Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-12 / 283. (2800.) szám

8 ^mgm-Magíwr-hirmr 1081 deewnbw IS, gHwnfoai A szovjet rombolásai mialt a müveit világ közvéleményére apellálnak az emigráns oroszok Egyre folyik Szovjeforoszországban a műemlékek pusztítása ! Piri#, december 11 A eéri trón megdőlte után as oroez seeüemd életnek úgyszólván minden kiválósága arra kény­szerült, hogy hazáját elhagyja és a ezárnktvetésbe vonuljon. Ezek a menekültek moet szerteszét szó­ródva élnek a világ minden táján és távolról figye­lik aggódó szomorúsággal egykori hazájuk folya­matos és állandó pusztulását. Egész nemzetközi egyesületük van ezeknek aa orosz intellektuelek- aek, akik. miután mást tenni nem áll módjukban, szellemi fegyverekkel akarnak küzdeni a szovjet- rendszer ellem tudott a monumentális épül t magába fogadni. — Berendezésében i* a legnagyobb pompa, gazdagság és fényűzés mutatkozott. A hatalmas együttes pe­dig tul^donképpen mintegy a XIX. századbeli Oroszországot képviselte a cári nagyságot és a cári dicsőséget. Lerombolása a világtörténelem egyik legnagyobb kulturszégyene volt A nagygyűlés határozató javaslatában ezekre a szörnyű állapotokra hivta fel a kulturvilág figyel­mét és abbeli reményének adott kifejezést, hogy ez a nemzetközi bizottság, melynek hivatása a tör­ténelmi műemlékek védelme és mely a világ min­Tataié Hatllám (Tátra-Matlárbáza) klimatikus gyógyhely, 920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Pros­pektust kívánatra küld az Igazgatóság den államából toborozza tagjait, tiltakozni fog ha­sonló vandalizmus ellen és megkísérli annak a pusztításnak gátat vetni, mely végső eredményé­ben ez egész orc»z múltat, minden emlékével és hagyatékával el akarja törölni a föld színéről. Most zajlott le Párásban az oroez vallási, mű­vészeti ás tudományos társulatok és szervezetek központi bizottságának nagygyűlése, ahol igen sok kiküldött gyűlt egybe mindazokból az országokból, melyek a hontalan menekülők számára második hazává váltak. A nagygyűlés egyik legérdekesebb és felem ütésre méltó pontja volt, amikor az elő­adók behatóan ismertették azt az elképzelhetetlen méretű kulturrombolást, melyet 8 szovjeturalom ok nélkül és észszerű tlenül, de barbár kim életlenség­gel folytét a dicső orosz múlt minden emléke és minden itt maradt megnyilatkozása ellen. A müveit világ közvéleményéhez fordul a köz­ponti bizottság, amikor részletesen felsorolja mindazokat az emlékműveket, épületeket, melyek 9 vandalizmusnak áldozatul estek és melyeknek megsemmisítése nemcsak Oroszország, de az egész Európa, az egész világ számára is megmérhetetlen veszteséget jelent. Hogy csak röviden említsük fel az egyes adatokat, csupán magában Moszkva vá­rosában, elme!lózve a vidéken előforduló pusztí­tásokat, ott szerepel a teljesen feldúlt épületek között az 1669-ik esztendőből származó ív&rezkaija- tkápolna. azután Gsudoíf és a Mennybemenetelről elnevezeti kolostorok Kremimben, a kazán! ka­tedráiig melynek alapjait ugyancsak a XVII. szá­jadban vetették meg, a pokroffkai katedrális, a Szimonof-kolostor, mely egvike a legrégibb mű­emlékeknek, 1370 kezdték építését, mig most & bolsevik! uralom dímmittal aknázta alá s