Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
1931 delembe* 25, péntek. 25 A megoldatlan állampolgárság Irta: ALAPY GYULA dr. tartományi képviselő Az állampolgárság ügyével, amely Csehszlovákiában nem annyira alkotmányjogi vagy közjogi, de elsőrendűen politikai kérdés: most nem ebből a szemszögből kívánok foglalkozni, inkább a magyar kisebbségi élet prominens szempontjai azok, amelyek alapján reá akarok mutatni e problémakör befejezetlenségére. Az állampolgársági kérdés közjogi fontosságára nézve igen jellemzők a békeszerződéseknek idevonatkozó határozimányai, amelyek egymásnak ellentmondanak. Másképpen oldja meg azt a saint-germaini, másképp a trianoni szerződés Csehszlovákiát illetőleg. Amig az előbbi szerint minden itt élő és ehhez a területhez tartozó lakos a csehszlovák köztársaság szuveréniíásául megállapított időponttól, 1918- október 23-tól kezdve csehszlovák állampolgárrá válik, addig a trianoif! szerződés szerint csak azok a volt magyar állampolgárok tekintendők csehszlovák állampolgároknak, akik annak területén 1910. január 1. előtt illetőséget szereztek, amelynek a legjobb esete és a magyar közjog szempontjából előfeltétele az, hogy legalább 1906 január 1. óta ezen a területen kellett lakniok. Ez a kivételes elbánás folytatódik az optálás körüli eljárásra is. amelynek határideje tudvalevőleg 1921. december 31. volt, megadván a csehszlovák kormánynak a válogatás jogát az optá- lókkal szemben. így történt azután, hogy a prágai belügyminisztérium a legegyszerűbben intézte el az optálást azzal,, hogy az erre irányuló kérvényeket visszautasította, amihez a békeszerződés szerint kétségtelen joga volt, de viszont ezzel az eljárással hetvenezernél több szerencsétlen vált hontalanná. Ilyen módon a gyakorlat a cseh és német lakosságnak az állampolgárságra való jogát egy és ugyanazon időpontban determinálja, sőt nyitott ajtót hagy a külföldön lakók számára is az állampolgárság érvényesítésére, — addig a magyarságról már minimálisan — tizenkét évi ittlakástól feltételezetten ismeri el az állampolgárságot, tehát olyan időponttól kezdve, amely az állami szuverén!cás kezdetét megelőzi. És ez igen nagy különbség a közjogi adottságokban, amelynek kiszámíthatatlan következményei jelentkeztek később. Rendkívül bonyolulttá tette az állampodgárság kérdését az a körülmény, hogy az a községi illetőségnek a következménye és járuléka, ezt pedig több törvény, úgymint: az 1920. évi 236. sz. törvény az illetőségről és az állampolgárságról, a Szlovenszkó és Ruszinszkó területére is kiterjesztett 1896. évi 222. sz. illetőségi törvény, a magyar törvények közül pedig az 1886. XXII., az 1876. V., és az 1871. XVIII. községi törvénycikkek és az állampolgárságról szóló 1879. L. törvénycikkek mérvadók- Mindezt azonban nem á törvényhozás okozta, hanem egy törvénymagyarázat, a prágai Legfelsőbb Közigazgatási Biróság (LKB) 1923. dec. 28. kelt 16455/1921. számú döntvénye, amely a magyar illetőségi törvényszakasznak, az 1886. XXII. t. c. 10. §-áoak alapvető intézkedését, az automatikus illetőség-megszerzését nem ismerte el és ezzel megdöntötte a negyvenéves joggyakorlatot ég a jogszokást, amely a magyar élőjogban a törvény erejével adekvát értékű. A LKB működése ezt a jogfejlődést elutasítja és ettől függetlenül ítélkezett, de ítéletében csak a törvény betűit magyarázta és nem tette vizsgálat