Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-05 / 278. (2795.) szám
4 Bal Palais Théatre Aibambra Prága Bcléptídi) nincs — Elsőrendű mulató Szenzációs internac onális világvárosi program Két zenekar Kit zenekar Az egységes párt bizottságot küldeti ki a nyugd jcsök* kerítésről szóló rendelettervezet kidolgozására Budapest, december 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelen lése.) Az egységes párt szerdai értekezletén Vargha Imre pénzügyi államtitkár ismertette a nyugdíjcsökkentésre von atkozd rendelettervezetet. Hangoztatta, hogy feltétlenül kívánatos a költség1- vetési kiadások mérséklése és ezt a célt szolgálja a nyugdijak cső leken lése, mintán a magyar állam nyugdijterhe aránylag a legmagasabb Európában- Az újabb nyugdijesökken- tési tervezetben a szociális szempontokat is figyelembe vették. A bozászólások során Kozma Jenő egységes párti képviselő, bizottság kiküldetését kérte, amely felülvizsgálja a rendelettervezetet. Végül Károlyi Gyula gróf miniszterelnök szólalt fel, aki kijelentette, hogy a nyugdíjcsökkentés az államháztartás egyensúlyának biztosítása szempontjából feltétlenül ke resztül viendő. A keresztülvitel módozatát egy bizottság dolgozza ki, amely a tervezetet a párt plénuma elé terjeszti. Tisztviselők majálisa — ál.amúgy észségi fináléval Rimaszombat, december 4. Egy évvel ezelőtt a rimaszombati városi tisztviselők a kodégiális érzés elmélyítése céljából baráti kört alapítottak, auie.y hétről-hétre kedélyes összejöveteleket és apróbb kirándulásokat rendezett. A testvér1’ összetartást és kollegiális szeretetet ápoló összejöveteleknek minden alkalommal zajos sikerük volt, a szeptemberi egyik házi majálison azonban a kedályeske- dé$ váratlanul botrányban robbant ki és a szépen induló barátkozó.- nak hirtelen az állam- rendőrségen, illetve az államügyészségen lett folytatása s a műit napokban a házimajália két lég kedélyesebb résztvevője, Pleutzner Frigyes városi erdőmérnök és iilozek Jáno* volt villanytelepi üzemvezető annak rendje ée módja szerint a vádlottak padjára kerti!. A történet ott kezdődik, hogy a város tisztviselői a baráti körbe Csorbái Endre állami főjegyzőt is beválasztották csupa udvariasságból, aki ugyan nem városi alkalmazott, hanem az állam városházi exponense, de akit ez a minős-ég nem akadályozott abban, hogy a városházi tisztviselők baráti körének összejövetelein résztvegyen. A szeptemberi utolsó házimajálist a tamásfalvai erdőben tartották meg a tisztviselők és ped'g a lehető legjobb hangulatban, amit bizonyít az a körülmény, hogy a vig nótázás a hegymegi vályogvető cigányok füléig is eljutott s a morék hirtelen hegedűt ragadva csapatosan jelentek meg a mulatság színhelyén és természetesen azonnal rázendítettek a muzsikára. A hangulat a füstösök megérkezésével még csak jobban fokozódott és torközi állapotban valahogy a „Recece, nem vagyok én kapitány" kezdetű nótára is sor került, amelynek refrénjét a volt katonák ezredük számát kihangsúlyozva egvütt énekeltek el. A nótázást azonban hirtelen Csorbái Endre főjegyző lármája zavarta meg, aki macából kikelve tiltakozott az ellen, hogy jelenlétében tiltott nótákat énekeljenek. E’őpa- rancsolta a városi hintót és vérig sértve hazarobogott, másnap pedig az egész társaságot fe1 jelentette a rendőrségen államellenes tendenciájú nóta énekléséért. A tisztviselők a rendőrségen váltig hangoztatták, hogy az inkriminált nóta nem azonos az imdexen levő harminckettes-indulóval s szövegre nem tartalmaz államsértő célzást, a rendőrség a feljelentést továbbította az állam- ügyészséghez b az államügyészség ru;nt értelmi