Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-01 / 1. (2814.) szám
WUKÜA1-J v lAUVAK'HlUXlAS! ■c Az indiai alhiráty figyelmezteii ííiííé London, december 31. Lord Wellington indiai aOki-rály a boonibayi európai társaságiban beszédet mondott és állást foglalt a legújabb indiai eseményekhez. Kijelentette, hogy a kormány a hindu radikálisok szaíbotázsmoz* galmát le fogja törni és a lehelő legnagyobb éréi!yel jár él a rendzavárók ellen. Nem törheti to'váibb, hogy a hivatásos bajcsinálók az angol kormány megnyugtató mainkáját lehetetlenné tegyék. A kormány intézkedései elsősorban azolk ellen a szervezetek ellen irányulnak, amelyek céltudatosan a káosz előidézésén fáradoznak és meggátolják India gazda-sági fellendülését. Ugyanakkor az al- király Gandhit is fegyel meztette, hogy az. utolsó órában vessen véget pártja veszedelmes agitáció jánaik és teremtse meg a néilkü- lőídhetetien együttműködés bázisait. bán bír jelentőséggel. Már pedig Németor- *tóg gazdasága nem gyógyulhat meg magában, mert belekapcsolódik á világ gazdasági életébe s csak a külkereskedelem ereibe vezetett gyógyszer segíthetne rajta. Ki ne ismerné a valuta szabályozás és kivi teli-beviteli korlátozások kedvezőtlen hatását a gazdasági életre. Ezek a védelmi intézkedések nem jelentik a megoldást. Sporadikusak, egyoldalúak, ériéktelenek azért, mert ha előnyöket jelentenek az egyik államra,' hátrányosak a másikra. Valaki nyer, akkor biztosain vészit egy másik. Világos, hogy ez a nyereség csak konjunkturális jellegű, nem az, amire szükség volna, Nem az a mód, amivel az állandóságot követelő gazdasági élet fellendítését elérni lehet. A nemzetközi pénzpiac öeszebogözédásában csak egyféle megoldás lehetséges és csak egy. mód Van a kivezető útra. Minden európai' állam pénzügyeinek rendezése és minden állam fizetéképeseégé- nek helyreállítása a magángazdaság értékes munkájának helyreállításával. Hiába volna a pusztuló gazdasági élet közepén egy virágzó sziget, magával rántaná a pusztulás azt is. Olyan törvény ez, amelyet megdönte- ni nem lehet. Régi bűnök és e lap hasábjain száimtalam- szor ősi orozott politika juttatta idáig a népeket. Az a politika, melyet a mi kormánypártjaink is folytatnak és amely a különféle nemzeti agresszivitásban és türelmetlenségben élte ki magát és amelyik az állami presztízs álláspontján állott akkor is, amikor például Szlövenszkó gyárkéményei egymásután aludtak ki, és helyeselt, amikor nagy ipari központjaink gépeit leszerelték, azt mondva: a dezindusztrializálódásra szükség van. Európa gazdasági válságának előterében még mindig a francia-német kérdés áll, fog-e a német birodalom, fizetni? Ez a kérdés a világ előtt, nem kérdés többé, A jóvátételnek nevezett fizetéseket a német nép el nem bárja és csak rövid idő kérdése, hogy azt a birodalom be is jelentse és a fizetést megtagadja. A világ (feszes vezető állauiifénfiai meg vannak erről győződve, még a franciák ie igy tudják belül, de nem lehet nyíl tan kimondani. A presztízs miatt, amely. odaköti őket az erőszak és gyűlölet hatása .alatt , létrejött . .szerződésekhez. Ó3 amelynek a szellemében . ól a francia nép egy jó része több mint egy évtizede b amelyik még mindig el tudja képzelni, hogy a jóvátétel beszedése, ha másképp nem lehet, a német birodalom katonai megszállása utján lehetséges. Franciaország és egy-két függvénye még ma is a sérthetetlennek minősített szerződések alapján áll. Az egész világ azonban más véleményen van. Nem háború, nem erőszak, de becsületes és nyílt tárgyalás. Európa összes népeinek együiles akarata a Zöld asztalnál hozhatja meg a