Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-15 / 11. (2824.) szám

t ''PRAGAJ -J.v lAGYAR- HIRLAK 1932 Január 16, póntex. Az agrárpárt kezdi beismerni a kormánytöbbség politikájának csődjét „A mai koalíciós rendszer nem képes megoldani a gazdasági válságot*’ Íz agrárpárt radikális szárnya elítéli a szocialista gazdálkodást és az állasnpolitikában „radikális fordulatot** kivin Udrzsal megbuktatására törnek. Azt remélik, hogy Udrzsal távozása egyúttal a koalíció bukását is jelentené s arra számítanak, hogy vagy polgári koalíció létesülhet, vagy pedig uj választások lesznek, melyekben az ő re­ményeik szerint a három szocialista párt any- nyira meggyöngülne, hogy létre lehetne hozni a szocialistamentes koalíciót és kormányt. Nem szabad túlbecsülni e tervek jelentőségét — írja a Lidové Noviny —, de föl keffl hívni rájuk a nyilvánosság figyelmét. Fölösleges ki­mutatni, hogy ezek a törekvések mennyire ha­zárd és veszedelmes jellegűek a mai súlyos időkben, amikor az államrezón azt parancsolja, hogy minden jelentősebb párt együttműködjék. Ha az állam érdekeivel könnyelműen játszó ra­dikalizmust idejében el nem némitják, akkor politikai nehézségeink veszedelmesen meg fog­nak növekedni, — fejezi be a Lidové Noviny. Január 21-én Ql össze a képviselőhöz A koalíció nem tud adni munkát a parlamentnek — 0 kormány benyújtja a külföldi HSIcsSn fölvételére vonat­kozó meshafalmazási tórvényjavaslatot! lek ds a szövetségközi adósságok ügyében történő előfflörés legyen. A lap szerint Fran­ciaországnak az Egyesült Államokhoz kelle­ne fordulnia, hogy azonnal törülje el a szö­vetségközi adósságokait s ha ez megtörténik, akkor Franciaország is elengedheti Némiet- orslagnak a jóvátételt, A kérdést Ameriká­hoz nyolc napon belül föl kell tenni, hogy a lausanne-i konferencia megnyitásáig itt le­gyen a válást. Az amerikai választól függ a Németországnak adandó francia válást is. Amerikát terheli a felelősség a lansanne-d konferencia sorsáért. A Journal londoni ér­tesülése szerint az angol kormány is foglal­kozott azzal a gondolattal, hogy Amerikához kérdést intézzen a jóvátételek eltörlésének ügyében. Anglia ugyanis csak az Egyesült Államok teljes beleegyezésével hajlandó megragadni az iniciaitivát az adósságok és a jóvátételek eltörlésének tekintetében. Kü­lönben Anglia még mindig kitart az ötéves moratórium mellett, míg Franciaország leg­feljebb kétéves moratóriumiba egyezik bele, Amerika esem enged! Washington, január 14. Az Egyesült Álla­mokban nem hisznek abban, hogy Francia- ország Amerikától a háborús adósságok el­törlését kívánja. Parlamenti körök vélemé­nye szerint lehetetlen ezt a tervet megvaló­sítani, mert Németország politikai adóssá­gait nem szabad Összehasonlítani a szövet­ségesek szerződésszerű kötelezettségeivel, amelyeket akkor is meg kellett volna fizet­niük, ha elveszítik a háborút. Ha a franciák ezt követelik, akkor nemcsak Amerika ér­dekei ellen cselekszenek, hanem egyúttal Németország érdekei ellen is. Keynes az aranyalap és a háboríts adósságok ellem Hamburg, január 14 A világhírű angol profesz- szor, Keynes, a hamburgi „Überseeklub“-ban nap­jaink legfontosabb pénzügyi problémáiról tartván előadást, a következőket mondotta: — Anglia letérése az aranystandardról áldás a világra nézve, mert az árak most újra a gazdasági­lag egészséges szintet érhetik el. Még ebben az évben valószínűleg az országok egész sora fog letérni az