szerzők, Pletzner Frigyes városi erdőmérnök és Hlozek János volt városi villanytelepi üzemvezető ellen vádiratot készített rendtörvénybe ütköző kihágás címén. Az ügyben kompromittált többi városi tisztviselő U?vét e1 különített ék és azok ellen külön folytatják le a vizslatok A rima°zomhatj városi tisztviselők b ráti köre. legközelebbi ismerkedési ö**'ze'övetelét ilyenformán a napokban tartja meg ... a rimaszombati kerületi bíróság főtá rgya1 ási termében. in A S7i<->ven»-ri<iü és ruszinszkól magyar nők lapja: a „Nagyasszony**. >roa:cAiMAGtoRHTRLan 103! december 8, azomba/t. KOMMENTÁROK A PUCCS (SZÓ KORUNK SZÓTÁRÁBÓL) Három nappal ezelőtt este kilenckor kijöttünk a kávéházból s a szerkesztőség előtt egy ur unalmas arccal és természetes hangon a kővetkezőtől mondotta: — Hallották már? Németországban puccs van. A nácik Berlin ellen vonulnak. ügy mondta, mintha a Duna magasabb viz- állását jeienleué be, vagy azt, hogy nulla alatt négy fok van, gyerünk korcsolyázni. Ha egy színdarab bukásáról nyilatkozott volna, kétségtelenül nagyobb izgalom remegett volna a hangjában. Bennünket sem lepett meg túlzottan a hir, elvégre a Heiimwelirek világában, közvetlenül a boxheimí és a budaipesti puccsok ulán nem sok csodálatos van a dologban. — Jó, jó, hát puccs vau, — mondottuk, — de hová megyünk vacsorázni? A hirt mégcsak kétségbe sem vontuk, s másnap reggel csodálkoztunk, amikor kitűnt, hogy egyetlen szó sem igaz a németországi puccshirekböl. Ennélfogva másnap este, amikor valaki más ugyanilyen egykedvűen és ugyanilyen regisztrálólag a fülünkbe duruzsolt egy ugyanilyen hirt, már mérgesek leltünk. — Hallották már? Ausztriában puccs van. A Heimwerhrek Bécs ellen vonulnak — mondotta. — Ugyan hagyjon bélién az unalmas puccs- hirekkel — s ezzel elintéztük az ügyet. De este mégis gondolkodni kellett, mert van valami elképesztő abban, hogy a pucc.s- hirekről ily fitymálva beszélünk, — s nem is azért beszélünk róluk fitymiáJólag, mert nem hisszük el, vagy mert a hírek többnyire hamisak, hanem azért, mert egy puccs manapság nem egy eset. Puccs van, — no és tovább? Kit érdekel a hir a hivatalos órán kívül? Annyi van belőle, mint a rosta lika, s nyugodtan tovább élünk. Ezekkel a puccsok- kal valahogy úgy van, mint állítólag bizonyos betegségekkel, amelyek valamikor irtózatos pusztítást viüek végibe az emberiségben, de idővel leszelidüilek, s ha el is jönnek, néhány nap alatt valamennyien átesünk az enyhe járványon. Az évszázadok alatt, az általános fertőzésekben antitoxin fejlődött ki bennünk e betegségekkel szemben, önbeojtás történt, s ha a hajdan pusztító kór ma közénk ront, nevetünk rajta, a nem árthat, mint a megszokott méreg. A hajdan nagy puccsok ellen is antitoxin fejlődött ki bennünk a kór örökös jelenléte következtében, legyengült a betegség be vagyunk ojtva ellene, mint előbb csak Nikaraguában vagy Macedóniában. Ez ia hozzátartozik a kórhoz. Képzeljük *1, hegy a háború elölt az egyik szolid, hogy úgy mondjam „behóvet" európai álUmbar puccs tör ki. Belebolondulunk. Legelőször az újságírók, azután a politikusok, végül a nép. Tizennégyig csak néhány államnak volt privilégiuma a puccőokra: Portugáliának, a Balkán félszigetnek és Délamerikának. A szeriőz országok mosolyogva néztek ezekre az operetlpuccsokra, s nagy a gyanúm, hogy a világlapok organizálták őket az uborkasze- zónban, amikor nem lehetett prőnnérekről Írni. Kellett az anyag, a portugál puccs jobb cikk volt, mint a portugál szardínia, a macedón felkelés jobb, mint a macedón dohány. Mi lett voLna Heltai Jenő humora e puccsok nélkül? Manapság igényesebbek az emberek, házi