Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-01 / 1. (2814.) szám
INDULÁSHOZ Irtai SZENT-IVÁSV JÓZSEF Beje, december 31. Megértünk már kisebbségi életünkben néhány fordulót, elindnltunk már néhányszor az újévnek. Útra valóul megtömte sorsunk tarisznyáját a tapasztalat, a reménység, a múlt. Óvatossággal és rózsaszín Látással egyszerre, de mindig bizakodással, mindig uj és erős hittel köszöntöttük az uj év reggelét. Most is igy kellene. A leihorgasztott fejek világában mintha semmi biztató sem volna. Baj és ismét baj: egymásra tekint két ember, a gondok mély nyomokat hagynak a tekintetükön és régen kihalt belőlük a tiszta derűs mosoly. Előre tolakodott a puszta gazdasági fennmaradásért való küzdelem, és az egyén harca a mindennapi életben kitermelte az elkeseredett emberek tömegét. Véreg öklök emelkednek a levegőbe, szélsőséges eszmék ragadják magukkal a tömegeket, mert a végére jár a türelem, végére jár az elbir- hatása a nyomornak. Világkép: A kinpadra feszített ember. — Csak az a különbség, hogy egyik helyen végét Ja/r/i baj, a másikon - Bele kell nézni, szembe állani és úgy fogadni a veszedelmekéit. Most létszik meg mindenki előtt a gazdagégi élet komplikált gépezete, mezítelenül, ahogy egymásba kacsolódnak a munka, a termelés, a pénz, az arany, a külkereskedelem, a vám, a tarifa-politika, az államháztartás stb. stb. Ha meglazul az egyik, magával viszi a többit. A láncot nem lehet használni, ha az eltört szemet valami módon nem pótoljuk. A baj ott kezdődött, hogy a mezőigazdaság értékei elveszítették értéküket. A termelés költségei pedig nem kisebbed tek, uj és uj tőkék igénybevétele a kamat rabszolgáivá tette a gazdákat, a közterhek is nőttek, mert valahonnan fedezni kellett az állam szükségleteit. A mezőgazdaság vérszegénységét minden gazdasági ág megérezte. Üzembeszüntetések, bukások következtek. A munkások kis házai nyomortanyákká változtak és feltámadt a munikanéllküliség. Az emberi élet csődje, így indult el a lejtőn és megáldani nem lehetett így jutottunk el 1932 kapujáig. Európa hatalmasai, legelői Franciaország, — ma a legnagyobb szárazföldi hatalma a világnak, — keresztülnéztek a bajon, nem törődtek vele, mert mekák más államok pillanatnyi rombolásából haszon származott. Voltak eszmék és ideák, amelyek a felelős államférfiak agyát is hevítették. Külön poditi- fetei célok érdekében kellett megcsinálni az/ európai állami és gazdasági dezorganizációtj Versaiiiea, St. Germain és Trianon történew mi palotáiban. Talán senki sem tudta, talán nem vwLt szabad megmondani, hogy mikor Wilson, i tudós professzor, az Amerikai Egyé sült Állaunk elnöke hajóra szállt és Eoirópj boldogitására indult, készen volt Párásban jt terv, úgy alkata, meg az uij Európát, boay Franciaországon kmi sem katonai, sem g®- dasági hatalom ne i^jlődhessen ki. Ez silimit is és csak annyiban volt tévedés a kíl- kulusokban, hogy a népék tologatása és öjz- szeházasitása még csak megtörténhetett a lá- radt éa kimerült emberrel, a pénz, a ®.z- daság, a szociális kérdésekre nem lehet Paragrafust huzni. így történhetett, hogy jila- kuttak államok, pl. Csehszlovákia, amelyien az uralkodó politika éle a környező-állagok , ellen állott, amellett azonban ipari teritelé- séuek 80 százalékát a külföldön kellett jílíhe- iyeznie. Pedig mi a győztes államok kedvezményeit kaptuk. Ne is beszéljünk egyébről, agyoncsépelt kérdés a német birodalom, Magyarország, Ausztria stb. képe. Nagy erőfeszitésesl foglalkoznak az egyes államok kormányai