Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-30 / 295. (2812.) szám

2 1&31 december 30, »gfrrd«L A parlamenti vizsgálóbizottság elüt fölvett Jegyzőkönyvet olvasták föl a Stribrny-pör mai tárgyalásán Sychrovszky gyermeke életére esküdött meg, hogy nem ismeri Strihrnyt — Engiis dr. a vagonüzletről IKkAP hatná, *őt megfordíthatná egy olyan gazda sági megállapodás, amely Csehszlovákia M vitelének a szotmezéd államok piacain biaO' nyos előnyöket biztosítana idegen harmadik államok termékeivel szemben. Azt hallót- •bilik ugyan, hogy Csehszlovákiára ez a gaz­dasági közeledés nem sürgős, mert gazda­sági -viszonyai ez idő szerint kétségkívül kedvezőbbek, mint akár Ausztria, akár Ma­gyarország viszonyai. De nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy ország, amelynek gazdasági jóléte sokkal nagyobb mértékben függ a kivitel alakulásától, mint akáT Ausz­tria, akár Magyarország jóléte, sokkal in­kább van kitélve a konjunktúra hirtelen és gyors változásainak és ki vehetné bizonyos­ra, vagy ki tekinthetné csak valószínűnek is, hogy Csehszlovákia ezektől meg lesz ki­méivé? Igen könnyen lehetséges, hogy az a szomszédokhoz való gazdasági közeledés, amely jelenleg a csehszlovák politikusok előtt olyan útnak tűnik fel, amelyen meg lehetne ugyan indulni, de amelynek követé­se Csehszlovákiára egyáltalában nem sür­gős, nem fogre — talán igen rövid idő múl­va — olyannak mutatkozni, amelyre rálép­ői a csehszlovák érdekek szempontjából el­kerülhetetlenül szükséges lesz. Felmerülhet most már aiz a kérdés, van-e kilátás arra, hogy Magyarország és Csehszlo­vákia között létrejöhessen valami olyan gazdasági szövetség, amelynek természetesen sohasem szabadna elmennie a teljes vám­unióig, azaz a Magyarország és Csehszlovákia közötti vámfalak tökéletes ledöntéséig. A magyarországi helyzet és a magyarországi hangulat ismeretében azt kell mondanom, hogy ezeket a kilátásokat csekélyeknek tar­tom mindaddig, amig a két szomszédos or­szág között nem fog jelentékenyen megijavulni a politikai atmoszféra. Több helyen és több Ízben volt alkalmiam a-z utolsó hónapokban a külföldön egy magyar-osztrák-csehszlovák gazdasági megegyezés kérdéséről beszélget­nem. Mindenütt figyelmeztettem arra, hogy aki Magyarországon ennek a gazdasági köze­ledésnek szószólójává szegődik, — amint hogy én a magam részéről egy évtized óta teljes meggyőződésből szószólója vagyok, — feltétlenül azzal az ellenvetéssel fog talál­kozni, hogy addig, mig a két ország közötti politikai ellentétek valamilyen lojális meg­egyezéssel el nem intézhetők, a gazdásági közeledés sem látszik közöttük lehetségesnek. Ezt a nézeteauet csak megerősítették azok a tapasztalatok, amelyeket a legutóbbi időben tettem, amióta ez a kérdés a magyar pubdi- etezt lkában, de a magyar politikai és gazda­sági közvélemény egyéb tényezőinél is, a megfontolások előterébe került. Magam is azt hiszem, hogy Bismarck nézete, amely szerint elképzelhető gazdasági ellenségeskedés poli­tikailag barátságos államok és gazdasági ba­rátság politikailag egymással élesen szem­benálló nemzetek között, ma- amikor a gaz­dasági kérdések sokkal szövevényesebbek és sokkal jobban befolyásolják a nemzeteik cse­lekedeteit, mint egy félszázaddal ezelőtt, már nem állhat meg. Az a viszony, amely például preferenciái is megállapodások esetében két ország között létrejöhetne, olyan bonyolult és oly kényes, hogy azt nem lehet kitenni azolrnak a kríziseiknek, amelyek az illető nemzetek fennálló politikai ellentétek folyo­mányaként előállhatnak. Az opitimista poli­tikai szemlélet talán remélheti, hogy a gaz­dasági együttműködés lassanként politikai közeledésre is fog vezetni, de a pesszimisták mindig inkább ama véleményre fognak haj­lani, hogy a politikai ellentétek rövid időn, belül felforgatnák a gazdasági megállapodá­sokat is. Reális politika mindenesetre oda törekedni, hogy ha közeledésre kerül a dolog, akkor az a gazdasági és politikai térre egy­aránt terjedjen ki. Ha