Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-13 / 9. (2822.) szám

^HS<OT-7V\AG^\RHnölSDr 1982 Január IS, szerda. kérdésében történt. Hugenborg levelet inté­zett Briininghea, mellben pártja nevében ki­jelenti, liogy nem teljesítheti a kancellár kí­vánságát és nem egyezhet bele abba, hogy Hindenburg hivatali idejét a birodalmi gyű­lés egy uj törvénnyel meghosszabbítsa. A le­vél szerint csak a nép választhatja meg újra Hindenburgot, aki a jobboldal jeülöltje és a német nemzeti eszmék előbarcosa. Viszont a plebiszcitumon a német nemzeti párt támo- gatni fogja Hindemburgiot. Ezek után eldőlt az a kérdés, hogy Hindenburgot nem a par­lament, hanem a nép választja meg. Most minden az ősz köztársasági elnök elhatározá­sától függ, vájjon vá2í!alja-e az uj jelölési, vagy sem. Az inieiaiivát a kormány nemi akar­ja kezéből kiengedni és Hindenburgot mint a kormánypártok jelöltjét állítja a nép elé. 1 francia követ a magyar miniszterelnöknél Budapest, január 12. Károlyi Gyula gráf miniszterelnőknél tegnap déliben megjelent Huszá r Károly, az Országos Társad alombiz­tosi tó Intézet elnöke és hosszasabban ta­nácskozott a miniszterelnökkel. A tanácsko­záson behatóan megvitatták az OTI szanálá­sával kapcsolatosan felmerült valamennyi teendőt. Huszár Károly távozása után a mi­niszterelnök De V.ienne francia követet fo­gadta, akivel szintén hosszasabban tanács­kozott. A isemielvidelm! minisitérlüm MzsHsfgot látisltsSt a féafiia- estifilőisfiflife sálinak kivizsgáláséra Prága, január 12. A nemzeti védelmi mi­nisztérium Visiko'vsky miniszter rendeletére külön bizottságot létesített, mely a katona- öngyilkosságok eseteit fogja vizsgálat tár­gyává tenni. A bizottság behatóan fog fog­lalkozni az öngyilkosságok motívumaival és szükség esetén helyszíni vizsgálatot is tart. Különös gondját fogja képezni az. hogy minden öngyilkosság oka földerlltessiátk és 1 hogy a katonák erkölcsi neveléslétre és a ve­lük való bánásmódra vonatkozó előírásokat szigorúan betartsák. A bizottság élén Pod- haijsky tábornok, hadseregfelügyélő áll. A koalíció meg akarja valósítani a pártok állami szubvencionálását ? A Lidiivé Noviny súlyos pausél-vádjai a kormánypártul! protekciós politikai üzletei ellen — Rövidesen megalakul a takarékossági bizottság Prága, január 12. A Lidové Noviny irja: A nyúlt év tavaszán, amikor a Stribrny- aífér tárgyalás alá került, megélénkültek azok a hangok, melyek egy takarékossági és ellenőrző bizottság létesítését kívánták. De a dolgot azután halogatták. Az utolsó hetekben uíjíból polémiák kezdődtek erről a dologról, nevezetesen akörül folyt a vita, hogy a bizottságot a kormány nevezsze-e ki, vagy pedig a parlament tagjaiból állítsák össze? A kormánykörök most úgy képzelik a dolgot, hogy a bizottság parlamenti embe­rekből és hivatalnokokból álljon. A Veoser bejelentése szerint már közel van az ideje annak, hogy a takarékossági bizottság élet­re fog kelni. Érdekes, hogy ezzel az akció­val kapcsolatosan újból szőnyegre került az a terv — folytatja a Lidové Noviny — hogy a parlamenti képviselettel bíró pártoknak arányos évi szubvenciót juttassanak, mélyből a pártok fedezhetnék kiadásaikat. A járandóságét az illető párt képviselőinek szá­ma arányában adnák ki. E gondolat hívei azt remélik, hogy ilyen utón-módon a leghatékonyabban le­hetne leküzdeni a politikai üzleteket, me­lyekre most a pártokat jövedelmük hiánya ráosáb ilja. Azt állítják, hogy az állaim azzal megtakarí­tást eszközölne, ha az ellenőrzött szubvenció­val