Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-08 / 280. (2797.) szám

AW v !A.\iL^R-H1 JKiiAA>

—o-.* O, A.

Az ODOL-fogpasztát- naponta használva — fogalt fehéren 8 száját tisztán tartja.

Basel, december 7. A baseli nemzetközi jóvátétele bank moratóriumbizottságának tárgyalásai ma megkezdődtek. Az első ülésen óriási nehézséget okozott, hogy Steward amerikai delegátus és elnökjelölt nem fogadta el a jelölést, mert nem kivánt exponált szerepet vállalni az elmaradhatatlan vitában. Franciaország Franc- qui belga delegátust ajánlotta, mig a németek más delegátust kívántak elnöknek. Kétórás vita után végre sikerült kompromisszumot kötni,

I cseh néppárti Üdévé Listy egymásra licitáló demagógiának bélyegzi

i szocialisták és agrárok legújabb javaslatait

mot nyertek, a nemzeti szocialisták, akik eddig egyáltalán nem szerepeltek a városi tanárban, bét mandátumot nyertek. A centrum megtartotta pozícióját, míg a német nemzetiek két mandátumot vesztettek. A szociáldemokrata párt még mindig a város legerősebb pártja tizenhét mandátummal, utána a kommunisták jönnek kilenc mandátummal és a nemzeti szocialisták hét mandátummal. Tudni kell, hogy Stuttgart még a háború előtti idők óta a szocialista pártok egyik legnagyobb erődje volt.

Groener a „veszély ellen"

Berlin, december 7. Groener belügyminiszter, aki egyúttal hadügyminiszter is s igy Brüning kancellár után a német kabinet legsúlyosabb egyénisége, a berlini rádió utján vasárnap újabb beszédet intézett a német néphez és kijelentette, hogy a veszély pillanatában a kormány erélyesen cselekedni fog. A fegyvert nem dobja el és minden áron arra fog törekedni, hogy az állam egységét megőrizze. Groener előadásában a német nép fokozott felelősségérzetének és az állampolgári öntudat növelésének szükségességéről beszélt. A miniszter arról nem nyilatkozott, hogy a kormány melyik oldalról látja a veszélyt eljönni.

Hitler Magyarországon át utazik Rámába?

Buédpe&t, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Egyes külföldi lakok, különösen a bécsi sajtó, arról számol be, hogy Hitler engedélyt kapott volna, hogy Ausztrián keresztül utazzék Magyarországba és Olaszországba. Jól informált helyről ezzel kapcsolatban a következő kijelentést teszik: Hitler tudvalévőén osztrák állampolgár, tehát nem kél] neki engedély ahhoz, hogy Ausztrián keresztül Mint

osztrák állampolgárnak a Magvar országba va1-' beutazáshoz sincs szüksége külön engedélyre. nrQrt Magyarország és Ausztria között nincs vízumkényszer. A hírből látható bo<?v azt bizonyos politikai tendenciával lansziroz- ták. Illetékes körök különben kijelentik, hogy Hitlernek semmiféle magyarországi látogatásáról nem tudnak.

Beküldte már a keresztrejtvény megfejtését? Siessen, hogy résztvehessen a sorsolásban. Gyönyörű illatszerkazettát nyerhet.

Prága., december 7. A Lidové Listy érdekes kritikát gyakorol az Udrzal-kormány fölött. A

vasárnapi vezércikkben többek között ezeket Írja:

Udrzal miniszterelnök kormányáról valóban el lehet mondani, hogy néha tényleg nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.

Nemrégen bejelentette a közvéleménynek Czech népjóléti miniszter, hogy az ő minisztériuma a negyven órás munkahétről szóló törvényjavaslatot fogja benyújtani s néhány nap múlva főnöke, Udrzal szájából hallhatta a terv leplezetlen elutasítását. Ez kissé szokatlan polémia olyan helyen, ahol az egységnek kellene uralkodnia, ami minden szilárd kormánynak előfeltétele.

