Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-11 / 282. (2799.) szám

1031 december 11, péntek. Benes: Az adott földrajzi helyzet és az állam érdeke megkívánja a középeurópai kisállamok gazdaiígi együttműködését A szenátus költségvetési bizottságának ülése Prága, december 10. Megírta a P. M. H., hogy Udrzal miniszterelnök a szenátus költ­ségvetési bizottságában tegnap késő este a miniszterelnökség költségvetési tételének tárgyalása során felszólalt. Beszédében első­sorban Ruszinszkó kérdésével foglalkozott s kijelentette, hogy e kérdéskomplexumot ille­tően Benes külügyminiszter elnökletével ta­nácskozások folytak s ő maga már informáló­dott az ügyről s amennyire csak lehetséges, gyorsan meg is fogják oldani a ruszinszkói problémát. Szlo­vén szkon azért emelkedett a munkanélkü­liség, mert rossz volt a termés, egyes vidé­keken nem is arattak, minek következté­ben az idénymunkások még csak annyit sem kereshettek, hogy később legyen mi­ből élniük. Más vidékeken* ahol az embe­rek nagyon igénytelen életet élnek, a hely­zet nagyon is komoly s a kormányelnök er­re a minisztertanácsban fölhívta a népjóléti miniszter figyelmét Ruszinszkó számára nagymérvű tervet kidol­gozni nem könnyű, a kormány azonban min­den tőle telhetőt megtesz. Ami Szlovenszkót illeti, kijelentette Udrzal, hogy a Szlovenszkó érdekében tett munkát kötelességnek tekinti, mert ezen országrész iránt nagy figyelmet kell tanúsítani s ez Szlovenszkón busásan vissza fog térülni az állam részére. A tényle­ges szolgálati idő csökkentéséről annyit mon­dott a miniszterelnök, hogy a hadvezetőség- mek érdeke ezt megvalósítani, amennyiben' ezáltal a véderő kárt nem szenved. Általá­ban az a vélemény, hogy a leszállítás csak akkor válik lehetségessé, ha elegendő altiszt áll majd rendelkezésre. Ez az eset nem áll fenn, tehát ez is bizonyí­téka annak, hogy az emberek minden pana­szuk dacára magánhivatásban többet keres­nek, mint az államnál. Ha nem úgy állna a dolog, úgy a problémát gyorsabban lehetne megoldani. Végül beszélt még a freiwaldaui esetről s azt mondta, hogy sok. évig volt a bécsi parlament véderőbizottságának a tagja, ahol különböző vélemények voltak a fegyver- használat kérdésében. A kormány meglette a szükséges intézkedéseket és be kell várni, hogy azok beválnak-e. tfednger kritikája A késő éjjeli órákban megkezdte a szená­tus költségvetési bizottsága a külügyi és nem­zetvédelmi költségvetés tárgyalását, amely­nek folyamán Medinger német keresztény- szocialista szemrehányást tett a külpolitiká­nak azért, hogy hozzájárult ahhoz, hogy Ausz­tria életképtelenné váljék, Magyarországnak is ártott, aminek következménye az, hogy ez a két ország, amely kivitelünk egy ötö­dét vette föl, ma már nincsen abban a hely­zetben, hogy ugyanilyen mértékben vásá­rolhasson. Benes csak most foglalkozik egy Cseh szlovák i a—A u sz tria—Magy arors zág-f é- le kombinációval, olyan időben, amikor Ausztria cukorszükségletének 90—100 szá­zalékát és Magyarország textilszükségleté­nek közel két harmadát maga termeli. A miniszter nem ismerte fel az állam gazda­sági helyzetét és fél re vezettette magát a há­ború utáni átmeneti konjunktúrától. A Duna- konföderációra irányuló újabb kísérleteivel ezt be is ismeri. Éjféltájban felszólalt Viskovsky nemzetvé­delmi miniszter, aki több miint egy óra hosz- ■szat beszélt. tfskcvsfcy beszéde Viskovszky elsősorban a nemzetvédelmi minisztérium költség,védésé leszállításának kérdésével foglalkozott. Szerinte a többi ál­lamokhoz