Csehszlovákia politi­kai tényezői el tudnák határozni magukat ar­ra, hogy ebben az irányban barátságos indu­lattal közeledjenek Magyarország felé, akkor Magyarország, meg vagyok róla győződve — és ezt a meggyőződésemet is megerősítve látom a közelmúlt napokban különböző ma­gyar gazdasági és politikai tényezőkkel foly­tatott megbeszéléseim által — szívesen fo­gadná a feléje nyújtott kezet. Megszűnik a stockholmi mmwkövetség Budapest, december 29. (Budapieerti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A külügy­miniszter el öterjes ztéséne a kormányzó hozzájárult hogy a stockholmi magyar kö­vetséget megsziintcjssék, amelynek ügyvivői hatásköre kiterjedt Svédországira Norvégiá­ra 6a Dániára. Prága, december 29. A Stribrny-pör mai tárgyalásának elejéin felolvasták Engiis dr. volt pénzügyminiszter 1931. május 4.-i jegyző­könyvét, amely a váid egyik legfontosabb pontját képezi. Engiis dr. kijelenti ebben a jegyzőkönyvben, hogy a Németországban történt vagonmegrende- lés idézte elő az első heves konfliktust közte és Stribrny vas útügyi miniszter kö­zött. Engiist igen súlyosan érintette ez a kon­fliktus, mert Strihrnyt akkoriban igen be­csülte, nemcsak mint „október 28.-ónak fér­fiak', hanem politikai éleslátása miatt is. A jegyzőkönyviből még az tűnik ki, hogy a va­gon üzlet, ha ő akkoriban nem lépett volna közbe, Csehszlovákiára nézve igen kedvezőtlenül ütött volna ki. A ' jegyzőkönyv azután ecseteli a miniszter-1 tanácsiban támadt konfliktusokat, ahol Stri­brny azonnali elintézést sürgetett. Engiis dr. azután közbelépett Svöbodánál, az Agrár bank direktoránál, aki nem engedélyezte a szük­séges bankgaranciát, mire a vagonüzlet elto­lódott s a vagonok árát azután lenyomták. Prága, december 29. A miniszterelnökség saj­tóosztálya szétküidte a szerkesztőségeiknek a kormány 1932. évi munkaprogramját. A belügyminisztérium e program szerint elő­készíti a fegyverviselési törvényt, a tűzoltói törvényt, az állatvédelmi törvényt, továbbá uj törvényt készít az egyenruhák és jelvények vi­seléséről, unifikáini akarja a közgyüjtésekről szóló előírásokat. A közigazgatásban takaré­kossági intézkedésekét fog tenni' és' előkészíti a közigazgatás további szervezését. A pmzügyminisztériuim elsősorban te ügyélni fog a csehszlovák korona staWlázáláeára. A de- vizamtézkedéeeket a viszonyoknak megfelelően fogja rendezni. A nemzeti jegybank saját nyom­dájában uj százkoronás és ezierkoronáe bankje­gyeket fog nyomni. A körmöobányai pénzver­dében folytatják az ezüst ti'zkoronások és az aprópénz verését. A sonsjegyszaknaiban a mi­nisztérium egy unifdkációs törvényen dolgozik, amelynek alapján a- sorsjegyek eladása az ál­lam kizárólagos joga lesz. Szlovens-zkón is vég­legesíteni kívánja az adóknak befizetési lap ut­ján való kötelező fizetését. Ugyanilyen módon és utón fogja fizetni külföldre a nyugdíj illetmé­nyeket s egyáltalában arra törekszik, hogy va­lamennyi hivatalnál korlátozzák a készpénzke­zelést. Az év folyamán uj forgalmi adótörvényt kel alkotni, avagy pedig az eddigi törvényt Nyitra, december 29. (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói iskolaügyi viszonyokra jellem­ző megállapítás hangzott el a közelmúltban a parlamentben, ahol leszögezték, hogy Szloven- szkónak négyezer uj tanteremre van szüksége. A nyitrai iskolaügyi viszonyok is évről-évre egyre rendezetlenebbé válnak. A reálgimnázium, mely nagyságra nézve harmadik gimnázium Szlo- venszkónak, tűrhetetlen állapotba került. A gimnáziumot ma mintegy nyolcszáz diák láto­gatja, de részükre nincsenek megfelelő helyisé­gek. Mindössze tizenhárom osztály részére van biz­tosítva a normális tanítási idő, mig a többi hét osztály tanulói tanteremről tanteremre vándorolva nyernek oktatást, sőt négy osz­tály tanulói a délutáni órákban látogatják az iskolát. A fizikai és természetrajzi terem ebbon a mi­nőségben megszűnt, amennyiben ezeket a terme­ket is egyszerű tanteremmé kellett változtatni. Ugyancsak lehetetlen helyre került a