Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-11 / 282. (2799.) szám

8 ^^<IM-A\A(AARHIRLaa 1931 december ll, péntek. Összeomlott a Sklés társai ellett emelt legsúlyosabb vád A csalással vádolt Sklarekek valóban csak áldozatai a városházi rablógazdálkodásnak ? deficitjével együtt vegyék át és ezt a léket Berlin, december 10. A Sklarek-bílnper, amelynek egyes mozzanatait lapunk hasáb­jain figyelemmel kísérhették az olvasók, több heti tárgyalás után újabb fordulóponthoz ér­kezett. A bíróság elnöke szenzációiként ható bejelentést tett, közölve, hogy az áUthmtgyésszel egyetértve úgy találta, hogy a vádak egy részit az eddig lefolyt tárgyaláson nem sikerült bizonyitékokkal alátámasztani. Más szóval ez azt jelenti, hogy az eddig tárgyalt vádpontokat az ügyész elejti § most csak a vádirat második részé­nek a bizonyítása marad a tárgyalás napi­rendjén. Az elnöki enunciációból kiviláglik, hogy a bíróság megváltoztatta eredeti fölfogását és a mostanáig elhangzott tanúvallomásokból ar­ra következetet, hogy a megvádolt városi főtisztviselők jóhisze­műen jártak el, amikor a Sklarek-céget tőlük telhetőleg támogatták. A Sklárekeket ugyanis rákényszeritették arra, hogy a vá­rosnak egyik deficites üzletét, a ruhaérté- kesitő szövetkezedet annak 400.000 márkás tömjék be. Kohl, Sakolovsiky, Gaebel, Degner és Schnei- der vádlottak jóbiszemüüen a város érdekei­nek vélt szolgálásával támogatták a Sklarek- céget, hogy kárpótolják a 400.000 márkás de­ficit átvállalásáért. Minthogy a biróság $rre a belátásra jutott és felfogását gyökeresen megváltoztatta, a Sklarek-fivérek és társaik ellen emelt vád első része teljesen összeomlott és most már csak a vád második része maradt fenn s ez több mint kétszázszoros okiratha- misitásról szól. A Sklarek-bünperben beállott fordulat szen­zációként, hatott a német közvéleményben már azért is, mert újabb bizonyítékot szol­gáltatott arra, milyen abszurd módon gazdál­kodtak évekkel ezelőtt a berlini városházán. Nem kevesebbről van szó, minthogy az inkriminált cselekmények nem tettesei, hanem áldozatai a vádlóitok, akiket az álJamngyész csalással vádolt, azok tulajdonképpen érzékenyen károsodtak. A j tárgyalás nagy érdeklődés mellett folyik j tovább. Komárom elhagyatott erődéiben százszámra élnek vakondohmódra a szegény emberek ,fFecskefészkeku és „vakond-tanyák" a hajdani várfalban Komárom, december 9. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annakidején, hogy a hadügyminisztérium egy kiküldöttje egy csereügyből kifolyólag, mely a város és a katonai kinostár közti telekcserére vonatkoxott, megjelent Komáromban és meglepetéssel tapasztalta, hogy az erődök vonala mentén aa évek folyamán tucatszámira épültek apró házak, melyeket fecs- kefészekszerüleg ragasztottak oda tulajdonosaik a régi bástyafalhoz s az anyagot az építkezésihez onnan vették, ahon­nan tudták, igy több közmüvet is megrongáltak. Akkor sző volt a ,Jecskefés*kek“ lebontásáról Is, de mivel más lakást egyelőre nem tadtak biztosí­tani azok számára, akik odahnződtak, a lebontás terve függőben maradt. Azok, akik a „fecskefészkek"-be jutottak, még aránylag jobb helyzetben vannak azokhoz képest, akik az erődöv távolabbi részében húzódtak meg. a