Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-23 / 292. (2809.) szám

2 1881 december 23, szerda. rés amerikai bankár azt hangsúlyozta, hogy ha különbséget keill tenni a politikai és a magánadósságok között, akkor vagy elő­jogot kell biztosítani a miagánadósságok- mak a politikaiak előtt, vagy legalább is mind a kettőt egyenlő értékűnek keill nyilvánitani. K.ahn kétséghez ont a, hogy 5 vagy baníkhá- zánaik valamelyik más tagja kísérelte volna meg, hogy Hoover elnököt a moratórium felvetésére befolyásolja. Kifejezte azt a biz­tos meggyőződését, hogy Németország úgy magánadósságait, mint közadósságait is meg fogja fizetni. A répa rációk azonban más fejezetet alkotnak. A Németországnak biztosított rövi dilié jára­tú hitelek miértékét nem tartja túlmére­tezettnek, amikor egy olyan gazdasági teljesítőképességű országról van szó, mint aminő Németország. Egy közbevetetit kérdésre Kaim kijelentet­te, hogy Amerika máris törölte az összes francia háborús adósságokat és az adóssági megegyezésben csupán azoknak az előle­geknek megfizetéséit követeli, amelyeket az ellenségeislkedéeek megszűnte után folyősi- toitt Franciaországnak. »i im ■%■■■ i . > i iimbiib—aa——a—— Sváfc is ysdeieiiüt s behozatal elten Bern, december 22. A svájci nemzeti tanács 88 szavazattal 30 ellenében fölhatalmazta a szö­vetségi tanácsot, hogy a nemzeti termelés vé­delmére és a munkanélküliség leküzdésére át­menetileg bizonyos áruk behozatalát korlátoz­za, vagy pedig behozatali engedélytől tegye függővé. A javaslat fölötti vita alkalmával Schult-es szövetségi tanácsos kijelentette, hogy a német—svájci kereskedelmi szerződés föl­mondása nem jelenti a vámháborut, ellenkező­leg, a további tárgyalások mindenképpen lehet­ségesek. Teüss eriye! folynék a tárgyalások a íréit- ansfalt ügyében Bécs, december 22. Tegnap a késő éjjeli órá­kig folytatták a tárgyalásokat az uj Kreditan- étalt-törvényről, mig az összes osztrák keres­kedelmi kamarák hosszas tanácskozás után hozzájárultak a törvénytervezethez, nem sike­rült megszerezni a Kreditanstalt tisztviselői ka­rának hozzájárulását a kollektív szerződések hatályon 'kívül való helyezéséhez, amit tudva­lévőig a nyolcadik Kreditanstalt-tör vény irá­nyoz elő. A tárgyalásokat ma folytatják. Éjfél tájban a pénzügyminisztériumban a kormány képviselői a nagynémetekkel és a szo­ciáldemokratákkal folytattak tanácskozásokat. A tárgyalás közben a pénzügyminiszter közölte, hogy a Kreditanstalt külföldi hitelezői újból hozzájárultak a kezességnek és a kamatoknak csökkentéséhez. Ebből a célból a külföldi hite­lezők képviselőiket az ünnepek után Bécsbe küldik. Ma a költségvetési bizottságban és a nemzeti tanács plénumában tovább folynak a tárgyalá­sok a Kreditanstalt törvényének ügyében. I cseh agrárpárt elutasítja a középeurópai gazdasági tervet Ironikus válasz Hantos prágai előadására - A Venkov örül, hogy megszakadtak a csehszlovák-magyar keres­kedelmi tárgyalások Prága, december 22. Megírta a PMH, hogy a miuilt hetekben Hantos Elemér dr. vált magyar államititlkár Prágában előadásit tartott Csehszlovákia, Magyarország és Aoisztria gazdasági együttműködésének le­hetőségeiről. A Bencéhez közelálló ©ajtó erősen fölkarolta és ismertette Hantos elő­adását, az agrárius Venkov elleniben iróni- kusan visszautasítja Hantos tervét. — Hantos ur meg lehet győződve — inja a Venkov — hogy komédiája bennünket ki nem hoz a kerékvágásunkból. Nagyon jól tudjuk, hogy netm több és nem kevesebbről viain szó, minit arról, hegy minden feltűnés nélkül olyan mii­nek az alapját akarják lerakni, amely Óinál! és águnkat tönkretenné. Nemrégen