Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-02 / 275. (2792.) szám

^R#CJT-MAGtAR-HlMiAP> 1931 december 2, szerda. A magyar utievéiiíletékek és vámkezelési költsé­gé ujateb megállapítása A pozsonyi magyar királyi konzulátus a kö­vetkezők közlésére kérte föl a sajtót: A pozsonyi magyar királyi konzulátus közli a közönséggel, hogy újabb kormányrendelke­zések értelmében folyó évi december 1-től az alábbi uj magyar utlevélkiállitási és -meghosz- szabbitási illetékek, továbbá vizumkezelési költségek lépnek életbe: Magyar utievéiiíletékek 1. Uj magyar útlevél kiállítása, vagy a régi útlevél meghosszabbítása egyévi időtartamra az esetben, ha a régi útlevél, illetőleg a leg­utolsó meghosszabbítás lejárati napja óta 6 bó­kán nem teit el, vagyonosok részére 148 cseh­szlovák korona, vagyontalanok részére 30 cseh­szlovák korona. Az uj útlevél, illetőleg a meg­hosszabbítás érvénye a régi útlevél, illetve az előző meghosszabbítás lejárati napját követő nantól kezdődik. 2. Amennyiben a régi útlevél, illetőleg az előző meghosszabbítás lejárati napja óta több. mint 6 hónap telt el, úgy az illeték vagyonosok részére 207 csehszlovák korona, vagyontalanok részére 41.50 csehszlovák korona. Ez esetben az uj ut’evél, illetve a meghosszabbítás érvénye j a kiállítás napján kezdődik. 3. Ha a fél régi útlevelét nem tudja fölmutat­ni, vagy első Ízben kér útlevelet, az illeték va­gyonosok részére 266 csehszlovák korona, va- gyent''’mok részére 53.50 csehszlovák korona. 4. Érvénves magyar útlevélen változtatások, helyesbítések, vagy kiegészítsek eszközlése vafrvonosök részére 36 csehszlovák korona, va­gyontalanok részére 12 csehszlovák korona. Idegen útlevelek w vizumkezelési költsége A csehszlovák viszonylatban megállapított eddigi vizumilletékek (átutazás 8, egyszeri be­utazás 36 és többszöri beutazás 72 csehszlovák korona) továbbra is érvényben maradnak, az | ehhez járuló kezelési költség azonban minden idegen útlevélre adott láttamozásnál az aláb­biakban állapíttatott meg, s ez alól az illeték- mentes láttamozás kedvezményében részesülök sem menthetők föl. A kezelési költség: átutazás! láttamozásnál 6 Ke egyszeri beutazási láttamozásnál 12 Kö többszöri beutazási láttamozásnál 18 Kö Általános megjegyzések A konzulátus egyben közli a közönséggel, hogy az uj konzuli illetéktarifa 1. tétele értel­mében mindennemű beadvány, vagy kérelem után (kivéve vizumoknál) — tehát magyar út­levél ügyekben is — 18 csehszlovák korona be­adványt illeték fizetendő, amely csupán va­gyontalanéig igazolása esetén mérsékelhető. A kérelmek gyors elintézhetne érdekében cé’szerü, ha a fél a postán beküldött útlevél, vagy vizűm iránti beadványát már a szükséges pénzösszeggel (nem bélyegben) és 5 korona portóköltséggel, valamint egy pontosan meg­címzett válaszborítékkal együtt pénzeslevélben küldi be. tekintve, hogy sem az illeték, vagy a kezelési költség, sem pedig a portóköltség nem utánvételezhető. Ez alkalommal a konzulátus újból figyelmez­teti a közönséget, hogy a konzulátushoz Inté­zett beadványokra csehszlovák okmánybélye­geket ne ragasszon, mivel azok az illetékbe be nem számíthatók. A munkácsi ker.