Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
1931 december 26, péntek. 17 Budapest közéletének és sajtójának vezetőegyéniségei fidvözlik a jubiláló Prágai magyar Hírlapét A Prágai Magyar Hírlap tízéves jubileuma stadiona egy hősi küzdelemnek, amelyet minden külső segítség nélkül, szinte magára hagyatva kell megvívnia a magyarság becsületéért és a magyar kultúráért. Nagy jelentősége van ennek a kulturális munkásságnak éppen a cseh fővárosban, amelynek legelső és legnagyobb könyvtárát ugyanaz az Ulászló király alapította, akinek uralkodása alatt nálunk Werbőczy az első törvénykönyvet, a Tripartí tumort irta meg. Mi magyarok tehát a történelem folyamán nemcsak Diirnkrutnál találkoztunk a csehekkel. Nekünk kulturális téren is megvolt és megvan az érintkezésünk s a legjelentősebb kapcsolatot közöttünk ezen a téren ma éppen a Prágai Magyar Hírlap alkotja. A lap tízéves jubileuma alkalmából a magyarság fővárosa nevében is köszönöm a magyar kultúra érdekében kifejtett mélyen szántó munkásságát és azt ki várnom, hogy küzdelmét majdan teljes siker koronázza meg. SIPÜCZ JENŐ dr., Budapest székesfőváros polgármestere. A Prágai Magyar Hírlapot fennállásának tiz esztendős fordulóján őszinte szívvel, szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntőm. Ismerem és elismerem azt a nagy s áldozatos munkát, amelyet a lap a Csehszlovákiába szakadt magyar kisebbség, de ezen túl is — egy ezeréves együttélés által megszentelt közösség alapján *— Szlovenszkó őlakossága érdekében kifejt Fáklya a Prágai Magyar Hírlap, amelynek fényénél egymásra talál a magyarság; — pásztortüz a Prágai Magyar Hírlap, amely a szeretet, az összetartozandóság melegét árasztja a dermedt telkekre — és őrtálló a Prágai Magyar Hírlap, aki a köfcelességteljesitJés ég- ibenyiíló csúcsán, dacolva szélvésszel, viharral, a lelki szenvedés minden viszontagságával, keményen, elszántan áll a maga somjelölte posztján és meg nem alkudlva küzd a magyarság jogáért, életéért. Azt kívánom e nevezetes fordulón, hogy a Prágai Magyar Hírlap nemes küzdelmét siker koronázza és hogy munkájából Isten különös áldása áradjon a magyarságra és az emberiségre. BORVENDÉG FERENO Budapest székesfőváros alpolgármestere. Tízesztendős jubileumuk alkalmából kartársi jókívánságaimat küldöm, őszintén megvallom, kezdő újságíró koromban nem hittem a magyar Baj tó olyan méretű terjeszkedési lehetőségében, (hogy lesz idő, amikor még Prágában is — magyar napilap jelenik meg. MÁRKUS MIKSA, A Magyar Újságírók Egyesületének és az Otthon írók és Újságírók Körének elnöke. Szerettei üdvözlöm a prágai magyar kollegát, aki egymaga egy rövid évtized ólait a maga zónájában talán nagyobb harcokat vivőit, mint a magyar sajtó túlnyomó része együttvéve. Kitűnő zsurnalisztikái és politikai ötlet volt, hogy megszületett az első prágai magyar politikai napilap abban a pillanatban, amikor a csehszlovák impérium az egykori magyar területeken megvetette a lábát. Mondhatni, hogy az ottani magyarnak az elmúlt években nem vott más barátja, támasztéka, oltalmazó- ja, politikai útmutatója, mint a Prágai Magyar Hírlap, mert hogy mit ért a népszövetségi oltalom, hogy mit értek a szép szavak, biztatások és ígéretek — jól tudjuk. A csehszlovákiai magyarság csak akkor merte felemelni fejét, mikor a sajtónak rettenthetetlen bátorsdgu magyar hő*e, a Prágai Magyar Hírlap megjelent a porondon és éber őrszeme lett a magyarnak. Mi magyarok tudjuk legjobban, hogy ezen