megakadályozná az állami szállítások kö­rüli protekciós gazdálkodást, ami forrása a pártok és személyek korrumpáltságának. A terv már pártközi tanácskozások tárgyát is képezte, de egyelőre csodálatos módon nincs sóik bátorságuk ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is beismerjék, hogy állami szubvenciók­ból fognak élni s ugyancsak kevés kedvük van arra, hogy a pártok gazdálkodása ellen- őriztessék. A kérdés rendkívül bonyolult, ugyanis kétely merült föd aura né®ve, hogy az állam vállalhatja-e a pártok finanszírozá­sát anélkül, hogy jogilag ne szabályoznák a politikai pártok helyzetét és funkcióját. Kü­lönben mindinkább utat tör magáinak az az általános nézet, hogy a nyilvános állami szub­vencióival egészségesebbé lehetne lenni az állami gazdálkodást és meg lehetne tisztítani a politikai pártok viszonyait." A Lidové Noviny ezzel a cikkével tulajdo­nosának, Stránsky képviselőnek régi eszméjét nyitja fői. Mint ismeretes, Stránsky a pártok állami szubvencionálását első Ízben a Stri- brny-féle vizsgálóbizottság jelenlésének par­lamenti tárgyalása alkalmával vetette föl a képviseiőkáz ülésén. Az újabb föltalálásban meglepő az a közlés, hogy a koalíciós pártok az ötletet komolyan tárgyalták. A legmegle­pőbb azonban az, hogy egy kormánylap ily nyíltan béig meri és leszögezi, hogy az állami szállítások körüli protekcionizmus az oka a „pántok és személyek korrumpáltságánalk". De milyen pártok és személyek korruptságára céloz és ^milyen protekcionizmust ostoroz itt a jólér tesüit kormány lap? Csupán olyan pártokra és személyekre gondolhat, amelyek­nek befolyásuk van az állami szállítás oknál, tehát semm'iesetre nem a befolyással neműi ró Szófia, január 12. A macedón gyilkos merényletek sorozata tegnap újra bővült és a bolgár főváros egyik uccájábau valóságos csata fejlődött ki az ellentétes macedón pártok tagjai között. Poptodoroff protoge- rista vezér néhány hónappal ezelőtt meg­menekült egy bombamerénylettől s most hat testvérének kíséretében a fővárosba jött, hogy meglátogassa egyik tísztbaráját. A tiszt házát az ellenpárt tagjai régóta fi­gyelték s amikor Poptodoroff elhagyta azt, autóját az ellenpárt tagjai tűz alá vették. Az egyik közeli házból két automata-kara­bélyt is működésbe hoztak s valóságos csi­M'imt jólértesült fcormámylap, mindenesére jogosult arra, hogy hü erkölcsi bizonyítványt állítson ki a kormánypártokról. Mindössze az kifogásolható benne, hogy kissé pausál-elIn­tézés, s ha a Lidové Noviny tud a korrupció esőiéiről, aktkor ne általánosítson, hanem konkretizálja vádjait. Az sokkal jobban hozzá­járulna a közéltet megtisztításához, mint a mai állapot fenntartása, amikor a pausálvá- dak a cseh és szlovák közvélemény előtt tel­jesen aláássák a legfőbb kormánypárt iránti bizalmat. A cseh nemzeti liga nevében az Expres ke­reken elutasítja a pártok szubvencionálásá­nak tervét, melyben a kötött listák rendszeré­nek újabb megerősítését látja, majd ezeket mondja a Lidové Noviny cikkéről: — A nemzeti szocialista Lap jelentésében nyíltan beismeri, hogy a politikai pártok nem élnek a saját anyagi eszközeikből és az ellen­zéki képviselőről való kedvezőtlen vélemé­nyük dacára mindenfelé és mindennel kseftel­nek és nincs kedvük lemondani erről a kseft elésről. Lógói jelenet játszódét le a szófiai uecán. Poptodoroff testőrei azonnal fegyvert rán­tottak és válaszoltak a tüzelésre. Néhány perc alatt több mint száz lövés esett, de csak egy ember sebesült meg könnyebben. Amikor a rendőrség