Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-12 / 283. (2800.) szám
4 195! december 1*, «»<wn!h«á. Karthauzi szerzetes lett-e Mata-Hari utolsó barátja? A rejtélyes Pierre de Mortisac — „Imádkozz egy bűnös asszony leikéért** — Kísérlet Mata-Hari megmentésére — Egy titok megoldását várják a spanyol forradalmi mozgalmaktól London és Pária szalonjai egyképpen ismerték a furcwfc különcét, aki mindig gondosan ügyelt arra, hogy valami szerelmi kaland, vagy különös szeszély segélyével megmaradjon az előkelő és fél világi közönség érdeklődésének középpontjában, Ei a szereplési viszket eg, ez az ellenállhatatlan vágy: mindenáron szerepelni! mindenáron megmaradni a közönség érdeklődésének gócpontjában! — bizonyára közrejátszott abban, hogy Pierre de Mortisac 1920 táján egy karthauzi kolostorba vonult vissza. Ha ugyan csakugyan Mata Hari utolsó szeretője a mirafloreoi kolostor titokzatos lakója. Bal Palais Tbéatre Alhambra Prága Beléptidíj oboa - Elsőrendű nm'eió Szenzációs btemaclooá* lís világvárosi program Két zenekar Kát zenekar Burgofl, december eleje. Az utazót, akit a régi székesegyház vonz az ősi Burgosba, a jámbor burgosiak különös suttogással fogadják: hallott-e már a bur- gosi karthauziak kolostorának különös, romantikus titkáról? Hetenként egyszer, a burgosi Miraflores karthauzi kolostor hallgatag lakói kilépnek kertjük monumentális kapuján és hangtalanul, libasorban kivonulnak a mezőre, hogy ott szívják néhány óráig, hat kolostori elzártságban eltöltött nap után, Isten szabad levegőjét. Érdekes látvány meglesni a fehércsu- hás, Hibájukkal a földet söprő szerzetesek kivonulását; fejükre húzott csuklyájuk elfedi arcukat, úgyhogy szinte valamennyien egyformáknak tűnnek. Burgosi kísérőnk pedig kíváncsian nézi őket és felveti a kérdést, amely már tíz esztendeje ég ott a burgosiak lelkében: — Vájjon melyikük az? Az előkelő hölgy drámai látogatása Beszélik, hogy egyszer évekkel ezelőtt pompás automobil állott meg a karthauzi kolostor előtt Fejedelmi termetű, délceg hölgy szállott ki belőle, hogy engedélyt kérjen egy bizonyos karthauzi szerzetes meglátogatására. Bár a hölgy magas egyházi méltóságok ajánlói fásával felszerelve érkezett, az engedélyt semmiféle utánjárással sem sikerült megszereznie. Egy hetet töltött Burgoeban ai iome- íretlea hölgy, akinek személyaaonoaságá! nem sikerük megállapítani: három napig várakozott egy zárt autó a kolostor köze.otleu közelében, inig végre elkövetkezett a heti •óta napja, a kolostor ajtaja megnyílt, és egy sor fehérosuhás, sk apu iá rés barát lépett kJ rajta. Az autó ajtaja azoirnyomban felpattant és a hölgy fektulLan sírva rohant az egyik szerzetes felé: — Pierre! Pierre! — kiáltotta. A szerzetes azonban, miután magához tért meglepetéséből, egy pillanatig merően nézett a feléje siető hölgyre, azután gyorsan sarkonfordult és visszatért a kolostorba. A kapu döngve csapódott be mögötte... Francia u'ságirók rohama a kolostor eden Az esetnek természetesen híre ment és egy madridi újság is foglalkozott a dologgal. A külföld érdeklődését is felkeltették az újságcikkek, S. Heymans holland iró is foglalkozott a dologgal és a titokzatos szerzetes alakja a francia sajtót is foglalkoztatta. Azonnal kialakult a feltevés, hogy a titokzatos karthauzi szerzetes senki egyéb, mint Pierre de Mortisac, Mata-Iíari utolsó szeretője, aki az ünnepelt táncosnő kivégzése után kolostorba vonult, hogy ott vezekeljen bűneiért. Nosza megindult az újságírók rohama a mirafloresi kolostor ellen. Camille Pitollet francia író is csakhamar megjelent a hadszíntéren, de minden igyekezete kárbaveszelt. A kolostor priora minden felvilágosítást megtagadott. Senki sem akart semmit sem tudni Pierre de Mortisacról, Mata-Háriról, szerelemről. Ami pedig a kérdéses és az előkelő hölgy által megszólított szerzetes személyét illeti, arra vonatkozólag a kolostor lakói a legkerekebben megtagadták a nyilatkozattételt „Aki e ház küszöbét átlépi, meghalt a világ számára!" Az újságírók utjai azonban kiszámíthatatlanok. Egyesok a türelem eszközeivel véltek célhoz érni; igyekeztek a szerzeteseket megkörnyékezni: természetesen sikertelenül. — Itt riem él semmiféle Pierre de Mortisac! — felelték a szerzetesek a sürgető kérdések re. — Ezt tudjuk, hiszen mindenki, aki kolostorba lép, más nevet vesz fel, hogy ezzel is szimbolizálja szándékát, amely szerint ezentúl uj életet fog kezdeni! — felelték az újságírók.. - De az, aki azelőtt erre a névre hallgatott, aki Mata Hárít meg akarta szöktetni ’ a börtönből, aki & táncosnő kivégzése után... — Aki ezt a szentelt küszöböt átlépi, — ismételték a szerzetesek megingathatatlanul — as meghal a viliig számára. Spanyolországban hamar születnek legendák; a titokzatos karthauzi szerzetes legendája is hamarosan kialakult és gyorsan terjedt szájról szájra. Egy koldus mesélte, hogy az egyik karthauzi nagy alamizsnát adott neki és mikor az adományt megköszönte a szokásos „Isten fizesse meg!“-gél, a szerzetes igy felelt: — Imádkozz egy bünöa asszony leikéért é» egy férfiért, aki nemsokára meg fog halni. A kétkedők természetesen nem adnak hitelt a koldus elbeszélésének és felvetik a kérdést, hogy még a koldus szavahihetősége esetén is bízonyos-e, vájjon a szerzetes Mata- Harit, a franciák által 1917-ben kémkedés miatt kivégzett világhírű táncosnőt értette-e „bűnös asszony" alatt. Mert vájjon csak egy bűnös asszony élt-e ezen a világon? A Savoytól a karthauzi kolostorig KI volt Pierre de Mortieac? Nemzetiségét senki sem ismeri Angolul ée franciául egyforma tökéletességgel beszélt; állítólag a jezsuitáknál nevelkedett, hogy azután, az iskolából kikerülve, a legvadabb kicsapongásnak vesse oda magát áldozatuL Gomez Carillo ismert spanyol iró szerint, aki Mata Harcról irt életrajzában behatóan foglalkozik érdekes alakjával, hatalmas vagyon ura volt, Párisban külön palotával rendelkezett, ahol a logkülönoebb szeszélyeknek éli. Ja{>án rnü vészestély eket rendezett, amlyeken a francia haute volée-t a japán szenvedélyek titkába vezette be. Vendégeinek szaké-t, Japán bűvös italát szolgálta föl, hogy a távolkeleti nektár Utasítsa meg őket. Minden meghívott más-más híres festő által díszített japán kimonót öltött magára és japáni módra, térdeplő helyzetben költötte el vacsoráját szaouma-porcellánon föltálalt étkekből. Mortisac meg akarta menteni Mata Harit Mortisao a háború előtt beleszeretett a világhírű táncosnőbe és ha csak tehette, utánautazott mindnüvé. Pitollet elbeszélése szerint Mortisac volt az, aki meg akarta menteni Mata Harit a kivégzés pillanatában. Célját úgy akarta elérni, hogy a katonáknak vaktöltést adatott volna és Mata Hari csak színlelte volna, hogy összeesik a golyók alatt. Ez a romantikus kísérlet azonban meghiúsult, Mata Ilarit, a kémkedéssel vádolt táneosnő- azépNéget a katonák könyörtelenül kivégezték. MoTtisac akkor eltűnt Páriából. A burgosi legenda szerint most a mirafloresi kolostorban él. A köztársaság urai elhatározták a szerzetesek kiűzetését Spanyolországiul: most ettől a lépéstől várja a fölizgatott képzelet a rejtély megoldását: hátha most fény fog derülni a rejtélyes karthauzi életére, aki társaival együtt kénytelen lesz elhagyni Spanyolországot. Az Ifin magyarok helyi munkacsoportjainak miszefiiését mondta ki a magyar nemzeti párt érsekujvári körzeti gyűlése Ho’ota János dr. nemzetgyűlési, Jaross Andor tartományi