magyar . állami őri iák jelentették ki, hogy Ausztriának Magyarországgal való összekapcsolása tulajdonképpen két ínsé­gesnek az összefogása s ilyen kooperáció­nak súlyt és erőt egyedül Csehszlovákia nyújthatna. Már elég' soká tartottuk ki (?) Magyarországot és Ausztriát s semmi ked­vünk nincsen őket ismét kitartani (?). Erre bennünket senki sem kényszeríthet, még ha Hantos prágai előadásában öröm­teljesen meg is jegyezte, hogy a nagyha­talmak is szívesen látnák, ba Őket ebben az ügyben kész dolog elé állítanák. Mi ezt igy értelmezzük: Egyeseiknél talán az az eset All fönn, hogy tőlünk kaphassák meg azt a pénzt, amit Magyarországon és Ausztriában reménytelenül befektettek. Hantos ur — folytatja irónikusan a Venkov — nyilvánvalóan nagyzási hóbortban szen­ved. Tervei túlságosan átlátszók. A Magyar- országgal megkötött provizórikus kereske­delmi szerződé sekkel nagyon rossz tapasz­talataink vannak * ma, amikor Magyaror­szág 'külföldi adósságaira moratóriumot hir­det, nem nagy súlyt helyezünk a végleges szerződés megkötésére s éppen ezért üdvö­zöljük a tárgyalások megszakítását is. Han­tos ur jobban tenné — fejezi be a lap — ha propagandájának eddigi reklámjával föl­hagyna. Semmi sem történt és semmi sem fog történni. ’3sn£raiEm3Bss2SKSK8BmaaBS Újból Tuha személye körül csatázott Hlinka és Juriga a pozsonyi ielsőbiróság előtt A Hlinka—Juriga-féle sajtópör még egyszer a kerü léti bíróság elé kerül Pozsony, decemibea 22. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telei óin jelentése.) A pozsonyi felsőbíróság Herr-tanáosa ma délelőtt érde­kes sajtópert tárgyalt, amelynek vádlottja Juriga Nándor volt nemzetgyűlési képvise­lő, akit sajtó utján elkövetett rágalmazás elmén a pozsonyi kerületi bíróság 2000 ko­rona pénzbüntetésre iltélt. Juriga az azóta megszűnt Slovenské Ludové Noviny 1929 április 27-<én megjelent számában „Hlinka újabb gaztettei" cím alatt cikket irt Hlinka ellen, amely cikkben azít irta, hogy Hlinka nem tartja be a tíz parancsolat közül a ha­todikat és hogy a földreform során köve­tett eljárásával a szlovákokat elütötte a földreform áldásaitól, hogy megfíze ttette magát a nagybirtokosokkal, cukorgyárosok­kal, továbbá, hogy a Tuika-per ideje alatt Toka háta mögé bújva Tulkát tolta előtérbe, de ezt csak azért tette, hogy önmagát védje. Hlinka sajtó utján elkövetett rágalmazás címén pert indított Juriga ellen és többszö­ri tárgyalás után a kerületi bíróság Juriga Nándort, anélkül, hogy elrendelte volna a valódiság bizonyítását, kétezer korona pénz­büntetésre Ítélte. A mai tárgyaláson ugy Hlinka, mint Ju­riga személyesen jelentek meg, Juriga kF halűgatása alkalmával előadta, hogy papi nyugdijából él, amely havi ezer koronát tesz ki és Károlytfalun lakik. A tárgyalás során éles összeütközésre került a sor Juri­ga és Hlinka között. Juriga többször erős szavakkal illette Himbáit és többek között a következőket mondta: — Nem merek arra megesküdni, hogy Hlinka András tényleg nem vétett-e a ha­todik parancsolat ellen és hogy a földre­form során a szlovákokat nem csapta-e be. A cikket közérdekből Írtam. Ha Hlinka hős, Egy áldomás és a IkiivetkeÉmréityéi Irta: SAN FERENC Misi szájában összeosordult a nyál arra a gondolatra, hogy ő hintáslegény lehet. Ha tet­szik, fölviszi Julcsit, a goromba segédnek, Sán­dornak is visszaadhatja a tegnap esti két po­font, mert üljön csak föl azzal a girhes babájá­val. ő majd akor dugja az emelőt a csónak alá, amikor (legjobban mulatna... Szóval, látta a sok gyönyörűséget, de Tavasz egy fickó volt, aki nem adja meg egy szóra magát. — Mi lenne a fizetés? — Koszt, kvártély, vasárnap