puocsokkal nem igen elégszenek meg, s háborúkat in szóénál na k szórakoztatásukra. \ n andZí-Airiai konfliktust áilnóKg egy ameii- kai film társaság rendezte, s Ma kínai tábornok katonáinak busás zsoldot f ize lett, hogy piszkálják a japánokat és kitörjön a csetepaté. Annyi bizonyos, hogy a Nonni hidjánál tomboló csatában öt tank, busz repülőgép, negyven ágyú és Ölvén kinematográfiái apa- rálus vett részt a földön, a vízben és a levegőiben. Hangerősitővel kergették a kínaiakat a csatába. Ezen sem csodálkozunk, elvégre, ha a renaissanceban minden jötl-ment herceg vagy meggazdagodott firenzei uzsorás zsoldosokat fogadhatott jó pénzért és akár a pápa ellen vezethet le őket, ha Róma még jobb pénzért el nem szippantotta a katonákat az orra elől, akkor természetesnek kell találnunk, hogy a sokkal hatalmasabb és ötletekből végkép kifogyott hollywoodi társaságok is tudnak bérelni igazi katonákat, ez alkalommal kínaiakat, miután a saját íölbéredihető késeid.kei, gangfdereiket, hoü'egger- és rackeí- banditáikat már jó pénzért rendőröknek és csendőrbiztosoknak fogadták fel Csikágóban és Kenluckyban (lásd a Dreiser bizottság jelentéséi). Ilyen körülmények között ne csodálkozzunk, ha a kis házi puccsok nem hatnak meg. Kötünk szótárában hozzáírhatjuk a puccs szóhoz: legyengült betegség, nem hat a ke- délvekre, különösen ha másutt történik. A kedélyre ma más dolgok hatnak, csekélységek, például az, hogy ^í. Y.-nak és majdnem minden X. Y.-nak a fizetését isméi tiz százalékkal leszállító tűik. Savaiké Fii. Milyen a bevándorolt mérnökök helyzete Oroszországban ? Egy Oroszországot járt amerikai mérnök kritikája a szovjetéletről ni &e akart róla s igy Szokolay &irva nézhetett mintegy eaerhédszáa dollárja után. A szovjet technikai tanácsadó testületéi A mérnököt pár évvel ezelőtt, ha kikerült Szov- Jetoroszországba, nemcsak azzal bízták meg, hogy egy üzemben levő gyártelepet vezessen, hanem leg- I inkább az volt a feladata, hogy uj üzemeket rendezzen be. még inkább pedig, hogy szerkesszen ; olyan készülékeket, amellyel ezt vagy' azt az Iparcikket a réginél rövidebb Idő alatt tudják előállítani. A mérnök neki is fogott a gép konstruálásának, éjjel-nappal dolgozott rajta, legjobb tudását beleadta, hisz a technikus olyan, mint a művész: délekből alkot e hosszú hónapok után, mikor elkészült már a munkájával, a kész terveket bemutatta az illető kerületben székelő technikai tanácsadó : testületnek. I Itt érte aztán a komoly és lelkes munkához szokott amerikai mérnököt a legnagyobb kiábrándulás: a tanácsadó testület ugyané szakszervezeti titkárokból, kikopott politikusokból állott, akik ' mellé, hogy a létszám teljes legyen, néhány podili- kaiíag meghízható vasesztergályost vagy lakatost 1 delegált a központ. Könny"n elképzelhetjük a szakképzett mérnök csalódását és dühét, mikor hónapokig tartó munkájának eredményét ez a ..szaktanács" vette a kezébe s adott le szakvéleményt 'arról, hogy az újonnan konstruált gép jobb-e az előbb használtaknál és bele illik-e a szovjet munkarendjébe. Mi sem természetesebb, hogy ezek az emberek egy-egy L'yen bírálatnál inkább vették j tekintetbe az illető kons'rukdőr politikai, m’nt technikai megbízhat óságát s mivel, aki pár hónapot tölt Sztálin birodalmában hamar megtanulja a kiábrándulást, az ellenkező politikai nézeten lévő. de kitűnő szakképzettségű amerikai mérnök terveit a tanácsadó testület elvetette. A szaktanács ilyetén működése aztán nemcsak technikailag bo-z- szulta meg magát, hanem más módon is. A szakember elvesztette a munkakedvét s a munkásság, látva, hegy dirigáló főmérnöke nem teljhatalmú