viszonyítva Csehszlovákia a legra­dikálisabban fogott hozzá a takarékosság­hoz és a nemzetvédelmi minisztérium költ­ségvetését 1928-tól mostanáig 1797 millió ko­ronáról 1624 millió koronára szállitotia le. Más államok nem szállították le a hadügyi költségvetésüket, hanem ellenkezőleg nyíltan vagy burkoltan még fel is emelték. A tény- ]/■ •'• szolgálati idő leszállításának kérdését a v ' főbizottság már eléggé megvitatta. \ szolgálati idő leszállításának nem volna pénzügyi hatása, mert effektiv megtakarí­tásokat nem jelentene* A pénzügyi szempont tehát e kérdésre nincs döntő befolyással. A felelős tényezők azonban nem vehetik fel olyan egyszerűen a tovább szolgáló altiszteket, akik most talán nagyobb számban jelentkeznének, csakhogy a katona­ságnál tölthessék azt az időt, amiig a gazda­sági válság tart és azonnal elhagynák a had­sereget, mihelyt polgári alkalmazáshoz jut­nának. Olyan emberekre van szükségünk, — mondotta a miniszter, — akik kedvet és szeret etet éreznek a katonai szolgálat iránt. A leszerelés kérdése a takarékosság kérdé­sével tulajdonképpen nincs összefüggésben. Egyediül nem szerelhetünk le, hanem csakis a világ többi államaival együtt. Készségesen meg is tesszük ezt, mihelyt ezt mások is megteszik és ha megvan a teljes lojalitás elő­feltétele, amiről azonban alaposan meg kell győződni. A tizennégy hónapos szolgálati idő beveze­tésének előfeltételei csakis abban az eset­ben volnának meg, ha a továbbszolgádó al­tisztek kérdését és a katonai szolgálati idő b es zárni fásának kérdését az állami és egyéb közintézményeknél rendezik. Nem tartja helyesnek a katonai előképzés el­nevezést, mert ez árt az ügynek. A polgári élet szálmára egészséges fiatalságra van szük- ség. A csütörtök! ülés 'A szenátus költségvetési bizottsága ma délelőtt folytatta a külügyi vitát, amelyben részt vett Tichy német iparospárti. Tichy megállapította, hogy a Franciaországgal való kereskedelmi kapcsolatok nem nagy jelentő­ségűek és sokkal fontosabb volna a kereske­delmi kpcsölatok kiépítése Németországgal és Ausztriával. Haken kommunista és Stöfor német agrá­rius szenátor fölszólalása után a bizottság befejezte a nemzetvédebni és a külügyi költségvetések feletti részletes vitát, majd Rozkosny alelnök javaslatára a bizott­ság felhatalmazta az elnökséget, hogy Haken szenátor mai beszédét cenzúra tárgyává te­gye­Ezután a költségvetési bizottság áttért a belügyi, igazságügyi, legfelsőbb közigazgatási bíróság és az unifikációs minisztérium költ­ségvetésének tárgyalására. A belügyi költség- vetés előadója Foith cseh agrárius, az igaz­ságügyi és legfelsőbb közigazgatási bíróság előadója pedig Selmec agrárpárti szenátor volt. Selmec referátumában foglalkozott a Weitzmann cionista vezér tiszteletére London­ban rendezett banketten elhangzott fölszóla- 1 ások kai, amelyekben egyes szónokok a cseh­szlovák köztársaságot a szemerei (ruszinszkói) 1 vérváddal kapcsolatban Oroszországgal egy ! nívóra állították. Szerinte ilyen középkori és alaptalan vádak csak ártanak a köztársaság nemzetközi hírnevének s csak sajnálkozáni le­het, hogy egyáltalában fölbukkanhatott a köz­társaság területén, ahol a-z alkotmánytörvény értelmében mindenki függgetlensége és egyenjogúsága felekezetre és nemzetiségre va­ló különbség nélkül biztosítva van. A szeme­rei vérvád ügye e hónap 14.