nyomortanyákon. A labásnélküli és munkanélküli emberek, akik­nek annakidején a Duna és a hajóforgalom biz­tosította a kenyerét, most legnagyobbrészt mun­ka nélkül tengődnek s már évek óta a kazama­tákban helyezkedtek el. Egy-egy bástyaudvar körül épített kazamatákban öiven-batvan ember lakik. A szabad foglalás jogán vertek tanyát és sötét zugokban, vak folyosókban húzták meg magukat. A roppant belső csarnokokban, melyek sötétek, nyirkosak és egészségtelenek, apró kunyhókat cpitettek s e szobák az erődö' belső falához van­nak ragasztva. Egész családok, vadházastársak, laknak itt s a gyerekek innen járnak iskolába. A» erődök lakói­nak nagyrészét a népkonyha élelmes! s ai Isko­lásgyermekek Is kapnak kakaót és meleg levest délben a községi iskola pincéjében. Az erődök udvarán baromfiólak, kutyaólak húzódnak meg rendetlen összevisszaságban e a kazamatákban pedig az emberek maguk építették meg apró szobáikat, melyeknek miég külön tetőt is kellett csinálni a vak >tétben, hogy valameny- nyire füthetők legyenek. Némely lakó napokig nem eszik. Bútoraik a legszükségesebbek. Apró lopások, bosszú41 lások napirenden vannak s az egész társaság vezető nélkül, irányitól nélkül él egymás mellett. Némelyik családnak csak közös ruhadarabjaik vannak s olykor kótháram generáció Is lakik egy teremben. A betegség aránylag kevés, de megtörténik, hogy egy hirtelen szülés ott folyik le a többiek szeme láttára. Csak kevés ilyen „udvarnak" van szivattyús kútja s úgy a víz miatt, mint a hiányzó mellékhelyisé­gek miatt ie napirenden vannak a veszekedések. A ,,fecskefészkek" és a „vakondtanyák" között nagy a szociális különbség s míg a „fecskefészkek" néhány lakója összespó­rolt egy kis rádiót magánalt, addig a vakondlakások férfinépe a közeli krumpli­földön keresi meg a táplálékát, vagy pedig a vasúti sínek mentén lehulló szenet szedi össze és adja el. Tekintve a Komáromban Is fellépett lakás­hiányra, az erődök lakóinak kitelepitóeéről egyelő­re nem lehet ezó, a téti hidegét ott kell végig­szenvedniük. — Leszállítottuk az olcsó karácsonyi és szil­veszteri utazások árát. A P. M. H. utazási iro­dája közli: Tegnap közöltük, hogy december 23-án és 30-án karácsonyi, illetve szilveszteri társasutat rendezünk egy bécsi utazási irodával együtt Párisba, illetve Berlinbe. Nagyobb bécsi csoport jelentkezése folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy ennek az egészen olcsó és nép­szerű utazásnak árát még olcsóbbá tehessük. A párisi társasutak ára 3 és félnapi párisi tartóz­kodással és útiköltséggel a hirdetett 1080 Ke helyett 980 K5. A 3 napi berlini tartózkodással egybekötött berlini utazások ára a hirdetett 940 Ké helyett 880 K5. Különösen olcsó a párisi utazás, mert még a gyarmati kiállítás idején és a kedvezmények igénybevételével sem lehetett ezer Kc-n alul párisi utazást rendezni, hiszen maga az oda és vissza szóló vasúti jegy meg­közelítette az 1000 Kő-t. Az olcsó utazásokra bővebb fölvilágositásokat ad utazási irodánk: Bratislava, Central Passage. Levelekhez kérünk 2 K5-s váíaszbélyeget. Ajánlja Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép.a má­sik rut, a szép Mery kré­met használt, a-cáról min- ’den kiütés, májfolt. szeplő eltűnt, arca fiatalos, üde lett. ön is használjon Marv krémet, Mary - púdert. Mary-szappant... Vegyen egy egész garnitúrát. Ké­szítője: Dr. !