Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-15 / 11. (2824.) szám
1962 Január 15, pénteK. u>i«<ai-yv\AGfe\u-mRMr> Szlovenszkái betörésekből származó ékszereket találtak két Budapesten elfogott betörőnél Ras$a} január 14. (Kassai szerkesztősé- teleti'onjelentése.) A kassai rendőrség bűnügyi osztálya ma értesítést kapott Budapestről, amelyben a budapesti rendőrség közli, hogy ott elfogták Miskolczi Gyula lókupecet és Klein Máriát, akiknek birtokában betörésből származó nagyértékü ékszereket találtak, amelyek között volt egy igazgyöngyből álló nyakék és több briiliánsékszer is. Az ékszerek értéke meghaladja a kétszázezer koronát. A betörők beismerték, hogy az ékszerek nagyrésze Szlovenszkón elkövetett betörésekből származik. Megállapítást nyert, hogy az ékszereket részben átdolgozták, hogy tulajdonosuk rá ne ismerhessen az eredetire. A budapesti rendőrség megküldötte az ékszerekről készült fényképeket a kassai rendőrségnek és. felkérte, indítson nyomozás, valóban igaz-e a betörők vallomása, hogy az ékszerek szlovenszkói betörésekből származnak-e. — Az egyfolytában való tanítás bevezetése Léván. Lévai tudósítón jelenti: Mind a pedagógiai szaksajtóiban, mind a napilapokban élénk vita folyt le az egyfolytában való elemi oktatásról. A lévai római katolikus elemi fiúiskolában most áll előkészítés alatt az egyfolytában való (délelőtti) tanítás bevezetése, amit a tanítói kar a rossz szociális és közgazdasági viszonyokkal indokol, továbbá pedig azzal, hogy a növendékek több mint öt ven százaléka nagy távolságról kénytelen az iskolába járni. A készülő reformhoz az egyházi főhatóság már beleegyezését adta. Az alsóbb osztályokban — tekintettel arra, hogy itt a tanügyi hatóság nem engedélyezi az egyfolytában való tanítást négy órán keresztül a gyermekek kisebb teherbírása miatt — a tanítási rend megfelelően módosulni fog. xx Uránia Bank az inkasszó eredmények bankja. Székhely: Nővé Zámky, Banská By- strica. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A mai terménytőzsdéin az árak változatlanok voltak, a hangulat lanyha, a látogatottság nagyon gyér. — Hapny-anddel végződött a volt olasz hadifogoly bigámia-bilnpöre. Nyitrai tudósitónk jelenti: Belli Valeriano olasz földműves a világháborúiban az osztrák-magyar hadsereg hadifogságba esett, Aranyosra árét környékére került, ahol egy gazdaságiban munkára osztották be. Ott megismerkedett Burién Máriával, aki beleszeretett és vonzalmukat friggyel szentelték meg. ©veken át semmi sem zavarta a fiatal pár boldogságát. Házasságukból négy gyermek született s a f>érfi már teljesen elfelejtette olasz hazáját és gyökerei vert uj hazájában. Boldogságuk derűs égboltozatából villámcsapásként sújtott le a fiatal asszonyra az a hír, hogy férje házastársat hagyott Olaszországban. Ez a hir a csend- őrségnek is a fülébe jutott, megindult a nyomozás, aminek eredménye az lett, hogy a volt olasz hadifogoly bigámiával vádolva került tegnap a bíróság elé. Védekezésében elmondotta, hogy egy jólbarátjától levélben kapott hirt, hogy első felesége egy-két évvel az ő eltűnése után férjhez ment. Jóhiszeműen kötötte meg második házasságát, amelyben úgy ő, mint a felesége megtalálták boldogságukat. Az asszony is azt vallotta a bíróság előtt, hogy férjét változatlanul szereti és harmonikus családi életet él vele. Ezt a sok enyhitő körülményt a