Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-03 / 276. (2793.) szám

1931 deeembor s. csütörtök. 2 es giaaaffinttai'ini—ii ,| na Prága, december 2. A képviselőház ma tartja utolsó költségvetési vitaülését s holnap gyorsított eljárással megszavazza első és második olvasásban a költségvetést. A ház ma folytatta a költségvetés gazdasági vitáját és még a mai nap folyamán áttér a pénz­ügyi tételekre. Az ülést Malypetr elnök délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg. A vita mai első szónoka Oey'er német- nemzeti szocialista volt, aki a gaz­dasági válsággal kapcsolatban kijelenti, hogy teljesen téves az a nézet, mintha egyedül a túl­termelés idézte volna elő a gazdasági válságot- A szónok ennek főokát a pénzpolitikában látja és ezért pénzügyi reformot és valutareformot kö­vetek A telepesek csfáTe Samálik cseh néppárti hangsúlyozza, hogy a polgári többség 1200 millió korona tartalé­kot gyűjtött össze, amit azonnban már elköltötték. Az 1931. évi költségvetés 600 millió korona deficittel vég­ződött.. Az 1932. évi költségvetésben ugyan törléseket eszközöltek, mindamellett nem le­het rendes bevételekkel fedezni a kiadáso­kat, hanem újabb jövedelmi intézkedésekhez kell nyúlni és talán ujabb államkö'csont i-s kell majd felvenni. Az uj költségvetés még jobban fel akarja srófolni az adókat. Egyedül örvendetes jelenség, hogy leszálliíótták a köz­társasági elnök, a kormány és a nemzetgyű­lés tagjainak fizetését, ezzel szemben rossz hatást keltett, hogy a 13-ik havi fizetést csök­kentették. Szlovenszkón a földművesek annyira eladó­sodtak, hogy a telepesek tömegesen térnek vissza illetőségi helyükre. Különösen a telepeseken kell segíteni, miután azok régi foglalkozásukat elvesztették és most knyértelenné váltak. A szónok éles szavakkal Ítéli el a tulszigo- ru adóbehajtásokat. Végül visszautasítja a miniszterelnök ama kijelentését, hogy a biz­tosító társaságok igazgatóságaiban helyet foglaló képviselők telték lehetetlenné az ele­mi csapások elleni biztosítás kötelező megva- Icsitását. Szerinte a kormánynak a törvényjavaslattal az volt a terve} hogy a kötelező biztosítás egy poli­tikai párt befolyása alá jusson. Kubács kommunista a szlovenszkói bor­zalmas gazdasági krízisről beszélt és oly •erős kifejezéseket használt, hogy Roud- niczky aleln-ök, aki közben átvette az el­nöklést, löbbizíben rendreutásította. A. maradikbirlobcsők... Mikulás cseh nemzeti szocialista a föld­reform további végrehajtó sít kéri a 100 hektáron ielüli birtokokon. Élesen állást foglal a maradékbirtckosok ellen, akik ma csődbe jutottak és most az a veszedelem áll fenn, hogy a m aradéit) irtok ok ismét azok tulajdonába jutnak, akik ellenséges magatartást tanúsí­tanak az állammal szemben, Ezért gazdaságosnak mutatkozna, ha a ke.rmány, ahelyett, hogy 73 százalékban szanálni akarná a csődb e jutott marad ék- birtokosokat, a maradékbirtokokat a kis­gazdák és a íöidnélküllek közt osztanák fel. Hnnreich német nemzeti párti panaszt emel a szigorú adóbehajtások ellen. A mező- gazdasági termékek árai nem felelnek meg a valuta relációjának a régi koronával szemben. A kiadások a békebeli árakkal szemben, mintegy 100 százalékkal emelkedtek, viszont a gabona termékek árai ezzel egyáltalában nem tartottak lépé-st. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, hogyha az állami gaz^ dál kodásban takarékoskodnak és ha az egész áld-uni gazdálkodás főcélját a bel­földi piac fogja képezni. Amíg a két agrár­párt nem ez a politikát folytatja, hanem azt, amit a szociáldemokraták kivannak, nem ibhet javulást várni. Stanek cseh nemzeti demokrata az állam­vasutak költségvetésével foglalkozik. Az elmúlt húsz hónap alatt az államvasutak deficitje körülbelül egymiLMrd korona. A személyforgalom 16 százalékkal csökkent. Az államvasutak 12 év alatt adók fejében 4 miiliárddal többet fizettek be az állampénz­tárba, mint amennyit kellett volna. Ha ezt az ö?