tárgyává a törvényhozó akaratát, ami teljesen tisztázta volna a kérdést, — nem kísérte figyelemmel ennek a törvénynek országgyűlési tárgyalásában a képviselőháznak a főrendiházhoz küldött izene- tét, amely kifejezetten az automatikus illetőségszerzésről szól. A LKB-nak nem állott rendelkezésére az 1886. évi magyar országgyűlés naplója, jegyzőkönyvei és irományai, amelyekből határozatának téves volta kétségtelenül megállapítható, mert abban az esetben, ha a törvény szövege nem világos, a magyarázatot megelőzi a törvény keletkezésének és szerkesztésének vizsgálata, tehát annak megokolása és a parlamenti tárgyalás adatai, a bizottsági jelentés és a két ház között váltott üzenetekDe sérelmes a LKB döntvénye abból a szempontból is, hogy alkalmazása ezer és ezer, tízezrekre menő állampolgárnak szerzett jogait semmisítette meg és ezzel egy nagy és régi jogi elvet tört át. Kiváló jogászok szólaltak fel akkor és fejtették ki a LKB döntésének jogi tévedéseit, köztük a magyar közigazgatási jog területén teljesen otthonos Dérer Iván miniszter is, aki szintén megállapította, hogy a LKB figyelmen kivül hagyta a törvényhozó akaratának megvizsgálá- sát/aki ezeket irta: „Nem szükséges magyarázni, hogy a LKB álláspontja a közigazgatási hivatalok részéről történő szigorú alkalmazás esetében lehetetlen és esztelen konzekvenciákkal járna". (Právny Obzor, 1924.) Dérer jóslata valósággá változott, a közigazgatás, mely korábban az 1886. XXII. t. c. helyes magyarázata alapján bírálta el az illetőség és az áílampolgáreág kérdését, reákényszerittetett a döntvény legszigorúbb alkalmazására. A legtöbb magyar ember nem tudhatta, mily sors vár reá, elkezdődött az állampolgársági ügyeknek a végeláthatatlan processzusa, kálváriák járása, kiutasítások, milliókra menő nemzeti vagyonoknak az állampolgárság megszerzésére való fordítása, amihez hozzászámítandó a lelki feszültség, mely sokszor évek múlva ért csak véget és sok esetben ért véres, tragikus, időelőtti befejezéshez. Az állampolgárságra mindenkinek szüksége vau, enélkül nincsen útlevél, iparjog, licencia, hivatal, sőt iskolai oktatás sem. Csak az úgynevezett őslakosság maradt nyugalomban, bár sokszor ezek közül is nem egyet kezdett ki az állampolgársági rendet vágó hivatalos kasza járása. A stabil foglalkozású tömegek, mint a földművesek, akik generációkon át élnek egy helyen, nem voltak érintve, de a helyhez nem kötött és szabadabb mozgású ipar és kereskedelem, főleg pedig a vándorló munkásság, a lateiner osztályhoz tartozók jutottak sokszor súlyos helyzetekbe az állampolgárságot biztositó községi illetőség bizonyítása körül. A kormány figyelmét sokszor irányították erre a kérdésre törvényhozóink, tanúsága ennek a részükről benyújtott állampolgársági törvény- javaslatok. A kormány azonban — bár módjában lett volna a legfelsőbb biróság döntéséit-' figyelmen kívül hagyni, — mint az állampolgársági jog uj gyakorlatát nem alkotta meg. A következmények borderejét ekkor egész nagyságában még a magyarság vezetői sem látták át. Ilyen körülmények között jött létre az úgynevezett lex Dérer, az 1926. évi 52. sz. törvény, amely azonban azt a célját, hogy a jog asztalánál helyeiktől megfosztottak régi helyeiket ismét elfoglalhassák, nem érte el. Ennek a törvény hiányain kivül pszichikai okai is voltak és ez az oka, hogy a törvény ötéves ideje alatt mintegy „Mikor tehát született Jóxus Judia Bethlehemében, Heródes király napjaiban, Íme bölcsek jövőnek napkeletről Jeruzsálembe, mondván: Hol vagyon, aki született, a isidók királya, mert láttuk csillagát napkeletén és eljöttünk imádni 61“ (Máté n. 1—2.) Az exegéták sokat magyarázták a Szent- irásnak ezt a passzusát is. A három bölcs mágusok, vagyis olyan tudósok voltak, akik különösen a titkos tudományokkal és csillagászattal foglalkoztak. Messze Keletről, talán Perzsiábái jöttek, ahol élt még Balaámnak a Jákob csillagáiról, a Messiásról szóló jövendő* lése s ez ébresztette azt a hitet, hogy a Messiás megjelenését a zsidók között az égen egy csillag fogja hirdetni. Üstökös volt-e az a csillag, amely a bölcseket az Isten-ember jászolához vezette, vagy valamely csodálatos fényű állócsillag után mentek, lényegtelen. A hivő elfogadja a csodát és úgy szól szent Bemard, hogy Isten belső kegyelme által indította a bölcseket arra, hogy a csillag titkát kifürkésszék. A tudós nem a hit belső kegyelmiével, hanem a tudás fegyverével felszerelve vizsgálja az égboltozatot, hogy a világegyetem titkait kifürkéssze. Az Andromeda ködfáiyota Ha tiszta, felhőtlen téli estéin nézzük az égboltozatot, hamarosan megtalálhatjuk s hosz- szam elgyönyörködhetünk az Andromeda fehéres ködfátyolában, amely ott van a W alakjában öt csillagból Összetevődő Kassziopeja s a köriven elhelyezkedő négy csillagból álló Andromeda csillagkép között. Ki gondol ilyenkor arra, ki tudja azt, hogy ez a fehéres, gyönge fény a világmindenség olyan részéből érkezik szemünkbe, amely sokkal, sokkál messzebb van, mint az éjszakai égboltozatnak valamennyi szabad szemmel látható képződménye. Sőt távolsága a hozzá legközelebb eső állócsillaghoz is olyan óriási, mintha egy kisvárosi uo ca hosszúságát a földgömb kerületével hasonlítanék összeEgy millió fényév Csak hat esztendeje annak, hogy az Andromeda ködfolt távolságát némi biztonsággal meg tudták álfJapitáni. A Mount Wilson kaliforniai obszervatórium csodálatos Hovker-teleszkópján, a földnek ezen a legnagyobb látcsövén, a világhírű amerikai csillagász. Hűbbe, nem kevesebb, mini 39 úgynevezett Kepbeida-csiMagot tudott lefényképezni benne, tehát a ködfoltot legalább is egy részében sikerült felbontania. 6000 folyamodó kérvényét intézte el a prágai belügyminisztérium kedvezően. A törvény végrehajtása nélkülözte a liberalizmust és a közjogokat mindenütt jellemző kiterjesztő magyarázattal. Sőt azt is mondhatjuk a belügyminsiztérium joggyakorlatáról, hogy az, aki kérvényében állampolgárságát illetőleg az 1920. évi 52. sz. törvényre hivatkozott, azt averzióval fogadták, aminek egyik kétségtelen, de igen jellemző jele az a néhány eset, hogy a folyamodók automatikus utón kétévi aktapihentetés utján jutottak állampolgárságuk elismeréséhez, mert ügyükben a minisztérium határozatot nem hozott. A lex Dérer törvény ötéves hatálya 1931. augusztus 22-én lejárt. Jó magam ennek a törvénynek alapján több, mint száz magyar sorstest- vérem állampolgárságáért folyamodtam, nagy részük meg ig kapta azt: nyugdíjasok ,munkások, volt katonák, közsegélyezettek, koldusok voltak a klienseim. Peveri di Christe, istenadta szegények, akikkel szemben nemcsak a krisztusi parancs kötelez, de a magyar sorsközösség is, melynek egyforma tagjai vagyunk. A törvény lejártával csak egy módja nyílik 3z állampolgárság