Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-22 / 291. (2808.) szám
8 T>KC<M:MAfifcAR-HlIUiAIS 1931 d*ftfvml>p»r 22, todd. MILYEN IDŐ Aj óceáni meleg légáramlat a kontinensre való előrenyomulásában lehűlt, úgyhogy nálunk az időjárás továbbra is hideg maradt. A hőmérséklet maximuma Kassán —3, a Tátrában —14 lók. — Idöprognózis; Ködös, felhős, hideg, száraz. —- A magyar nemzeti párt megföilebbezte a beregszászi járás elfogadott költségvetését. Beregszászról jelentik: A beregszászi járási képviselőtestület december 14-ón ülést tartott, melyen a jévő évi járási költségvetést tárgyalta. A viharos lefolyású ülésen Fekés- házy Zoltán magyar nemzeti párti járási képviselő számos indítványt terjesztett elő. Így a gazdasági válságra való tekintettel javaslatba hozta a költségvetés 50 százalékos leszállítását, kivéve a munkanélküliek támogatásának tételét, melyre 50 ezer koronát javasolt fölvenni. Az agrárpárli és szociáldemokrata járási képviselőtestületi tagok azonban változatlanul megszavazták a költségvetést- Fekésházy pártja nevében fellebbezést jelentett be a költségvetés ellen— Olcsó téli sportutak jannárban. Igénybevehe- tők január 6. után. Tátra 6 nap 270 kor. útiköltség nélkül. Semmering útiköltséggel 6 nt; 440 ko róna. Mariazeíl 6 nap 480 korona, Hofgastein útiköltséggel 780 korona. Tirol utiköliség nélkül egy hét 280 korona, Svájcba (Davos, St. Montz. Flims, Engelberg, Arcsa) 7 nap útiköltséggel 1200—14C0 korona. A PMH utazási irodája, Bratislava, Central Passage. — Egy osztrák robbanószergyáros magának követeli az 50.000 pengős Matuska-féle juta- lorndijat. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az Est értesülése szerint Schabensky osztrák robbanószergyáros tiltakozik a Ma- íuska-féle 50.000 pengős jutalomdij szétosztása ellen. Azt állítja, hogy ő már május 2-án feljelentette Matuskát az osztrák biróság előtt, aki nála a legerősebb robbanóanyagok irámt érdeklődött és arra kérte őt, hogy szerezzen be ilyeneket A biatorbágyi merénylet után ugyancsak megtette a feljelentést Ma tuska ellen. Ez alapon az osztrák robbanó szer gyáros követeli, hogy neki Ítéljék oda a Máv által felajánlott 50.000 pengőt. — Sáskahad járat Szudánban. Londonból jelentik: Szudánban a dalandi kerületet rendkívül sűrű sáskáié lkok lepték el. Miután letarolták a vetéseket, az üzletekbe is behatoltak és az élelmiszereket kezdték pusztítani. A kereskedőik kénytelenek voltak védekezésül az üzleteket bezárni. — Furfang, amelynek mindenki örült. Londonból Jelentik: Sir Backham Siveet-Ercott araoylako- daimán mondott pohárköszön tőjében elbeszélte, hogy 1914 vége felé, amidőn Fidaei kormányzója volt, furfangos hadicsellel csalta meg Spee német admirálist. Felfogod rádiótáviratokból megtudta, hogy Sipee hajóraja már Fidzsi közvetlen közelében von, mire az állítólagos ausztráliai hajóhadnak címzett szikratáviratot küldött el ezzel a tartalommal: „Köszönjük a biztatást, holnap reggelre várunk benneteket1*. A német hadihajók természetesen felfogták a táviratot és sietve visszafordultak. Később megtalálták egy német tengerésztiszt feljegyzéseit az esetről, amely igy szólt: „Milyen jó, hogy a hülye angol kormányzó tudatta velünk, hogy kelepce vár reánk.