bíróság f így elemibe vette, csupán kéthavi íoglházra ítélte bigámiáért a volt olasz hadifoglyot és még a büntetés végreH>j- tását is felfüggesztette egy évre. Az ítéletben mindenki megnyugodott s a férj és feleség egymáshoz simulva, boldogan hagyták él a tárgyalótermet. — Nem helyezték szabadlábra Weissberger Sámuel nagynuihályi vaskereskedőt. Kassai szerkesztőségünk telefonálja Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a kassai felsőbíróság tegnap délután foglalkozott Weissberger Sámuel nagymihályi vas- kereskedő szabadlábrahelyezési ügyével. A kerületi bíróság vádtanácsa ugyanis százezer korona kaució ellenében elrendelte Weissberger szabadlábra helyezését, amely ellen az ügyészség felfolyamodással élt és így Weissberger továbbra is fogva maradt. A felsőbíróság megváltoztatta a kerületi bíróság vádtanácsának döntését és elutasította a szabadlábra helyezés iránti kérelmet. — Iskola helyett — oktatás rádión. Csikágó városa, melynek pénz"gyei az utóbbi időkben eléggé ziláltak, mint tudjuk, már hosszú hónapok óta nem fizeti a tanítóit. Most elhatározták, hogy az iskolákat egyidőre becsukják és a tanítókat bizonytalan időre szabadságolják. Hogy a tanításban ne legyen fennakadás, rádión keresztül fognak előadásokat tartani, amelyeknek meghallgatását az iskolásgyermekek részére kötelezővé teszik. A holttest tátongó sebbel a nyakán a padlón feküdt, de vértócsa nem volt körülötte Egy rokkant trafihos rejtélyes halála egy cseh faluban — Az asszonyt, aki a vért fölmosta a padlóról, letartóztatták Prága, január 14. Titokzatos halálosét ügyéiben nyomoz tegnap röggel óta a Prága- környéfci cseudőrség. Zvolsky dolni-jircanyi kőműves feleségéhez tegnap hajnalban beállított Mikulás Ferenc volt dohány árus felesége s közölte vele, hogy férje az éjszaka meghalt. Majd elmentek a bíróhoz, aki csendőrökkel elment Mikulás Ferenc lakására s ott a férifiit holtan, nyakán tátongó sebbel találták. Az asztalon borotva hevert, de a padlón vértó'csámk nyoma sem volt a holttest körül. Mikulásáé ezt azzal igyekezett megmagyarázni, hogy mielőtt az embereket hívta volna, felmosta a be véreseit padlót. Reggelre eljött a bírósági bizottság, beállítottak a környék csendőrei, megérkezett a prágai nyomozó csend őr osztag is, de a nyomozás igen körülményesnek bizonyult. Mikulásáé azt állította, hogy hajnal felé fölébredt s férjét az ágy szélén ülve pillantotta meg. Rászólt, de férje nem felelt s midőn meg akarta rázni, a férj a földre bukott. Az asszony erre világot gyújtott s csak ekkor látta, hogy férje halott. Erre nyomban fölmos'ta a vérnyomokat. Amidőn a nyomozó közegek ellene vetették vallomásának, hogy férje, nem ejthetett magán oly súlyos sebet, az özvegy igy felelt: „Akkor hát valaki meggyilkolta öt.“ Az asszony kihallgatásakor egyébként igen zavarosan viselkedett. Mikulás Ferenc, aki a háborúban féllábát vesztette és mint rokkant trafikot kapott, bárom évvel ezelőtt, amidőn Özvegy lett, újból megházasodott. Nemrégiben házát, melyet első feleségével kapott hozományba, eladta Zvolsky kőművesnek, de élethossziglani használatra egy szobát megtartott magának benne. Azután feleségével elutazott Bolikov községbe, ahol a trafikja volt. De sem ő, sem az asszony nem való volt az üzletihez. Az asszony szellemileg meglehetősen korlátolt és Mikulás italba itta elégedetlenségét, amit az asszonnyal