adományozásának: a belügyminisztérium diszkrecionális joga ez. Rögös és bizonytalan ez az ut, sokszor meg kell ismételni, háromszor, négyszer is, akadályokat okozhatnak politikai pártok, sokszor meg előrevihetik az ügyet. Ez a baj, hogy ez nem a törvény parancsától, hanem a hivatal kényétől függ. Ez teszi az állampolgárság kérdését a kisebbségi kérdés tengelyévé még tizenhárom év után is. Tizenhárom éve múlt el annak, hogy reánk, a magyar nemzethez tartozókra a történelem kényszeréből felvetődött az állampolgárság neEzeknek a Kepheidadápusu csillagoknak az a tulajdonságuk, hogy fényüket változtatják és sok felvétel összehasonlításából meg lehet áUiapitimi a fénygörbéket, tehát a fény változási periódusokat. Ebből viszont meg lehet állapitiaini az abszolút fényességüket, vagyis valódi világitó erejüket is. Ebből pedig a csillagok távolságát legalább is megközelítő bizonyossággal le lehet vezetni. Hűbbe számítása szerint a nagy Andromeda-ködifolt átmérője 50.000 fényév, A földtől pedig 900.000 fényév. Az a sugár, amely most ért szemembe 7az Andromeda ködfoltról, 900.000 esztendővel ezelőtt indult útjára, amikor a földön még nem is volt szerves élet. Világos, hogy ez a spirális ködiolt messze tuLvan á mi tejut rendszerünk világának határain. Szemléltessük a fényévet! A ködifoltok tanulmányozása az asztrofizikában, ebben a kétségtelenül legérdekesebb Pozsony—Kassa Föld—Nap Viooo másodperc 8.5 perc. Ha a jövőben a világűrutazónak minden kilométernyi megtett -ut után egy fillért kell fizetnie, ugv a Marsba való utazása már félmillió koronába fog kerülni, az An- dromadába szóló jegyért pedig 9000 trillió koronát kell fizetnie. Mozognak a távoli világszigetek A ködfoltokra, a világszigetekre vonatkozó vizsgálatokból különösen azok emelkedtek egész világnézetünk kialakítása szempontjából nagy jelentőségre, amelyek ezeknek a távoli világoknak mozgására vonatkoznak. Már az első pont nagyon érdekes. Ha megfigyelek egy távolabbi dombon mozgó embert, könnyen meg tudom állapítani a jobb- kéz vagy balkéz irányában való mozgását. Ha azonban egyenesen feléin közeledik vagy tengelyünk irányában tőlem eltávolodik, ezt a mozgását nem tudom megállapítani, mert szomszédságálroz való viszonyában nem tolódik el. A ködfoltoknál azonban éppen megfordítva áll a dolog. Az oldalra való mozgás alig állapítható meg, inig .n felénk közeledő vagy tőlünk távolodó n: o z gá s m 0gim 6 r h e tő. Az oldalra való mozgás ugyanis a nagy távolság miatt nem hoz léire észrevehető változást. Meri tegyük fel, hogy egy egymillió héz kérdése. Ez alatt az idő alatt minden euró-: pai állom megoldotta azt- Nálunk még megoldat* lan hézagai vannak: csehszlovák, osztrák, magyar törvények magyarázatának vagyunk a jog- tárgyai. A legtöbb, akiről tárgyalnak, itt adózik évtizedek óta, vagy a fia itt szolgálta le katonai éveit és mégis azt látjuk, hogy tizenhárom év után van magyar állampolgárnak minősített bíró, aki a csehszlovák köztársaság nevében hoz Ítéletet, vannak évtizedek óta itt működő lelkészek, akik „idegen" állampolgárok és a hontalanság sárga foltjait viselik. Ez az idő elég lehetne arra, hogy eltűnjék az a szakadék, amely ott tátong a magyar nemzetiséghez tartozók és az állam többi teljesjogu polgárai között. Itt az idő, hogy a végleges állampolgársági törvény rendezze a hontalanok tízezreinek hová- fcartozását és