Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-10 / 281. (2798.) szám
2 TO^GM-AWYAR-mRLAP A 1981 -december 10, csütörtök. Bal Palaís Théatre fllhambra Pfága Beléptidij nincs — Elsőrendű mu'ató Szenzációs internacioná- lis világvárosi program Kél zoneknr Kél zenekar ezentúl nem kap állaim segélyt* A rendelet hatodik része intézkedik árról, hogy az érvényben leró bértarifákat 1932 április elsejéig föl kell mondani. Január elsején a tarifára való tekintet nélkül a béreket az 1927 január 15-iki nívóra helyezik vissza, de a csökkentés nem haladhatja meg a 10 százalékot. A hetedik rész a költségvetés kiegyensúlyozásáról szól, amennyiben elrendeli, hogy a forgalmi adót 0.85 százalékról 2 százalékra emeljék. Kivételt csupán a gabona, a liszt és a kenyér alkot. A nyolcadik rész a külföldre menekült német tökéről rendelkezik s megállapítja, hogy azok a német polgárok, akik 1931 március 31-ike után a külföldre helyezték lakóhelyüket, a birodalomban levő vagyonuknak egy negyedét kötelesek a kormány számára leadni. Ugyanez a rész intézkedik arról is, hogy a hivatalnokok fizetését 1931 január elsejétől 9 százalékkal csökkentik. A rendelet befejező része „A belső béke védelme" cimet viseli. A kormány felhatalmazza a tartományi hatóságokat, hogy a legnagyobb szigorral járjanak el a politikai nyugtalanságot szitok ellen. Egyenruhát nem szabad többé viselni, sem politkai jelvényeket. A karácsonyi béke biztosítására január 3-ig tilos minden tüntetés vagy gyülekezés. Aki vét e rendelet ellen, azt rendkívül szigorúan megbüntetik. Ötmillió munkanélküli Berlin, december 9. A legujabb statisztika szerint a németországi munknélküliek száma november 15-től 30-ig 214.000-rel emelkedett, azaz december elsején a birodalomban ö szesen 5,057.000 munkanélküli volt A külföldi hatás Párig, december 9. A francia sajté nagy elégtétellel kommentálja Brüning kancellár tegnapi rádió-beszédét. Elvitathatatlan, hogy a német kancellár erélye nagy megnyugvást keltett s a francia közvélemény bizonyos tekintetben föllélegzik. A Hitler-veszedelem li- dérce máról-holnapra elpárolgott. Francia il leiékes körök napok óta várták ezt a beszédet, amely végre tiszta képet adott arról, hogy miként gondolkoznak a német birodalom illetékes tényezői Hitler megnőtt aktivitásáról. London, december 9. Az uj német szükségrendelet és Brüning hadüzenete a nemzeti szocialistáknak az angol lapokban a szenzációi A román félhivatalos és Jorga miniszter szerint Bethlen temesvári kihallgatása magánjellegű A magyar miniszterelnök nem hiszi, hogy politikai kihatásai lennének a látogatásnak Bethlen a kihallgatás tényét elismeri, de részletekről nem nyilatkozhat Bukarest, december 9. Bethlen István gróf és Károly király találkozásával kapcsolatban az Orient Rádió azt az értesülést szerezte, hogy a volt magyar miniszterelnök, akinek temesvári látogatása egybeesett a király ot- tartózkodásával, udvariassági kötelességének tartotta, hogy kihallgatásra jelentkezzék a királynál. A király ezt a kihallgatást engedélyezte is. A kihallgatásnak tehát nem volt semmiféle politikai jellege. Bukarest, december 9. A román politikai élet még mindig Bethlen temesvári utjának hatása alatt áll. A legfantasztikusabb kommentárok láttak napvilágot, amelyeknek nagyrésze arra vonatkozik, hogy Magyarország és Románia között fontos és nagyjelentőségű egyezmény megkötése áll küszöbön. Ezzel szemben hivatalos helyen úgy tüntetik fel az audienciát, mint tisztára magánjellegű beszélgetést. A kamarában kedden Lupu volt miuiszter felvilágositást kért a kormánytól az audiencia ügyében, mire Jorga miniszterelnök