húsz vas, meg a borravaló. — No és a mesterségemet ki tanulja ki? —- Mennyi időd vari hátra? — Egy esztendő. — Ojjé, egy esztendő alatt nálam annyit ke­reshetsz, hogy jövőre akár műhelyt nyissál. De, mondhatom, nem lesz kedved a korom, meg a piszok után, csak belekóstolj, mondhatom. Misi fölcsapott. Sauerwein elküldte sétálni azzal, hogy délre jöjjön vissza, azután Baka Janit vette munká­ba. A huszonegybe se takarják föl, amíg a ban­kár nem szól, hogy mennyi van, hát Sauerwein se ejtett egy igét Misiről, csak mondja ám, de iszonytató kemény hangon: — No, faterkám, délre vagy elpucol a két té­li li tő, vagy mehetsz magad is. Baka Jani feje megkóválygott. — Talán valami facér mos tor legénybe bot­lott? - próbálkozott még fölülről és gúnyosan. — Abba te no üsd az orrod. Vagy a két lé- hütő takarodik, vagy magad is. (Harmadik közlemény.) — A nagy ünnepet akarja nélkülem? — Igen, akár a nagy ünnepet is. Ez már nagy szög volt Baka Jani fejében. — Csak nem a Misi? — De bizony a Misi! Baka Jani feje lekonyult. Mert ha még nem a Misi lenne. Azután megrohanta a töprengés: Hát ilyen csúfosan szakadjon el a pajtásaitól? De a vá­laszt is tudta, hogy miért marad: ba nem éppen a nagy ünnep jönne! Ez az egy nap van az egész esztendőben és ezt is sétálva töltse? Meg­adta magát, de valamit mégis ki kell huzni Sauerw cinből. — Nem bánom, menjenek, de maga ád nekik egy-egy koronát. Lássa, jó pajtásaim és akár­hogy vegyük, mégis dolgoztak magának. Sau erwein dühösködött. — Még, hogy dolgoztak? Kárt azt, csináltak! Egy vasat se. — C&ak két koronát. — Egy vasat se. Ez már sok volt. — Akkor Isten áldja meg! — mondta Baka Jani és lecsapta a piros sapkát. Sauerwein gyorsan kikalkulálta, hogy a nagy ünnep Baka Janival megéri a két koronát, ki­vágta hát. — De most megyek — mondta — és kipuco­lom a két rongyost. — Azt csak bízza rám. Sehwarc, meg Stern még reggel Pozsonyba ment a verkli három elkopott billegetőjével, hogy újakat hozzanak, de már éppen ugy állt az idő, hogy visszatérőben lehetnek. Baka Jani hát hamar összegönoölte a holmijukat és megy elé'bük a ligetbe, ámenről jönniök kellett. Már jöttek is. Elől Sohwarc, kezében a ciga­rettadoboznyi csomag. Elől jött, mert most rajta volt a sor, hogy teherhordó legyen. Ugy egyeztek meg, hogy amíg három nóta tart, ad­dig ő viszi a terhet, azután meg Stern. Veszett jó kedvben énekltek és Baka Janiban, amint messziről hallgatta őket, meggyülemlett a hit, hogy ezek ittak valahol. De hol a csudába, ami­kor egy vasuk sincs? — töprengett magában. Ahogy közelebb jöttek, mégimkább elámult. •Ahogy jöttek és amint énekelitek, abból világos lett, hogy nem is egy, vagy két, de legalább tiz korsó sört vedeltek be. Ennek a megállapításnak pedig .súlyos követ­kezményei lettek. Mindenekelőtt kipusztult be­lőle a sajnálkozás sorsukon, hogy helyet adjon az irigykedésneik. Leszopják magukat a disz­nók, amig én a kondíciómat kockáztatom miat­tuk, teleszivják magukat sörrel és ni, finom ci­garetta van a szájukban, én meg töröm magara, hogy egy koronát kihorgoljak nekik. De nem is kapjátok meg. Ez volt utolsó gondolata és egyben nagysze­rű ötlet is. — No, ti jól megcsináltátok a kalapács nye- iit! — kiáltott rájuk dühösen. — Mi baj? — kérdezte Sehwarc mámorában is riadtan. — Mi baj? Még, hogy mi baj? A gazda kido­bott benneteket. Ugy gondolta el, hogy ezek kettőn majd kö nyörögnek, csinálja vissza, mert hová menje­nek egy vas nélkül a nagy világba, és akkor ő majd elmondhatja, hogy velük akart menni maga is, de már nem teheti, be kell látnia, hogy a, gazdának igaza van, elmenni hétkor és