megoldást. Nincsenek háborús veszedelmek. Nincs jogcím fenntartására a mai válságos helyzetnek. Ha csak nem várunk tőlünk idegen szélsőségek diadalára. Két eshetőség van. Vagy a kommunizmus, illetve a hitlerizmus mellé fognak állni a népek és polgárháborúba döntik a világ államait, — vagy pedig megértik és meg merik mondani Európa hatalmasai: reparálni kell a hibákat és a gyökerénél kell megkeresni a gyógyítást. Ma, az uijéV reggelén bíznunk kell. Most nem a politikai bölcsesség és előrelátás, de a kényszer diktál. El kellett jutnunk idáig, azért, hogy végre komoly bizakodással nézhessünk a jövőbe, amelyik meg fogja hozni az igazságos békét. 1932 végén szoimválasztát Rmzinnkóban? Benes, Slávik, Déréi, Meissner és Srámek dolgozza ki az autonómiáról szóló kormányjavaslatot Prága, december 31. A Deu tsche Presse jelenti: Udrnswl miniszterelnök közlése, aun elvről annakidején irtunk, hogy a kormány Ruszánsztké autonómiájának előkészítése céljából külön miniszteri bizottságot küldeti ki, a ruszin lakosság körében nagy visszhangot vert föl. A Ruszkij Visztnüí, Kurtyák képviselő sajtóorgánuma, részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. A bizottság tagjai: Retnes, Slávik, Dérer, Medisenetr és Srámek, mindnyájan olyan pártok képviselői, amielyelk a* autonómiát tizenkét év óta csak azért késleltetik, 'hogy saját hatalmukat és a csehszlovák rezsimet megerő- sitséik Rusziiriszkóban. A lap megbízható forrásból úgy értesül, hogy a Ruszinsdró autó nómMjjáról szóló kormányjavaslat márciusig elkészül, úgy hogy a parlament a javaslatot 1932 végéig elfogadhatja s az autonóm ruszin szojmba a választás óikat a® év végén ki is Írhatják. A ruszin közvélemény attól tart, hogy a javaslatot a ruszinok előzetes megkérdeBéee ée hozzájárulás nélkül dolgozzák ki és nyújtják be a parlamientnek. A ruszinok ilyen oktrojt elutasítanának. Aj autonómiáról szóló törvényt a parlamenten kiivül a ruszin országgyiiiésneik 1« el kell fogadnia. Ha a kormány a ruszin politikusok bevonását elutasítja,1 úgy azok jogaikat nemzetközi fórum elé viszik. Az autonomisIgyék | _____ pezsgőt! ta ruszinok azt javasolják, hogy hívják egybe a mázán országgyűlést (ssojmot) — fejezd be jelentését a Deutsche PreSee. Elhangzottak Strlbrny és a védék beszédei Is o SfrlSirity beszéde után ki kellett Orittetni a tárgyalási termet Személten réssel hirdeti ki a bíróság ítéletét Prága, december ,31. A Stribrny-pör tegnap délutáni folytatólagos tárgyalásán a védők beszéltek s utolsó szó jogán felszólalt Stribrny György is. Svchrovsfcir védője Jcsitfko dr., Sychroivsky védője beszéde elején annak az óhajának adott kifejezést, hogy! az ügyet tisztára jogi szempontból bírálják el, nem pedig politikai szempontból, noha az eset a bel- és külföldön rendkívül érdeklődést keltett, főképpen azért, mert „október 28-áaifc férfid“-rál, a csehszlovák történelem egy alakjáról van sző. Az esetet csak abból a szempontból kell elbírálni, vájjon a vádlottak tényleg elkövették-e a hamis tanuzás, bűntettét. Fontosnak tartója annak a kiemelését, hogy az inkriminált tanúvallomások olyan időpontban hangzottak el, amikor ezen embpiek ellen már megindították a bűnvádi eljárást A védő ezután a vád jogi részével foglalkozik alaki szempontból » hangsúlyozza, hogy már a pör elején kijelentette, hogy a Sychrovsky elleni vád <&apjd1>'*n semmis. Azt várta, hogy’' az áliamügyész vádbessédében vissza fog vonni egyes vádpontokat Syóh- rovsky ellen, legalább is azokat, amelyek Sychrovskynak a parlamenti vizsgálóbizottságban elhangzott vallomására vonatkoznak. Rámutat arra, hogy véleménye szerint