** — Három fiatalkorú rendszeresen meg* dézsmálta egy pozsonyi gyarmatárucég raktárát. Pozsonyi szerkesztőségünk te’ieíonál- ja: Duseik Oszkár köztársaságtéri gyarmatáru-kereskedő már régebben észrevette, hogy üzletében az utóbbi időben lopások történnek. Az esetett bejelentette a rendőrségnek s a detektívek csakhamar megállapították, hogy a cég három fiatalkorú üzleti alkalmazottja dézsmálgatta eet énként az áruk a!. Főleg likőröket, borokat és rumot loptak mintegy tízezer korona értékben. Az áru egy részét megtalálták náluk. Egyelőre nem tartóztatták le a tetteseket. LEGJOBB BEFEKTETÉS a „Cige!ka“-viz- j re költött Ö99zeg, mert a legdrágább kincs, | az EGÉSZSÉG van általa megvéve. Kérje jj mindenütt! (18) í •— Egy prágai színház válsága. A Ceské Slovo jelenti, hogy a prágai vrsovitzi Jirásek-Bzinház eddigi igazgatója súlyos anyagi veszteségei miatt jannár elsejével egész társulatával elhagyja Prágát s vidékre költözik. A legutóbbi napokban bár Bernstein I«rae.]-jét játszották, 150 koronáig süllyedt a színház bevétele, a múlt csütörtökön pedig elérték a minimális rekordot: az összbevétel 60 korona volt. Burda színigazgató négy hónap alatt több mint százezer koronát fizetett rá vállalkozására. — Tovább dúl a filológusok évszázados csatája Shakespeare szonettjei körül. I.ondonbó1 jelentik: M:ss Mnry Ney. Shakespeare-szinÁ-znő minapi állításával szemben, amely szerint a Shakespearenak tulajdonított szonetteket kétségtelenül nő, bizonyára Erzsébet, királynő irta férfihoz, Percy Allao, az ismert Shakespeare szakértő kijelentette, hogy a szonetteket F.d- awrd de Vere, Oxford 17. grófja és Anglia fő- kamaráíuneetere írhatta, amit állítólag az udvari éle talapoe ímneréftére valló részletek, ía bizonyítanak-. Miéi: nem SapüS nyugdijat az eperlesi volt magyar postaalkaSmazsttak! I postaiig*! miniszter válasza Dobráitsziw képviselő InlerpeHátlöiára Prága, december 21. Ez év sze ptemiberóben I nyújtotta be Dobránszky képviselő iuterpel-' lációjá.t az eperjesi volt magyar pastaaJkal- mazottak larlhalatlau helyzete tárgyalta, amire a postaügyi miniszter most adta xueg válaszát a következőkben: „Az eperjesi volt magyar postaalkalmazot- tak, szám szerint 43-an, 1919 január 21-én, miután az eperjesi poslaüivatalt a csehszlovák posta igazgatás átvette, letelték a hüség- íogadalmat a csehszlovák köztársaságnak s tovább teljesítettek szolgálatot. 1919 március 6-án azonban valamennyien megjelentek a hivatal főnökénél és szóbelileg kérték a szolgálatból való elbocsátásukat. A főnök felhívta őket arra, hogy kérésüket írásban terjesszék elő, hogy ő azt a posta és távírda Igazgatóságnak továbbíthassa és kérte őket, hogy legalább a pót-erőn. beérkezéséig maradjanak a helyükön. 