a téren a mi prágai kollégánk milyen hatalmas szolgálatot lett. Ezekre az érdemes szolgálatokra gondolunk, mikor mi is sziweli lélekkel egyűlt ünnepelünk veh. CSAJTHAY FERENC I Budapesti Hírlap főszerkesztője. APrágai Magyar Hirlap tizeszten-1 dős munkája előtt csak a legnagyobb tisztelettel, levett kalappal lehet megállni. Ez a munka igazán uj, külön, egyéni fejezet a magyar újságírás történetében. A magyar sajtó több, mint százesztendős múltja nem ismerte, mert nem ismerhette az úgynevezett kisebbségi sajtó hivatását. Egy évszázad folyamán pártállás szerint különböző irányokat képviselhetett, de ezeken túl és ezeken át kivétel nélkül a történelmi magyarság nagy állami és nemzeti érdekeiért küzdött. Szabadságában, önállóságában abszolutisztikus kormányzatok részéről akárhányszor fenyegetve és korlátozva volt, de harcai mindig egy oly közösségen belül zajlottak le, amely magába ölelte állami és politikai értelemben az egész magyarságot. A trianoni békeszerződés s nagy magyar tömegeknek uj állami keretek közé történt átcsatolása uj helyzetet teremtett a magyar újságírás számára, uj hivatást, uj küzdelmet és uj célokat A magyarságnak, mint államalkotó népnek, mint hivatalos nemzetnek jogai és aspirációi helyett, mint nemzeti kisebbségnek életföltételeiért és jövendőjéért kellett helytállania. A Prágai Magyar Hirlap ezt az uj, a réginél sokkalta nehezebb föladatot megjelenése pillanatától kezdve tíz éven át a zsurnalizmus és a publicisztika európai színvonalán teljesítette. Példát adott rá, hogyan lehet a nemzeti önérzetet az uj államikeretek között is ébren tartani, a nemzeti jogokat védeni, oltalmazni, a nemzeti kultúra kincseit ápolni, a szociális és testvéri összetartás kapcsait erősíteni, más nemzetekhez tartozó testvéreinkkel a megbecsülés és egymásrautaltság viszonyát kifejleszteni, a történelem megszentelt hagyományait őrizni, az elesettekbe lelket önteni, a hatalmasokkal szemben becsülettel megállni. És mindezt a hivatást betöltötte úgy, hogy a magyar kisebbség érdekeiben mindig az egyetemes emberiség, az egyetemes demokrácia és az igaz béke nagy ideáljait szolgálta. Ezek valóban történelmi érdemek s a magyarországi újságírás itt a határokon túl is büszke lehet a testvérre; aki megmutatta, hogy kell szépen, emelt fővel magyarnak maradni tíz hosszú esztendő megpróbáltatásai között. MILOTAY ISTVÁN, a Magyarság főszerkesztője. Jubileumuk alkalmából őszinte szerencse- klvánatait küldi és további munkájuk sikeres voltát kívánja LÉGRADY OTTÓ dr., sl Pesti Hirlap főszerkesztője. Tiz évig szélben, viharban, hóban, fagyban „vigyázz“ állásban őrt állami, oly tejesitmény, mely előtt barát és ellenség egyaránt meghajtja az elismerés lobogóját. A mai idő nem alkalmas hangos ünnepségek rendezésére. A Prágai Magyar Hirlap szerkesztője és valamennyi munktár&a kezét baráti meleg szeretettel, némán szorítom meg. Ebben a kézszo- ritásban kell, hogy a Prágai Magyar Hírlap kitűnő gárdája megérezze valamennyiünk csodálatát, elismerését és reménységét Budapest, december bő. AGAI BÉLA dr. Az Újság főszerkesztője. Pékár Gyula volt miniszter, országgyűlési ■képviselő, a Petőfi-Táreaság elnöke,, lapunk tízesztendős jubileuma alkalmából az alábbi levelet intézte a P. M. H. budapesti szerkesztőjéhez: Tisztelt Barátom! Engedd meg, hogy a Prágai Magyar Hírlap tízéves jubileuma alkalmából melegen üdvözöljelek és Rajtad keresztül azt a kiváló gárdát és azt a nehéz föladata magaslatán