az államháztartás egyensúlyának védelmén. Leépítés, a költségvetés leszállítása a feladat. Egyelőre anélkül, hogy a magángazdaságra való hatásával foglalkoznának. Már pedig az állami üzemek beszüntetése vagy korlátozása, a személyi költségek csökkentése csak újabb és újabb tömegeket foszt meg közvetlenül vagy közvetve keresetétől és munkakhetőséigétől és mert a munkanélküliség a krízis legszomorubb és leg- antiszociálisabb következménye, amellett legveszélyesebb tünete. — az állampénzügyek ilyen rendezése csak fokozza a magángazdaság válságát. Már pedig a magángazdaság betegsége ma fokozottan üt vissza az államháztartásra, amelynek bevételei főként az adók, az állami vállalatok, a posta, a vasút stb. jövedelmeiből adódnak. Nem kell róla beszélni, hogy az adóvégrehajtások eredményei mily csekélyek, fölösleges a posta és vasait forgalomcsökkenésére rámutatni. Mindenki ismeri ezeket. Más intézkedések is történnek. Brüuimg szükségnendeletei, melyek a közgazdasági tudomány elméletének ismerete nélkül értelmetlenségnek tűnnek föl, pedig magukban hordják a gyógyulást. Csak az a hibájuk;, hogy az árszabályozás, ha drákói szigorral keresztül is vihető, csak belföldi viszonylatLansanneban és Genfben két párhuzamos konferencia dönt a világ sorsáról Lausanneban január 18-án, Genfben február 2-án kezdenek tárgyalni — Jóvátétel és lefegyverzés — Németország elfogadta a javaslatot I on, deoemofoer 81. A He^tor-Ugynök- atalos jelentése szerint &a angol y diplomáciai képviselői az Egye- lamok, Franciaország, Olaszország, rszág, Belgium, Japán, Csehszlová- rögország, Románia, Jugoszlávia, ország és Portugália kormányainak «s ajánlatot tettek arra vonatkozóan, bázeli szakértői döntés után esedé- ált jóvátételi konferenciát január Ívják össze Lausanneban. Hivatalos örök felfogása szerint a lausannei ncia hatásköre rendkívül szűk lesz, merika nem fogadhatja el a meghi- dott a jóvátételi kérdés megoldásácsa a washingtoni kormány kezéig A jóvátételi konferencia tehát setre sem eredményezhet oly álta- egoldást, mint két év előtt a párisi ncia, amely a Young-szerződés lséhez vezetett. Washingtoni hiva- lentések szerint az amerikai kor- z angolok bejelentését egyáltalán írató meghívásnak és nem küldi ki L&ait a lausannei konferenciára, ít újból csak megfigyelők fogják lm Lausanneban. i. elfogadó , december 31. Sir Horace Rum- Brlini angol nagykövet tegnap meg- külügyi hivatalban, ahoil Gauss dr. nLini^^riuini igazgatóval a lausannei konferenciára vonatkozó meghívásról tárgyalt. Gauss értesítette a nagykövetet, hogy a német kormány elfogadja az angol javaslatot és beleegyezik a konferencia lausannei megtartásába. A Wilbelmstrasse hivatalos nyilatkozata után a londoni kormány érintkezésbe lép a svájci szövetségi kormánnyal és a berni kormány az angol kormánnyal karöltve a közeli napokban kibocsátja a formális meghívót a konferenciára. A terminus megfelel, s a konferenciát igy január 18-án kezdik meg. Német részről az egyetlen feltétel, hogy a konferencia megnyitásáig befejeződjenek a moratórium-bizottság berlini tárgyalásai. Meghívót a konferenciára csak azok az államok kapnak, amelyek közvetlenül érdekelve vannak a Young-szerződésben, igy tehát az Egyesült Államok kormánya semmiesetre sem szerepelhet a meghívottak között. Angol kommentárok London, december 31. Az angol sajtó biztosra veszi, hogy a jóvátételi konferenciát január 18-án megnyitják Lausannóban. Otnaf nem kerülhetett szóba, mert JcChány nappal a jóvátételi konferencia