aranyalapról és pedig mindenekelőtt Délafrika, Németország és Hollandia. Ami a jóvátétel! és háborús tartozások problé­máját illeti, Keynea úgy véli, hogy egyetlenegy angol polgár sincsen, aki nein kívánná ezek teljes törlését. Jelenleg ugyan alig van meg a politikai lehetőség, hogy ezeket a kérdéseket véglegesen rendezzék a lansannei konferencián, de az állam­férfiaknak minden erővel azon kell lenniök, hogy ke resztül vigyék a moratórium meghosszabbítását egészen a politikai helyzet szanálásáig. Prága, január 14. A Venkov tegnapi száma beszámolt arról, hogy Német-Bródon a cseh ag­rárpárthoz tartozó mezőgazdák képviselői fon­tos konferenciát, tartottak. A gyűlés, amelyen Zadina agrár képviselő é& Malik szerkesztő mondott beszédet, rendkívül radikális határo­zati javaslatot fogadott el. A szociáldemokra­ták elleni éllel biró határozat kimondja, hogy a mai koalíciós rendszer nem képes megol­dani a gazdasági válságot s ezért az állam- politikában radikális fordulatra van szükség, amint az például Angliában történt, A valuta stabilizálásának biztosítása végett azt kívánja a határozat, hogy az árakat és fizetéseket a valuta értékéhez alkalmazzák, hogy ilyesfor­mán megszűnjön a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági szükségletek közti szörnyű árdiszparitás. A határozat továbbá olcsó mező­gazdasági hitel biztosítását, a vámvédelem fo­kozását, a behozatali engedélyezési rendszer szigorítását, a kereskedelmi szerződések reví­zióját, gabonabehozatali szindikátus létesítését, a mezőgazdasági termékekre minimális irány­árak létesítését követeli. A nemzeti szocialista Lidové Noviny a kö­vetkező kommentárt fűzi a radikálishangu ha­tározathoz: — Az itt fölsorolt gazdasági követelések is­meretesek, elég gyakran hallottuk azokat az agrárok szájából. Azonban eddig nem mondot­ták ki oly nyíltsággal a nyilvánosság előtt, hogy az agrárpárt radikális szárnyának politikai célja a mai koalíció megbuktatása. Ez a törekvésük sem uj. Jól tudunk róla, de csupán mostan mondották ki teljéé határozott­sággal. Nem véletlen, hogy ezt éppen az adott pillanatban teszik. Valamennyi polgári párt ra­dikális jobboldali szárnya úgy érzi, hogy a Stribmy György-féle fölmentő ítélet az ő meg­erősödésüket jelenti. Nem titok, hogv az agrár­pártban éppen Vrany, Stanek é® Malik azok, akik nagy buzgalommal segítenek Stribrnynek és Perglernek. Sfcriibrny György fölmentéee után fokozták a párt keretén belül Udrzsal minisz­terelnök és azon agrárpárti vezérek elleni tá­madó kampányukat, akik tovább akarnak har­colni a korrupció ellen és a mai kolaioió meg­tartásának a hívei. Az agrárpárt radikális elemei mindenekelőtt Prága, január 14. A képviselőiház elnök­sége ma tartotta a karácsonyi szünet utáni első ülését. Miután a kormány még nem tudta a munkaanyagot a parlament számára összeállítani, a házéi nökeég csupán azt ha­tározta el, hogy a legközelebbi képviselőházi ülést január 2Í-ére, csütörtök délután három óráira hívja egybe. Ennek az ülésnek a napirendjén a szenátus két javaslata és a Svájccal és Franciaország­gal kötött kereskedelmi szerződések pót­egyezményeinek ratifikálása szerepel. To­vábbi diszpozíciókat nem tehetett az elnök­ség, mert csak a hét folyamán dől el, hogy sikerűbe csütörtökig néhány kormányjavas­latát úgy elkészíteni, hogy napi rendűd tüz- hetők legyenek. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy a pénzügyminiszter a jövő hét csütörtöki ülésén már beterjeszti a francia kölcsön­re vonatkozó meghatalmazás! törvény­javaslatot. Mint a mai lapok jelentik, a meghatalmazás egymilliárdos kölesön­ről fog szólni, miután a francia minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a Ramque de Francé 500—600 millió frank kölcsönt nyújtson a csehszlovák k'öztá rs a sápnak. A bankjavaslat miég nem kerül a Ház asz­talára, mivel ujahíb nézeteltérések támadtak az Összeférhetetlenség tisztázása kérdéséiben. Mint értesültünk, az igaaságügyminisztérium már beterjesztette erre vonatkozó jogi véle­ményét a (házelndkeégnek, ez azonban most nem tartja alkalmasnak az időt az öewDedör- hetetleneégd bizottság egybehivécém. — Miklós román herceg két hónapira Pá­riába megy. Bukarestiből jelentik: Miklós her­ceg január végén kéthónapi szabadságra Pá­riába utazik. A Cureatul értesülése szerint Miklós heroeg utjának semmiféle hivatalos jellege nincs. 1,1 .1 IIIIII — wwbmsbww——sw PÁTER LAURENTIUS TITKA BŰNÜGYI REGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (5) — Tehát reggel nyolc órakor tért vissza a kastélyba. Kiket talált itt? . — Itthon volt már a portás, a szakács, a kukta, a kertészlegény, csak a Sándor nem jött még meg. Ő Pélkilenc óra tájban ért ha­za. Kissé be volt szeszeivé. — Most mondja el szépen, összefüggően, hogy fedezte fel a gróf ur halálát... — Mondottam, hogy kilenc órára kellett felébresztenem a gróf urat. A szakács elő­készítette a reggelit, teát sonkával, pirított kenyérszeletet, vajat, két tojást pohárban, dzsem met, s én a tálcával benyitottam a hálószobáiba. Az első, ami meglepett, hogy a gróf ur ágya melletti éjijeli szekrényen égett a kisláímpa... — A függönyök? — Le voltak, eresztve, mint mindig. Azo­kat én szoktam felhúzni, ha a gróf ur már reggelizni kezdett. — Tovább! — Égett a lámpa s én az ajtóban, tálcával a kezemben, azt hittem, hogy a gróf ur éb­ren van és olvas. — Máskor nem égett reggelenként a lámpa? — Nem. Nagyon ritkán. A gróf ur későn szokott elaludni s mélyen aludt mindaddig, amíg fel költöttem, — Tovább .._. _ Hangos szóval jó reggelt köszöntem. Ne m kaptam feleletet. Közeledtem az ágy­hoz. .hogy a kis asztalkára tegyem a tálcát, mint rendesen. Borzasztó csönd volt, s én (Copyright ky Prága! Magyar HfrlajM az ágyra néztem. És akkor megláttam a nagy vérfoltot... S láttam az üveges szeme­ket, a nagy, véres lyukat a balhalántékon, a vértől osapzott hajat... — Mit tett azután? — Mit tettem? Majdnem összeesteml Ki­áltani akartaim, egy hang nem jött ki a tor­komon. A lábaim remegtek. Aztán mint az eszelős Mrontottam a szobából s kiáltozni kezdtem. Mind összeszaladtak, először azt hitték, hogy megőrültem. Aztán lett nagy jajveszékelés, kiáltozás. Én csak annyit mondtam nekik, hogy senki be ne tegye a lábát oda, amíg a hatóság emberei meg nem jönnek. — Naigyon okosam Mi történt aztán? — Kevés idő telhetett el — talán öt perc — talán biz perc — nem tudom — Megjött Marci a méltóságos gróf nővel — Egyszerre szétrebbentek, senki sem tudott volna a szeme elé kerülni. Csak én álltam itt s nem tudtam, mit tegyek, mit mondjak neki? Marci segítette le a csomagokat s hozta utá­na ... Én csak eléje siettem s egyszerre el­vesztettem az erőmet, zokogni kezdtem -... Én már nem is láttam semmit és senkit s csak annyit tudtam mondani: Ne menjen oda a méltóságos asszony! — Hogy-hogy? A grófnő nem volt benn a gróf ur hálószobájában? Nem látta