a következőket válaszolta: — Románia politikáját a megkötött szerződések lojális szem előtt tartása vezérli. Ez a politika számol azokkal a faji érzelmekkel is amelyeket nem lehet kiirtani Ugyanekkor Románia igyekszik létrehozni szomszédaival a legjobb viszonyt. Bethlen István gróf Temesvárra érkezett és a királytól magánjellegű kihallgatást kért. Ha a kihallgatáson Bethlen jó érzést tanúsított Románia iránt, azt válaszolhatjuk, hogy szintén jó érzéssel vagyunk a magyarok iránt. Ami a következményeket illeti, ezek nem lehetnek mások, mint harmóniában lévők amaz érzelmekkel, amelyeket kifejezésre juttattak. Románia külpolitikájának bázisát illetőleg erejével hatott. A Daily Héráid megállapítja, hogy az uj szüksógrendelet olyan drasztikus rendszabályokat tartalmaz, amilyenekkel még soha nem avatkozott be az állampolgárainak életébe, a konzervatív Morningpost szerint a német állapotokat már csak nüanszok választják el az orosz rendszertől. A rendelet szinte elviselhetetlen terheket ró a német népre és Brüningnek igaza van. ha azt óllitja, hogy utolsó tartalékjait is fölvso- nultatja, s ha az sem segít, az összeomlást smmi sem akadályozhatja meg. \ Jorga kijelentette, hogy azt semmiféle kormány meg nem ingathatja. Budapest, december 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar képviselőház folyosóján nagy föl tűnést keltett Bethlen István gróf megjelenése, mert általában azt hitték, hogy Romániában tartózkodik. Mielőtt azonban az újságírók bármit is megkérdezhettek volna tőle, bemenekült az ülésterembe. Miután az újságírók Bethlentől nem kaptak magyarázatot romániai utjával kapcsolatban, Károlyi miniszterelnökhöz fordultak, aki az újságírók kérdésére kijelentette, hogy túlságosan sok kombinációt fűznek Bethlen e látogatásához. Arról tudomással birt, hogy Bethlen lemegy rokonai látogatására, de hogy a román királlyal találkozik, sem ő, sem Bethlen nem tudta előre. Jorga román miniszterelnöknek a kamarában tett nyilatkozatára a miniszterelnök ezt felelte: — Romániával a jó viszonyt mi is szívesen fogadjuk és ily Irányban munkálkodunk is. Hogy Bethlen miről beszélt a román uralkodóval, nem tudom, azóta nem találkoztam Bethlennel. Nem hiszem, hogy politikai kihatásai lennének a látogatásnak, egyszerű udvariassági látogatás volt csupán. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Miklós herceget Igyéfe 3 pezsgőt! 1 budapesti látogatása alkalmával a magyar kormány szívélyes udvariassággal fogadta, de a messzemenő politikai kombinációk, amit a lapok e látogatáshoz fűztek, nem következtek be. Budapest, december 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen volt miniszterelnök ma délben a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a román király előtt történt kihallgatásáról nyilatkoznia nem lehet, annál kevésbé, mert nem volna ildomos részéről, mivel a beszélgetésnél más nem volt jelen és királyi kihallgatásoknál szokásos, hogy csak az uralkodó hozzájárulásával lehet közölni bármit is a nyilvánossággal az ott elhangzottakról. Hoover üzenete Amerika báláiról 2123 millió dollár deficit — Az elmúlt év szomorú mérlege Washington, december 9. Hoover köztársasági elnök tegnap juttatta el rendes évi üzenetét a szövetségi parlamenthez. Hoover uj javaslatot tesz a közgazdaság megclénkitésére nemcsak az Egyesült Államokban, hanem valamennyi más országban, igy Németországban is. Hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok sokat tehet a német nép érdekében. Az elnök nyilatkozik a mand- zsuriai konfliktusról és követeli, hogy Kina területi integritását megőrizzék. Belpolitikai téren