szemben érzett. Három héttel ezelőtt visszatértek Dőlni Jircanyba és beköltöztek a Zvolskyéknál fenntartott szobába. Az asszony a legutóbbi időben arról panaszkodott a szomszédoknak, hogy férje meg akarja őt mérgezni. Azt mondogatta., hogy állandóan fáj a fej© és hogy orvosnál is volt emiatt Prágában. Hogy mi játszódott le a szobában a végzetes éjszakán, egyelőre nem tudni. Miknlásné a vértócsa felmosásánál is oly óvatosan járt el, hogy még a szomszédok sem hallottak semmit. Mivel a seb igen gyanús volt, a hatóságok Mikulásáét letartóztatták. Doktoravatás a grenoble-i egyetemen Irta: HUNGARICUS V1ATOR rrroanr! -vxu’jikx A jód nyálkaoldó hatása kiváltképpen érvényre jut a Cigeika-viz fogyasztásakor. Csökönyös légcsőhurutnál intenzív köptetÖ hatást fejt ki, a siirü nyálkát el- folyósítja és kiürítését előmozdítja. (11) Grtemofole, január hó. Gettler Pál magyar diákot a jogtudományok doktorává avatták a grenobiei egyetemen. A szolnoki származású Gettler Pál háromévi itt tartózkodása alatt nemcsak diáktársai, de — ami idegen származását tekintve franciák között nagy szó — társadalmi téren és tanári körökben is népszerűségre, tekintélyre tudott szert tenni. Miután két éven át a magyar klubnak' volt elnöke, magyar származása dacára a nemzetközi diákegyesület elnökiévé választották. Szolnoktól nagy volt idáig az ut s Gettler Pálnak kemény munkát kellett végeznie, hogy a grenobiei egyetem doktori diplomáját átvehette, kifogástalan francia nyelven megírt doktori értekezését az egyetem nyilvános ülésén előadhatta. Életének legfontosabb, legszebb emléke marad ez a nap, ám emlékezetes élmény ránk magyarokra iis, akik ennek a jeles magyar diáknak Franciaország második legnagyobb egyetemén végbement avatásán résztvehettünk, az avató bizottság elnökének az értekezés bírálataként tartott értékes beszédét s dicsérő szavait, melyekkel a magyar diákot tanártársai s óriási hallgatóság jelenlétéiben elhalmozta, végighallgathattuk. Talán éppen azon a napon, ugyanazon órában, amikor a francia parlamentben Briand külügyminiszternek Franklin Bouil- lon képviselő Magyarország elleni támadásait kellett kivédenie, Grenoble egyetemiének dékánja — ex catedra — a következő kijelentést intézte a doktorrá avatott Gettler Pálihoz: — Munkáját az egyetem nyilvánossága előtt megdicsérem, de meg kell hogy dicsér jem szorgalmát és kiváló tudását is, mellyel egyetemünket látogató minden nemzetiségű diákjaink legjobbjai közé lépett elő. Használja fel képzettségét, tudását sok méltatlan sebből vérző hazája újjáépítése, felv i rágozt a tá sa é rdekében. * Franciaországban a doktori avatás formalitásai sok tekintetben eltérnek a mieinktől. A jelölt szabadon állapíthatja meg témáját a doktori értekezésnek, azonban, melyet a jelölt által választott és ünnepélyes látogatás kapcsán felkért zsűriéi nők bírál felül, legalább 120 nyomtatott oldal terjedelemmel kel] birnia. Az elnök az értekezést beható tanulmány tárgyává teszi s csak miután azt minden tekintetben kifogástalannak találta, adja meg az engedélyt a tézis kinyomtatására. Az egyetemi szabályok értelmében ugyanis minden doktori értekezést könyv alakjában kinyomatni s 83 példányszárnot belőle az egyetemnek kell ajándékoznia, amely aztán az összes francia s a legfontosabb külföldi egyetemeknek is megküldi a tézist. Csak kinyomtatása — ami bizony