Stribrnyt és Sychrovskyt ugyanabban az ügyben gyanú silónként és tompként hallgatták ki egyidejűleg. Ez jogilag lehetetlen. A fennálló gyakorlat értelmében kizárt dolog, hogy valakit hamis tanuzás miatt perbefogjanak akkor, amikor gyanúsítottnak is érezheti magát. A védő azután kitér a vizsgálóbizottság munkájára és Stránsky dr., valamint Koudelka képviselők bíróság előtti vallomását semmisnek rrvondja. Stránskyt mint a vizsgálóbizottság vádlóját és tagját és Koudelkát mint előadót tanúként hallgatták ki a bíróság előtt. Hasonló jogon minden más pörben terhelő tanúként lehelne kihallgatni a viszgálóbirót és az óMamügyészl is. Majd védencével foglalkozik s rámutat arra, hogy minden büntető cselekedtnél az ártó szándékot is ki kell mutatni s fetegeté- seivel igyekszik bebizonyítani, hogy védencénél ez nem áll fenn. Sísri&w Mm.&\ Délután öt órakor Strlbrny beszélt. Beszéde elején az államügyésznek és Svoboda óknak, a magánvádlő Dyma szerkesztő jogi képviselőjének beszédére reflektált. Kijelenti, hogy nem érthet egyet az áilamügyész- szel, aki szerint ez a pör nem politikai pör, rrmrt szerinte ezt a port a vizsgálóbizottságban konstruálták. A bíróságnak magának is alkalma volt betekintést nyerni abba, ami ott zárt ajtók mögött végbement s az nem volt bíróság, hanem inkvizíció A tanuk bezáratásával kezdődött, őt is be kellett volna zárni, nem bírói parancsra, hanem a politikai miniszterek rendeletére. Csákom valamennyi tanú, aki a vizsgálóbizottság előtt vallott, megváltoztatta vallomását. Még Englis dr. íg szembefordult a gyorsírás; jegyzetekkel. Az egyetlen személy, aki kitartott a vizsgáló- bizottság előtt tett vallomása mellett, Sych- rovsky volt. A vizsgálób iz ot/tság előtt kihallgatott tanuk közül csak'egyetlen eggyel ezembeisitették s hiába sürgette, engedjék betekinteni a hivatalos aktákba. Ezért nem csodálni való, hogy nem tekinthette bíróságnak a vizsgálóbizottságot, amelyben a koalíciós fegyelem diktált. Pergler és Gajda mandátumfosztása után az ő mandátumára törnek s hálás az ügyésznek, hogy ért.‘itt nyíltan kifejezésre juttatta. Ezután rátér az 1920-i állapotokra t rámutat arra, hogy * \ az 1920. év a gazdasági káosz és a forradalom ekbója volt. Az államot a legfontosabb kellékéj!: nélkül építették föl. Amikor poetamínieiter' volt, nettP volt drót, telei og stto. Mindent Ibo fcélett n*e~ rezari. Es a-z ónban nem ment egynwerü vjságtür- detés utján, mim utón kellett mindent boné- reztri e nem volt szórványos eset, ha Udrzsa! ladügy- mlníszter ur Sychrovsky óráshoz fordult, szerezzen fegyvereket a külföldről. Ebben az időben nem lehetett miadent legális utón beszerezni. így a vagonokat is ktlTöklön kellett venni s amellett rendkívül óva.osan, hogy más államoknak erre ne hívják föl a figyelmét. Nem volt más mód az égető kérdés megoldására. Majd rámutat arra, hogy szerinte 1920-ban igenis volt politikai krízis. Azután A vagon-;rákkal foglalkozik s rámutat arra, ihqgy a vagonvétel révén miután a kocsikat a cukoripar rendelkezésére bocsátották — nagy haszon háramlóit az áHamra. Majd a bankgaranciával foglalkozik s azt Luftig Hugó üzletének deklarálja. Végül hangsúlyoz za^hogy nem ő irta alá a vagonszállitásl szerződtet, amelyet szerinte Burger dr. irt alá. Rámutat arra, hogy a külföldi tanuk voltak Toá nézve a legveszélyesebbek, de például Sofrff -tanú nem is jelent meg a bíróság előtt. Ami azt illeti, ismerte-e Sychrovskyt, kijelenti, hogy »z nem áll meg s kritika alá veszi az* erre vonatkozó tanúvallomásokat, hangsúlyozva, bőgném lehet egy ismeretséget eltitkolni, ha valakinek minden lépését figyelik. Majd