1919 március 7-én ismét valamennyi alkalmazott megjelent a főnöknél s átadlak neki egy irógé>pen irt nyilatkozatot, amelyben jelentik a csehszlovák köztársaság szolgálatából való kilépésüket, kérik, hogy minél előbb mentessenek fel a szolgálat alól s megígérték, hogy helyükön maradnak és szolgálatot! teljesítenek mindaddig, amíg a pótlás be nem | érkezik. Ennek alapján kérték, hogy a posta , és táv ird a igazgat óság mind szóbeli, mind Írásbeli fogadalmukat érvénytelennek tekint- j se, annak meg nem értése miatt, mert nem ; olvasták fel nekik anyanyelvükön s nem ma- 1 gyarázáák meg nekik. A hivatal főnöke azzal a céllal hogy’’ figyelmeztesse őket eljárásuk következményeire, felhívta őket; hogy a nyilatkozatban kifejezetten mondják ki, hogy lemondanak minden jogigényükről a csehszlovák köztársasággal szemben. Az alkalmazottak eltávoztak, de rövidesen l ismét visszatértek és átnyújtották ugyanazt a I nyilatkozatot kézírással kiegészítve a főnők í kívánságának értelmében. A főnök a nyilatkozatot átvette, táviratilag közölte tartalmát a pozsonyi postaigazgatósággal és nem bízva harmadik személyben, azt oda saját maga el- kükiöbte. Az alkalmazottak megszegték azt az Ígéretüket, hogy dolgozni fognak mindaddig, amíg a pótlás meg nem érkezik, mert 1919 március 24-én valamennyien otthogyták szolgálatukat. Amikor megjelent az 1920. évi április 15-én kelt, a volt magyar állami alkalmazottak viszonyát szabályozó 269. gy. sz. törvény, ők is jelentkeztek. Kérésük azonban nem teljesit- tetett, mert azzal a nyilatkozatukkal, hogy lemondanak a csehszlovák állammal szemben minden jogigényükről, lemondtak az e törvény alapján való viszony rendezéséről is. Ez ellen a volt alkalmazottak a legfelső közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszokkal védekeztek, ez azonban álláspontjukat nem fogadta el helyesnek. Ezután azt kérték, hogy kegyelem utján adassák meg nekik a nyugdíj, vagy ellátási illetmény, ami néhány különösen méltánylást igénylő esetben meg is adatott. Néhányan felhozták azt az ellenvetést, hogy a nyilatkozat pótlása a csehszlovák állammal szemben való igényről való lemondásról, sőt néhány aláirás is hamisítva volt, — de már csak akkor hozták ezt fel, amikor kimerítenék minden módját annak, hogy hogyan kapjanak a csehszlovák posta igazgatástól nyugdijat, — ezt az állításukat azonban soha be nem bizonyitotlák. Ismét elutasiltattak tekintet nélkül ezen ellenvetésükre, meri a szolgálati hely elhagyása már magáim véve is lemondást jelent mindazon jogigényekről, amelyek a szolgálati viszony következtében az alkalmazottakat, vagy azok hátramaradottad megilletnék. I Néhányan nem voltak megelégedve ezzel a döntéssel és újból panasszal éltek a legfelső közigazgatási bíróságnál, de ott is elutasittat- ! tak. Különben is a nyilatkozat kérdése nem j döntö jelentőségű, mert még ha nem volna is semmiféle nyilatkozat, a volt eperjesi magyar postaalkaimazottaknak a csehszlovák | pest a igazgatással szemben való viszonyán ez j mit sem változtatna. A csehszlovák állam azzal a puszta ténynyel, hogy a volt magyar királyság területéből is létesült, még nem vette át a volt magyar királyságnak sem jogi s különösen nem vagyonjogi kötelezettségeit olyan szomélyek- | kel szemben, amelyek ez állaimmal közjogi ! szolgálati viszonyban voltak- A volt magyar alkalmazottaknak tehát nem volt semmiféle