-szoc. műkedvelők sikere. Munkácsról jelentik: A munkácsi kérész-: tényszccialista műkedvelő gárda vasárnap esie zsúfolt ház előtt és nagy sikerrel adta elő a „Noszty fiú esete Tóth MarivaT* cimü hangulatos Mikszáth-Harsányi vígjátékot. Régi, kipróbált erők játszották a vezető sze­repeket. Kuhár Lujzi Tólih Mari alakját bá- j jós közvetlenséggel és olyan rutinnal hozta 1 színre, ami hivatásos színésznek is dicsére-I téré vált volna. Partnere: Gönczy Zoltán, a fess huszárfőhadnagyot hatásosan és mind­végig szines játékkal elevemitette meg. Igém , jó volt a népszerű Nagy Pista, aki a Noszty- ( apa szerepében leegyszerűsített eszközökkel i brilliáns alakítást nyújtott. Hasonlóan első­rangú volt Kőbán Sándor és a bájosan alakí­tó Mátyás Maca, nemkülönben a komikai képességéről jólismert Fógel Rózsika, aki Tóth né figurájában kényszeri tette sok taps­ra és v'dárn nevetésre a hálás publikumot. Gyaky Pál Bubenyik ötleies alakításával ki nem fogyó állandó derűt és több fergeteges! nviltsz:ni tap3ot váltott ki. A kisebb szerep- J lök: Baráfcb Lajos, Kitelik Giziiké, Rácz1 István, Caeulics Emil, Kedvek István, Fővel E'el. Kováé* Jolánba, Baráth Mariska, Ba- rátb S^ri, To-mory István, Hubák Béla és Nv'síyák János sok szeretettel és odaadással játszottak és működtek közre a siker érde­két '•n. A rendezés nehéz munkáiét Tonhai-| zer Far^nc bit kár na^y buzgalommal és végezte el :o: A,far otthonos lenni a háztartásban? Olvassa a Nagyasszonyt! EZERMESTEREK Irta: Lőr'.nczy György — IZÜLETI KÖSZVÉNYROHAMOX esetén a csomós lerakodások kiválasztására legalkal­masabb a pöstyéni gyógyiszappal való házi- kura. Kész iszapkompretszek é6 kockák kapha­tók: minden gyógyszertárban. Még jól emlékszem az öreg ezermesterre, noha még kisgyerek voltam, mikor ő már végeielé ballagott az élet gyalogútján. Kü­lönlegesség volt. Általában azt tartották róla, hogy gazdag ember, hogy otthon sok pénze van a ládafiában, egyszóval, hogy paraszt- nábob. De külsőképpen csak a paraszt lát­szott rajta, a nábob egy csöppet se. Gatyában járt, mint a legközönségesebb babaluskai földinlvés. A kalapja ócska, gyűrött és zsíros volt. így csavargóit saűnetlenül, faluroldalú­ra, városról-városra, vármegyéről-vármegyére, nagy messzi ségeken át, de azt hiszem, a nagy­világ tulajdonképpen nem terjedt túl Gömör, Nógrád és Zólyom vármegye tenyőerdős, bér­ces határain. Becsületes ősi nevén G ubcso Györgynek hívták. Néha felöntött a garatra, de annak is csak annyi látszatja volt, hogy olyankor bo­zontos szemöldöke fölhuzódoít a homloka közepére, a gond durva barázdái közé. Más­különben akkor is éppoly szótlanul, töpren- kedően és babrálgatva kutatta, hogy mi baja van az orgonának, vagy a zongorának, piani- nónak, harmóniumoak, mint józan óráiban. Mindig valamin törte a fejét. Ami annyit is tesz, hogy a semmiségeket csakugyan sem­mibe se vette. Addig mesterkedett és addig nem nyugodott, mig elő nem csalogatta a tisz­ta, egészséges melódiát a berekedő orgona- sípokból, vagy a zongorabillentyük alól. Nagy virtuozitással játszott mindenféle billentyűs hangszeren. Akkor aztán, mikor a beteg hang­szer megszólalt: jobban vagyok! Akkor — megint fölhajtott egy kupicával, aztán — gye­rünk tovább. Átbaudukoít a szomszéd faluba, keresni uj beteget, akit meggyógyítson. Az öreg szlovák paraszt ugyanis orgonáké- szitő, zoagoraliangoló-mester volt, mestere minden billentyűs hangszernek. Egyszóval: ezermester. A legtöbb falusi templom o.göná- ját többnyire ő készítette Gömör vármegyé­ben a maga kezével, mindenestül. A lege so­két mindenesetre. De valamennyit ő gondozta, reparálta, jókarban tartotta, a zongorákkal együtt