álló sajtóorgánumot, amely a békés megoldások propagálásával minden irányban oly eminens szolgálatot tesz nemcsak az igazságnak, hanem a világ- békének is. Tudom, és teljes mértékben méltányolom azt a csodálatos önfeláldozással vívott harcot is, amelyet az összmagyarságot oly vérbeli közelségből érdeklő kisebbségi kérdésben folytat. Ez a harc az egységes magyar kultúra és a magyar öntudat igaz ügyének a harca, amelynek során remélhetően mihamarább a jobb belátás kerekedik fölül azoknál is, akik edd igeié elzárkóztak a kérdés tárgyalása és igazságos elintézése elől. Igaza van a régi mondásnak: az Igazság az államok fundamentuma. Ez az Igazság már útban van és meg fog érkezni a magyarság számára is. őszinte nagyrabecsüléssel köszönt, igaz híved PÉKÁR GYULA. A PRÁGAI MAGYAR HIRLAP-ot fennállásának tizedik évében az összmagyarság forró hálája és elismerése köszönti. Nemcsak a magyarság ama részének családi ünnepe ez a jubileum, amelynek anyagi, szellemi és, erkölcsi javai fölött lankadatlan éberséggel és pihenődén szorgalommal őrködik ólomkatonáinak millióival, hanem a távolból résztvesz ezen az ünnepségen a művelődés és történelmi géniuszában egységes és oszthatatlan magyar nemzet, éljen bár akárminő politikai határok között is. A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP egy évtizedes léte fontos, értékes, clfe- lejthetetlen alkotórésze a magyarság erőfeszítéseinek, hogy az uj helyzetben, a reá zsibbadó kedvezőtlen viszonyok ellenére Is sikerült mcpyía’álnl a nemzet önvédelmi ösztönének legészszerübb s leghelyesebb kifejezési formáit. A Prágai Magyar Hirlap hasábjairól egy olyan magyarság arca tekint reánk, amely előttünk bizonyára ismeretlen, ha nem is idegen. A kisebbségi magyar, az állam- népből nemzetiséggé lefokozott etnikai szellemi és erkölcsi közösség arculata, egy bús a mi busánkból, vér a mi vérünkből való szervezet arca, az örökegy magyar arc, amelyet talán mélyebben szántottak föl a fájdalmak és a szenvedések barázdái, s melyet erősebben viselt meg az éghajlati változás viszontagsága, mint bennünket, testvéreiét, akik talán !*•’ fbb élhetjük a magunk életét a saját fedelünk alatt. A Prágai Magyar Hirlap történelmi jelentősége az, hogy a szlovenszkói magyarságban segített megőrizni és fenntartani azt, ami politikai hatalomtól független és érinthetetlen, ngymint népiségének, kultúrájának és lelkiségének egysége és szolidaritása a magyarság azon részeivel és elemeivel, amelyektől nemcsak a távolság, hanem a politikai határok s egy tízéves fejlődés által okozott lelki és Megváltozások választották el. A szlovenszkói magyarság s vezető orgánumának, a PRÁGAI MAGYAR HIRLAP-nak mi abban látjuk a további évekre szóló hivatását, hogy amíg egyrészt ápolja az elszakíthatatlan frigyet a magyar Niobe többi gyermekeinek életével, addig másrészt munkálja és elősegíti azt a kiegyenlítődési folyamatot, amely a magyar és a szlovák nemzet egy ezeréves lét- közössége alapján már a legközelebbi jövőben kifejleszti a dunavölgyi népek egymásrautaltságának életformáit. PETHÖ SÁNDOR Dr., a Magyarság fömimkatársa. Tiz esztendeje vagyok hűséges olvasója a Prágai Magyar Hírlapnak, e igy e tiz esztendő alatt igazán közvetetlen tanúja voltam a lap nagyszabású fejlődésének. A mai Prágai Magyar Hirlap valóban a maximumát nyújtja olvasóinak. Kitűnő hírszolgálata fölveszi a versenyt sokkal nagyobb ée sokkal gazdagabb lap vállalatokkal is, kulturális jelentőségét pedig