szigorú takarékossági intézkedéseket kiván és az adók átmeneti fölemelését. Az adóemeléseket 1934 junius elsején hatályon kívül helyezik. Az Unió gazdasági nehézségeire vonatkozóan Hoover közli, hogy a bajokat elsősorban a külföld okozta. Annyi azonban tény, hogy az államháztartás hiánya 2123 millió dollárra rúg s jövőre ei a hiány újból 1417 millió dollár les*. Az elmúlt évbeu 19 országban súlyos szociális nyugtalanságok vagy forradalmak zajlottak le, 10 ország képtelen volt külföldi tartozásait törleszteni, 14 ország lemondott aranystnndardjáróL Az Egyesült Államokban mindezeket a zavarokat megérezték. Éppen ezért szükséges, hogy a washingtoni kormány a gazdasági válságot a többi kormánnyal karöltve, egységesen Igyekezzék kiküszöbölni. Az üzenet végén Hoovor a flottakérdésről és a bevándorlási törvények megszigorított alkalmazásáról nyilatkozott. —msamBiwffinpi f’im »r, ‘WumawniiB—a—— ÁLL A BÁL ELBESZÉLÉS R Prágai Magyar Hírlap számára irta DHRKó ISTVÁN (2) — Aranyos vagy Júlia, csárdás! — kiáltotta a magas fiú s a cigány azonnal átcsapott a csárdásba. A sárosiak társaságában nagy vita folyt valamiről. Most a kisterem oldalsó ajtajába asztalokat hozattak és ide telepedtek le. A szélen, magas karszékben, csillogó fekete pikkelyekkel disziLett, magasnyaku selyem- ruhában, főkötős ősz hölgy ült. — Gyere csak ide Hubert — szólított oda egy so vány arcú, tömött bajuszu férfit — mit szólsz ahhoz, hogy itt én összesen hatvannyolc párt számoltam meg. Tavaly még kétszáznegyvenen voltatok. A fekete férfiból olyan hangok jöttek, amelyek kerek gombócokat görgettek maguk előtt: — Hát osztón, árányos Tini néni, nem elég ez magénak?! Aszittem, hogy egy kutyabolhája se lesz itt, nem ötvenen felüli pór! Ebbe a demokrócióba! Az ősz hölgy rosszaiban csóválta a fejét: — Ilyenek vagytok ti, Hűibe rt, a mai fiatalság. Megcsináltok valamit, rábeszéltek, bele visztek minket, öregeket is és ti vagytok az elsők, akik leszóljátok a dolgot. A Hubert nevű férfi udvariasan hajlongott: — Szó sem fér hozzája, dróga Tini néni, ez a mai este igazán a meggondolatlan fiatalság művelete. Csakhogy kiderítendő, hogy kik tartoznak ehhez a fiatalsághoz, könyörgöm szeretettel. Én nem, árányos Tiniké néni, én nem! Nekem egyáltalőn nem politikai magatartósom, hogy id.& jöttem, ki van zórva. Engem csak az az elhatórozós hozott, hogy nem szeretem kivonni magamat abból, amit a megye csínéi. Mer asztak az egyet el röhöghetem, hogy én mindig oda tarló Ham a hó tómat, amikor kellett, édes Tini néni, asztak az egyetlent én nyugodtan kitrombitólhatom... Az ősz hölgy elnézően mosolygott és gyöngyös legyezőjével gyengéden ütött a férfi karjára: — Menj már lókötő, az apád is igy tudott beszélni, arról se tudtam soha, még főispán korában se, hogy mungó-e, vagy negyven- nyolcas ... Neim is volt egyik se, hanem kártyapárti! — Az az igazi, Tini néni árányoska, okosat 'beszélni akórmelik gimnóziumi tanór is tud, de jól blattolni, ahhoz món ember kell! Hirtelen elkapta az ősz hölgy kezét és hatalmas csókot nyomott rá: — Viszoutnézésre, órevoár, rubin tos anyai nagynéném. Menek tóncolgatni, mert majd azt mondják az asszonyok, hogy én is ennek a hóinak a rendezőségéhez tartozók... A cigány szünet nélkül csárdást húzott. A táncosok egymás pezsditő közelségében sebesen járták. Ütemesen rengett, remegett, topogott a táncolók csapata, a fehér vállak s a magasra emelt fiatal arcok elektromos rántásokhoz hasonlóan szünetlenül mozogtak. A terem padlója s falai alig érezhető hullámzással után a remegtek a .táncnak, mint egy nagy hajó, amelyet kívülről ritmikus hullámok döngetnek. A