háromnégyezer frank kiadást jelent a jelölt számlája terhére — s a könyv megjelenése után tűzik ki az avatás napját. Egyszerre csak egy jelöltet avatnak. Az avatás az egyetemen nagy ny fvánosság előtt kellő ceremóniák kapcsán megy végbe. Gettler Pál dr. avatásán a diákság s a város társadalmából számosán az egyetem egyik nagytermét zsúfolásig megtöltötték. Délután három órakor léptek a terembe s foglalták el az emelvényen helyüket Mon- sieur Reboud, a grenobiei egyetem jogi fakultásának dékánja, — a zsűri elnöke, Mon- sieur Porté a közgazdaságtan s Monsieur Levet a római jog tanárai, — a zsűri szavazó tagjai. Mindhárman a díszes professzori talárban, mePükön a becsületrend nagykeresztjével s egy csomó hadi-kitüntetéssel jelentek meg. A hangulat ünnepien komoly. Maguk az elnöklő tanárok is szemmel észre- vehetőleg azon vannak, hogy fontossá, emlékezetessé tegyék a jelölt s a hallgatókor részére is a komoív szertartásokkal egybekötött avató ünnepélyt. A jelölt is komoly, jó megjelenésű fiatalember. Nyugodtan, megfontoltan beszél, a feltett kérdésekre pillanatnyi gondolkodás után határozott választ ad. Érezzük, hogy biztos a dolgában. Az elnök felszólítására beszédbe fog. Megköszöni először is a dékán és a jogi kar támogatását, amellyel lehetővé tették számára, hogy három év és két hónap alatt egyetemi tanulmányai végső állomásáig eljuthatott. Majd rátér értekezése ismertetésiére. Elmondja a témaválasztás okait. Először is egyéni hajlama, amely a közgazdaságtan felé vonzotta, azután összeköttetései, amelyeknek segítségével a forrásmunkákat a Magyar Nemzeti Banktól megszerezte s harmadszor az értekezés tárgyának uj és eddig nem tárgyalt szempontokból való vizsgálata, legfőbb indok azonban tárigya választásának az volt, hogy a francia közönség elé egy eddig teljesen ismeretlen tárgyat kívánt hozni, szolgálatot tóve ezzel ugy hazájának, mint Francia- országnak. Értekezésének cime: „L'Émission des Bil- lets de Banque et d’État en Hongrie. Etűdé Historique.“ (A magyar bank és államjegyek kibocsátásának történelmi tanulmánya.) Beszédében rátér a legutóbbi öt hónap gazdasági történetére Magyarországon. Kimutatja, hogy a magyar gazdasági krízis egyenes folyománya az elvesztett háborúnak és hogy a magyar gazdasági helyzet megvizsgálásánál a világgazdasági események csak másodsorban jöhetnek számításba. A magyar gazdasági krízissel a gabonaárak esése s a kiviteli nehézségek a legfőbb okozói. Hogy mind e nehézségek dacára Magyarország mindezideig meg tudta valutáját védeni, ez a nagyrészben a Magyar Nemzeti Bank és nagytudásu, európai hírű vezérének, Popovics Sándor elnöknek az érdeme. Majd elmondja az utóbbi hónapok magyar kormányintézkedéseit, amelyek mind a polgárok érdekeinek véd ekéit voltak hivatva szolgálni. A pénzügyi válság oka nagyrészt abban rejlik, hogy Magyarország adósságait a legrosszabb időben kötötte, a búzaáraik esése következtében azok ma 30—40 százalékkal több terheit jelentenek. A devizakérdés szabályozása is nagy terhet jelent ugyan, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy olyan általános pénzügyi válságban van Európa, amilyenre eddigelé a legnagyobb háborúk után sem volt példa, pedig Magyar- országot azonkívül többszörösen, más oldalról is sújtja a válság. A Nemzeti Bank heti jelentései alapján kimutatja a jegyforgaloim nagyságáit, mely nem