az ura holttestét? •— Nem, nem engedtük be. Azóta a ko­mor na volt vele szüntelen. — A gróf urat tehát az éjszaka meggyil- kolitáJk. Még nem láttuk a holttestet, de ez már csaknem biztosra vehető. Az éjszaka tehát volt itt valaki 'és az a valaki a gyilkos. Volt a gróf urnák haragosa? — Nem tudok róla. A környéken minden­ki szerette. — A gróf ur tehát a múlt vasárnap érke­zett haza a Riviéráról. Azóta folyton itthon tartózkodott? — Igen. Állandóan itthon volt. Azt mond­ta, hogy ebben a pocsok időben nincs kedve kimenni. Még a kutyáját sem verné ki. — És látogatója nem volt más, csak Kali- na báró ur, szerdán délután? — Igen... Jaj, szinte elfelejtettem. Pén­teken reggel a főtisztelendő gvardián is fel­kereste a gróf urat. Ebédre is itt maradt. A Sándor szolgált fel. — Más látogatóról nem tud? — Senki más nem volt itt az elmúlt hé­ten. Még a kasznár ur sem volt fenn. — És a gróf ur látogatói között senkit sem ismer, akinek Tatra kocsija lenne? — Kis Tatra kocsija?... Tessék csak vár­ni. — Erősen összehúzta a szemöldökeit s úgy gondolkodott. — De igen. Faluch urnák Horvátkáról. Ő aiz uradalom ügyésze. Neki vau kis Tatra kocsija... — Sok embernek van kis Tátrája — le­gyintett a osendőrtiszt — de annyi bizonyos, hogy az éjszakai látogató Talra-koosin volt. A doktor most közbeszólt; — Bocsáss meg kérlek, ha zavarlak. Nagyi*abecsülöm a judieinmódat, de talán ebben a Tatra-kocsiban nagyon nekimész egy hipotézisnek. —- Egyszerű. Majd odakünn szemléltetően megmagy a ráiz om. Roltó újból a komornyikhoz fordult. —* Még csak néhány kérdést. Ki kézbesí­tette a gróf urnák a postáját? — Sándor hordta be a faluból s ő is vitte az állomásra a leveleket. Mindig a délelőtt tízórai személyhez. Autón, — Ki adta be a leveleket a gróf urnák? — Engem csöngetett be érte. Tizenegy óra tájban. — Volt ezen a héten levélpostája a gróf urnák? — Nem sok levelet kapott, hiszen csak nemrégiben ért haza. ő sem irt sokat. — Most figyeljen ide jól. Igen fontos vol­na megállapítani, hogy milyen leveleket ka­pott ezen a héten a gróf ur és kitől. Talán a házkutatásnál elő is kerülnek. De talán ma­ga i.s tud felvilágositást adni'. — Igen. Eléggé jól emlékszem. Négy-öt levél volt ezen a héten... öt. Pontosan em­lékszem, hogy annyi. Kedden a Faluch úr­tól. Csütörtökön két levél, az egyik Bécsiből, a másik talán Pozsonyból, valami ügyvéd­től, pénteken jött a méltőságos grófnő leve­le, abban irta, hogy vasárnap délelőttre jön haza, s a másik levél újból Faluch úrtól. — Tehát, három levél csaknem bizonyo­san üzleti ügyben. Kettő aiz ügyész úrtól, az egyik egy pozsonyi ügyvédtől és két magán­levél. Az egyik bécsi bélyegzővel csütörtö­kön érkezett, a másik a méltóság os asszony levele, amelyet a gróf ur pénteken kapott meg. Jól szedje össze a memóriáját! Vála­szolta arra « bécsi levélre a gróf ur? — Nem! A gróf ur szerdán irta meg az utolsó levelet. Faluch urnák szólott. A bé­csi levélre nem válaszolt. — Maga intelligens, olvasott ember, Jós­ka, s .mindig nagyúri körökben forgott. Biz­tosan meg tud felelni arra a kérdésemre is, nő irta-e azt a bécsi, levelet ? — Én azt hiszem, nő irta. — írja csak le kissé azt a levelet. Na­gyon fontos szerepe lehet az ügyben. — Fehér, hosszúkás boríték. Hosszú, he­gyes belük. Igen elegáns irás. Ahogy az arisztokratáik szoktak írni. — Ha a gróf ur levelei vagy iratai között ilyen Írást találunk, ráismerne?. 9 %

Next

/
Thumbnails
Contents