megnyitása után megkezdődik a nagy lefegyverzési konferencia a népszövetség városában. A lapok hosszú kommentárokat fűznek a két küszöbönálló konferenciához s hangoztatják, hogy a jövő hónapban megkezdődő tanácskozások nemcsak Európa, hanem az egész világ sorsát hivatottak eldönteni. Ha a tárgyalásokat siker követi, akkor remény van az európai rend stabilizálására, ha a tanácskozások halul ütnek ki, akkor a jövő bizonytalanná válik. A lausannei tárgyalások kizárólag a jóvátételi probléma megoldására vonatkoznak és más adóssági kérdésekkel nem foglalkoznak. A legtöbb, ami Lausanneban elérhető, az, hogy a hitelező hatalmak két-három éves moratóriumot adnak a védett annuitásoknak, míg a védtelen annuitások kérdésében a Young-szer- zödés elvét legalább formailag feltétlenül fenn kell tartani, azaz Németország nem menthető fel a jóvátételek védtelen részének folyósítása alól. A legújabb időben nyilvánvalóvá vált, hogy az angol kormány legalább részben elfogadta a francia álláspontot és a jóvátételeket fontosabbnak tartja a magánadósságoknál. Lengyelország és a leszerelés Varsó, december 31. A lengyel politikai körök az utóbbi hetekben rendkívül sokat foglalkoznak aggal a kérdéssel, hogy mi legyen Lengyelország hivatalos állásfoglalása a genfi lefegyverzési konferencián. A jobboldali lengyel lapok a lengyel—francia szolidaritást hangoztatják a lefegyverzés kérdésében is és az a véleményük, hogy Lengyelországnak minden tekintetben támogatni kell a francia kormányt, ha az utóbbi szembehelyezkedik a fegyverkezések csökkentésére irányuló törekvésekkel. Abba az esetben, ha az 1932 májusi francia választások baloldali többséget hoznak és az uj baloldali francia kormány hajlandó lesz engedményeket tenni a lefegyverzésben, akkor Lengyelországnak kell az ellenállást vezetnie. Kormánykörök elasztiku- sabban Ítélik meg Lengyelország szerepét, ámbár hangsúlyozzák, hogy a lengyel kormány felfogásától nagyon sok függ. A lefegyverzés kulcsa nem Franciaország, hanem Lengyelország kezében van. A lengyel kormány békés beállítottságú, de a lefegyverzésbe csak akkor egyezhet be, ha az ehhez fűzött feltételeit teljesitik. Lengyel- ország helyzete Szovjetoroszország és Németország között rendkívül súlyos és ezt a tényt tekintetbe kell venni a genfi összejövetelnek. A japánok folytatják mandzsuriai előnyomulásukat 0 „független" Mandzsúria - Kupancsu elesett Tokio, december 31. A kínai csapatok tovább folytatják Mandzsúria kiürítésését. Az ország területén ma már alig van kínai katona és Japán lassan birtokába veszi egész Mandzsúriát. A Rengő nevű japán távirati ügynökség szerint a jövő év elején Mandzsúriát szabad állammá nyilvánítják és az uj álltam Japán protekciója alatt fog állam. — Mandzsúria uj színeket választ s vörös-kék- sárga zászlója a mandzsuriai, a mongol és a koreai népek egységének szimbóluma lesz. A japánok időközben folytatják az előnyomulást Csingcsau felé. Ahol elllentállásra találnak, ott kegyetlenül szétverik a kínai csapatokat Oangszuleiang általános visszavonulást rendelt el g csapatai pánikszerűen menekülnek dél felé. A japánok ma elfoglalták KupancSut. Mandzsúria egyik legfontosabb vasúti csomópontját. Ma: RáDIÉMELlÉKLET j ^\ Mai uámunk 16 oldal "l|||k JfT 1 évf. 1. (2814) szám • Pdlltak ■ 1932 január 1 A szlovenszkői és mszinszkói ellenzéki pártok „ P°MkaÍ napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC. DZüRANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA sQROŐRYCIMi HÍRLAP, PR A HA