Ismerte, tudta a hangszerek minden csinját-binját és tudott rajtok segíteni, akár­milyen betegségbe estek is. Kitisztcgatta, föl- haagola őket; na, mehettek tovább, amíg megint el nem fáradtok! Akkor aztán üzenje­tek megint az öreg Gubcsonak. Titokzatos lé’ek volt, ami természetes is, mert hiszen mindig titkokkal bajlakodott, te­hát maga is titokká lett. Mikor rágondolok, mindig úgy érzem, hogy nagy kérdőjeleket lá­tok. Hogy jutott az öreg paraszt a művészet nagy és szent titkaihoz, a muzsika, a melódia, a harmónia csodálatos misztériumába? A ze­ne bűvös rejtelmeinek tűn dérke rtjébe? Titok. Kitől kapta? Kitol, hol tanult zongorázni, orgonáim? Kitől? Holott még a tájékán se járt olyan iskolának, ahol megtanulhatta vol­na! Titok. Minden titok, amit felőle kérdezget­hetünk. Minden felelet nélkül marad, mert a balogi bogárhátu kis paraeztvityilló, ame­lyet őseitől örökölt, amelybe művészi csa­vargásaiból megpihenni haza-hazatért, — semmiféle titkot a kerek világon meg nem fejt. Sőt hallgat. Szakadatlanul hallgat. Sem­mi kérdésre sem fölei. Krisztus Jézuson kí­vül egyéb titkot nem is hisz, még azt se hi­szi, hogy az öreg gazdája, a jám­bor és hallgatag Gubcso György maga is élő titok: az Isten megfejthetetlen örök titka. Mert azt csak ő tudja, miért szemelte ki ép­penséggel az öreg parasztot arra, hogy az ő dicsőségét, mindenható hatalmát zie~gő imád- ságos házaiban a zsoltár sohase hallgasson el. Az öreg titok sose öltözött urnák, mindvé­gig gatyában járt. Télen valami olyan ko­pott mándlit öltött, amit alkalmasint szinte örökségül kapott a bogárhátu balogi kis vi- tyilló limlomia között. De a fiát már tudós­nak nevelte. Talán éppenséggel arra is kül­lő', te a mesebeli penészes tallérokat, amiket a beteg orgonákért honorárium fejében összeharácsolt. A fia nemcsak fiskális okle­velet, hanem magyar nevet is szerzett macá­nak. Balogi Endre lett belőle. Ennek a Balo- gi Endrének volt a fia Baloghv György, a nagyszerű magyar jogtudós, a bölcs és igaz­ságos nagy bíró, aki mint nyugalmazott igazeáyü^ammiszter éot> a múlt napokban hagyta itt ezt az árnyékvilágot. Nem tudom, az ő tiszta, nemes és ragyogó életpályája fejti-e meg a nagyapja, az öreg Gubcso György titkát, vagy Gubcso György fejti meg a Baloghy Györgyét? Vagy egyik — a másik titkát. Mind a kettőnek a titkát. Hogy tévedünk, ha azt hisszük, hogy a zseni csak úgy, véletlenül egyszer csak előbukkan a rejtelmek örök homályából és nagyot kur­jant: itt vagyok! Dehogy! A zseni egyáltalán nem is kurjongat. Inkább és szívesebben hall­gat. És nem bukkan elő csak úgy — véletle­nül. A zseninek atavisztikus előzménye van mindig. A vér, vagy a lélek, vagy egyéb ata- vizmusa, valami olyan inerediencia, aminek a létezését talán olyan uj Edison fogja majd valamikor fölfedezni, aki még ezer meg ezer esztendő, billió meg billió kilométer távol­ságra van a sratoszférától és a krisztusi idő­számítás mai zűrzavarától. nélkül sikerülnek az átmenetei. Olyan tudás­sal és zeneiséggel énekelt, hogy elmosta a népdal és a klasszikus dal közti határvonalat. A zongorakiséretet Halász Lajos, a prágai né­met színház karmestere látta el brilliánsan. Szakmáry Magdát egyes dalszámai után oly lelkesen ünnepelte a közönség, hogy a taps­viharokat ismételt újrázásokkal kellett hono­rálnia. Majd Zádor Dezső, az ígéretes tehetségű müvésznövendék Beethoven Es-dur szonáta- jál adta elő. Ez a mü, melyet