A kormányban is kell, ha már nem fegyelemnek, de legalább valami olyasvalaminek lennie, — írja a L. L. — amit a gyalogságnál bajtársi szellemnek mondtak, azaz a barátságos összetartás a közös veszedelemre való tekintettel. Ez azonban Udrzal kormányában nincsen meg talán azért, mert a közös veszedelmet nem érzik és elegendő hely van meggondolatlan és pártoskodó kalandokra. Képzeljük el, hogyan festene az egész, ha a többi minisztérium is benyújtana törvényjavaslatokat, amelyekkel a kormányfő nyilvánosan polemizálna. A miniszterek közötti polémia még elviselhető, ha ártatlan dolgokról vau szó, mint például a bal- vagy jobbfelé való fejlődés megjóslásáról, de nem helyénvaló, amikor tényekről és a válság elleni törvénybeli intézkedésekről van szó.

Extraturák az egész kormány beleegyezése nélkül, vagy a többiek véleménye ellen

nemcsak hogy felelősséggel járnak, hanem

veszedelmesek is,

mert rossz példát nyújtanak és teljesíthetetlen reményekhez vezetnek.

Az agráriusok pénteken egy olyan javaslattal jöttek, amelyben adómoratóriumot kérnek a kis és középgazdák számára, mert a mezőgazdasági válság lehetetlenné teszi az adók befizetését. Ha az agrárpárt javaslata komoly tárgyalás anyagát képezné, úgy bizonyára hangokat hallanánk, amelyek joggal kérnék, hogy

az adómoratóriumot terjesszék ki valamennyi személyre és vállalatra, akik és amelyek a gazdasági válság következtében kárt szenvedtek.

Az egyesek által elért előnyöket nem lehet másoktól megtagadni, ha ugyanolyan gazdasági nehézségben élnek.

De mit szólna ilyen javaslathoz a pénzügy- miniszter, a nemzetvédelmi miniszter, az iskolaügyi és földművelésügyi miniszterek, akik valamennyien csakis az adóbevételekre vannak utalva költségvetéseikkel.

A demagógia láza már nálunk is tulmagasra emelkedett s Udríal és Bradáé, ugylátszik, tehetetlen vele szemben. Semmi sem köny- nyebb, mint a kormányt és a koalíciót javaslatokkal megtorpedózni, amelyek a nép között bonyodalmat idéznek elő és veszélyeztetik a munkaközösséget a kabinetben és a nemzetgyűlésben.

Az egyik demagógia előhívja a másikat: a szocialista tromfra agrárius tromf jön, az egyik hamis kártya üti a másikat.

Ezek a legönzőbb pártok nem teszik föl maguknak a kérdést, mi történne, ha más koalíciós pártok is, amelyek eddig a demagóg versenyzésben nem vettek részt, ugyanígy járnának el. Az eredmény — folytatja a Li* dové Listy — általános bizalmatlanság volna valamennyi néprétegben, valamennyi párt iránt.

A 33-as bizottság uj albizottsága

Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A harminchármas bizottság mai ülésén uj albizottságot küldtek ki mindazon vállalatok felülvizsgálására, amelyekkel az állam közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll. Az újabb albizottság szintén hattagú.

Az Unió kormánya uj belső kölcsönre szorul

Páxis, december 7. A Havas-ügynökség newyorki jelentése szerint az Egyesült Államok kincstára december 15-én uj rövid- lejáratú belső kölcsönt ir ki 1.3 milliárd dollár nagyságban. Ebből az óriási összegből 600 millió 3-25 százalékos lesz és egy évre, 400 millió 3 százalékos és kilenc hónapra, 300 millió 2.75 százalékos és hat hónapra szól.

Az uj kölcsön lejegyzése ntán Amerika belső adóssága 17.61 milliárd dollárra emelkedik. Ebből az összegből rövidle járata kölcsön három milliárd dollár.

— A tengerbe Teszett egy svéd gőzös. Stockholmból jelentik: Egy 1300 tonnás 6véd gőzös, ex Inga, tegnap a viharos tengeren hajótörést szenvedett és elmerült. A katasztrófa Abo közelében történt. A hangöi kikötőből segélygőzö«t küldtek a vesBÓlybs jutott hajó megmentésére, de mire a segítség odaérkezett, a svéd gőzöst már elnyelték a tenger hullámai. A váz felez inén már csak mentőöveket és hajóroncsokat találtok. A gőzösön tizennégy férfi és két asszony utazott, akik halálukat lelték a tengerben.

