi járási bizottság egyik ülésén felszólalt Lóránd István komá­romi kereskedő és mozgószinházbér lő, járá­si bizottsági tag az Ínséges vetőmag kiosztá­sa ügyében. Ezt a felszólalást Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő kritika tár­gyává tette a Komáromi Lapokban, mire Lóránd a lap szerkesztőségének nyílt leve­let küldött be és ebben Alapy Gyula dr.-t rágalmazó kifejezésekkel illette. Ezt utóbb Á Reggel c. kormánylapban közzétette. A nyílt levélben Alapyról azt állította, hogy „közéleti szereplését mohó álláshalmozásra használja fel", „hivatásos újságírók elől sor- dijakat oroz el“ és „egy keresztény lapszer­kesztőt kitúrt állásából". A hetekkel ezelőtt megtartott járásbírósága tárgyalás után Lo- xánd Istvánt a bíróság a rágalmazás vétsé­gében bűnösnek mondva ki hatszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. A birói Ítélet az „ál­láshalmozás" kitételt nem állapítván meg rágalmazásnak, Alapy Gyula dr. ez aellen fellebbezéssel élt és a kerületi bíróság Kri2 dr. bírósági tanácsos elnökletével tartott ülésében tárgyalta az ügyet és'"kétórás tár­gyalás után meghozta Ítéletét, melyben megváltoztatta az alsóbirőság ítéletét és megáll api tóttá az álláshalmozás kitételben is a rágalmazás tényálladékát, valamint kö­telezte Lóránd Istvánt az ítéletnek hírlapi közzétételére. Az Ítéletnek rendelkező ré­szét, melyet a főmagánvádló nem tett fel­lebbezés tárgyává, érintetlenül hagyta, te­hát Alapy Gyula dr. fellebbezésének, akit ez ügyben Bangha Dezső dr. ügyvéd képvi­selt, teljes egészében helyt adott. — Eljegyzés. Lord Olga Trencsénteplic és Kerner Zoltán gyógyszerész Budaipest je­gyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Ruhmann Lajos dr. kassai ügyvéd Prá­gába költözött. Ruhmann Lajos dr. kassai ügyvéd ügyvédi irodáját Prágába helyezte át. Ruhmann dr., akinek neve a szlovák ifjúsági mozgalmakból jól ismert s aki eddi­gi kassai működésével tekintélyes pozíciót szerzett magának, az első szlovák ügyvéd, aki a csehszlovák fővárosban letelepedett. — Eljegyzés. Brámer Dodó Hodrusa és Weisz Feri Hnúsfa jegyesek. (M. k. é. h.) — Doktorráavatás. Kertész Miklóst (Ung- vár) ma avatták a prágai német egyetemen az orvostudományok doktorává. — Szivenlőtte magát egy állami erdész. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Han- zalik László huszonhét éves holicsi állami er­dész a feleségével való összeveszés után szi­vén lőtte magát. Beszállították az ungarisch- hradischi kórházba, ahol meghalt. Zöidszoba-nccai bntorcsarnok!= Elsőrendű modern bútorokat nagy vá­lasztékban, kényelmes feltételek mellett a Bútorkereskedelmi r. t.«nálf Pozsony, Zöldszoba u. 5. vásárolhat KOMMENTÁROK * ,Mennydörög az ágyú, csattog a kard — ez lelkesíti csatára a — japánt Azt hiszem, mi európaiak ismét súlyos té­vedés áldozatai lettünk. A japánoknak jobb pszichológiai érzékük van. A propagandához és az érdeklődés felkeltéséhez jobban érte­nek. Kár, hogy céljaik nem éppen a legápü- ietesebbek. Amikor Remarque háborús könyve megje­lent, az európai pacifisták kitűnő propagan­dának tartották a háború ellen, mert roman­tika nélkül, leplezetlen borzalmaisságga 1 mu­tatta be a lövészárkok valódi rémségeit. Ilyen könyvekre van szükség, ilyen nevelésre s az emberiség megumdorodik a háborúitól, mon­dották. Igyekeztek sok hasonló könyvet Írni, rettenetes háborús filmeket gyártaná s úgy vélték, a hatás már itt van, amikor a hangos mozi dobhártyarepesztő ágyudörgése, gép­fegyverkattogása, emberi üvöltése és a *ász- non ágáló eltorzult arcok és kifordult szemek hatása alatt néhány hölgy elájult vagy gör­csöket kapott a nézőtéren. Jó utón vagyunk, hangoztatták, a