Beethoven ma­ga is fantáziának neve-zett el, nagy zenei kö-: vetelményeket támaszt az interpretálóval szemben. Zádor a technikai nehézségeket ! pompásan leküzdötte s máris annyira ura a j zongorának, hogy előadásában ez a nehéz mii J úgy hangzott, mintha egész könnyű kompozi- ! ció lenne. Férfias tónusa mellett anschlsgia j könnyed, csengő, amellett tömör és a zenei j vonalvezetés töretlenségét nagyban elősegíti. | A program második részében Chopin Cis-moll j nokturnóját játszotta és mint a romantikus j zene interpretálója is megállta a helyét. Zá- ! dór Dezsőnek is sok tapsban volt része. : Ezután Orbán Janka finom, háíkszavu ver­I seiből szavalt el néhányat. Előadását az ősz5n- I te álérzés és a diszkrét nőiesség bája jelle- i mezte. A leheletfinomságu versek a hallgató- ! ság szivéhez férkőztek s a rokonszenves -köl­tőnőt lelkes tapsokkal kétszer is visszahívtak a dobogóra. Az emlékünrenélynek illusztris ünnepi elő­adója Píeifler Miklós dr. kassai székesegy­házi kanonok volt, aki a törlénettudós felké­szültségével, a filozófus éleslátásával s a szo­ciológus meleg szivével rajzolta meg Szent Erzsébet életművének erköicslörténeti je­lentőségét, évszázadokat besugárzó nagy ha­tását s az ötvenmillió munkanélküli modern korában is aktuális példaadását. Szent Erzsé­bet sze1 lombagyatékából levezette a mai sú­lyos idők súlyos szociális kötelességeit, a ba­joknak nemcsak gyógyítására, de azok meg­előzésére törekvő szociális programot: a tár­sadalmi rendnek Krisztus igazságos szélie­mében való megreformálásának programját. A közönség meleg tapsokkal köszönte meg a naevértékü és mindenekfölött tanulságos előadást. A nagyszerűen sikerült ünnepély méltó mó­don illeszkedik bele a Prohászka-Kör nívós és eredményes munkájába. A súlyos időkhöz méltó komoly szociális munkaprogram szellemében ünnepelték meg a prágai katolikus főiskolások a Szent Erzsébet-jubileumot Prágia, decemfber 1. Árpádházi Szent Er­zsébet halálának 7C0 éves jubileumát a prágai magyar katolikusok is méltó keretek között ünnepelték meg. A Prohászka Kör lelkes gárdája által rendezett nívós prog­ramú emlékünnepély a prágai magyarok szá­zait gyűjtötte egybe az emauzi barátok derűs előadótermébe. Ott láttuk a prágai magyar királyi követség több vezető tagját G.biczy Jenő követ ségi tanácsossal élén, ott volt a kis prágai magyar sziget minden számottevő tagja s a katolikus magyar főiskolás leányok és fiuk tekintélyes csapata. A rendező Prohászka Kör nevében Czrank László elnök mondott nemesveretü megnyitó beszédet. Tolmácsolta a kisebbségi keresz­tény magyar Ifjúságnak a nagy magyar szent iránti őszinte hódolatát s őszinte vallomást tett arról, hogy „a hit számunkra a szilárd alap, különösen most, amikor a világ recseg- ropog, amikor máról-holnapra rendszerek om­lanak össze, s amikor az égbekiáltó szociális igazságtalanságok a nyomorgók beláthatatlan tömegeit sodorják végveszedelem be. “ Szent Erzsébet nagy életpéldáját beállította a mai magyar élet komor miliőjébe s ennek konzek­venciájaként rámutatott a szociális felelősség- érzet diktálta korszerű magyar feladatokra. A helyeslő tapssal fogadott megnyitó után Schalkház Sára szociális testvér lépett az elő­adó asztalhoz. Az immár országszerte előnyő­sei) ismert előadónő a tőle megszokott ked­ves közvetlenséggel beszélt Szent Erzsébet­ről, mint a tűrés, az elviselés erényhősnőjéről, aki akkor volt a