jogigényük a csehszlovák állammal szemben. Az 1918. évi december 10-én kelt 64. gy. sz- törvény értelmében bizonyos feltételek mellett ideiglenesen megmaradha t Lak a hely ükön, de még ezzel sem szereztek semmiféle jogigényt. Szolgálati viszonyuk nem volt jogi, hanem csupán tényleges, amely bármikor, bármely oknál fogva, bármely i'éd által fölborítható volt. Az eperjesi volt magyar postaalkalmazottak ezt az ideiglenes szolgálati viszonyt maguk j bontották fel 1919 március 24-éu való öukéu- tes távozásukkal. Az egyetlen törvény, amely a volt magyar pos laa 1 kaimazottaknak elismeri jogigényét a csehszlovák, pos la igazgatással szemben, a már idézett 1920. évi április 15-én kelt 269- gy. sz. törvény, de többek között szintén csak azon feltétel mellett, hogy a törvény ha tály- baléple napján, tehát 1920 május 1-ón szolgálatot teljesítettek. Ennek a feltételnek az eperjesi volt magyar postaalkaimazoltak meg uem feleltek, mert biszeu 1919 március 24-én elhagyták szolgálatukat s ezért még ez az egyetlen törvény sem vonatkozik rájuk. Az 1920. évi 269. gy- sz. törvény alapján egyikük sem kapott nyugi'lletéket. Kegy-dijat kaptak Nagy Beruát volt magyar postafelügyelő, Zadzera Józsa volt magyar postaaltiszt özvegye 1960 december 3l-ig és Greskovits Vince volt magyar püstaalliszt. Nagy imár meghalt s özvegye is kap kegydijat, Zadzeráné kérte, hogy kegydiját tovább is folyósítsák; kérvénye még tárgyalás alatt van, Greskovits meghalt és özvegyének szándékunk kegydijat engedélyezni. A csehszlovák posta szolgálatába felvétettek Laurek Anna, férjezett Luskné, Weiser Hermin, Csirip Margit férjezett Jankoviohné, Socha Erzsébet és Zöld Mária. Ezek szolgálatba való felvétele szabad mérlegelés alapján történt, nem pedig a voP szolgálati viszonyból folyó bármely jog gény elismerése alapján. Az említettek közűi Luskné és Vvei ser He<rmin az 1924. évi 286 gy. sz. törvény alapján nyugdijaztabtik és pedig Luskné 1925 jut) us 1-étol egyszeri végkieiégdéssel. Weiser Hermina pedig 1926 január 1-étől reu des nyugdíjjal. Azok a volt eperjesi postaalkalmazottak, akiket az interpelláció névleg lekorolt, vagy. is. Aridilv József Szoitész Antal, Stofanko András, Dunay Emánuel, Yiszocky Miklós, Tkács István, Kotora Mihály, Urbanyetz Mária, Goldberger Samu és Denkó Pál — mint említettem — az 1920—269. gy. sz. törvény alapján kérvényezték szolgálati viszonyuk rendezését s amikor kérvényük elutas itta tolt, panaszt nyújtottak be a legfelső közigazgatási bírósághoz, amely azonban igényüket ugyancsak nem ismerte fel. Ezután Goldberger és Tkács kivételével valamennyien kegyelmi utón kiérték nyugdijukat. Denkó 1929-ben elhalálozott, ezért özvegye kért nyugdijat. Tirdily, Szoitész, Stofanko, Dunay, Viszocky, Demkóé és Kotora kér vényei nem voltak kedvező véleményezéssel fel terjeszthetők a köztársasági elnökhöz. Tirdily ugyanis az eperjesi magyar kaszinóban volt alkalmazva mint szolga havi 300 koronás fizetéssel és fia támogatta havi 600 koronával. Szoitész az eperjesi villany telepen volt alkalmazásban mint szolga 1100 korona havi fizetéssel. Stufánkénak háza