kezüket dörzsölték, zsebre- váglák a bevételt és persze csalódtak. Az első szégyen és meglepetés akikor érte e jóakar a tu békebarátokat, amikor a „Nyu­gaton a helyzet változatlan" egymilliós pél­dányszámúkor körkérdést intéztek a német iskolák növendékeihez a könyv hatásáról és a fiuk gondolatairól. Százezer válasz közül hatvanJhetvenezer' fán (akinek nem a szülei írták a szépen megíósült válaszokat) nyíltan vagy burkoltan kijelentette, hogy a háború valószínűleg borzalmas lehet, de azért jó vol­na egyszer átélni s végigcsinálni azokat a „pazar" szenvedéseket, amiket Remarque hő­sei éltek át. Ez a válasz bombaként hatott. A mozik sorsa sem volt más. A városok vala­mennyi mazochistája és szadistája elment a szörnyű Remarque-filmekhez, perverz borzon­gással élvezte végig a mészáros jelenei eket, amik a grand guiignolt pótolták számára, míg az egészségesek és a józanok unták a nagy lármát s el sem menteik a híres filmekhez. A tömeg, a jó tömeg pedig csakhamar áttért a divatosabb, kellemesebb katonafilmekhez: ahol daliás és irigyelt huszárok virágos csá­kóval és szerelmesen slágereket énekelnek és katonás bravúrral meghódítják a bájos urileánykák szivecskéit. Most pedig Tokióból jelentés érkezik, hogy a háborús jelenetek megfilmesítését és a harci zaj rádióval való továbbítását a japá­nok homlokegyenest ellenkező célokra hasz­nálják föl, mint mi: a harci kedvet szítják vele és lelkesítenek. A hangos hiradótársa­ságok hónapok óta lázasan dolgoznak a mam- dzsuriai fronton. A Nonni-csatát ötven film­gép fotografálta és sikerült a „legszebb és legmegrázóbb" jeleneteket lekapná. Az egyik képen látni, ahogy egy japán bomba levegő­be röpit egy kínai fedezéket, a másik a lö­vészárok halottait ábrázolja a gáztámadás után, a harmadikon látni, ahogy a japán gép­fegyverek lekaszálják a támadó kínaiakat, a negyediket repülőgépről vették föl s látni, ahogy a japán bombák nyomán házak omla­nak be és pánik tör ki egy kínai városiban, az ötödik vergődő sebesülteket mutat, a hato­dik foglyokat és igy tovább. Japánban hetek óta valamennyi mozi főattrakoiói ezek a ké­pek s a tömeg őrjöng a boldogságtól láttukra és önként jelentkezik katonának. Ez sem volt elég. A Times jelenti, hogy a japán rádió koncessziót kapott a mandzsuriai harcok rádión való továbbítására s a mufcde- ni csata kitünően sikerült hangfelvételeit máris hallhatja Japán, fél Ázsia és Amerika. A csatát — in na túra — mint hangjátékot, prompt és házhoz szállítva kapja az előfizető közönség. Ehhez képest a Remarque-film va­lóban rosszul sikerült utánzat, óvakodjuuk tőle. — A tokiói rádiótársaság Mukden mel­lett, a Telánig partjain rengeteg mikrafóat állíttatott föl s a gépek megtették kötelessé­güket. A golyók sirvitását, * gópfegyverkafto- gást, az ágyudörgést éa a halálhörgést mel­lékzörejek nélkül hallhatta a teázó lelkes elő­fizető. Egészen bizonyos, hogy a mindeméi realisztikusabb háboruis hangjátékot nem pa­cifista tendenciákkal továbbították, sőt nem továbbították volna, ha az eredmény a „Nie wieder Krieg" lett volna. Ellenkezőleg, erok a hangok lelkesítettek s az újságolt elmond­ják, hogy semmi sem növelhette jobban a ja­pánok harci kedvét, mint e valódi Re maró ue- fi Írnek. Elvégre az egyetlen mozifilmet jelen­tik, amelybe minden néző és hallgató be- ugorhat, ha megtetszik a film s végigjátezhat- ja, végigélheti az egészet. S a japánok töme­gesen beugranak. Szegény Remarquie-film. Nagyobb blamázs alig érte a pacifistákat, 'mint ez. Azt hitték, a realisztikusan bemutatott halálhöngés elret­tent, holott a japánok bebizonyították, nogv verbuvál. Nemisokára a régi nótabetétekkel játszá'k le a háborús szkeccseket