ÁLL H. BÁL

ELBESZÉLÉS

A Prágai Magyar Hírlap számára irta DARKő ISTVÁN

Éjfél már jói elmúlt, a ké’ nagy zöld cserépkályha a Három Rózsa nagytermében bőségesein termelte a meleget. A bál kezdésekor még mindenki a közelükbe állított székekhez igyekezett, de ahogy a kipróbált fűtőmönstrumok hőhullámokat kezdtek ontani magukból, lassan az idősebbek is elhúzódtak tőlük.

Nagyobb társaságban a sárosialc a cigány emelvénye köré húzódtak. A cigányt a térre néző szárnyas ablakok elé állította a rendezőség, a pódium közepére, háttal a nagy erkélyre vezető üvegajlónak. A nagy hőség a deszkaemelvény egyik oldalába, a cigány mellé kergette a sárosiakat.

— Itt húz — mondta Biilóczy Isti, az utolsó magyar árvaszéki elnök — itt behúz a hideg a térdemre. Itt én visszakapom a hasogatásomat. így temetés lesz a bálból az én számomra.

— Üljön fel a kályhára, vén morgó! — felelt neki a nyolcvanéves Selmer bárónő, aki változatlan élénkséggel figyelte a tánoo- lókat s általában mindent, ami körülötte történt.

Az örökösen mozgó, vörösképü Gálfy Tu- tyu közéjük dugta a fejét:

— Veszekednek a szerelmesek, natürlich.

— El menj, gzéllelbélelt — mosolygott jóindulatúan a bárónő.

— Itt húz, kérlek átoean — morgott Bilő- ezy tovább — éppen nekem való hely ez, na moj dusu! Ez hiányozott nekem egyedül a földi létben, veru. Mert otthon Sópatakon nincs nekem ilyen cúgom, meg elől ilyen kazánom, hogy a hasaim ropogósra süljön s a hátsó felemből meg fagylalt legyen.

Tutyu fuldokolva nevetett és izzadt gallérját úgy csavargatta, minit egy nyaka köré csavart zsebkendőt. Elbotorkált másfelé, mert az volt a hivatása, hogy a legjobb mondásokat összegyűjtse s elterjessze.

Még visszafordult a pódiumon ülők felé és elkapta a bárónő kezét. Hatalmas csókot cuppantott rá és rávágott a Bilóczy Isti vállára:

— Hagyja méltósága, hogy morogjon, azért csak kitart maga mellett a világ közeli végezetéig.

— Tudom, tudom — bólintott a bárónő jókedvűen — tudom. Azonkívül innen valóban el kell húzódnunk, mert a hideg áramlik.

Felkerekedtek és tovább vándoroltak. Egy szénfekete hajú, duzzadt, durcás szájú, kövérkés duibajképü fiatalember állt meg a vonuló társaság között, a cigány előtt. Nehezen tartotta az egyensúlyt. Mutatóujjával képzeletbeli legyet kergetett el az orra elől.

— Hová húzódtok, he? — kérdezte kötekedve. — Én vagyok a főrendező. Rudit a bandájával... a tradíció szerint, amelyet még apámtól hallottam, ő meg a nagyapámtól hallotta, az meg a dédapjától hallotta, a cigányt szóval cúgha kell Ali tani, mert olt fázik és többet muzsikál... szívesebben dolgozik, mert fázik... hogy felmelegedjen. Mióta Itten bálát rendezünk, a cigány háta megett ennek az üvegajtónak kell lenni!

Felbotorkált az emelvényre és nehéz újjá val az üvegajtóra ütögetelt. Egy gondolattal két nagy szárnyát' kitárta. Gőzös zulha- tiagban ömlött be a téli hideg. A cigányok

liba gágogáshoz hasonló jajgatással menekültek s a pincérek gyorsan becsukták az ajtókat.

Gálfy nekihevülve szaladgált a párok között. Elfogott valakit, félig elmesélt valamit neki, aztán továbbszaladt.

— Ez jó — kiáltozta — megtudtam, hogy a cigányt cúggal kell doppingolni. A lovakat zabbal, a nőket szerelmi vallomással, engem szesszel, Rudiekat hideg levegővel.

— Mit szaladozol annyit? — kérdezte tőle korholóan az apja, egy magas, fehérszakál- lu, szép ember, aki kifogástalan frakkban, mozdulatlanul támaszkodott a terem diszéhez, egy dúsfaragásu, használaton kívüli kandallóihoz.

— Kérlek, tatyinko, be vagyok iva — magyarázta Tutyu — de azért holnap bemegyek a bankba, azt az ügyet elvégezni... ha kívánod.

— Majd elvégzem magam. Kilencre ott kell lenni.

—■ Akkor bocsáss meg, hallgass ide: Hu bért azt kérdezi ma este tőlem, hogy tudom-e, mit jelent ez a szó, hogy: bankett,

magyarul... Bankett, diszlakoma, nem? Aszondja, ti hovado, bankett, az magyarul: bélbál. A belek bálja ... öheemm . .

Köhögve nevetett s apja a fehér szakáll fölött alig észrevehetően elmosolyodott Háthavágta a fiát és belenyugvóan lódította odébb:

— Eregyj, gyújtsd tovább a csodabogaraidat. Mással ne törődj! Mindenki azt csinálja, amit tud.

— Ano — nevetett Tutyu és elszaladt.

. Az a kötekedő l^épü fiatalember, aki az erkélyajtót kitárta, eléje állt és alkoholos fájdalommal panaszolta:

— Képzeld Tutyu, Etus az anyja befőttjeire Ígérgette, hogy eljönnek, mégs in csenek itt... Mit csináljak?

Egymásibnkaroltak és Tutyu súgva adta meg a tanácsot:

— Van egy jó receptem: vörösborba konyak, egy kis égetett jamaikai rum, ugyanannyi ceyloni tea és kávéscsészéből meginni ,

Az elkeseredett fiú panaszkodva felelte:

— Jő, jó, elhiszem, de hol lehet most ceyloni teát kapni?

— Selmeréknek van. Hihetetlen mennyiséget dugtak el tizennégyben.

— Akikor megkeresem a vén tyúkot. Köszönöm neked, Tutyukám,

— Szívesen, sztará opica! Máskor is!

Az öreg Mattonyay, a legkipróbáltabb bálrendező pohárba tett kanállal kezdett csörgetni. A párok körbesétáltak, az étterem és a büfféül szolgáló kisterem felől besereglett a közönség. A cigány kényelmes bosztont játszott. A nagy szünet után a bál második része vette kezdetét

— Andalgó — kiáltozta egy nyúlánk fiú — ez is micsoda ötlet Mattonyay bácsi, éjfél után andalgót táncoltatni!

A táncosnője, egy szőke leány, meg rángatta a karját:

— Ne kiabálj Gézus, meglátják, hogy ittál! Andalgó! Hogy lehet a bosztont andal- gónak nevezni.

A fiú tovább kiabált:

— Annak nevezem, aminek jólesik. Különben pedig sötétben minden 'éhén fekete.

A lány eleresztgefte a fiú karját:

— Hogy gondolod ezt?

Sértődötten otthagyta és feltűnést keltve tartott a társasága felé. A fiú megijed áb- rázattal, könyörögve követte:

— Júlia, az ég szerelmére, félreértettél, én arra mondtam, hogy te azt mondtad, hogy meglátják, hogy ittam, hát arra mondtam, hogy itt mindenki ivott, dehogyis látják meg!

A szőke lány engesztelőd ve nevetett:

— Jó, no, gyerünk vissza. Majd még beszélünk erről

(Folytatjuk.)

Jgye* Gott^

pezsgői/

Ellentetek

a bázeli moratóriumbizottság megnyitó ülésén- Steward amerikai delegátus nem vállalta az elnökséget — ; Az olasz Seneduce lett az elnök

Beneduce olasz delegátus lett. Ugyanekkor a franciák elfogadták a német javaslatot s az elnökségbe négy semleges képviselő került. A bizottság főtitkárának Pilotti olasz delegátust választották meg, mig a titkárok között egy német, egy francia és egy angol van. A kongresz- szus ezután több szervezeti ügyet intézett el és az ülés folytatását holnapra halasztotta.