elégítheti ki egy ország kereskedelmének és iparának igényeit, részletezi a Nemzeti Bank és a magyar kormány jegy politikáját, amely kifejezetten deflációs politika. Értekezése utolsó szakaszában hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank bebizonyította, hogy e nehéz időkben is a helyzet magaslatán tudott maradni, legfőbb őre a magyar gazdasági életnek, legéiberebb megvé- dője a magyar pénznek. Befejezésül idézi Korányi Frigyes báró szavait, amelyek az egész magyarság érzését, óhaját vannak hivatva visszatülkröztetni: „A magyar pénz egy a magyar becsülettel. Első kötelességünk, hogy azt megvédjük.“ Kifogástalan francLasággal előadott beszéde befejeztével Reboud zsűri elnök közel egy órás fejtegetésében felsorolja az értekezés jó és gyengébb oldalait. Ismerteti a jelölt tanulmányait, amelyekkel az egyetem tanári karának elismerését és szeretetét vivta ki. Majd rátér az értekezés ismertetésére. Elmondja röviden, — saját külön tanulmányai alapján — Magyarország történetét, amelynek ismerete nélkül bármily gazdasági vonatkozású magyar kérdés érthetetlenné válnék. Felhivja a figyelmet arra, hogy a több mint 200 oldalas ' munka mintegy másfél század í gazdasági történetét tárja elénk, amely tör- I ténet a franciákra nézve is rendkívül érdekes. A bankjegykibocsátóé történetével kapcsolatban megismerjük a kibocsátó intézetek történetét, amely kezdődik a Privilegierte Oeeter- reichieche Nationalbank-kad 1816-ban, folytatá- i sa. a Kossuth Lajos által 1848-ban formált Ma- j gyár Jegybank, majd 1878-ban megalakul az I Osztrák—Magyar Bank, amely mintegy negyven éven keresztül látja el Magyarországot és Ausztriát bankjegyeivel. Utána a Kun Béla által kibocsátott bankjegyek történetét ismerteti, amelyeket az állam által 1921-ben fölállított Állami Jegy intézet államjegyei váltanak föl. Végül 1927-ben megalakul a Magyar Nemzeti Bank, amely azóta feddhetetlen ül tölti be föladatát. Az expozé után jön a tézis megvédése, amely abból áll, hogy az elnök kérdéseket ad föl a tézisre vonatkozóan a jelöltnek. Ez már a fokozat megállapitására szolgál. A második zsűritag, Monsieur Porté, szigorúbban kritizálja a munkát s élénk vitát vált kii. Szerinte tulkönnyed újságírói stílussal van egyes részeiben megfogalmazva a tézis. Több apró hibát sorol fel. Kifogásolja, hogy ismétlésekbe bocsátkozott a jelölt, amelyek megnehezítik az olvasást. A harmadik zsűritag inkább a külső forma és stílus tekintetében gyakorol kritikát. Elismeri a mü jó oldalát s elsősorban pompás stílusát, de vitatja a beosztást. Másfél- órai pro és kontra vita után a zsűri néhány percnyi tanácskozásra vonul vissza. Majd Reboud elnök kihirdeti az eredményt, mely szerint Gettler Pált ,,jó“-jeggyel a grenoble-i egyetem jogi doktorává avatja. Az ünnepély véget ért, Grenoble legfrissebb doktorát gratulációkkal halmozzák el diáktársai s a közönség. Mi magyarok megéljenezzük. Éreztük, hogy ez a nap Grenoble városában magyar nap volt. — Agyonnyomta a fölborult szekér. Nyitrai tudósi tónk jelenti: Feketeklacsány községben az elmúlt nap tragikus baleset történt. Síevo Tamás gazdálkodó szekéren fát szállított az erdőből. Az egyik fordulónál a fával megrakott szekér fölborult és a rakomány maga alá temette a gazdálkodót. Amikor a segítségére érkezett falubeliek kiszabadították a farakás alól, már nem volt benne élet. 7