s n ""°n- dzsuriai férfikar elénekli a slágert: „Fel, fel vitézek a csatára, — mennydörög az ágyú, csattog a kard, — ez lelkesíti csatára a ja­pánt". Swatkó Pál. A tiitíöbaj gyógyítható! Még a reménytelennek látszó esetek is! A legújabb, orvosok által eredménye­sen kipróbált gyógymódról kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld fel­világosító füzetecskét J a n k ó J. D. gyógyszerész, B r a t i s 1 a v a, 187- es póstafiók. A/WWW\AAAAAAAAA/WWVWWWW\A/WWWVWWVWWWWWWWWWV\rt Ellentétes hírek Vilmos excsászár egészségi állapotáról Vilmos Németországban akar meghalni — A beteg fölépült! P á r i s, január 16. A Matin értesülése sze­rint a német excsászár egészségi állapota még mindig aggodalomra ad okot. A beteg szemmel- láthatóan attól tart, hogy katasztrófa érheti s csak egy kívánsága van: német földön akar meghalni. Közvetítő révén a birodalmi kor­mánytól és a holland kormánytól azt kérte, hogy engedjék haza Németországba, de mind­két helyen elutasították. A birodalmi kormány értesítette, hogy visszatérése sok incidensre adna okot, a holland kormány pedig tudatta vele, hogy megszünteti a menedékjogot, ha Vilmos Németországba visszatér. D o o r n, január 16. A Matin jelentésével el­lentétben az excsászárhoz közelálló körök kije­lentik, hogy II. Vilmos egészségi állapota egy­általán nem ad nyugtalanságra okot. II. Vilmos három hét előtt bronchitiszben megbetegedett 8 néhány napig az ágyat őrizte. Most jobban van és az esti órákat ismét családja körében tölti. Az orvos mindössze nagy kíméletet kiván s az excsászár ezért egyelőre nem hagyja el lakását. Veszedelemről szó sincsen. A cseh nemzeti demokrata párt és az agrárpárt a bíróságot kritizáló Stránsky ellen A nemzeti szocialisták újabb kudarca a Stribrny-affér kapcsán Prága, január 16. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a bírák szövetségének prágai szervezete nyilatkozatban utasította vissza azokat a támadásokat, melyek a bírákat a nemzeti szóéi lista Stráusky képviselő részé­ről érték a Stribrny-féle ítélet utáni napok­ban. A nyilatkozat erős visszhangot keltett a sajtóban. Stránsky lapja, a Lidové Noviny ingerülten reflektál rá: „Ennek a nyilatkozat­nak nem kell nagy súlyt tulajdonítani" — Írja a lap s a következő megjegyzést fűzi hozzá: „Prazák Károly dr., a nyilatkozatinak el­nöki .minőségben szereplő aláírója azonos az­zal a Prazák Károly dr.-ral, aki szavazóbiró volt a Stribrny és Siohrovsky ellen lefolyt perben." A Lidové Noviny polémiája nagy visszatet­szést keltett úgy agrár, mint nemzeti demo­krata körökben. A kirohanással szemben az agrárpárt nevében, a pártelnökség hatá­rozatával egybehangzóan kimyiiatkoztatjük, — hangsúlyozza a Venkov vezércikke — hogy ennek a nézetnek pont az ellenkezője az igaz. A birószervezet nyilatkozatának mindnyájan a legnagyobb súlyt kell, hogy tulajdonítsuk, s azt respektáljuk. Pártunk lépéseket fog tenni azirányban, hogy a csehszlovák bíróság elleni nyílt és burKolt támadásoknak, amilyen a Lidové Noviny újabb kommentárja, egyszer vége szakadjon." Az esetből kifolyólag a cseh nemzeti demo­krata párt elnöksége összeült és határozati- lag kimondta, hogy fölhívja a párt képviselő- házi és szenátusi klubját, hogy lépjenek érint­kezésbe a többi koalíciós párt klubjával, mi­képp lehetne az alkotmány egyik főbiztosité­kát, a teljes birói függetlenséget biztosítani. A nemzeti szocialistáknak a birák ellen megindított kampánya eszerint visszafelé sült el. Meglepő a dologban az, hogy egy jogi ma­gántanár, Stránsky kezdte a bíróság kritizá- lását. Agyonlője az apósát Komat,au, január 16. Baietr Ferenc 84 éves komotaui soffőr pénteken agyonlőtte