létrehozza az alkotmánylevél hirdette jogegyenlőséget. Szeretnénk, ha ez nem lenne politikum, amint hogy én sem ebből a nézőpontból foglalkozom újból és ismét ezzel a nagy kérdéssel. A magyar nemzeti kisebbség életének a legdöntőbb jelentőségű közügye az állampolgárság megoldatlan volta, mely csak bennünket éget és a köztársaság többi nemzetét érintetlenül hagyja. Nem lehet egyetlen pártja sem a magyarságnak: sem ellenzéki, sem kor- mánytámoga-tó, amely ebben egyet ne értene. Hiszen mindannyia végigjárta a demokrácia földjén vagy személyesen, vagy rokanaivál, viagy barátaival a megpróbáltatások útját és tudja, hogy mit jelent az hontalannak lenni, különösen a mai emberi sorsokat szétmorzsoló gazdasági depresszió idejében. Az állampolgárságot meg kell oldani és ezzel a tényleges egyenjogúságot biztosítani. és legmélyebb ex akt tudományban, egészen uj területet nyitott. A jóformán szűzi talajon hihetetlen gyorsasággal bontakoznak ki ismereteink s a tudomány előrehaladásiban a kaliforniai Mount Wilson-obszervatórium a legeredményesebb előharcos. Mindig újabb és újabb, a te jut rendszerén kivül eső ködfoltnak távolságát határozták meg, sőt újakat is felfedeztek s azoknak titkait leleplezték. Ezek aztán távolságok, amelyek gúnyt űznek minden emberi elképzelésen. A földön kereszt üllőit ágyulövedék három óra alatt teszi meg útját, a napba lőtt lövedék már öt évet mér. Itt jön a nagy ugrás a szemlélet számára, amikor először kell igénybe vennünk a képzelő erőt. Az ágyúgolyó sebessége a fény sebességéhez úgy viszonylik, mint egy lépés a Pozsony—Kassa közti távolsághoz, vagy a fény Pozsony és Kassa között annyival rövidebb idő alatt teszi meg az utat, mint amennyivel rövidebb, egy esztendőnél. A távolságok fényidőben kifejezve ugyanis ezek: Állócsillag— Világszáget Állócsillag Vüágsziiget-^ Több év. Kereken 1 millió év. fényévnyire levő ködfolt — az Andromedán kiviül valamennyi nem galaktikus köd messzebb van tőlünk — 10.000 km másod perces őrült sebességgel rohan oldalvást, mégis 150 esztendőbe kerülne, m% e* u eltávolodás az ivmá/sodpero egy tized részéi tenné ki, vagyis annyit, mint amennyi egy millitmé- ternyi köz látszólagos nagysága két kilométer távolságból. Százötven esztendeig kellene figyelnünk, hogy ezt az oldalmozgási megfigyelhessük és megmérhessük. És ez még igen kedvező eset, amit felhoztunk. Végeztek ugyan ilyen mérési kísérleteket, de belátták, -hogy ezek hiábavalóak. A mozgás megmérése A ködfoltok mozgásának mérésénél tehát a csillagásznak csupán a „viziós-rádiusz" irányában való mérésre lehet szorítkoznia, vagyis azt a mozgást mérheti meg, amellyel a ködfolt a látási sugár irányában hozzánk közeledik, vagy tőlünk távolodik. A csillag közeledését vagy távolodását épp úgy lehet mérni, amint a lokomotivsip hangjának magasabbá vagy mélyebbé válásából a ■lokomotív közeledésére vagy távolodására lehet következtetni. A ködből hozzánk eljutó s a távcsővel felfogott fényi a spektrális készülékkel felbontjuk s a spektrum vonalait egy fotográfiái lemezen feljegyezzük. Egy ide jüleg azonban a távcső objekfivje elé egy viA ködfoltok mozgásának tanulmányozása az asztrofizikában leküzdhetetlennek látszó problémákat vetett föl Á ködfoltok s a világkép összefüggése — Óriási gyorsasággal repülnek el tölünk a világszigetek — Á véges és végtelen problémája Irta: VÉCSEY ZOLTÁN dr.