-én kerül újabb tárgyalásra a nagybereznai járásbíróság előtt. Az unifikációs minisztérium költségvetési tételek előadója Zimák szlovák szociáldemok­rata. volt A vitában resztvettek Reysl német szdem, Plaminková cseh nemzeti szocialista, Teschner német nemzeti szocialista szenáto­rok. Ezután az ülést félbeszakították és dél­után folytatták. lenes hosszú életű krízist jósol KÉT UJ MODELÍ, Allegra egy készülékben egyesíti a fenökövet és a fe- nöszíjat. Minden egy és kétélű pengét élesít. Akifogástalan borotválkozást lehetővé teszi Meglepően egyszerű! A fenő forog — kö és szíj villám­gyorsan kicse- rélhetök. Minden siakQiletben besxerezhetö 8 napi próbaidőre is kapható a vezérképviseletnél D. ENGEL cégnél, Bratislava, Masaryk-tér 6. sz. Praha, 2atecká 8. Benes külügyminiszter a szenátus költ­ségvetési bizottságában részletes referátu­mot mondott az aktuális külpolitikai kérdé­sekről. A miniszter bevezetőben ecsetelte a válság előzményeit, amelyek egy eddig még nem tapasztalt világkonjunkturában mutat­koztak. i J A válság 1927-ben kezdődött és még egy- í re fokozódik. Most utolsó fázisában va- | gyünk a krízisnek, amely miég sokáig fog i tartani. i | Jelenleg az árzuhanás hajtja a válságot te- í főpontja felé, amely általános deflációt idéz ! elő. Ebhez az áreséshez hozzá kell simulniolc a mező­gazdasági viszonyainknak is. Hasonló szim- píómáfc látunk Angliában és Németország­ban. Az ebből a tényből eredő következ­mények: bérleszállitás, kamatláb- és tarifa- leszállítás, Csehszlovákia közgazdaságára is óriási hatást fognak gyakorolni. Benes ezzel kapcsolatban élesen kikel Medin­ger szenátor ellen, aki gazdasági analfabé­tákról beszél és ez alatt azokat értette, akik a régi osztrák-magyar monarchia gazdasági egységét szétrobbantották. Az egész világ szenved és mi egyedül nem diktálhatunk a világnak. Érthetetlen tehát Medinger táma­dása. A külkereskedelmi politika védelme A miniszter ezután a kereskedelempolitika is­mert elveit részletezte, amelyek a külügyminisz­tériumot eddig vezették. Azok, akik állandóan a Magyarországgal, Németországgal és Auszt­riával való kereskedelmi kapcsolatok egyedüli szükségességét hangoztatják, ezt politikai okból teszik(?). A külügyminisztérium azonban kereskedelmi politikájában nem néz sem jobbra, sem bal­ra, sem baráti, sem ellenséges érzületre. Igaz­ságtalan álláspontra és a tények nemismeré- sére vall, tehát az a felfogás, ha a külügymi­nisztériumnak szemrehányást tesznek, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésénél csakis politikai szempontok játszanak szere­pet. Csehszlovákia kereskedelempolitikájá­nak további alapelve ez, hogy tekintettel le­gyen a mezőgazdaságra s kiegyenlítse a me­zőgazdasági és ipari érdekeket. Ma még be­láthatatlan, hogy milyen politikai, szociális és strukturális veszedelmet rejt magában Anglia, Németország és Belgium jelenlegi fejlődése. A külügyminisztérium minidig arra törekedett, hogy aktív legyen a külkereske­delmi mérleg, de ez ma nem könnyű dolog, Az aktív külkereskedelmi mérlegért való küzdelemben keli, hogy valamely érdekelt fél külkereskedelmi mérlege passzív tegyen. 