könytár is- Az iskola harminc tanárja egy alkalmatlan, szűk kis helyiségben tartja értekezleteit. Ugyan­csak nélkülözni kénytelen a fogadótermet is, s így ha vendégek, vagy szülők érkeznek, azokat a tanárok az épület folyosóin kénytelenek fogad­ni, egyéb alkalmas hely hiányában. Az egy-egy Azután felolvasták Lustig Hugó jegyző­könyvét, amely szeriint SyChrovdky sokat tö­rődött az üzlettel s igen magas provízióra igyekezett szert tenni. A jegyzőkönyv egy másik része szerint Lustig különböző körülményekből arra kö­vetkeztetett, hogy a provízió egyrésze a Stribrny-fivéreknek jut, de Sychrovsky ezt kétségbevonta. Majd felolvasták a Lustiggal a parlamenti vizsgálóbizottságban gyorsírással felvett jegy­zőkönyvet, majd felolvasásra kerül a Podlip- sky dr.-ral ugyancsak a parlamenti vizsgáló- bizottságiban fölvett jegyzőkönyv. PodlLpsky ott azt vallotta, hogy szentül meg volt győ­ződve arról, hogy Stribrny és Sychrovsky is­merték egymást. Amikor Koudelka képviselő, előadó figyelmeztette őt, hogy Sychrovsky gyermeke életére esküdött meg, hogy nem ismerte Strihrnyt, Podlipsky azt válaszolta, hogy nem tudja, mint jön ehhez a gyermek, de mindig az volt a benyomása, hogy a két ember ismerte egymást. Azután egyéb jegyzőkönyveket olvastak föl- ítélet valószínűleg csak január 2-áu lesz. 1932. év végéiig van érvényességben. Az önkormányzati testületek háztartását il­letően a pénzügyminisztérium állandó bizottsá­gokat akar alakítani, amelyekben az érdekeltek és szakértők volnának képviselve és ez a bi-_ zottság a statisztikai anyag alapján tanulmá­nyozná az önkormányzati testületek pénzügyi kérdéseit és gyorsított eljárással előkészítené azok rendezését. Moet folynak *z utolsó -mun­kálatok a szeazadótörvónyjavallaton. Végül re­méli a min {artériám, hogy a jövő év folyamán úgy a személyi, mint a szervezeti racionalizálást meg tudja valósítaná. A kültigyminisztérium elsősorban a genfi leszerelési konferenciával foglalkozik és véle­ménye szerint ez a konferencia olyan nagysza­bású lesz, hogy a jövő évben más nagyobb kon­ferenciára a népszövetség égisze alatt nem is kerül sor. A minisztérium számos nemzetközi egyezményt készít elő, azonkívül fokozatosan elintézi a békeszerződések jóvátétedi cikkelyé­vel kapcsolatos vitás kérdéseket, különös te­kintettel a hágai és a párisi egyezményekre, azonkívül különböző kiadványokat készül ki­adni, igy egy földrajzi statisztikai atlaszt és né­met, valamint angol nyelven egy csehszlovákiai útin u t a tó t. (Folytatjuk.) osztályban összezsúfolt tanulók száma oly nagy, hogy az oktatás nem folyhat kellő eredménnyel és dacára annak, hogy a tanári kar hivatása magaslatán áll, képtelen olyan eredményt elér­ni, mely a kivánalmaknak megfelelő lenne. A ma már szűknek bizonyuló tantermek levegője állandó veszélyt jelent az órákon át benne tar­tózkodó tanulóseregnek. Sokkal szomorúbb a helyzete azoknak a diákoknak, akik a délutáni órákban kénytelenek az iskolába járni. A dél­utáni oktatás amúgy is fárasztóbb, mit fokoz az, hogy villanyfény mellett tanulnak. A délutáni oktatásban négy *■ osztály növen­dékei részesülnek és mivel ezek első-negye­dikesek, könnyen megállapítható, hogy a 10—14 éves kis diák szervezetét erősen vi­seli meg ez az oktatási rendszer. Az iskola igazgatóságát nem lelhet okolni, amennyiben kényszerhelyzetben lévén rendelte el a dél­utáni oktatási rend bevezetését s igy a hiba másutt keresendő. Már évekkel ezelőtt szó volt arról, hogy a nyitrai gimnázium épületét jelentékenyen bővíteni fogják, esetleg uj, modern és a mai követel mén yekmék mindéin tekintetben meg­felelő iskolaépületet emelnek. E célra már Jli hmm^mw ®wi munkaprogram ja módosítani, a végrehajtási rendelet is csak Síi épületet a nyitrai reálgimnáziumnak! Húsz osztály közül csak tizenhárom van ellátva tanterem­mel, négy osztály csak délután, lámpafény mellett tanulhat Jgye* ^ oá#*' pezsgőt! a költségvetésbe is beállítottak bizonyos ősz- szeget. Úgy látszik, hogy a nagyszabású