volt Eperjesen és az eperjesi villany müveknél volt szolgai alkalmazásban havi 1100 korona fizetéssel. Dunay a Sv.. Mikulás cégnél volt alkalmazva mint szolga s kisegilett az eperjesi temetkezési intézetnél; havi jövedelme 400 korona volt. 49 éves volt. Viszocky 39 éves volt 8 a Koos-féle papirkereskedésben volt alkalmazva Eperjesen havi 800 korona fizetéssel. l)em- kóné városa szülésznő volt Eperjesen havi 600 korona jövedelemmel s ezenkívül háza is volt, amelynek értéke meghaladta a 40.000 koronát. Cselédje volt. Demkóné 1931 júniusában újabb kérvényt nyújtott be, amelynek ügyében vizsgálat indult, de még nem fejeződött be. Kotora a kerületi munkásbetegse- gélyzőnél volt alkalmazva havi 900 korona fizetéssel. Urbanyetzné kegyéi j iránti kérvénye most van tárgyalás alatt. Indítványt tettünk, hogy évi 2400 korona kegvdijat kapjon. Franké dr. 8. k. postaügyi miniszter." — ötezer korona értékű podgyászt loptak el a pozsony—pöstyéni vonatban. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Deutech Ludmilla pöstyéni magánhivatalnoknő ma reggel a pozsony— pöstyéni vonaton észrevette, hogy kofferjét, amelyben ötezer korona értékű ruha és fehérnemű volt, ismeretlen tettes ellopta. A rendőrség me<r indított a a nyomozást. — Szerdán estig lehet jelentkezni a szöveszteri olcsó párisi és berlini utazásra. A PMH utazási i irodája közli, hogy a december 30-án induló s egy bécsi utazási Iroda által rendezett olcsó párisi (980 kor.) és berlini (880 kor), utazásra utazási i irodánk (Bratislava, Central Passage) szerdán este I 6 óráig fogad el jelentkezéseket. SimHÁz-Könkv-KoBTURA.. (*) Sz. Nagy Miéi a kassal rádióban. Kassáról jelentik: A kassai rádió magyar előadásainak eddig ifl Sz. Nagy Mici volt az egyik erőssége, aki moBt karácsony másodnapjáu, szombaton déluián fél 7 órakor iámét megkezdi szereplését a magyar órákon. Ezúttal egyik karácsonyi Írását olvassa fcL majd karácsonyi verseket szaval Ady Endréről, Babits Miliálytól és 8zép Ernőtől. (*) A Földes-társulat Komáromban megkezdte előadásait. Komáromi tudósítónk jelenti: A Földia- társulat Komáromban szombaton, deoemi>er 17-én kezdte meg előadásait. Eltűnte az volt a terv, hogy Szijj Ferenc dr.-nak Jókai „Elátkozott családjáéból átirt színdarabját adják bevezetőül, melyhez Alapy Gyula dr. tartott volna megnyitóbeszédet. Tekintettel azonban arra, hogy a darab t-iőkésztt- tetei nagyobb időt vesznek Igénybe, ez csak január havában kerlil szilire. Így első előadásul operettet játszott a nyugatszlovenszkói társulat. A Vadnay- Márkus operett vidám levegője kellemes hangulatot teremtett: A nőtlen férj cimü operettet adtak. Könnyű darab, behízelgő zenével, fordulatos cselekménnyel, jó rendezésben. Bemutatkozónak megfelelő volt Számos uj szereplőt fogadott szereteté- be a közönség. ELső előadáskor neai lehet kimerítő kritikát Írni az együttesről, de igy is megállapíthatjuk, hogy a főszereplő liarsányi Murg’t sokat fejlődött tavaly óta, kinőtt a gyermekcipőből, játéka öntudatos, biztos lett s remélhetőleg, a hangja La megjön. Téglássy Emmiben szintén jó sziuész- nőt ismertünk meg. R. Mihályi Viicsit pedig, mint a társulat egyik legkitűnőbb tagját, régi k'-dveneéfc üdvözölte a közönség, Iíonti Sándor dr.. Bánó Mihály, Bihari Nándor játéka stílusos volt, zokkenés- rnentes, szép színészi teljesítmény. Külön meglepetés volt Gábor György remek tánctudása, friss játéka. Mátrai kaDinettfiguráját is íei kell einli- tenünk. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: . Kedd: Nincs előadás. Szerda: Nincs előadás. Csütörtök: Nincs előadás. Péntek d. u.: Pesti család. Péntek este: Vihar a Balatonon. Szombat d. u.: Leányvásár. Szombat este: Vihar a Balatonon. Vasárnap d. u.: Harapós férj. Vasárnap este: Pusztai szél. Hétfő: Légy jó miudhaláng. Kedd: Légy jó mindhalálig. A RUSZINSZKÓI MAG VAR SZÍNHÁZ MŰSORA L\G\ A-.uTT: Kedd: Ékszerrablás a Váci-uuában. A Vigecinháí kassza darabja. Szerda: Tolsztoj Cseüiov— Kaz*ijcv-ost. („A kör négyszögesítése*1, „Kérőben". .A nagyhata’om") Csütörtök d. u • Tiimlcrkirályuó. (Gyennekelőane) Pénlek: lámpaláz. Operett-újdonság. Szombat: Lámpaláz, Vasárnap: lámpa.á*. Legajabb k&zgazdaságt — Magánjetloh/tós a pozsonyi terménrt5isii érői. Pozsonyi szerkeszd őségünk telefonálja: A mai .terménytőzsde az ünnepi hangulat miatt teljesen üzletfelem volt, az árak jórészt változatlan ok maradtak. + A mai prágai marhavásárra felhajtottak 521 szarvasmarhát és pedig 47G csehszlovákiait, ebből 164 csehországit és 312 szlovenszkóit 45 romániait. Eladási árak: csehországi ökör: 3 drb 2—2.90, 8 drb 3—3.SO. 5 drb 4—450, 3 drb 5—5 60, 3 drb 6.50—6.75; bika: 3 drb 3.50-3.75, 12 drb 4—4.35, 4 darab 5; tehén: 9 darab 1 35—1.80. 6 drb 2— 2.G0, 34 drb 3—3.80, 36 drb 4—4.75; üsző: 6 drb 3—3.80 12 drb 4.25—4 90, 15 drb 5 20—5.80. 3 drb 8—6.25 korona. Szlovenszkói ökör: 2 drb 2.80. 7 drb 3—3.50. 11 drb 4.50—4.90. 18 drb 5—5.75, 67 drb 6—6.90. 67 drb 7—7.90; bika: 4 drb 2.60—2 90. 9 drb 3.25—3.80. 8 drb 4—4.10: tehén: 3 drb 1.50, 5 drb 2—2.25, 5 drb 3.50—3.75, 6 drb 4—4.20; üsző: 87 drb 2.25—2.50, 13 drb 3.25—380, 6 drb 5.50 korona. Romániai ökör: 11 drb 4.25—4.80. 32 drb 5—5.40; bika; 1 drb 4.50 korona. El nem adtak: 4 csehországi, 44 szlovenszkói. 1 romániai szarvasmarhát. A vásár lefolyása lanyha volt. Az árak 1 kg. élősúlyra fogyasztási adó nélkül értendők. Falak szárazzá iéie'e Schutz-féle épités; r.-t. Bratis'ava,Laurinská 6 4- A mai prágai sertésvásárra felhajtottak 3S21 sertést és pedig: 1809 hízót. 771 nehéz sértési és 1211 ártányl. Ebből csehországi hízó 717 volt. bz!o- venezkói hízó 1092, lengyelországi nehéz serié* 170. jugoszláviai árlány 115. romániai nehéz sertés 601, romániai ártány 1126. Eladási árak: csehországi hízó: 112 darab 5 5.60, 414 drb 0-6.80; szlovenszkói hizó: 14 drb 4.50. 520 drb 5.20—5.90, 558 drb 6—6.70 korona. Romániai nehéz sertés: 114 drb 4—4.80 187 drb 5—5 75. Lengyelországi: 26 drb 4.55 82 drb 5 korona. Jugoszláviai ártány: 48 drb 5—593. 10 drb 6.20. romániai 211 drb 4.20—4.80. 838 drb 5—5.80 85 drb 6—6.80 korona. El nem adtak 191 hízót, 62 nehéz sertést, 551 ár- lányt. A vásár lefolyása lanyha volt. Az árak 1 kg. élősúlyra, fogyasztási adó nélkül értendők TV.. •'