megjelent, mindkét párt tagjai nyomtalanul eltűntek. Ma délelőtt Totzkoff protogerietát isme­retlen tettes&k hét revolverlövéssel megöl­ték. A gyilkosok elmenekültek, de a rend­őrség úgy véli, hogy az Imro egyesület ta#- jaá voltak. Szófia lakosságát az események rendkívül nyugtalanítják. ellenzéki pártok ellen irányítja ezt a vádat. ísi§tág>©i jelenetek Snéfia süsün A macedónok utcai harcai — Esz halott PÁTER LAURENTIUS TITKA BONQGYI EEGÉNY Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (3) II. A Ladnay grófok kétszáz esztendeje lak­nak ezen az ősi helyen. Az első Ladnayt Martellino Fioreseonak hívták, Olaszország napsugaras ege alól vándorolt északra sze­rencsét próbálni. Olasz eredetű királya volt akkor Magyarországnak, olasz szó járta az udvarban, szívesen látták a tálján jövevé­nyeket. Mariellino Floresco mindenhez ér­tett, de semmiben sem volt mester. Hosszú ideig nem sikerült neki semmi. Akkor elve­tődön a begyek közé és itt utolérte a sze­rencséje. A családi krónika úgy mondja el, hogy álmot látott, csodálatos aranyfolyőról álmodott, amelynek immár a partjára ért el s csak ki kell nyújtania a kezét, hogy meg- füröszthess© az aranyhabokban. És másnap reggel megtalálta az aranyiéiért a Ladna oldalán, zugé fenyvesek között. Megbízható embereket fogadott, éjjel-nappal ásott s két esztendőn át ragyásig dolgozott. Akikor aztán megjelent a budai udvarban. Caro- berto királynak súlyos gondjai voltak, a pártoskodó kiskirályok nem akarták elis­merni uralmát s ugyancsak sok borsot tör­tek az orra alá. De a legvakimerőbb s leg­hatalmasabb volt közöttük t roncséni Csák Mátyus ur, hét vármegyének parancsnokló- ja, aki nem akarta meghajtani büszke fejét a jött-metft taliánok előtt. Pénzt veretett a saját képmásával, az ő földjén az ő névéiben mérték a törvényt s Fra Centije bíboros minden diplomáciai ügyessége hiábavaló volt Mátyus ur hatalmával, nyersess égéivel és erejével szemben. Mert Mátyus urnák pincéjében, csordultig leltek arannyal a hor­dók, a királyi kincstár pedig abban az idő­ben két ségbeej tőén üres volt. Tudták ezt a királyi udvarban s ezért tárt karokkal fogadták MarteTlino Fiores- cot, .aki annyi pénzt adott a fiskusnak, amennyit csak kívántak tőle. És a rozgonyi csata után, amelyben porba hullottak Mátyus ur szövetségeseinek, a Rozgonyi ifjú raknak büszke címeres zászlai, az elkobzott Rozgo.nyi-uradalomból kihasí­tották Ladnát és környékét a derék pénz- kölcsönzőnek. Akkora darab földet hasítot­tak ki', amekkorát a kölcsönzött aranytallé­rokból körülfogh atot't. És Martellino Fioresco a napsütéses Itá­liából olasz építőmestereket hozatott, akik csodálatos várat építettek az aranyhegy or­mán. Büszkén dacolt ez a vár évszázadokon át huszitákkal, lengyelekkel, királyi hadak­kal, a várpincékben pedig egyre halmozó­dott az arany, amelyet szorgalmas bányász- kezek aknáztak ki a vár alatt ágazó telé- rekből. A hármas sárga-tfoiyam ékesítette a Ladnayak címerét. A családi krónika aztán úgy beszéli, hogy Ladnay Kelemen ur játszotta el négyszáz esztendő múlva Ősének szerencséjét. A bé­csi udvar fényében sütkérezett s a baj on­nan eredt, hogy trulmélyen talált belenézni az egyik Habsburg hercegnő ibolyakék sze­mébe. Mondják, hogy a hercegnő is jó szív­vel fogadta a fiatal magyar mágnás szép- tevését. Egy napon aztán fekete hintóba zárták a fiatal hercegnőt s úgy elrepült a hintő, hogy meg sem állott a thuri kolostor kapujáig. A fiatal Ladnay még csak üzene­tet sem kaphatott elragadott szerelmesétől. De