>ad. Pollák lekárnik v Pieöfanoch. »N agy asszonyt" nőismerősei Z'W közt! — A Duna halottja. Komáromi tudásitónk je­lenti: A komáromi Erzsébet-*/igét melletti nagy Duna partján ismeretlen férfi hulláját vetette partra a víz. A hulla teljesen ezétmállott álla­potban került a partra, legalább félévig volt a vízben s igy kilétének megállapítása nagy ne­hézségekbe ütközik. A hulla ötven-hatvan év körüli férfi holtteste s valószínűleg öngyilkos­ság következtében jutott a Dunába. A rendőr­ség mindenesetre megindította a nyomozást a személyazonosság kiderítése végett. — Kopaszok rohama. Csikágóból érkeaett hfira- dás szerint annak a hírére, hogy a* IiUktoás egye­tem kórházának egyik osztályán kísérleteket fog­nak folytatni a kopaszság megszüntetésére, a ko­paszok százai ostromolt;! meg az egyetemi kór­házat. Hajbaka pás nem történt. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVARON: Péntek: Pillangó. Operett-újdonság. Sarkad! Aladár vendégfelléptóvel. Szombat: Pillangó. Sarkadi Aladár vend égfel lépt év. Vasárnap: Pillangó. Sarkadi vendégifelléptével. AZ IVAN-SZINTARSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Péntek: Topáz. Operett. Szombat: Pesti család. Vasárnap d. n.: Huszárfogás. este: Pesti család. Hétfő: Pók. Kedd: Kis szökevény. Szerda: Aranyóra. SzmHÁzK^n^KmTüfíA Györy Dezső: Hot a költő? (A Kazinczy Szövetkezet kiadása) Az Iránytvesztetten tévelygő világban az ember kutatva néz körül, hogy hol a világitó, felkutató, kiderítő szó, az igazságot követelő becsületes literatura és művészet, amely bátorítani, erőt önteni, hitet adni ké­pes, miután megadta a bajok pontos diag­nosztikáját Hol a költő? — hol ő, az emberi­ség lámpása, az élet reflektora, a gondbabo- rult, lehullott fejek felemelője? S az egyete­mes világ bajai között Középeurópa csepp­nyi néptöredéke, a ezlovenszkói magyarság ezerszeres gondok között jajong e emeli fel a tekintetét kutatőan a titokzatos írásjelek­kel teleirt éjszakai égboltozatra. Hol a költő? — kérdi az írástudó ember, maga a költészet önzetlen, díj a zás nélküli zsoldosa, maga a köllő is, aki vére hullásával igyekszik meg­fejteni a titokzatos jeleket. S amikor sikerül ez, felujjong s átnyújtja szive vérének leg­szebb ajándékát várakozó embertársainak. Györy Dezső a kisebbségi magyar sors leg­első hieroglif-megfejtője a líra csillagot és egetvizsgáló tornyában. Impozánsan érzi a követelő, sürgető kérdést, „Hol a költő?" és nem is akar kitérni eiőle. Eléje megy és ahol tud, feleletet ad rá. Legújabb verseiben ezek a feleletek gazdag, tiszta etikáju, kiforrott müvésziességü végső feleletté állnak össze: A költő itt van, előttünk áll a költő, aki felkutat, kiderit és világit. Györy Dezső uj verseinek válogatott gyűjteményét krrácf.onyra adta ki szép könyvben * Kaznuzy ííiy\- és lapkiadó Szövetkezet (Li ecr-Ka^sa, Éder-uoca 9.), aln.l még előjegyzési árcn, kötve 25.— kor, fűzve 20.