'Már 1920-ban azt mondottam a parla­mentben — jelenti ki Benes — hogy a kis államok gazdasági együttműködését Közép- európában forszírozni kell. Én ebben hi­szek ma is, mert ez a mi érdekünk. Mi nem nézünk sem jobbra, sem balra, nem va­gyunk tekintettél arra, hogy ki milyen po­litikai szemszögből Ítéli meg a helyzetet, a valóság az, amit már mondottam, hogy az adott geográfiai helyzet ós az állam érdeke megkívánja a középenrópai kis államok gazdasági együttműködését. Az idők folyamán ki kell építeni Középeurópa tervszerű gazdál­kodásának nagy tervét. Valószínű, hogy visz- szatérünk ismét ahhoz a tervhez, amiről már régebben is vitáztunk és ez a behozatali mo­nopólium rendszere, talán má<s formában, mint eredetileg gondoltuk. Ez azonban még a jövő kérdése. A népszövetség és a leszerelési konferenciá­val kapcsolatban Benes védelmébe veszi ugyan a népszövetséget a japán—kinai konfliktus ügyében és kijelenti, hogy nem lehet csodákat, várni a népszövetségtől, amelyet azok az álla­mok alkotnak, amelyek esetleg konfliktusba is kerülnek. Elismeri azonban, hogy kritika alá lehet venni a népszövetség működését és Cseh­szlovákiának is van oka panaszra, hogy a nép- szövetség nem tudja elvégezni azt a munkát, ami üdvös lenne. Ez is egyik oka annak, hogy a leszerelési konferencián Benes ki fogja fejteni Csehszlovákia álláspontját. Ha következetesen és őszintén végre akar­juk hajtani a lefegyverzési akciót — fejezte be beszédét Benes —, úgy logikus garan­ciát kell kapni e nemzetközi szervezettől és ha a népszövetség kielégítő módon nem tudja teljesíteni feladatát, úgy tartózkodó állásponíunkaít is kifejezésre kell juttat­nunk. Mindezen eredménytelenségek dacára ragasz­kodnunk kell a népszövetség eddigi politiká­jához. * A költségvetés a szenátus plénumában Práffa,, dcember 10. A szenátus pelnáris ülését hétfőn, december 14.-ón délután öt órára hívták egybe. A napirenden három mentelmi ügy eizerepel, Csak formális jel­legű ülés lesz, amelyen beterjesztik a költ­ségvetési bizottság jelentését a jövő évi költségvetésről. Kedden kezdődik a szenátus plénumában a költségvetési vita. Komárom februárban választ Komárom, december 10. (Saját tudósi- tónktól.) Élénk érdeklődés kíséri Komá­romban a küszöbön levő községi választá­sokat. A választás jövő évi február havának valamelyik napján lesz s minden politikai párt nagy erővel veti magát a választási küzdelembe. Az eddig fennálló pártok mel­lett néhány uj párt is alakult: egy politika- mentes városi párt és egy önálló kereskedő- párt szervezése van folyamatban. Élénk diszkusszió tárgya az, hogy Csizmazia György városbirót újra választják-e? A szo­ciáldemokrata párt menteni akarja a város- bírót, viszont számos más párt uj jelölteket állít s meg akarja dönteni az eddigi város­házi uralmat. A polgári pártok a napokban tartanak ülést, melyen megbeszélik a vá­lasztással kapcsolatos teendőket, A polgári pártoknak elhatározott szándéka, hogy a városházi „szocialista" rezsimet — melynek tevékenysége adősságcsinálásban s a leg­magasabb pártpolitika érvén yesitésében, valamint a szoc.-dem. párt embereinek a városháza üzemeiben való elhelyezésében merült ki nagyban, — ezt a rezsimet meg­dönt sók és a város adózó polgárainak kép­viselőit állítsák a város élére. így a válasz­tás a város minden társadalmi rétegét erő­sen érdekli s már kombinációk jöttek arra nézve is, ki tegyen az uj városbiró. A régi városbiró neve mellett forgalomban van: Fülöp Zsigmond bankigazgató, a pénzügyi bizottság elnöke, ifj. Koczor Gyula párt­igazgató, Ghyczy János dr. városi főügyész, Dosztál Jakab és Horváth István neve is. — Fölavatták a magyar újságírók Rákosi- serlegét. A Magyar Újságírók Egyesülete ked­den este az Otthon Körben avatta föl a Rákosi Jenő-seri eget. A diszlakomán sok előkelőség je­lent meg. A serlegavató beszédet Nagy Emil mondotta. Utána Nemes Antal püspök beszélt, majd Szász Menyhért olvasott föl hosszabb ta­nulmányt, végül Márkus Miksa köszöntötte a szónokokat, 3

Next

/
Thumbnails
Contents