apósát, Chorn Józsefet, aki rábeszélte lányát, Baier feleségét, hogy költözzék el férjétől és nyújtsa be ellene a vlőkresetet. Baier a gyilkosság után önként jelentkezett. Kihallgatásakor el­mondotta, hogy már régóta foglalkozót azzal a tervvel, hogy apósát megöli. Szélhámosságok miatt letartóztattak egy volt csendőrőrmestert OlmÜtz, január 16. A katonai prokurátor intézkedésére e napokban letartóztatták és az olmützi ahdosztálybiróság feogházába szállí­tották Lidák János volt csendőr őr mestert. Li- dák csendőrőrmester sorozatos szélhámossá­gokat követett el és számos személyt megká­rosított Többek között ezüstrókafarmot akart létesíteni és meg is rendelt négy ezüst rókát. Vakmerő tervei azonban csődöt mondottak s amint rájöttek üzelmeire, nyomban megfosz­tották állásától. Mivel mint kereskedelmi utazó állandóan változtatta lakhelyét, őrizetbe vették. Tetteiért az olmützi hadosztálybiróság előtt fog felelni. Politikai áfium a besztercebányai evan­gélikus egyházközségben Besztercebánya, január 16. A magyar nemzetiségű evangélikus hívők mindig test­véri egyetértésben éltek a szlovák és német nemzetiségű evangélikus testvéreikkel. Neim írott egyházi törvények, hanem egy közérzés parancsa alatt a hívők, amint átlépték temp­lomuk küszöbét, megszűntek egy-egy politi­kai párthoz tartozók lenni. A politikai tor­zsalkodásokat száműzték az egyházi életből és gyűlésekről. Ezért kínos feltűnést keltett a besztercebányai ág. evangélikus egyház hívei között, hogy az egyházi presbytenum legutóbbi ülésén az esperes®égi világi fel­ügyelő megtámadta a presbytórium elnöksé­gének egyik tagját, Bározy Emil dr. radvá- nyi földbirtokost, éles szavakkal kifogásol­va azt, hogy Bárczy dr. az országos keres2 tényszocialista pártnak besztercebányai ex­ponált vezetője és ezért azt javasolta az es- perességi felügyelő, hogy Bárczy dr.-ral szemben a presbytenum rosszalását fejez­ze ki. Ezen, legkovésbbé sem egyházi érdekeket 'szolgáló javaslat felett a preszbitérium napi­rendre tért. Bárczy Ernái dr. le akart mondani a preszbitérium elnökségéiben viselt tagságá­ról, de az egyház híveinek kérésére elállt et­től a szándékától. Az esperes ségi felügyelő a politikával nem foglalkozó preszbitériumi ülésen való politi­kai állásfoglalása általános visszatetszést kel­tett a besztercebányai ág. evangélikus egy­ház szlovák, magyar és német nemzetiségű hívei között. Az esperességi felügyelőnek ál­lásfoglalását bizonyos főikig megvilágítja az: hogy csak néhány hónap előtt választották meg egyházi felügyelővé. F. B. dr. _ Megszökött a vágsellyei járásbíróság fogdájából, betört a járási hivatalba, majd nyomtalanul eltűnt egy jugoszláviai betörő. Vágsellyei tudósítónk jelenti: Pár nap előtt a csendőrség a vágsellyei járásbíróság fogdá­jába szállító fia Petrovios Béla jugoszláviai származású hivatásos betörőt, aki Vágsellye környékén csavargóit és igazoltatása alkal­mával semmiféle Írást nem tudott felmutatni. Letartóztatásáról értesítettek a központi bűn­ügyi nyilvántartót, de Petrovics nem várta be a válasz, hanem egy vasruddal felbontotta cellájának falát, a résen át kiszabadult, egye­nesein a járási hivatal irodájába ment és ott feltörte a tisztviselők Íróasztalait és más szekrényeket. Körülnézett Lukachich járási főnök szobájában is, ott felnyitotta a szekré­nyeket, összeszedett néhány száz korona készpénzt, cigarettát és egyéb értéktárgyait, majd nyomtalanul eltűnt. Kézrekeritése iránt megtették a szükséges intézkedéseket. Kinlévöségeit a ieqelönyösebben inkasszálja a „FIDES“ hatóságilag engedélyezett inkasszó intézet fiókja Banská Bystrica Horná ul. 9. Tel. 102.

Next

/
Thumbnails
Contents