>s.' rét meghagyták volna az államvas­utaknak egy alap formájában úgy az állam­vasutak ma nem kerültek volna ilyen sú­lyos helyzetbe. Pozdílek cseh agrárius, Bábel kommunista és Vanek cseh nemzeti szocialista után By- sfrycky agrár képviselő kimutatta azt, hogy a mezőgazdaság az utolsó években összesen 6, ■ milliárd koronát veszített a merőgazda­sági termékek árának csökkenése következ­tében, aminek természetes következménye, hogy a fogyasztás is csökkent, különösen ipari ter­mékekben. mert a mezőgazdák nem tudnak invesztálni. Kaufmann német szociáldemokra­ta szerint az agrár befolyás súlyos károsodást okozott a szomszéd államokkal való kereske­delmi forgalom tekintetében, a kivitel telje­se Tatrsüsié Malliáry (Táira-Matiárbáza) klimatikus gyógyhely, 920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Pros­pektust kívánatra küld az Igazgatóság sen visszaesett és a kereskedelmi mérleg aktívuma az utolsó öt esztendőben az egymilliárd korona alá süllyedt. A kivitel Németországba elven százalékkal süllyedt, a Magva-rországba való kivitel nedi" 80 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a termelést is csökkcnte- ni kellett és a munkanélküliek száma nagyon megsza.norodott. A munkanélküliség csökkenté­sére nincs más ut. mint a munkaidő leszállítása. Matzner német nemzeti nárti az agrárválság­gal fngla'kozik s kifogásolja, hogy a benzinke­verési törvényjavaslat- még mindig nem kerü’t tárgyalás a'á. Becskó es°h szociáldemokrata követeli a vasúti tarifa kérdésének rendezését. Lapzártakor az ülés tart. A szec'á'dento* rsféli Sldrla! miníszferefnPkRé! A cseh és német szociáldemokraták küldött­séget menesztettek tegnap Fdrzsal mhr'szterpl- nökhőz és bejelentették neki. ho?y törvém ja­vaslatot nyújtottak be a tényleges szoEíbaii időnek 18 hónapról 12 hónapra való leszáH'tá^á- ra vonatkozólag. A javaslatot egyrészt a jövő évi leszerelési konferencia programjával és a hadügyi költségvetésben megvalósítandó szük­séges megtakarításokkal indokol iák. Ugyancsak javasolják. hogy a kápvieelőház kérje fel a kor­mányt az 1932. évi hcadgyakorlatok elhalasztá­sára. Ezt a javaslatot is takarékossá?! okokkal indokolják. A küldöttéé? egyúttal a freiwnMaui véres eseményre is kitért s kérte, ho?y a jövő­ben a csendőrsé? mellett mind’? legyen egy köz- i?az?atási hivatalnok, aki a tüntetőkkel a tár* ?yaláeokat lefolytatja. Azonkívül a két párt a esendőmé? szolgálati szabályzatának mérséklé­sét is kéri. Vé?ül e?y munkanélküli alapnak a létesitését követelték, amely alaphoz aránylago- san hozzájárulnának a munkaadók is. ’TtfiílK.rtWH* V.a L& Az eper'iesl .Beleznay asszonyok* Eperjes, december 2. Mindenekelőtt az esetleges félreértések elkerülése végett s a magam mentségére is ♦bö^áróban a kővetkezőket kell leszögez­nem: Ehhez hasonló forró színházi este, eh­hez hasonló siker nem volt még Eperjesen. Hiába hullott le a függöny másodszor, harmadszor, ötödször, a közönség állt, nem akart helyéről távozni, tombolt, ujjongott, tapsolt és az átforrósodott hangulatban a szereplők szinte félszegen álltak már ott, a színpadról áradó fluidum állal előidézett lelkesedéstől egy lélekké lett közönség előtt. Kinyíltak a szivek, lehulltak a társa­dalmi válaszfalak, mindenki egy volt, tap­solt, ünnepelt és a percekig tartó tapsorkán­ban ott zugot!, viharzott a magyar kullur* vitalitásnak hatalmas crescendo ja. * Már szombaton délelőtt kezdődött. Az egész város ,.A Beleznay asszonyok*1 hatal­mas sikeréről beszélt. Akik már látták az előadást, nem tudtak kibontakozni a darab hatása alól s akik a szombatesti harmadik előadásra még tudtak jegyet szerezni, szo­rongó érzéssel várták a pillanatot, amikor a függöny felgördül, hogy a misztikus varázs az ő lelkűket is megfoghassa. Csodálatos­képpen