vissza­jönni tizenegykor, ez disznóság; tízkor nagy társaság jött ki, de nem hintázhattak, mert nem S Igyéh goT'b“3‘6 pezsgői! ........................................................... ■wiiiimmmmbjm ak ikor tegye lehetővé nekem, hogy bebizo­nyíthassam róla azt, amit irtaim. Egyizíben Gazsiiktól azt halllottam, hogy Hlinka a Ká­rolyi-birtokok parcellázása érdekében fel­szólalt. Amikor Tuika Hlinka érdekszférájá­ban állott, Hlinka Tuka mellé állt, amint azonban érdekei mást kívántak, azonnal megtagadta Tukát, sőt legutóbb, mikor Tu­ka felesége megjelent Hlimkánál, hogy tőle védőt kiérjen, Hlinka egyszerűen elutasítot­ta. Ez Tuka egyéni tragédiája, amely kizá­rólag Hlinka egyéni bűne. Klinika András, aki Juriga beszéde alatt többször izgatottan közbeszólt, válaszolt Ju- rigának és többek között azt mondotta, hogy Tukát Juriga hozta a pártba és éppen Juriga, mint jóbarátja, tagadta meg. A Tuka-ügyben, amely egyébként nem tar­tozik ide, én mint pártember és mint szlo­vák jártam el. A felsőbíróság háromórai tárgyalás után a kerületi bíróság ítéletét feloldotta és ugy határozott, hogy az iratokat visszaküldi a kerületi bíró­sághoz, amely döntsön afölött, hogy helyt ad^e Ju­riga kérelmének a valódiság bizonyításának elrendelése tekintetében. Hitler autóbalesete Berlin, december 22. Kyritz városka közelében a* országúton szerencsétlenség érte azt az autót, amelyen Hitüer, Goeb- bels, Épp tábornok s a nemzeti szocialis­ta párt számos más vezéregyénisége uta­zott. Az autóban volt az a Mkésa ia, aki Goeb- belst Quant Máriával a közelmúltban meg­eskette. Az autó vezetője súlyosan megse­besült, a kocsi többi utasa csaknem kivétel nélkül k ieebb-nagvobb sebesüléseiket szen­vedett, ezeket az utasokat azonban bekötő- zés uttán házi kezel étebe bocsátotta az orvos. Az „Angrilfr a balesetről a következőket jelenti: Hitler autója óriási sebességgel egy át­szeli fának rohant. Hitler ia szélellenző üvegtáblának esett s egy ujjait összetörte. Az utasok közül a legsúlyosabban Thonak sebesült meg, aki a járási kórházban súlyos agyrázkódással fekszik. Hitler s a vele uta­zó lelkész belcötiözés után folytatta uibját. volt verkli, azután meg, ha már nagyon sáppa- doznák, odaád a két koronából húsz vasat. Hanem eszükbe se volt könyörögni, sőt a szörnyűséges bejelentés után Stern pattintott a levegőbe és azt mondta: — Annyi baj legyen. Baka Jani nagyon megzavarodott. Csak egyet tndotfc, de azt egész bizonyosan, hogy a pénz­ből egy vasat se ád. Sehwarc rámutatott a batyura, ami Baka Jani kezében lógott. — Szóval, ez a mi batyunk és nem ia kell a hintáig menni. — Nem kell. — Szóval, te már ugy végeztél, hogy ottma­radsz nélkülünk is. —• Igen! — vágta ki határozottan Baka. Jani. Sohwarc, meg Stern összenézett. — Hát igy is jó — folytatta Sehwarc —, mi odaát egy régi barátra akadtunk, aki nagyon gazdag lett. Nagyon megörült nekünk és azt. mondta, hogy úgyis kell a. szöllejébe néhány ember. Két korona a. napszám, meg egy liter bor és früetök és nem kell érte semmi, csak a kapásokra vigyázni. Baka Jani mérgelődött belül, de a vállát von­va, gúnyosan kérdezte: — És persze, beálltatok nélkülem? —- Nem. Veled! — rikkantott bele Stern. — De most már maradj! — intette le Sehwarc. Baka Jani dühöngött, ilyen finom módból ki­csöppenni. De nem hagyta magát és igy kegyes­kedett.: — Csak nem gondoltátok, hogy veletek me­gyek, épp nagy ünnep előtt. Nem vagyok én szolga! — mondta még mérgesen. — Hogy én? Hogy mi vagyunk szolgák? - kérdezte Sehwarc sértődötten. A batyu után nyúlt. Köszönés nélkül hagy­ták ott egymást. — Vége. —

Next

/
Thumbnails
Contents