— körönért megrendelhető. A zsolnai Páíka-szalon karácsonyi képhiállitása Zsolna, december 10. Szlovenszkó képző- művészeti életében uj fejezetet kezdett az ez év május havában Zsolnán megnyílt Pálka- féle képkiállitási szalon. Az állandó nevek (Angyal, Alexy, Bazovsky, Gwerk, Harmos, Hermély, Palugyay, Polónyi, Ruttkay, Wei- ner stb.) mellett a Pálka-szalon külön is fog­lalkozik úgy as egyes művészek ismertetésé­vel, mint u Jteheiségek felfedezésével Az 1981-ee év Wittenberg L. Rózsi kollek­tív kiállításával fog zárulni Wittenberg L. Rózsi még uj név a szlovénszkói művészi életben. Tanulmányait Prágában, Budapes­ten és Becsben végezte, azonban e három vá­rosnak festészetére a kezdeti kiinduláson kí­vül semmiféle hatása nincs. Wittenberg L. Rózsi első sorban dekoratív művésznő, aki a természet jelenségeit nem önmagáért, hanem a benne rejlő dekoratív ideálokért használja fel. Szabatos rajza, előlkelő tónusa és letom- pitott színei egy pillanatra sem homályosit- ják el képeiben az érzések f risses égét és nai­vitását. Végig lapozva mappáját, színpadi és kosztümtervrajzai, egy határozottan kiforrott stilusu művészet tárul elénk. Reméljük, hogy nevével gyakran fogunk találkozni a modern dekoratív művészet terén, mert képességei nem mindennaposak és meglátásai egyéniség­ről és gondolatokról tanúskodnak. Wittenberg L. Rózsi zsolnai származású, témái az itteni környezetből vannak véve és valószínűnek tartjuk — ismerve a zsolnaiak fejlett müérzékét és áldozatkészségét — hogy a képek java darabjait nem fogják hagyni el­vándorolni más városok gyűjteményeibe. Károly Ernő festőművész. (•) Faragó Ödön rende*! ai egyik pesti kabaré uj műsorét. Budapestről jelentik: Király Ernő csak ebben a műsorban vendégszerepel a Komikusok Kabaréjában. December végén megválik a Rákóczi úti kis kabarétól. Az uj műsor rendezésére Faragó Ödönt szerződtették, aki már vezeti is a próbákat. (•) Lehmann Mária operaénekesnő meghalt. Ber­linből jelentik: Nyolcvanéves korában meghalt Leh- tnann Mária, aki csak két évvel élte túl világhírű nővérét, Lehmann Lilit, akivel az utolsó 30 évet testvéri szeretetben együtt élte át. Lehmann Mária is híres opera énekesnő volt, 1802-től 14 éven át tag­ja volt a bécsi udvari operának, aztán Berlinbe költözött, hogy nővére melleit maradhasson. (*) A Csallóközi Muzeum művészeti kiállítása Somorján. December 6-án nyitotta meg a Csalló­közi Muzeumegyesillet a hónap 14-éig tartó so- raorjai kiállítását. A megnyitás ünnepélyes keretek között ment végbe. A megnyitóbeszédet Khin An­tal igazgató tartotta, aki rámutatott a nemzeti mű­vészet rendkívüli nagy fontosságára. Limbacbeír Rezső dr. az Uránia igazgatósága nevében üdvö­zölte a kiállítást. A nagysikerű kiállításon első­rendű anyag szerepelt. Prochászka István és Sze­mére Jánoe jóldsmert festőművészeink pompás al­kotása mellett Prochászka Ietvánné iparművészeti munkái keltenek feltűnést, miig a kiállítás uj mű­vészt ie bemutat Bemyovezky Rudolf személyében, aki most mutatkozik be a közönségnek sikerült festményeivel és az általa gyártott hegedűkkel. Az értékes kiállítás megtekintését mindenkinek figyel­mébe ajánljuk. (*) Berény szimfonikus cigányzenekara Prá­gában hangversenyezik. December 14-én a prágai Produktenbörse hangversenytermében hangversenyezik Berény világhírű szimfoni­kus cigányzenekara, amely huszonöt kiváló zenészből áll A szimfónikus cigányoknak