mi, innen, a távolból talán még jobban méltányoljuk és értékeljük, mint azok, akik a közelében vannak. Most, hogy & Prágai Magyar Hirlap tízéves jubileumát ünnepli, életének és tevékenységének ezen a fordulóján igaz szívből azt kívánom, hogy sohase térjen le arról az útról, amelyen ma jár, mert ez az ut a maga egyenességével és biztosságával a boldogulás és a megbecsülés <utia. HEGEDŰS GYULA, a Magyar Újságírók Egyesülete és az Otthon írók és Hirlap ivók Köre alelnöke, a Magyar Hirlap táneszerkesztője. Aki maga nem esett dt többrendbeli jubileumon, az nem igen tudja, hogy mit jelent egy-egy ilyen évforduló a jubiláns számára: magába szállást, visszatekintést a múltra . . « És felvetődik a kérdés, vájjon jó*, helyesen cselekedett-e ? Teljesitelte-e a vállalt feladatot Megérdemli-e, hogy ünnepeljék f Ezúttal a Prágai Magyar Hirlap a jubiláns. Nyugodt lélekkel vállalhatja az ünneplést. JOÓZ REZSŐ az Újságírók Szanatórium Egyesületének ügy vezető alelnöke, a Magyar Hirlap felelős szerkesztője. ★ ★ ★ A tízéves harc jubileumára A Prágai Magyar Hirlap részére Irtai Puky Endre, a magyar képviseletiéi alelnöke Üdvözlöm a Prágai Magyar Hírlapot fennállásának tízéves jubileuma alkalmából. Ünnep ez a jubileum, ünnepe nemcsak annak a kisebbségi magyarságnak, amely több mint tiz év óta eszi a kisebbség kenyerét, hanem ünnepe Magyarország magyarságának is. Egy érzésbe olvadunk mi e lappal és olvasóival abban a szolidaritásban, amely határokat és tengereket átlépő testvéri érzéssel köti egybe a világ szétszórt magyarjait. Az anyaországtól külön életre Ítélt ma* gyarságuak faji és nyelvi Önállóságáért vívott nagy harcában legerősebb fellegvára nyelve, irodalma, művészete: egyszóval kultúrája. Ennek ápolását tűzvén zászlajára a Prágai Magyar Hirlap, megrázta az ottani magyarságot és az uj helyzet adta lehetőséggel számolva vitte munkába mindezt tízévi becsületes, önzetlen, igazmondó újságírói munka árán. De mindezeken felül egy magasabb eszme után való bátor és kitartó törekvés is füti ezt a lapot: az általános emberi jogok védelme. Olyan törekvés ez, mely természetesen magában hordozza a kisebbségek jogainak védelmét is. A középeurópai uij államalakulások egyik legfontosabb kérdése ez, amely sürgősen követel kielégítő megoldást. Érdeke ez úgy a kisebbségeket magukibanfoglaló országoknak, mint általában minden államnak, ahol a demokrácia széles emberi jogait állandóan hangoztatják. Ezért a nyugati demokrácia által is annyira hangoztatott eszményért küzd a Prágai Magyar Hirlap odaát és küzdünk mi itt Magyarországon. De eszmék és eszmények csak harc árán győznek; csak elszántsággal lehet nagy célok felé sikerrel törni. Ezért szeretetteljes bátorítást küldünk e jubileum alkalmából is a Prágai Magyar Hirlap utján testvéreinknek a fajjiság és az azonos kultúra átfogó jegyébe ni Tiz év nehéz munkája áll már e lap mögött. Elismerés illeti meg e lap szerkesztőjét ée munkatársait a magasztos célért hűen végzett munkájukért. Missziót teljesítenek, amikor napról- uapra glédába sorakoztatják a sok-sok ólomkatonát, hogy legyenek igaz ügyünk bátor előőrsei s küzdjenek a magyar nyelv varázslatos erejével, irodalmunk és művészetünk ápolásával a magyar kultúráért. Bizakodó reménységgel mézünk a Prágai Magyar Hirlap további heroikus munkája elé. Ha ezentúl is ez a mentalitás adja meg működésének keretét és ez az eezmekör tölti be munkájár nak tartalmát, úgy eszméinek győzelme sem mar a Ihat.-el.