terv rövidesen megvalósul és ezzel kapcsolatban egy csapásra megszűnnek az anomáliák. Ez azonban nem történt meg. A terv csak terv maradt, majd teljesen elaludt. Annak idején már bizottságok jártak Nyitrán, melyek meg­tekintették az építésre kiszemelt telket, sőt maga az iskolaügyi miniszter is nyilatkozott az ügyben, mindennek dacára mi sem történt. A mai helyzet tarthatatlanságáról a legille­tékesebb helyek is meg vannak győződve és igy egy kis belátással kezelve az ügyet feltétlenül fedezetet lelhet találni az iskola- építés költségeire. Az állam kötelessége, hogy Szlovenszkő nagyságra nézve harmadik gim­náziuma ügyében meghozza a szükséges ál­dozatot. D. 1. Változások készülnek a csehszlovák hadsereg élén! Prága, december 29. A Národny Dennik Változások készülnek a csehszlovák hadsereg élén címmel a következőket jelenti: Mint megbízható helyről értesülünk, Podbajeky hadseregtábornok a csehszlovák hadsereg egyetemes felügyelője nyugdíjaztatása érde­kében kérvényt nyújtott be. Azonban kérését elutasították, mert Podbajisky még csak 67 esztendős. De ha mégis sor kerülne nyugdíjaz­tatására, akkor utódja Syrovy tábornok, je­lenlegi vezérkari főnök lesz, akit a vezér­kar élén Vojcechovsky, Morvaország katonai parancsnoka váltana föl. A prágai francia ka­tonai misszió feje, Faucber tábornok hír sze­rint át akar lépni a csehszlovák hardsereg kötelékébe s ebből a célból kérvényt készül beadni a csehszlovák állampolgárság elnye­rése végett — fejezi be cikkét a Národmy f Dennik. " . Szlovenszkói és ruszinszkói betegségé yzők deficittel dolgoznak Prága, december 2Ö- A szociális biztosító pozsonyi országos hivatala most tartotta ei- idiei utolsó ülését, amelyen megállapították, hogy a balesetbiztosítási osztály vagyonának 25.54 százalékát betétkönyvekre helyezték el. A szociális biztosítási központnak azt javasol­ják, hogy a késmárki betegsegélyző expozitu- rát állítson fel Poprádon. A betegsegélyző pénztárak helyzete Szlovenszkón és Ruszin- szkóban kedvezőtlen. Ez év harmadik negye­dében illetékek címen kétmillióval keveseb­bet írtak elő, mint tavaly, ellenben 2 millió kétszázezer koronával többet adtak ki, mint amennyi befolyt. Az illetékhátralék szeptem­ber 30-ig 67,800.000 korona, tehát 3 millióval több, mint 1930-ban volt. A kerületi mun- kásbetegsegélyzők adósságai 1930 szeptember 30-án 32,830.595 koronára rúgnak. — Brüning kancellár szabadságra ment. Berlin­ből jelentik: Brüning dr. birodalmi kancellár va­sárnap rövid ebb szabadságot vett ki, amelyről mér január első napjaiban visszatér hivatalába. — Egy szófiai orvos fantasztikus kalandja. Szófiából jelentik: Áron Izidorodat, egy tekinté­lyes szófiai orvost szombaton reggel egy súlyosan beteg ember ágyához hívták Szófia külvárosába. Amikor az orvos kísérőijével együtt belépett a lakásba, két revolveres férfivel találta szembe magát, akik mellére szegezték revolverük csövét és igy kényezeritették, hogy minden parancsukat, teljesítse. Leültették és ráparancsoltak. hogy feleségének és apósának levelet írjon, megkérje őket, hogy kétszázezer leva váltságdíj révén szabadítsák őt ki a banditák fogságából. A ban­diták egyike kijelentette előtte, hogy ők egy anti­szemita egyesület megbízottai, akii, nem a maguk javára zsarolják a pénzt, hanem az egyesület szer­vezési költségeit akarják ilyen módon előterem­teni. Az orvos megírta a leveleket, majd kezét, lábát összekötözi ők és egy kis kamráiba zárták. A banditák a levelekkel együtt eltávozlak és hozzáláttak a váltságdíj inkass-álásához. Az orvos­nak nyolc órái keserves munka árán sikerült ma­gát a kőtelekből kiszabadítania, az ablakon át ségitaéget hivott és csakhamar rendőrök vették oltalmukba. Házalásért ék, ahol családját a leg­nagyobb rémületben és izgalomban találta. Azok is tudtak már a történtekről, megkapták a leve­let a és éppen azon törték a fejüket, hogyan teremtsék elő a váltságdíjat, A rendőrség az el­szánt haramiák után lázasan kutat.

Next

/
Thumbnails
Contents