úgy röpítette a levegőbe. Mindezeket azért érdekes most felemlíteni, mert csak nemrégiben döntötték le aranyozott kupoláit ás kezdték meg teljes lerombolását az úgynevezett Saint-Sauveaur kaiedrálismaik és a történelmi ér* > téka kis, a Szent Szűzről elnevezett templomocská- aak. Természetesen első helyen áll a veszteség­űé tán a moszkvai katedrális, mely az l&12-tői 14-ig tartó nagy háborúknak volt diadalmas emlékműve. Építése negyvenhat évig tartott és kétszázmillió árainkba került, mely összeget a nép adta össze önkéntes adakozásból Több mint tízezer embert Tiir~i iwiiwiiiiiiiriniiinnwmiiiiiiniíiiniiiniiii • m i inrrn A világhírű hegedűművész ethegedülte a gazdasági krízis Jan Kabelik belebukott mintagazdaság-létesito és vasútépítő terveibe — Különös incidens zavarta meg a világhírű hegedű­művész ostraui koncertjét Bées, december 11. Jan Rubelükről, e világhírű hegedűművészről mostanáig csak kevesen tudták, hogy nemcsak a művészetnek él, hanem a köznapi életben is teret akar hasítani teremtő fantáziájá­nak. A művész a mulhtban megvásárolta Szécheny gróftól annak burgen­landi birtokát a hozzátartozó kastéllyal és kőbá­nyával együtt. Rubelük merész terveket szőtt feleségével Min fagazdaságot akartak alapítani, azonkívül a kőbányát is gazdaságosabban kiaknázni és e cél­ból kisebb vasútvonal építtetését határozták el A vonatot Petersdorf és Rumpelsdorf között akar­ták telepíttetni. Nagy elánnal és lelkesedéssel fog­tak terveik realizálásához, csak éppen arról feledkezett meg & művész, hogy a világgazdaság krízisben van és a mostani gaz­dasági viszonyok módfelett kockázatossá teszik az efajta vállalkozásokat. Igaz, hogy KubeUk hangversenyeinek jövedelmé­ből tetemes vagyont szerzett és ma is egyike a legjobban fizetett koncertezőknek, de az is tény, hogy.az ilyen arányú vállalkozás minden pénzt el­nyel, még a Euböl'ik nagy jövedelmeit is. Keserve­sen tapasztalhatta ezt maga a művész is, akinek minden jövedelme ráment a vasútépítésre. Két mérnököt szerződtetett ás hónapokon át szá­mos munkás* foglalkoztatott, a vonal még sem ké­szült el, hamarabb „elkészült" maga a vállalkozó. Amikor a pénzforrások eldugultak, Rubelük először a vasútépítést, azután a kőtörő dolgoztatását hagyta abba és rövidesen a* egész vállalkozás csődbe ment Rubelük felesége ellen polgári és váltóperek indultak meg, amelyekben a felperesek nagy összegeket követeltek a mű­vésztől és házas társától. Mivel Kubeük állandóan turnézott, a bírósági idé­zéseket csupán feleségének kézbesíthették ki, a pontatlan miivész elhanyagolta a terminusokat, ennek vége az lett, hogy elmakacsolták. ilyen előzmények után nyer magyarázatot az a szo­katlan incidens, amely Rubelüknek legutóbbi m.- ostraui hangversenyén történt. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség és áhítattal hallgatta a mes­ter érzésteljes adaggioját, amikor egyszerre csak félbeszakadt a játék, agy törvény- széki szolga hatolt a terembe, egyenesen a dobogó felé tartott és addig nem a’art eltávozni, mig a művész azon nyomban alá nem írja a kézbesítő vevényt és át nem veszi a bécsi kereskedelmi bí­róságtól küldött levelet Kube<l ik kény télén-kelletlen engedelmeskedett a fel- szó lkáénak, aláírásával Igazolta az idézés kézhezvételét és csak azután folytathatta tovább a hangversenyt Aa életből a Rubelik életéből merített történet poenje az, hogy a virtuóz ezt a terminust sem tar­totta be, aminek reá nézve szomorú következménye lett, hogy a váltóperben is elmakacsolták. (*) Nagysikerű Móricz Zsigmoná-matiné volt Bu­dapesten. Budapestről jelentik: Lelkes ünnepi'* színhelye volt kedden délelőtt Az Est-lépők kiadó-1 hivatala. A zsúfolásig megteli terem Móricz Zeig- arondot, a nagy magyar irót ünnepelte, akinek tisz­teletére „Forr a bor" című uj könyve megjelenése alkalmából Az Est Mőricz-matinét rendezett. Lelkes éljenzés közben lépett a közönség elé Móricz Zsig- snond s mélyenjáró elő fásában azt fejtegette, hogy melyek a legkirívóbb különbségek a mai ifjú­ság és az ő korának ifjúsága között. Megállapította, hogy a mai ifjúság sokkal komolyabb és felelősebb szerepet kénytelen vállalni a világban, mint a régi, amely még könnyelműen és felelőtlenül élt. Hatal­mas taps fogadta az előadást, amely után Simonyi Mária szavalta el Mórtcznak „A gyermek hazatér" című versét nagy hatással, majd Vaszary Piroska Nyilas Misi maszkjában eljátszotta a „Légy jó mind­halálig" utolsó jelenetét, amelyet szűnni nem akaró tapssal fogadott a közönség. (*) A beregszászi zenekedvelők hangverse­nye. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A Beregszászi Zenekedvelők Egyesülete kedden este fényes keretek között és óriási érdek­lődés mellett rendezte meg hangversenyét a „Beregmegyoi Kaszinó" nagytermében, Be­regszászáén. — A hangversenyt. nem­csak kiváló és magas színvonalú programja emelte ki a szokásos keretekből, de az is, hogy védnöksége a Podk. Ruszi Közművelő­dési Szövetség központi vezetősége volt, melynek képviseletében Wellmairn Mihály ügyvezető, valamint Horny Oszkár tanár és Rácz Pál szerkesztő, mint vezetőségi tagok je­lentek meg, akik ezen az ünnepségen nyúj­tották át az Egyesület énekkarának szánt bronz diszplakettet, melyet az énekkar a ta­vasszal Ungváron rendezett országos magyar népdalversenyen való kiváló szereplésével érdemelt ki. A hangverseny előtti ünnepsé­get Ékkel Lajos főesperes, beregszászi róni. kát. plébános, mint az Egyesület elnöke nyi­totta meg. Bevezető beszéde nagy hatású volt. Wellmann Mihály szövetségi ügyvezető szives szavakkal köszönte meg az üdvözlést, majd a diszplakettet átnyújtva, a magyar dalról és annak művelőiről szép, elismerő és buzditó szavakat mondott. A beszédre Ekbd elnök fe­lelt s megemlékezett a beregszászi járási köz- művelődési tanácsról is, amely tekintélyes segélyben részesítette az Egyesületet, A szó­nokot a közönség melegen ünnepelte. A hang­verseny első száma egyébként az Ékkel La­jos szerzett© „Jelige" volt, majd Lányi Ernő­től népdalokat adott elő a lelkes férfikar, melynek agilis vezetője Gálán tha Géza, kar­nagy ezzel is szép sikert ért el Az énekkar Flotow: „Gondüző" c. darab előadása után Solt Á. dr. és Henika tanár lépett a dobogóra. Solt kiváló zenei tudással és magas techniká­val előadott hegedűszólóját Henika tanár halk finomságú zongorakisérettel lattá el. Gold- rnark: Áir és Kreisler. Beethoven: Rondino darabja nagyszerű hatást