kijelenti, hogy éveken keresztül skanda lizálták személyét. „Eretneke voltam mindenféle legendáknak és rendszeres támadások célpontja lettem, amelyek meg akartak semmísiteni." Beszédét ezekkel a szavakkal zárta: „Amit tettem, tiszta cselekedet volt. Nincs milliós vagyonom. Annak ellenére, hamis tanuzás büntette miatt itt vádolva vagyok. Remélem, hogy a pör második etappja lehetővé teszi számomra, hogy esküdtbiróság előtt föl- göngyölitsem a szénüzletek ügyét. Nem hajlóm a szentimentalizmusra. De sohasem hittem volna, hogy mindazért, amit Csehszlovákiáért tettem, egy 64 oldalas vádiratot kapok. Fiamnak nem hagyok vagyont, de becsületet és a 64 oldalas vádiratot, mint a , csehszlovák köztársaságért teljesitett munkámért járó hála dokumentumát." »a.injri*«wrTOTnMrir-«i«wmiKKgjg.i«ma»urw^nBBUBiTtw.wwunij ..cwpnfi m i m ■wiitwpwiiw' I Elsőrangú, tütate arlszabóság Neu Bertalan Budapest V. kér. Bálvámy ucca 3 | Ant. telefon: 833-55. Amikor Stribrny befejezte beszédét, a haffb gatóság demonstratív tapsban tört ki, mire az elnök többszöri sikertelen rendreutasítás után kiürittette a termet. A tárgyalás újbóli megnyitása után Stribrny védője, Rasin László dr. tartotta me-g vé- dőbe&zédét. Hasin dr. beszéde ennyire a közvéleményt. Nem kíván -különösebb előzékenységet védencével szemben, non a ez négyszer volt miniszter és egyizben mintéztéé- elnökhelyettes. Ha azonban ovin valamit a bíróságtól, akkor az az, hogy a törvény és az igazságosság az 0 kliensére is épp úgy vonatkozzék, mint minden más polgárra, A,.yédő .ezután ..rátér, a vagonőriéire * kijelenti, méri nem veézf tdÖntethé azokat k: mbméotu- ''üeffipSt 4 ‘,t€aEkjttw-'Wé*irér előnyösek. Strfbroy szerinte eleget tett minden törvényei követelménynek. Végül arra kért a bíróságot, hogy Strlbrny vott miniszter fejtegetéseit épp oly objektivitással mérlegelje, mint Englis dr. volt miniszter szaavlt. Beszédét azzal zárja, hogy Strfbroy elítélése szégyene lenne a csehszlovák igazságszolgáltatásnak. Az -elnök ezután kihirdette, hogy a tárgyalást szombat reggel kilenc órára elhalasztja, amikor is a bíróság kihirdeti Ítéletét. 1 Pesi-Cluh szózata a vilii valamennyi kormányához London, d-eoemlber 31, A Fen-Club a világ valamennyi kormányéihoz a következő szózatot intézte: Mi, alulírottak, tagjai vagy tiszteletibeli tagijai a P. E. N. nevű politika- mentes irói világszövetségnek, amely szövetség harmincöt különböző nemzetből mintegy négyezer írót képvisel, tisztelettel felhívjuk valamennyi kormány figyelmét a következőkre: Időről-időre megdöbbenti és felzaklatija a világ Mkiismeretét, hogy egyikjmásik országban olyan embereket sanyargatnak, akiket politikai vagy valíási okéból vetettek börtönre. Szabadjon megjegyezni, 1 hogy ilyen esetekben a kormányok (különösen kőteletek ügyelni arra, b*gy ai emberiesség törvényein sérelem n5 essék. iEgyíben nyomatékosan felfhivjiuk 1 kormé.- lyok fiigyeimét'arra, hogy semm1 sem kelt világon olyan ellen-érzést egy' országgal illemben, mintha tudómba jut, hogy ott sanyargatják a politikai vagy vallási foglyokat s hogy az ilyen sanyargatások napjainkban előbb-utóbb világszerte közismertekké válnak. . n " —~———1 ■' ■ ;*— Angol és Hollland érdekeltségek wagyaror- szád villamos hálózatok kiépítésére tettek Ajánlatot. B.udopesti szerkesztőségünk -telefonálja: Az Est ért-feiflé-se süerint a kereskedelmi niiusriéri-uni egy angp-l: és. egy holland érdekeltségtől nagyszabású ajánlatot kapott néhány villamoshálózat kiépítésére A. lap szerint Kenés kereskedelmi miniszter ez ilinyban már tárgyal és a döntés a legrövidebb időn, belül várható.