képviselők és ifi. Koczor Gyula pártigaxsató beszámolói Érsekújvár, december 11. A magyar nemzeti párt éreekujvári körzete most tartotta Érsekuj- várott rendes évi körzeti gyűlését, amelyen Ho- lota dr. nemzetgyűlési, Jaross tartományi képviselőn kivül ifj. Koczor Gyula pártigazgató is megjelent és a körzet helyiszervezetei számos kiküldöttel voltak képviselve. A gyűlést Kurucz rereuc körtet! eüoök nyitotta uieg. Jftroau a gazdasági bdytet l«vor»iá sáuak okairól bontóit éc ismerteti* azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni lehetne a földresujtott társadalmon. Ismertette, hogy miként iparkodnak az agrárpártiak a magukénak föltüntetni mindama követeléseket most, amelyekkel ellenzéki pártjaink már egy évvel ezelőtt álltak elő, de akkor az agrárpárt képviselői azokról hallani sem akartak. Utólagos jóváhagyását kérte a körzeti gyűlésnek azon követeléshez, hogy a tavaszra előirányzott tizmillióé vetőmagsegélyből a kétségbeejtő helyzetbe jutott földmunkásságot négymillió erejéig részesítsék azonnali kenyérmagsegélyben, A körzeti gyűlés szívesen magáévá tette Jaross álláspontját, mert minden gazdálkodó át érzi a földmunkásság siralmas helyzetét. A magyar gazda szolidaritást vállal a magyar földmunkással. Ezek után ifj. Koczor Gyula mondott szépen fölépített beszédet s hangoztatta, hogy meg kell szervezni a pártszervezetek keretén belül a 21 évnél idősebb ifjaknak a m u nkacsop-or tj át és annak meg kell adni megfelelő irányítás mellett a munkalehetőségeket. A lelkes, dolgozni akaró ifjak előtt meg kell nyitni a munkateret a nemzeti éleiben annál is inkább, mert a párt jövő élelfejlődése nagy mértékben függ *1101 vájjon milyen mértékben kapcsolódik bele • magyar ifjúság. Érért Javasolja • IrályI azervetetek keretein belül az ifjú magyarok munkáscsoportjának megalakítását. A javaslathoz Pintér Béla ée Jaross Andor szóltak hozzá, a mun kiscsoportok megalakítását nagyon szükségesnek mondották. A körzet egyhangú lelkesedéssel el is fogadta a javaslatot. Ezek után Holota nemzetgyűlési képviselő mondott rövid beszámolót a belpolitikai és külpolitikai helyzetről. Egyebek közt utalt a pénzügyminiszter kijelentésére, mely szerint, ha a takarékoskodást már pár évvel ezelőtt bevezettek volna, akkor ma nem volna szükség adóemelésekre és a terhek súlyosbítására. Pintér Béla felszólalása után Schncider körzeti titkár szervezeti ügyekkel foglalkozott. öt wmásodpercnyi különbség felbontással fenyegeti az Emsíeindélevilágképet A fény tényleg elhal ik a nap gravitációs mezejében, csakho ty rakoncátlanul hajih el —■ Mindenki Einsteintől várja a megnyugtató feleletet Prága, december B. Amióta Einstein felállította a relativitás elméletét, a tudományos világban reudivill heves viták folynak a teória körül. A zseniális elméletnek sok bive, sok ellenzője is van és már egész könyvtária való pro- és koutra irodalom jelent meg erről a kérdésrőL A vita szenvedélyes hévvel folyik még most is, aminek nagy részben az az oka, hogy nem igen adódik olyan lehetőség, hogy a természet jelenségeinek megfigyelése által szerezzenek közvetlen bizonyítékot az elmélet megerősítésére, vagy megdöntésére. Egy ilyen ritka bizonyítási alkalmat nyújtanak a teljes napfogyatkozások, amikor az égboltozatot le lehet fényképezni és a fényképek alapján rendkívül precíz méréssel meg lehetne állapítani, igaza van-e a relAlivitá*i elméletnek abban, hogy a fény- sugár a nap gravitációs mezejében elhajlik, ahogy azt az Einstein elmélet tanítja? Ha ugyanis s fénysugár a nap gravitációs mezejében elhajlik, akkor azok a csillagok, ame lyek napfogyatkozás alkalmával a nap közvetlen közelében láthatókká és leféuyképez- lietőkké válnak, tulajdonképpen nem azon a helyen vannak, amelyen látjuk őket, hanem azon ponttól kissé el vannak tolódva, a féuy- képlemezre azonban valódi helyzetük keiül. Meg lehet tehát állapítani a valódi ée a látszólagos helyzet közti eltérést. Einstein rendkívül komplikált matematikai formulák segítségével meg is állapította, hogy ennek az elhajlásnak 1.7 ivmá- sodpercet kell kitennie. Ha a relativitás elméletében megkívánt elhajlás tényleg mutatkozik, természetes, hogy a teória kétségtelenül bizonyítva van. A bizonyítási anyagot azonban nem «gy- könnyü megszerezni. A fény elhajlásának kimutatására természetszerűleg csakis olyan csillagokat lehet választani, amelyek a nap közelében vannak, ezeket pedig csupán teljes napfogyatkozás alkalmával lehel lefényképezni. Már pedig a fizikusok nagy bosszúságára a teljes napifogyatkozás egyáltalán nem közönséges és gyakori természeti tünemény, igen ritkán fordul elő, a föld egy-egy kis területére vonatkozik csak és rövid ideig tart. Még ha meggondoljuk, hogy az előkészület hosszú és fáradságos munkáit a felhős égboltozat teljesen tönkreteheti, akkor megértjük egy ilyen expedíció nehézségeit és reszkírozott voltát 1919-ben egy angol expedíció utazott Prin- cípe és Sobral szigetére, megfigyelésiéi és mérései megerősítették az Einstein elméletet, megtalálták az effektust, azonban mérési módszereik nem voltak olyan tökéletesek, hogy abszolút exakt bizonyítékoknak lehetett volna elfogadni őket. A legközelebbi teljes nft|tf<>gyatko>z&« 1922-ben Ausztráliára eeett K» alkalommal #«y amerikai expedíció vé- gt*xte a munkálatokat. Ennek aa exjHKlícIónak eredménye az Einstein-féle fétiylehsjlAsi el- fektust bizonyossággá emelte, de az elhajlás exakt éltékét nem átkerült megállapítani. A vita tehát tovább tartott és annál nagyobb várakozás előzte meg az 1929. évi expedíciót, amelyet FreundHch professzor, az Ein*icin-intézet igazgatója vezetett as északi Szumatrában fekvő Ta- kengonba. Az expedíció úgy végezte él munkálatait, hogy a legkisebb tévedési lehelőgégekei is kizárta és igy el kellett döntenie a vitás kérdést. Az expedíció munkája sikerült, de a mérések és pontos számítások munkája hosszú ideig elhúzódott. Freundlich professzor csak most terjeszthette jelentését a porosz tudományos akadémia elé. Ebben a jelentésben nagyon érdekes és paradox eredmények vannak. Az expedíció ugyanis arra az eredményre jutott, hogy egyik tábornak sincs igaza. Éppen ezért a fizikusok világában most igen nagy az izga’om, mert a fizika újabb, meg- fejlhetetlennek látszó rébusz elé jutott. freundlich perofesszor és munkatársai ugyanit úgy találták, hogy a fénynek a relativitás elmélete alapján teoretikuson meg állapit ott. és csupán a relativitás á’lal magyarázható eltérése tényleg megvon. Ezzel tehát a relativitás elméletének el’em 6-égei döntő csapást szenvedtek. De — most következik a nehézség. Nemcsak megvan ez az eltérés, hanem kvantilnthe jóval nagyobb, mint ameny- nyinek lennie kellene. Einsteinnek számításai szerűit ugyani® az elhajlás mértéke 1.75 ivmásodperc. az expedíció exakt mérései és számításai szerint azonban az elhajlás értéke 2—2,2 ivmásodperc között mozog. Einstein hivei tehát szörnyű nehézségbe jutottak. mert az elhajlásnak ez a mértéke megint csak nem egyeztethető össze a teóriával. Most már c*ak egy tehetőség van, még pedig a*, hogy az FAnstein-féle úgynevezett Feld- Theorie. amely a relativitás megkoronázásának készül és amelyen most dolgozik ez a zsenid^s elme, át tudta hidalni a kínos közt az 1,75 és 2,2 ivmásodperc közölt. A dolog egyelőre nem haladt ennyire és az asztronomikusok és fizikusok most s/örnvü izgalomban várják, hová fejlődnek a dolgok.