ur, 1 mert munkáiéba a tanácsadó testület demagógjai bármikor elhatároeólog közbeszólhatnak, nem becsülte a főnököt, neon engedelmeskedett neki és igy a gyárakban a legnagyobb szertelenség kezdett lábrakapni. IEába fenyegeíődzött az'án az amerikai mérnök karhatalommal, katonasággal és egyebekkel, az együttdolgozás fontosságáról, a munkások kinevették és csak knmel-ámmal engedőimes- i kedtek neki. Aki koldusokkal beszélt eVenlorradalmár A sok visszatetsző dolog közül — folytatta Backer az elbeszéléseit, külön ősképen emlékszem egyre, ( amely Moszkvában történt velünk. Az uccán sói állunk és elrettenve láttuk azt a rettenetes nyomort, ! amelyre Moszkva uccáin léptcn-nyomon bukkan & j járókelő. Minden mv* teU van kohdwokkuk akik rimánk ott nak valami adományért, vagy élelemért a a Járókelő, aki még tieui «eokta meg a* on*** „rendszert", szeretne rajtuk segíteni. Ahogy azonban ezóbaóll a sarkokon rimánhodó koldusokkal, tuárla Bzovjetellenee cselekedetel követett ai, mert a szovjet területén tilos koldus?*! (••óbnállul. — Ellenlorradalmárokcak deklarálta őket a cseka g így, aki megáll a kr’dussal beszélgetni, annak teszi ki magát, hnry fit njagát is elleníorradal- tnárn&k tartják s ilyenformán is kezelik. Páris, december eleje. Az egyre súlyosabbá válő amerikai munikonélküdlség és az egyre agilisabb ezovjé.propaganda következtében, bizony, meglehetősen sok technikai szakember vándorol át az Újvilágból Szóv,©‘orosz- országba. Ami teljesen érthető is hisz az elhelyezkedési lehetőség hónapról-hónapra egyre kisebb lett Amerikában, az orosz ügynökök mind hangosabban dolgoztak s így laa an-lassan szinte legendák keletkeztek erről az egészen uj munkarenddel dolgozó országról, ugyennyira. hogy mind több és több munka nélkül veszteglő technikus szeme fordult az igérelföldje felé. Hogy a munkáit jelentő szovjetdéllbáb minél színesebb és minél vonzóbb legyen, a newyorki propagandaközpont mindent megmozgatott. A legfényesebb javadalmazást helyezte kilátásba az átvándorió mérnökök é« szakmunkások számára s nem késett hangsúlyozni, hegy jövedelmük felét nyugodtan hazaiküldhetik családjuknak, mert odakint e másik fele bőven elég megélhetésre. M ndenféle nemzetiségű ember akadt ezek között a kivándorolt emberek között. Nagy részük, persze, amerikai volt, de találkozott köztük sok német, sőt jóegynéhány magyar is. Egyben azonban megegyezett a kivándorold mérnök tábor: technikai főik észül teég dolgában mindannyian elsőrendű emberek voltak s mindannyian a legvér- me6ebb reményekkel váglak neki a cseka birodalmának. Drágaság, lakáshiány és rossz ivóvíz Mindannyian nagy reményekkel indultak el, szerződésűit lejártával azonban csaknem mindany- nyian letörte® és kiábrándulva érkeztek vissza Amerikába. John Backer nevű barátom az Edison- gyáraknak volt valamikor a mérnöke a szovjet csalogatására azonban ő is átment Oroszországba s mind gyárvezető mérnök, esztendőkön keresztül ott dolgozott. — A fizet éhek — meséli Backer — négyszáz rubeldől háromezer rubelig terjednek odakint. — Az összeg nagysága attól függ- hogy kJ milyen fontos szerepel, föld be. Nem szabad azonban, hogy ez a meglehetősen szép summa pénz csalódásba ejtse az embereket, mert sokszorosan kevesebbet jelend ez odakinn, mint idehaza Amerikában. A megélhetés végtelenül drága. A kétszáz rubeles fizetésű emberek számára van ugyan hatósági ellátás (ebédjegyek, kény érj egyek, stb.) ez az élelem azonban oly irtózatos rossz hogy normális gyomor be nem veszi. Az idegen iszonyú drágán ól odakint « az amerikai árakhoz viszonyítva, mindenért legalább tízszeres összeged kénytelen fizetni. Ezenkívül rendelet van, hogy senki Oroszországból pénzt ki nem vihet, tehát a mérnök, aki hazájából azzal a rcmóuuycl vándorolt ki, hogy oroszországi fényes keresetéből majd otthoni családját is nagyszerűen ellátja, zsákutcába került, mert minden keresményét odakint kellett elköltenie. S ez az ottani drágaság mellett igazán nem volt nagy probléma. Volt azonban ezeken kívül még sok más is, ami gyűlöletessé tette az odakinn való tartózkodást, így e.sősorban a retteneiee Lakásviszonyok. Vésődő eni'berek egyszobás Lakásokban Laklak, ezeknek bére horribilis volt s semmi kilátás nem volt arra, hogy a minősíthetetlen lakásviszonyok a közeljövőben meg avuljanak. Ezenkívül példáiul Moszkvában végtelenül rossz az ivóvíz, úgy, hogy állandóan vor-1 has és tífusz tizedeli a lakosságot. Az ember min-' den pohár vizet azzal a gyanúval nyeld le, hogy ragályt ivott • többé sohasem fog visszatérni sasűlő- lwtgjmáhn Szokolay mérnök esete Külön kell megemlítenem azt, hogy a szovjettel kötött szerződésekre se lehel mindig építeni. Egy Szokolay nevű magyar mérnökkel történd, hogy nemcsak neki, de családja számára is garantálták az oda vissza való utazást, sőd bútorainak elszállítását. is, mikor aduiba® már kint voltak, a szovjet nemcsak hogy az utazási és szállítási költségeket nem téritette meg nekik, hanem még lakást sem tudott számukra biztosítani, úgy, hogy a magyar •mérnök visszajött Amerikába. Itt az Amtor szovjet! rodától követelte aztán, hogy a szerződése alapján Űzessék meg költségeit, az iroda azonban hallaMi akkor már nagyon el vo’fcunk keseredve, a rossz életem, a rossz ivóviz, a rossz Lakás és a demagógok ,szaktanácsa" igazán ne \ voltak alkalmasak arra, hogy le'kesődéire ragadjanak a szovjet iránt bennünket s igy szabó táláéba fogtunk: a munkaidő alatt kijártunk fürdeni, betegeskedtünk e az uccán csak azért is szóbaáHtunk a koldusokkal. A központ, természetesen, ha -árosán tudomást szerzett reni'.enskedesünkrő! és egy nagy moszkvai Lap munkadársát küldte le, hogy nézzen utána a dolgoknak. Ez az u'ságiró az'án pártfogásába bennünket, különösen szemére hányta a központnak, hogy politikai demagógoktól ellenőr latét! a szakférfiak munkáját s ezeknek kezébe teszi le gyártelepeinek soriét, úgy, hogy a központ is belátta saját oktalanságát s azon tu! szabadon élhettünk, eldiszponálták e gyárak éléről a politikai megbízottakat s mi vezettük az üzemet. Ring PáJ. — Adóeltitkolás ós hamis könyvelés miatt letartóztatták egy újvidéki nagy kereskedelmi részvénytársaság vezérigazgatóját. Újvidékről jelentik: Jugoszlávia határain túl is nagy Mttt- nóst keltő letartóztatást foganatosított tegnap az újvidéki rendőrség. A detektívek elöv-ezerfék, majd a kihallgató rendőrtiszt előzetes letaitóz- tatásba helyezte Wettstein Gyula dr.-t, a jugoszláviai Hoflierr-Schrantz Rt, vezérigazgató'át. A letartóztatás előzményei a következők: Két héttel ezelőtt a részvénytársaság feljelentést tett Elek Jeuő, volt. igazgatója ellen, akit több százezer dinár hűtlen el kezelésiével vádolt meg. A feljelentés alapján a társaság volt igazgat íját letartóztatták. Elek azzal védekezett, hogy az elmanipulált pénzt vesztegetésekre kellett- fordítania. A részvénytársaság könyveit törvény- széki szakértők viszgálták át, akik megái npi- tottá-k, hogy a részvénytársaság naeionnlizálása, melyet a törvény előirt, csupán iátszó’ag-isan történt meg. Kiderült az is, hogy a részvényár- saság igazgatósága adóeltitkolás céljából mevhn- misittattn a könyvvezetést. A vezérigazgató letartóztatása után ma meg'ndult az eljárás a részvénytársaság többi felelős tényezője e.lcu.