Eurőpa-szerte óriási sikere volt. Mindegyikük mestere hangszerének, Berényről azt Írták, hogy a cigányok Toscaminije, zenekarát pe­dig cimbalomfilharmonikusoknak nevezték el Prágai hangversenyükön, amely szenzációnak ígérkezik, Liszt és Dohnányi rapszódiákat, csárdásokat és magyar népdalokat, Strauss- valoereket és Paganini-szerzemények&t, vala-rU mint a Rákóczi indulót játszák. Ez az érdekes > t zenekaT minden jazz-zenekarral fölveszi a versenyt, (•) A külföldi műrészek Budapesten hagyják á honoráriumot. Budapestről jelentik: Újságírók be­szélgettek Casals-ezal, aki kedd este Budapestre érkezett. „Most fejeztem be harmincnapos turné­mat. Huszonhat városban jártam. Budapest az utol­sóelőtti állomás. Innen hazamegyek Barcelonába, a családomhoz." Nős? „Agglegény vagyok. A fivé­rem él Barcelonában, őt és bét gyermekét látoga­tom. Egyébként az ottani filharmonikus zenekarnak én vagyok az elnöke a szabad időmet nekik szen­telem." Mit csinál a Budapesten kapott honorárium­mal? , Ali után kivinni nem szabad, itthagyom egy budapesti bankban. Úgy tudom, hogy Kreisler, aki legközelebb Budapestre érkezik, szintén pesti fo­lyószámlán fogja tartani a pengőjét." Casals elmon­dotta, hogy az elsőrangú mlivések koncertjei a rossz konjunktúra ellenére is mindenütt jól mennek. (*) Fritz Ohle: Az idegenlégió karavánja A fran­ciák afrikai idegenlégióját valóságos legendakor veszi körül: rettenetes éghajlat, nehéz és vesze­delmes szolgálat, embertelen bánásmód, sötétmultu legénység... Az idegenlégióból ritkán tér haza valaki, de ha mégis hazavetődik. rendesen ezekből a jólismert elemekből tevődik össze az az elbeszé­lés, amellyel rokonainak és ismerőseinek hátát megborzongatja. Fritz Ohle könyvének az a leg­főbb érdekessége, hogy uj színeket ád a titokzatos idegenlégió és a titokzatos Afrika képéhez. Az ide­genlégió német származású hadnagya veszedelmes kirándulásra indul Afrika M nem kutatott terüle­teire, vad arab és fekete törzsek közé. Ratvan légionáriusból álló karaván készül fel, hogy kiku­tassa a Tuat-ot 6 á készülő Szahara-vasut cél­jaira méréseket végezzen. Tizenkettőn térnek visz- sza: a többit elpusztította az elviselhetetlen nap­pali forróság s a még elviselhetetlenebb éjszakai hideg, vagy a sóstavak mérges kigőzölgése. Ter­mészettel, vadállatokkal és fanatikus lázadókkal harcolva teszi meg hallatlanul érdekes földrajzi és néprajzi felfedezéseit az idegenlégió rettenthetetlen karavánja. Fritz Ohle az Atlasz havasai közt soha nem ismert forró sós forrásokra bukkan, amelyek hatalmas tóvá folynak össze. Hűséges kísérőivel lemászik egy tűzhányó füstölgő kráterébe s mint. szerényen megjegyzi, ez alkalommal „szinte pórul­járnak". Egyszer párduc ugrik rájuk, másszor kobrakigyó bál Ohle párnája alatt, s végül még egy izgalmas oroszlánvadászatban is részt vesz, amely az egyik tisztnek életébe kerül. Ami az em­bereket illeti, legórd ©kesébb adatai a Tuat. félel­me* lakóiról, a kegyetlen, ravasz tuaregökröl szólnak. Nincs kieszelt kalandregény, amelynek fordulatai izgalmasabbak lehetnének, mint Fritz Ohle ntleirásának; de a meseszertlnek látszó ka­landokat itt a vér és a verejték cseppjei ragaszt juk össze igazsággá.

Next

/
Thumbnails
Contents