a harmadik előadás lépett elő pre­mierré. Már az erősen ostromlott pénztár­nál, de különösen az első felvonás alatt lát­szott a közönség páratlan lelkesedése. A második felvonás alatt a hangulat fokozódott s amikor az előadás végén legördült a füg­göny, elementáris erővel tört ki az ünnep­lés. * Nagysikerű, forró színházi esték részesei voltunk már nem egyszer. Hogy csak a két legutolsó előadásra, az ötször előadott „Tomrny és tsa** meg a „Fruskára" utaljak. A „Beleznay asszonyok" előadásának sikere azonban mindegyiket túlszárnyalja. Itt nem­csak a nagyszerű előadást ünnepelte soha nem tapasztaltai} a közönség, valami va­rázs ülte meg az emberek lelkét, amit e holt hetükkel nem lehet visszaadni s ami ott já!szólott le szombat este az eperjesi színházban, azt látni kellett, érezni, áléin!. Érezni, átélni azt a csodálatos tényt, hogy Eperjesen a műkedvelő színjátszás nem­csak drág? játék, pompás szórakozás s ka­cérkodás a színművészedéi, hanem enuél sokkal több: Eperjesen a mükedvelés nn­gyon-nagyon halálosan komoly valóság, kul- turmisszió és igehirdetés. Tudja ezt úgy a rendező, mint a szereplő s ami talán legfon­tosabb komponense a felejthetetlen sike­reknek, a közönség is. * £ ezzel az utolsó mondattal azt hiszem részben adva is volna a magyarázata az eperjesi mükedvelés hatalmas sikereinek. Érdemes ideiktatni Darvas János néhány sorát, melyet egy eperjesi műkedvelői elő­adás után irt a Prágai Magyar Hírlapban. „... Nemrégiben alkalmam volt látni az eperjesiek egyik együtteséi. Nem a rendes „színtársulatot", hanem egy egészen ritka alkalmi együttest. Ekkor értettem meg, mi az eperjesi magyar színház életének külön­leges lényege, az, ami máshol nincsen. Az a különleges, bensőséges légkör, ami itt a színpadot és a nézőteret megüli és egybe­kapcsolja. Mert minden a színpad és a né­zőtér közötti kontaktustól függ. Ha a kettő egymásra talál, az a siker, ha a kettő ide­gen marad egymás számára, az a bukás. Itt a színpad népe és a nézőtér közelebb van egymáshoz, mint bárhol. Mert egyek. Az előadás nemcsak művészi teljesitmény, ha­nem társadalmi élmény is. Egy kis sziget belső élménye. A színészek s közönség egy nagy család tagjai. A közönség nemcsak él­vez, kritizál, hanem drukkol is a színészei­ért..." Drukkol bizony s még mennyire drukkol. Ezt személyesen is volt alkalmam tapasztal­ni, különösen a „Beleznay asszonyok" elő­adása alatt. Még csak a próbák folytak s már az uooán, a családokban, a kávéházban a fő lénia a „Beleznay asszonyok" előadása volt... És az előadásokra mindenki a sikert kívánva, drukkolva ment el, persze ily előzmények mellett az nem is maradha­tott el. ★ Azonban, hogy el ne felejtsem, a rende­zők körül sincs minden rendben. Igaz, ők nekem miniig gyanúsak voltak. Fábry Vik­tort és Ambrőzy Bélát most már kénytelen vagyok nyilvánosan is megvádolni. Sokáig, igaz, nem tudtam bűnüket találó jelzővel de­terminálni, de most, a „Be’eznny asszo­nyok" előadásának rendezésével lehullott a lepel róluk s elárulom a titkot, kimondom: Varázslók ők. Már a darab megválasztása is alátámaszt­ja o véleményemet. No és azután a szerep­lők elő varázsolása. Senki sem sejtette, hogy LJjházy György vigjálékának szerepLői hus- véri valóságban itt rejtőzzenek Eperjesen, persze polgári inkognitóban. Csak ők... Előáll a két varázsló, hókusz-pókusz... megszólítják az éppen énekórára siető höl­gyet (Linhardt Irén) s megállítván őt fel­szólítják, hogy foglalja már el a Beleznay asszonyokban régi énjét lady Belty-Bözse személyében. S mit tehet a hölgy. El kell hinnie, hogy ő az, Betty Carfi-eld. Nincs aipeláta, mert a haja szőke, mint az érett kalásztenger, alakja sudár, mint a jegenye, előkelő és hűvös, mint egy ókori istennő, de aki mint Beleznay Bán István szolgabiró hitestársa tűzről pattant magyar asszonnyá lesz. Ugyanez a sors érte