keltett. A hangver­seny fénypontja azonban mégis Tóth Giziké magyar dalszáma volt, nővérének Tóth Iliké­nek kedves zongora kísérete mellett. A kifor­rott hanganyaggal rendelkező leány egy ne­gyedórára magával hozta a falusi lelkészla­kok családias hangulatát. Csengő hangja a felsőbb régiókban éppen olyan szépen érvé­nyesült, mint az alsóbbakban. Magyar nótái és müdalai mély benyomást keltettek a kö­zönségben. Igen tetszett egy vonós quiníett, zongorakisérettel, mely a Moskowsky: „Spa­nyol tánc‘‘-át adta elő, majd utána A. Seybold: „Sdhuihplatter“-jét, nívósán és kiváló gyakor­lattal. Nem kisebb sikere volt a vegyes kar­nak, mely „Kacagó szerenád" címmel elő­adott két énekszámával tomboló elismerést váltott ki. a közönségből, úgyhogy meg kellett ismételnie. Ezután az Ernani opera Bordala következett, a férfikar előadásában, mig zon­gorán Polgár Tiborné kisérte. A darab szép­sége és az előadás precizitása nagy sikert biz­tosított, de a közönség eme utolsó szám után se akart mozdulni helyéről és ismét Tóth Gi­zikét kívánta látni és hallani pódiumon. A kedvelt énekesnő aztán megjelent és ismételt szereplésével sokáig feledhetetlenné tette a beregszászi hangversenyestet. (*) Irodalmi est Ipolyságon. A Hont! Ka­szinó zenetermében kedden az Ipolysági róm. kát legényegylet nagyszámú közönség jelenlé­tében műsoros estet rendezet a szegény gyer­mekek karácsonyfája javára. Az estet Fischer János le lek könyvvezető ügy buzgalma hozta létre, akinek ez egyúttal bemutatkozó szerzői estje is volt. Fischer János Ipolyságon régeb­ben fejt ki Írói tevékenységet, akinek írásai eléggé ismertek az Ipoly völgyében. Nemes gondolkozásu ember, aki toliét mindig esák a jó és szép szolgálatába állítja. A. keddi estje ís humánus célt szolgált: letörölni egy-égy könnyet a Szent Estén azok szeméből, akik Önhibájukon kívül sínylik a hideg léi keser­ves nyomorát. Minden korona, amely ezen az estén befolyt egy-egy boldog órát fog vará­zsolni a szegények karácsonyfája alá gyüle­kező, & a nyomortól és nélkülözéstől fásult gyermekszívekben. Az ipolysági közönség tel­jes mértékben méltányolta az iró nemes in­tencióit, úgyhogy zsúfolt sorok töltötték meg a termet. Az Összes müsorszámok Fischer Já­nos (Condor) saját szerzeményeiből kerültek ki. Novellák, nóták és két vígjáték biztosí­tották a műsor változatosságát. Az egyes szá­mok szereplői egytől-egyig előnyösen ismer­tek az ipolysági közönség előtt. Az est kiváló hangulatban és nagyszerű sikerrel ért véget. (—us.) (*) A Mézes kalács-ot adják elő vasárnap a pozsonyi keresztényszociaJisCák. A poszonyi keresztényszocialista műkedvelők december 13-án, vasárnap este 8 órakor előadják az YMCÁ-han a Mézeskalács cimü operettet. A darab iránt nagy az érdeklődés. Jegyek 5-től 10 koronás árban elővételben kaphatók a Holderer-cégnél (Lőrinckapu u.) és este 8— 10-ig az országos keresztényszocialista párt központjában (Ventúr u. 9.) Az előadás pon­tosan 8 órakor kezdőd ik. (•) Alcko E. Lilius: Kalózvilág a kínai vizeken. Bizonyára mindenki hallott már a makaó nevű ha­zárdjátékról, de talán kevesen tudják, hogy ez a játék Makaó kínai városka után kapta nevét. Ez a tengerparti kikötő, amely a portugálok kezében van, szinte kizárólag játékbarlangokból áll, ahová gyalog, kocsin, vasúton és hajóm ezerszámra zarán­dokolnak a kínaiak, hogy megpróbálják a já!