ebbe ő nem nyugodott bele oly au egy­könnyen, nem olyan fából faragták. Magára öltötte legszebb díszruháját, amelyen min­den drágakő egy-egy falut ért meg és audi­encián jelent meg a császár ur előtt. Azt mondják, hogy I. József szelíden és jóságo­sán igyekezett a lelkére beszélni, de Kele­men urban buzgóit a harag s egyre-másra azt hajtogatta, hogy adják neki vissza jegy­be n-gytürüben levő mátkáját. A császárt vé­gül is elöntötte az epe s rávágott az asztalra, hogy csak úgy táncolt rajta a sok ezüst bili- kom : — A felséges császári ház ágyékából való hercegnőt nem kaphat meg közönséges föl­di halandó. Ladnay Kelemen krétafehér arccal, ke­mény, éles hangon csak ennyit vágott vísz- sza: — A svájci Habsburg-ős és Martellino Fioresco együtt kergették a bizonytalan szerencsét a poros országúton. Igaz volt-e ez a jelenet, vagy csak a csalá­di hagyomány költötte, azt nagyon bajos volna eldönteni. Csak annyi bizonyos, hogy Ladnay Kelemennek igen sürgősen oda kellett hagynia Becs városát. Amikor hintá­ja mögött becsapódott a kapu, keserű dac­cal a szivében fordult meg a hatalmas falak felé, megrázta öklét s igy kiáltott fel: — Eb ura fakó! És egy hónap múlva Ladnay Kelemen könnyű huszársága szétszórta Rabntiu vasa­sait. Ladnay Kelemen pedig keményen és konokul fogad kozott, hogy addig nem nyug­szik, míg szépséges mátkáját: ki nem szaba­dítja a thuri kolostorból. De megnyugodott a csöndes emigráció­ban, a radosinii temetőben, A birtok nagy részét pedig elkobozták, csupán Ladnát, az ősi fészket s közvetlen környékét mentette meg az okos Ladnay Sebestyén magának és utódainak. De a bányászok csákánya akkor már rég elhallgatott a kimerített tárnákban, A csa­lóka sárga fém visszahúzódott a föld méhé- he, hiába funtak utána, nem tudtak már nyomára bukkanni, A bányászok jobb vidék­re vándoroltak, szlovák zsellérek töltötték meg az elhagyott házakat, a büszke vár is omladozni kezdett s száz év sem telt bele, már lakhatatlan állapotban volt. Ladnay József építtette ekkor a kastélyt a várhegy tövéiben s a barokké tilü pompás épületben uj ólet pezsdült. A kastély díszes hálótermében, az egyik mennyezetes ágyon elnyúlva fekszik Ladnay Péter holtteste. * — A méltóságés asszonyt hol találjuk? A portás tisztelettudóan felelt: — A méltóságos asszony a kis fogadóban van. Oda kéreti az urakat. Roltó még kiadta az utasításait: — ön maradjon a helyén. Majd hivatni fogotm. Ki kell hallgatnom. — A földszinti folyosón jobbra a harmadik ajtó. Az urak megindultak. A téli csüggedtség­ben dermedő parkon mentek a kastély be­járata félé. Roltó egészen uj emberré vált fontos sze­repében. Élénk gesztikulálással kísérte sza­vait s az orvos meg a jegyző belső meggyő­ződéssel adtak igazat neki. — A gróf látogatót várt. Valaki olyan is­merősét, akit rajta kívül nem volt szabad senkinek sem látnia a kastélyban. Ezt a ta­lálkozást létre kellett hoznia, még mielőtt a felesége visszatér. Ezért küldött el szombat éjszakára mindenkit, A látogató meg is ér­kezett, Kis Tatra kocsin jött, a gróf bebo- oeátotta, mért a grófnak volt külön kulcsa a vasrácsos kapuhoz. Az au ló befordult a kastély udvarába. Bizonyos, hogy a garázs­ba vitték. A gróf azután bevezette a vendé­get a kastélyba. A gyilkosság a hálószobá­ban történt. Ez mindenesetre fonlos körül­mény, mert sokat lehet következtetni belő­le. Csak olyan valakit Vezethetett Ive a há­lószobába, akivel különösen jó viszonyban volt, rokonát, barátját... (Folytatjuk.) % 2

Next

/
Thumbnails
Contents