cigány előtt kurjantottak és zsebkendőt lobogtatott néhány fiatal táncos. — Kezd kialakulni — mondta valaki hangosan nevetve. II. A nagyobbik Lóránth egy pohár bor előtt nézte a táncolókat. A menyasszonyát keresgélte a szemével s azon gondolkozott, hogy fel kellenei kérnie. Este óta egyet táncolt vele összesen. Most ez kényelmetlenül érintette, mert sokan kérdezték már tőle, hogy i mi baja s hogy mért nem táncok — Mért nem táncolsz, Sanyi? — esett neki Gállfy Tutyu — Irénke egész este az öcséddel ropja, — Hát te mért nem táncolsz, Tutyu? — Én kérlek alázatosan? Nekem nincs kedvem ... Ma egyébként mással vagyok elfoglalva. Nehéz szemekkel bámult maga elé és alkoholos bizalmassággal tette hozzá: — Valamit nagyon szeretnék én veled megbeszélni, te Sándor. — Parancsolj, foglalj helyet. — Nem itt! Gyere a kisterembe, ott leülünk s egy pofa bor mellett előadom, ha leszel szives meghallgatni. — Nagyon szívesen. Felálltak, de Drágóczy IrénkéVel a karján a kisebbik Lóránth állította meg őket: — Hová méntek ... Sanyi, szeretnék veled valamit közölni. — Ejnye, ma mindenki nálam akarja elhelyezni a titkait. Magának nincs valami közlenivalója Irénke? Az energikus arcú, szép karcsú lány oldalt tekintett és bizonytalan hangon felelte: — Nekem?... Nekem egyelőre nincs. Tutyu megrázta magát és kirobbant hangossággal tanácsolta: — Tudjátok mit, legjobb lesz, ha mi négyen most szeparáljuk magunkat valahol. Üljünk le a büfíében és beszélgessünk. A kisebbik Lóránth a bátyját nézte. Elengedte a lány karját és terelő mozdulattal intett: — így is jó, gyerünk! Osalc azt kötöm ki, hogy Tutyuka ne mondjon anekdotákat. — Ha szépen viselkedsz, nem mondok — Ígérte Tutyu és a kisterem sarkában odébb dirigált egy asztalt. Leültek melléje s bort töltöttek egymásnak. A lány hátára prémes bekecset tettek, mert a kisteremben hűvösebb volt, mint a nagyban. Egymásra néztek, mosolyogtak és mindnyájan azt gondolták, hogy én vagyok itt most a fölösleges negyedik. A kisebbik Lóránlh a Drágóczy Irénke asztalon pihenő i kezét nézte. A bátyjára tekintett és zavarba jött, mert az észrevett rajta valamit. — Mit csinálsz te egész esle Sándor? — kérdezte Irénke a vőlegényét. — Töltöm az időt Tutyu rávágott az asztalra és erőszakosan nevetett: — De bort is tölts, az istállódat, minek ülünk itt?! — Kérlek, kérlek, mért nem szólsz — csillapították őt. — Parancsolsz még valamit? Tutyu kémikus drámai pózzal tárta ki a két karját, belemarkolt bozontos hajába és alaposan megrázta a fejét: — Egy kis égszakadást parancsolnék, gyerekek! De még nem tudom, hogy hol rendeljem meg. — A jó Istennél — mondta a nagyobbik Lóránlh. — Ne olyan tragikusan — szólt elrekedt hangon Drágóczy Irénke. Zánky Hubert a büfíéasztaltól egészen elázva kiáltotta feléjük: — A zsupánnál rendeld meg Tutyíka, árányos mókvir ógoin! Tutyi hallgatott és vörös képét törülgette. Sebesen ivott és szóáradat indult belőle: — A bizalmas beszédet most elhalasztóm, Sanyika. Még lesz alkalmunk. Úgy érzem, hogy jól kezdem érezni magamat. Apám vállalta, hogy reggel helyettem elmegy prolongálni... így hát van még elég időm. Olyan jót mondtam neki, hogy a vállamra ütőit és meleg hangon mondta nekem, értitek, meleg hangon, hogy csak legyek nyugodt, ő reggel intézkedik. Árverezni akarnak. Nem tudom, mit!... Azt mondtam neki, hogy: bélbál. — Mit? — rettentek meg a többiek. — Áá, semmit... Ez mind semmi, sokkal jobbakat is tudok .. De megígér lem, hogy nem beszélek. j A lány cigarettára gyújtott s közben, a füst mögül, kutatva nézegette a vőlegényét. Fölfelé fújta a füstöt és keresgélő hangon szólalt meg: (Folytatjuk.)