ék­szerencsét és otthagyják a pénzüket. Lilius, a finn származású amerikai újságíró itt Makaóban néz kö­rül először, hogy azután innen kiindulva megismer­kedjék a kiuoi kalózvilággal, amely a civilizáció , dicsőségére" a 20. században legteljesebb mér­tékben virágzik. Halliburton könyvében is, amely „Üres zsebbel a világ körül" címen ugyancsak a Világ körül sorozatban jelent meg, olvashattunk egy ilyen, szinte valószínűtlennek látszó kalóztáma­dásról. Lilius könyvében meg smerjük ennek a fur­csa világnak egész rettenetes szervezetét és szer­vezettségét; a szerző vakmerő kiránxlu’ásain úgy­szólván minden pillanatban életveszélyben forog, mert ezek a kalózt1- féltve rejtegetik titkaikat. Nem is csoda. „Munkájuk" nyomán mindenükből kifosztott emberek tömege, véres tömegmészár Iá- sok, hajmeresztő kínzások nyü/f" ,nek olyan elké­pesztő és hátborzongató szörnyűséggel, hogy a nyu­gati olvasó alig tudja elképzelni a szerző leírásai­nak realitását. Nem is lehetne elhinni, lia nem bi­zonyítaná állításait a pompás és beszédes fénykép- felvételek egész tömegével, amelyek szinte in flag- ranti leplezik I« a kínai kalózvilágot. Kapható lapunk kiödóhivatailában, Ara Kft 2160.— , (*) Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlo- ▼ensskón (a Kazinczy Szövetkezet illusztrál* kiadása). Brogyányi Kálmán művészettörté­neti tanulmánya, amely moet hagyta el a nyomdát, érdeklődéssel várt könyv a határo­kon túl ia. Pompás kalauz a mai művészeti anarchiában és első összefoglaló, bemutató szép szlovenszkói művészetünk értékeiről, helyzetéről, alapozd motívumairól. A könyvet gyönyörű mellékletekben száznál több fest- méuyreprodukció díszíti, az itteni magyar ét szlovák festőművészek legszebb és legjellem­zőbb képeinek reprodukciói, A könyvet ezek az illusztrációk az egyik legszebb szloveu- szkói sajtótermék rangjára emelik s a kiadó Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet ki­váló teljesítményévé teszik. Megrendelhető a Kazinczy Szövetkezet (KoSioe— Kassa, Éder u. 9.) és minden könyvkereskedés, valamint a P. M. H. kiadóhivatala utján. (*) Schfile A. Gusztáv kiállítása Nyltrán. Nyltrai tudósítónk jelenti: A járási ház tükörtermébon va­sárnap nyílt meg Sohüle A. akadémiai festőművész nagy érdeklődéssel várt gyűjteménye* kiállítása. Noha Nyútrán főleg az utóbbi időben egymást ér­ték a képkiállitások és olyan nagynevű mesterek, mint Rudnay Gyula, Iványi-GrUnwald Béla és má­sok mutatták be alkotásaikat, Schüle kiállítása iránt rendkívüli nagy érdeklődés nyilvánult meg. Schllle, aki edőkelő helyet foglal el az elismert szlo- vemszkói festőművészek sorában, Nyitrán már rég nem rendezett kiállítást és annak idején Prá­gában rendezett kiállítása óta nőm hallatott mari­ról A közönség prágai sikeréről az ujságközlemé- nyék nyomán szerzett értesülést és Így, amikor megnyílt mostani kiállítása, kíváncsian kereste fel a járása ház tükörtermét, melyben mintegy öt ven olaj, pasztell, akvarell és grafikai munkát állított ki Schüle. A kiállított müvek megkap' „ífcatják érvényre Schüle művészi formanvok egysze­rű kialakulását és számos erős a': agán vi­seli a muzeális érték jegyét. Kép: ’ g portréin különleges belső ragyogás kap ni:;-. Schüle egyé­ni technikájával és szinköitészetével mesterien old­ja meg problémáit. Könnyed ecsetkezelésével a fény és árnyék elosztása bársonyosan olvad össze letompitott tónusaiban. Különösen kiváló alkotásai az „őszi hangulat", a „Kétségbeesés", a „Zobori munkások", a „Gitározó nő", a a „Rózsa" cimü képek. A kiállítás egyik remekműve a Szent Antal oltárkép, mely merész elgondolásával valóban nagyvonalú kompozíció. Az angyalsereget besugár­zó mennyed fény harmonikusan olvad bele & szín­skálába és megrázó erejű misztikumot kölcsönöz ai alkotásnak. „Jöjjetek hozzám" cimü oltárképének mindegyik alakja külön tanulmány és a kompozí­ció kifejező ereje megkapóaa hat. A kiállítás de­cember 15-éig marad nyitva és tekintettel arra, hogy & kiállított képek árai mérsékeltek, a kiállí­tás iránt megnyilvánult nagy érdeklődés alapján biztosra vehető, hogy & kiállítás nemcsak erkölcsi sikerrel záruL (D. J-) A BUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁROTT: Szombat: Pillangó. Sarkadi Aladár vendégfelléptév. Vasárnap délután: Sybil. este: Pillangó. Sarka-dival. Hétfő: Csárdást irály nő. (Amer. rendsz. előadás.) Kedd: Bánk bán. özv. Gáthy Kálmánná 6zinmüvés*- nő vendég fel léptével. Szerda: A család esze. Vigjáték-ujdonság. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Szombat: Pesti család. Vasárnap d. u.: Huszárfogás, este: Pesti család. Hétfő: Pók. Kedd: Kis szökevény. Szerda: Aranyóra. JSport^ )( Kikapott a Viktória Zsliskov. Tegnap Liliében a helybeli Olympique 8:2 (1:1) arányban megverte a prágai Viktória Zsizskovot. A prágai csatársor teljesen csődöt mondott. )( A. olasz államvasutak 70 százalékos jegyked­vezményt adnak minden egyes utasnak, aki a ma­gyar—olasz válogatott, mérkőzésre akar Túr inba utazni. )( Boy Charlton redivivus. Sydneyből jelentik: Boy Charlton, aki 16 éves korában, 1934-ben a pá rieti olimpiászon 1500 métere* úszásban győzött s az amszterdami olimpiászon is két helyezést ért el, újból nagyszerű formában van. Most az ausztráliai bajnokságra kéezüJ 400 és 1500 méteren e jövőre a los-angelesi uszóolimpiászm akar részt vcnaU )( A prágai föskolá>ok csapata nyerte az asztali teuuisi „Tcma-C'up**-jáU Moet fejeződlek be a Tema-Cup döntő küzdelmei, melyek a prágai fő­iskolások győzelmét hozták. ■— A Tema-Cup. mely az idén került először lebonyolításra hármas csa­patok számára, a világb ijnoksági rendszer szerint, a legszebb trófeák egyikes melyek valaha is az asz- tali-tennisz sportban kiírásra kerüllek. — A fő­iskolások minden mérkőzését könnyen (5:0-ra) nyerték a Fried dr.. Kolár, Bergman, Kelen csapat tál. Nagy meglepetés a Sparta veresége egy isme rétién másodosztályú csapattól. Az elődöntők és a döntők eredanónyei: Főiskolások—Csechie 5:0 (Ke­len, Kofái’. Bergmanu (Jtiilúoa, Dietriók Smisék). —• Praka II.—Hradec 5:0. — Döolö: Főiskolások - Praka II. 5:0 (Kelen, Kolár, Éried dr. (Grobauer. Hoffmann, Schön). Kelen—Grobauer 8:2, Kolár— Hoffmortn 3:0, Prled dr—Schön 3:1, Kelen—Hoff- moon 3:0, Kolár—Schön.

Next

/
Thumbnails
Contents