a darab többi sze­replőit is, a két rendező-varázsló jóvoltából kénytelenek voltak levetni inkogniíójukat, hogy három estén át művészi teljesítmé­nyükkel diadalra vigyék a legújabb eperje­si műkedvelői előadást. * S most nézzünk a kulisszák mögé s az öl­tözőbe, kik is voltak e felejthetetlen három est drága, szép emlékének előidézői. Először a szerző Ujházy György. Nagy­szerűen felépített darabjának ha talán kissé valószínűtlen cselekményével is a közönség sokszor nehezen megközelíthető érdeklődé­sét az első jelenettől kezdve rabjául ejtette és bizony nem engedte el addig, amig a függöny le nem gördült. A magyar föld és a magyar lélek asszimiláló erejéről irt fensé­ges époszt nem nagyvonalú, de mégis érté­kes darabjában. Ihletett kézzel adja meg a Belező a y-kur ián keresztül a magyúr nemes és a magyar nén sokrétű csodálatos világá­nak karakterlsztikumát. ' *' A szereplők közül elsősorban Linhardt Irénről, Betty személyének alakitójáról va­gyok kénytelen újra megemlékezni. Szere­pét magas intelligenciájával játszi könnyed­séggel oldotta meg. Az első pillanattól kezd­ve a közönség szivébe hízelegte be magát úgy szépségével, értékes hangjával, mint pompás alakifásával. Máról-holnapra az el­sők közé került az eperjesi műkedvelő mii- vészek Parnasszusén. Beleznay Bán András alispán alakját Ambrőzy Béla, az eperje­siek „hivatásos" színművésze alakította oly tökéllyel, hogy ez az alakítása azonnal a „Bor" Buracsa mellé kerül. Mint a fergetejj zúgott fel a taps, amikor a harmadik felvo­násban diszmagyarban jeleni meg a szinen. Ez a jelenet felejthetetlen élmény volt. E szerep Amibrózy Bélára volt szabva és ő oly otthonosan mozgott benne, mintha egész életén keresztül „kellei kiskirály" lett vol­na, Pompás, színtiszta magyar nyelvezete külön élmény volt mindenki számára. Szopkó Imre Beleznay Bán István alakját oly hűen, nagyszerűen érzékeltette, hogy teljesítménye egyik fontos tényezője volt a sikernek. Msgiepetést keltett szép, zamatos magyarsága, ami predesztinálja őt különös­képpen magyar népszínművek hősszerelme- seinek szerepére. Méltó partnerként illeszkedett az együt­tesbe Buchiführer Cilii, aki grandiózus mun­kát végzett a nem egyéniségéhez mért Be­leznay Bán Ádámné nagyasszony nehéz fiigu rájának mesteri szin.r eh ozásával. Siker- dus műkedvelői pályáját értékes teljesít­ménnyel gazdagította. Nánásy Jolán mint Beleznay Éva és Kel- ler József a megveszekedett sváb Fritz von Wiltensberg szerepében teljesítményükkel nagyban elősegítették a darab sikerét. Kü­lön fejezetet érdemel Keller József alakítá­sa, aki e kissé groteszk figurájával állandó derültséget keltve könnyekig meguevettette a közönséget. Lukács Rezső, az eperjesi műkedvelők első garnitúrájának egyik főerőssége, most egy kisebb szerepből csinált k ab inét ala ki­lóst és értékes sikerrel gazdagította a ré­gieket. Bayd-ik Béla mint vérbeli színész mutat­kozott be és Töszöd Péter, a Belez na y-csn- lád öreg mindenesének szerepében elhitette velünk, hogy 72 éves, ami minden jelzőnél nagyobb dicséret. Feldmnnn Bozsena helyesen oldotta meg a német nevelőnő szerepét. A magyar vi­lágfi előkelő alakját meglepő rutinnal ér­zékeltette Pemkó István. Alakítása róz- menles, művészi volt. Az epizódszerepekben Tomin Sándor és Szuchy Emil jók voltak éa airb;o:ójukk&l nagyban elősegítették a da­rab sikerét. *' Az eperjesi magv'” színjátszás történeté­ben arany he'tik kel Esznek be * 'vvezve a Beleznay asszonyok forrósik vrü e'őadásai. Náclloy Árpád. Staneks Kuss Hónap alatt I as államvasutak deficit!® körülbelül egy milliárd korossá A képviselőhöz csStőrlőkőn szavazza meg gyorsított eljárássá! a költségvetést „fl mezőgazdaság az utolsó években hat milliáráot vesztett tormákéi árának csökkenése miatt" - mondja egy kormánypárti képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents