Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-17 / 13. (2826.) szám

2 'PRÁGÁI -,A\AfiÍAR.- HIULAP 1932 január 17, vasárnap. A minisztertanács szigorú takarékossági rendeietekkel igyekszik segíteni az állampénztár helyzetén ^sglakirifisoM a szubvenciókon, beruházásokon — Az előléptetéseket meg* szigorították - Csak makkegészséges ember vehető fői állami szolgálatba Prága, január 16. A minisztertanács tegnap tartott ülésén a pénzügyminiszternek az állam- háztartásban bevezetendő taakrékoeeágra vonat­kozó irányelveit tárgyalta e azokat-beható vita után elfogadta. A takarékossági elvek elsősorban az 1932. évi állami költségvetés keretén belül való gazdálkodásra vonatkoznak s a következő­képpen hangzanak: 1. A pénzügyi törvénynek a rendes hitelekkel való gazdálkodásról szóló ama intézkedése, hogy a minisztériumok havonként a hitel egy- tizenketíedrészét vehetik igénybe, nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásokra is vonat­kozik; 2. A rendkívüli hitelek igénybevételé­nél a pénzügyi törvényben megállapított 50.080 koronás maximális határ 5.000 koronára csökkentetik. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli tételek igénybe­vételénél a szakminisztériumok ötezer koronát meghaladó utalásoknál a pénzügyminiszter en­gedélyét kötelesek kikérni. 3. Az úgynevezett virement, vagyis a költség­vetési tételek áthárítása csakis a pénzügymi­nisztérium engedélyével, s a legritkább esetek­ben alkalmazható akkor, ha a szakminiszté­rium igazolja, hogy az államgazdálkodás sza­bályszerű menete vagy az állam kötelezettsé­geinek teljesítése megköveteli ezt az intézke­dést. A továbbiakban a miniszter tan ács szabály- kimonifptla azt is, hogy az állami pénz­ügyi kiadásokat arra a legkisebb mértékre kell szorítani, amely mellett az állaimgazdái- kodás szabályszerű menete biztosítva van. Csakis a halaszthatatlan kiadásokat szabad realizálni. Ez okból a minimumra csökken­tendők az oly kiadások, amelyek a hatóságok szabad mérlegelésétől vannak függőivé téve, különösen az államisegélyek, szubvenciók, hi­vatalos utazások költségei s hasonlók. A be­ruházásoknál a munkálatokat, ületvé a szál­lítást a vállalkozónak nem szabad addig ki­adni, amíg nem nyert pontos megállapítást az, hogy az állam miképpen fedezi a költsé­geket készpénzzel. Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy a maliiban a beruházási munkálatokat hitelműveletekből fedezték és ezekkel gyakran nehézségek voltak. Az éppen említett okokból a szubvenció jel­—HaanaM———MaEaa—i— légii kiadások fedezésére szolgáló hiteltételek­re a pénzügyminisztérium engedélye nélkül még ígéretet sem szabad adni és minden olyan állampénztári kifizetés, amely nem al\apul kifejezett jogigényen, a további intézkedésig beszüntetendő. A hivatalos utazásokat a legszükségesebbek­re kell korlátozni. Minden hivatalos utazás­hoz a hivatali főnök kifejezett írásbeli enge­délyét kell megszerezni. A hivatalos utazásokról az utazás céljának és időtartamának megjelölésével minden hónap 10-ig pontos kimutatást kell beter­jeszteni a pénzügymimztériumhoz. A beruházási munkálatok kiadásánál s álta­lában a beruházási szükségleteknél a mun­kát, illetve szállítást nem szabad addig meg­kezdeni, amíg a szükséges készpénz nincs biz­tosítva. Ez az intézkedés vonatkozik azokra a beruházási munkálatokra is, amelyeknél a törvény kifejezetten megengedte a hitelüzie- tek igénybevételét. Valamennyi beruházási műveletnél az álfá­im hivatalok a pénzügyminisztériuminál kötelesek érintkezésbe lépni s attól meg­kérdezni, hogy a szükséges pénzösszeget mely időre tudja rendelkezésre bocsátani. E takarékossági intézkedések indokaikép­pen a félhivatalos Prager Presse a követke­zőket Írja: — Az általános gazdasági válság kedvezőt­len befolyást gyakorol az állampénztári álla­potra is. Az állam bevételei csökkennek s nem érik el a költségvetési előirányzatot sem, továbbá az állami jövedelmek nem folynak be a kellő időre. Az állami kiadásokat ezzel szemben a hivatalok az állam pénzügyeinek helyzetére való tekintet nélkül minden hó­napban pontosan megkövetelik. Ennek az a következménye, hogy 1931 vé­gén igen so>k kiutalt kiadást készpénz hiá­nyában nem lehetett kifizetni s ezek a ki­fizetések most az 1932-ik évi gazdálkodást terhelik meg. Ezt a helyzetet előidéző okok egyike az is, hogy az 1931-ben kiutalt, azonban tényleg ki nem fizetett kiadások a mai gazdasági és pénzügyi helyzet mellett .-úgy teljesen eles­nek, avagy azokat oly időre kell elhalaszta­ni, amikor ezt a kifizetést a viszonyok meg­engedik. Az ilyen eseményeknek az 1932-ik évben való megismétlődése az állam pénz­ügyi gazdálkodásában komoly zavarokat idéz­hetne elő, sőt a pénzügyi egyensúlyt is meg­zavarhatná. Az 1932. évben még nehezebbé teszi a helyzetet az is, hogy a mai gazdasági és pénzügyi helyzetben alig lehet szerezni újabb fizetőeszközöket hitelműveletek utján a belföldön éppen úgy, mint a külföldön. A költségvetési hite­lekkel való gazdálkodást éppen ezért az ál­lam bevételéhez kell mérni, hogy az 1932. évi állampénztári zárlat ne mutasson ki hiányokat. — Az állampénztár készletei csökkenésének főoka az állami kiadások egyenlőtlen meg­osztása, amennyiben az egyes hónapok kiadá­sai nagyon különbözők és a kiutalások az állampénztár tényleges helyzetére való te­kintet nélkül történnek. A zárszámadási hiány rendesen úgy szo­kott előállni, hogy különösen az év végén a hivatalok igen gyakran oly kiadásokat is eszközölnek, amelyek vagy teljesen elma­radhatnának, avagy várhatnának oly ideig, amikor a pénzügyi helllyzet jobb lesz. Az éppen említett intézkedések — fejezi be információját a Prager Presse — az állam- pénztár e nehézségei megszüntetésére irá­nyulnak. Személyi megtakarítások — A tegnap tartott minisztertanács külön foglalkozott az állami személyzeti kiadások­nál elérhető megtakarj fásokkal. Ebben a kér­désben a minisztertanács ugyancsak irány­elveket dolgozott ki, amelyek elsősorban a nyugálio m ámyba való helyezést szabályozzák. Az egyik főelv az, hogy munkaképes alkalmazottat nem szabad nyug­díjba helyezni. Hivatalból azokat az állami alkalmazottakat fogják nyugdíjazni, akik a szolgálat teljesíté­sére egészségi okokból nem alkalmasak s akik­nél a nyugdíjazást súlyos szolgálati okok kí­vánják. A közegészségügyi minisztérium vala­mennyi alárendelt hivatalának utasítást fog adni, hogy a nyugdíjazás céljából orvosi bizonyítványt kérő személyek orvosi vizsgálatát a legszigo­rúbban végezzék, az átmeneti és a tartós munkaalkalmatlanság között pontos különb­séget tegyenek és az nj alkalmazottakat is a legalaposabban vizsgálják meg. Ez az utóbbi intézkedés a korai munkaalkalmatlanság preventív meg­akadályozására szolgál. Kétes esetekben a fölöttes hatóság véleményét kell kikérni. — A hivatalnokok előlépésére a következő irányelv a mértékadó: A megürült szisztematizált helyre csak egy teljes félévi szünet után nevezhető ki az utód. Előlépésben csak az részesíthető, aki valamely kategóriában az előző előléptetés óta legalább három évet töltött Kivételnek csak a vezetőknél van helye, továb­bá a bíráknál, végül oly tisztviselői állások be­töltésénél, amikor a kinevezés takarékossági okokból már nem odázható el. A három évi várakozási időt akkor is mellőzni lehet, ha valamely hivatalnok az alacsonyabb fokozatban önhibáján kivül aránytalanul hosz- szu időt töltött. Oly koro6 hivatalnokok, akik a teljes szolgálati idő végefelé járnak, vezető helyre egyáltalán nem nevezhetők ki. Pozsony a múlt évben félmillió liter borral többet ivott meg, mint 1930-ban Pozsony, január 16. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Pozsony város fo­gyasztási adóhivatala ma adta ki jelen lééért: az 1931. évről. A jelentésben foglalt szám­adatokból többek között kiderül az, hogy Pozsonyban 1931-ben félmillió Mter bor­ral többet ittak meg az emberek, mint 1930-ban, úgy hogy a bor fogyasztási adója az előző évhez képest 212.000 koronával emelkedett. A husfogyasztási adó 23.000 koronával, a szárnyasfogyasztási adó 78.000 koronával emelkedett, ezzel szemben a sör fogyasztási adója 148.000 koronával, a gyümölcsbor és egyéb ilyen termékek fogyasztási adója 33 ezer koronával csökkent. Az 1931-ben befi­zetett fogyasztási adó 4,449.859 koronát tett ki az 1930. éri 4,391.920 koronával szemben. PÁTER LAURENTIUS TITKA BGNÖGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN P) A követkézé beszélgetés folyt le közöttük:-2 Hiszen ez borzalmas. Alig tudok ma­gamhoz térni. Majd leestem a székről, ami­kor hallottam. — Csak szedje össze magát, Marika. Na­gyon fontos felvilágosításokat kell adnia. — Nekem?... Miről? — Nagyon megle­pődött volt a postáskisasszony hangja. — Csak jV emlékezzen vissza mindenre! Pénteken egész nap a hivatalban volt? — Igen. Az egész hivatalos időt bent töl­töttem. — Beszélt-e pénteken valakivel Ladnay gróf? — Igen, úgy emlékszem, igen. Talán két­szer is hívták. Várjon egy pillanatig, utána­nézek a naplóban. Kis idő múlva: — Délelőtt fél tizenkettőkor hívta fel a Royalí. Délután három órakor a kastélyt hívta Rinka. — Marika szivem, ne haragudjék, nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, egyikbe se ? Zavart kölhintés volt a válasz. Mind a kettőiből hallottam valamit... Az ember nem teheti le szem pillantás alatt a kagylót. — Tudom -- tudom - Ez a fontos. Amit elkapott. — A gróf ur délelőtt íO-gy nővel beszélt. De franciául. Valószínűleg, hogy ne hall­gathassák ki. fis persze mega semmit sem ért fran­ciául. No, hogy hon zs^r és parié vú franszé. _ Marika ne vicceljen az Isten szerelmé­(Co pyright by Prágai Magyar Hírlap.) re, most ne vicceljen. Legalább a nevét. Ho­gyan szólította a gróf? — Anitának — Arra a táncosnőre gyana­kodtam — — Kire? — Anita Loosra, aki pénteken este lépett fel a zsidó nőegylet jótékonysági ünnepén. Az volt megszállva a Royalban — Szinte ujjongott a csendőr hangja. — Köszönöm, Marika, maga angyal — — S a másik beszélgetésre nem kiváncsi? Pedig a:z érdekesebb volt. Magyarul beszél­tek. — Arra most nem. Majd elmondja allka­lomadtán, ha találkozunk. Most még egy ku- tyabarátságra kérem. Tudja meg diszkréten a Royaltól, hogy Anita Loos ott van-e még Pelpán? — Csak nem gyanúsítja ezt az édes-bájos teremtést? — Dehogyis gyanúsítom. Azonban ki kell hallgatnom, hogy egy és más dolgot tisztáz^ zak. Egy szóval érdeklődje meg gyorsan s aztán hívjon engem. Ott ültek a dohányzóasztal mellett és iz­galmas várakozásukban percekig nem szól­tak. Végül a doktor törte meg a csöndet. — Hát hiába, a mai fiatalok tudnak! gok ügyben dolgoztam már, sok csendőrrel volt dolgom, de ezt az ügyességet, erélyt, logi­kát még igazán nem tapasztaltam. Tényleg, nem köztiünk van a helyed, öcsém. Roltónak végtelenül jólesett a dicséret. Arcáról már eltűnt a komoly, hivatalos ki­fejezés, megelégedett mosolygás élénkítette. — Ez az ügy az, amire vártam. Ennek si­kerülnie kell — minden áron. A teleifon csengője megszólalt. Roltó •egyetlen ugrással az asztalnál termett. — Halló? Maga az Marika? Anita Loos még Pelpán van? Kiment az autón? A dél­utáni félihatos gyorssal utazik Becsbe? . Kö­szönöm. Lecsaptia a kagylót. — Ha ugyan utazik. Kihúzta zsebóráját. — Két óra. Gyerünk a garázsba, aztán megebédelünk. Fél háromkor indulok. Té­ged, dóktorkám, magammal viszlek a faluig. A jegyző ur itt marad e megvárja a váro­siakat. V. Az autónyom a garázsig vezetett s a ga­rázsban is könnyen megállapíthatták a Ki­esőkből, hogy az éjszaka benn állott az ide­gen autó. A kis ebédlőben terítettek számukra. A csendőr csak éppen hogy bekanalazott egy tányér levest, máris az asztalkához ült s blokkjából kitépett papirosokra vad iram­ban irta a jelentést. Percek alatt oldalakat szántott tele. A másik kettő szótlanul ült az asztalnál, élvezték a pompás ebédet s a ki­tűnő bort. Roltó hamarosan elkészült a munkájával. — Jóska, én már nem háborgatom a mél- tóságos asszonyt, nincs arra semmi szükség. Már tisztán látom az egész esetet. A vizs­gálóbíró majd elvégzi a többit. Szóljon a so­főrnek, hogy álljon elő. Bevisz Pelpára, mindjárt indulunk. Amig a főkomornyik megfordult a ga­rázsban, a csendőr még kiadta az utasításait a jegyzőnek. — Vigyázzon mindenre, hogy úgy marad­jon, amint itt találtuk. Adja át az iratokat Termesz biró urnák, aztán maga is jöhet haza akár velük. A doktor az előcsarnokban még kényel­mesen rágyújtott egy illatos szivarra, amellyel a főkomornyik kínálta meg az ebéd végén. Elhelyezkedtek a kocsiban, amely .most gyors tempóban rugaszkodott neki a pelpaí útnak. Nagy hópihék szállin­góztak alá a szépia színű égből s nem lehe­tett nagyon messzire látni. Csak hailltak, hulltak a pillék s hogy az ablakhoz verőd­lek. azon nyomban meg is olvadtak. — Tljaíh, ilyen az élet — sokáig semmi, egyik nap, mint a másik, legfeljebb az az újság, hogy megellik a tehén, aztán csak egyszerre hopp, itt van la a nagy szenzáció — íilozoifáit h doktor. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmándi V’ • •< .fej,'-: ,■•■" •* ■ ■ .. , keserítess. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.

Next

/
Thumbnails
Contents