legnagyobb, amikor a war- burgi várból kifizetvén karácsony este az eisenachi korcsma piszkos istállójából meg­gyötört szívvel könnyes szemmel, de a vég­telenbe csendülő hanggal, a fájdalmak között ünneplő lélekkel Te Deumot zengett. — özvegy volt, anya volt — úgymond — és ■éleiének legnehezebb napján, legkeservesebb órájában Te Deumot énekelt. Magasztaló, há­laadó himnusz fakadt ajkán, mert megpró­bálta az Úristen! — Örök példa erősségre, örök példa Te Deumra, örök példa minden nőnek: asszony­nak, leánynak, özvegynek és anyának, meg­gyötörtnek és szenvedőnek, örök példa min­den nőnek: ének zengésre! — Aki énekel az nem fél, az nem csügged, az nem gyászol, nem haragszik, aki énekel az hisz, remél, szeret, aki énekel az mást bá­torít, az más lelkét is énekre gyújtja, az sze­reti ha körülötte énekelnek, aki énekel az örül és szereti az erősséget, amit az ének ad, aki énekel annak szive örömmel, dallal, uj- jongással van tele... — Szent Erzsébet Te Demma különösen ne­künk zeng: nőknek... Nem mindenkitől, nem minden nőtől kivan az Úristen olyan Te Deumot, mint szent Erzsébettől. De kell, hogy minden nő éneklő szivet teremtsen önmagá­ban. Kell, hogy a bizalom, hit, erő és öröm légkörét teremtsük meg magunk körül, hogy tudjuk és akarjuk meghallani a harangszót, tudjunk és akarjunk énekelni és énekeljünk, mikor körülöttünk sötétedik. Akarjunk és tudjunk énekelni, mikor családunkat és hoz­zátartozóinkat a szomorúság és gondok sötét­sége környékezi, mikor az élet ezer félő ne­hézségével küzdve remény lelőnek és bizal­matlanok kezdenek lenni körülöttünk az em­berek, hogy tudjunk énekelni és énekeljünk és sugározzuk ki magunkból másokra is az ének örömét és erősségét. A meleg ovációval fogadott szabadelőadás után Suakináry Magda, a prágai német szín­ház magyar tagja magyar dalokat énekelt nagy és megérdemelt siker mellett. Hibátlan szoprán hangja töretlenül csengett s a,mi kü­lönösképpen meglepett, a művésznő hangdi- naoiikájának pompás fejlődése volt. Lélegzet­vétele alig észlelne lő és minden nehézség 'Hantos Elesséí prágai elfíadisa a középevrőpai feérdénő! Prága, december 1. A prágai gyáriparosok klubjában Hantos Elemér dr. nyugalmazott ma­gyar államtitkár előadást tartott Középeurópa problémáiról. A díszes közönség között Krofta meghatalmazott minisztert is ott láttuk. Han­tos dr. azt bizonyitotta, hogy nagyszabású kö­zépeurópai gazdasági terve nem irányul Német­ország ellen, sőt tervéből Németországnak is haszna lenne. Hantos a magyar szempontot úgy szövegezto meg, hogy szerinte Magyarország és a szomszédos államok között kristályosodási folyamatnak kell megindulnia és a középeuró­pai együttműködésnek a volt monarchia terü­letén kell megkezdődnie. Az első fölismerés ab­ban áll, hogy a középeurópai krízis nemcsak általános válság, hanem különleges okai is van­nak, tehát másképpen kell ellene védekezni. Szerkezeti krízisnek mondható és hathatósan csakis a középeurópai gazdasági egységgel, azaz a középeurópai vámszövetséggel lehet el­lene védekezni. Középeurópa problémája négy alappilléren nyugszik: a kereskedelempolitikán, az agrárpolitikán, a gyáripari politikán és a forgalmi politikán. Ma a valuta- és pénzkérdé­sek állnak az érdeklődés előterében és előbb ezeket a kérdéseket kell megoldani. Hantos e célból a kartelürozott jegybankok rendszerét ajánlja. Gazdasági tervének kereskedelempoli­tikai szempontból az a- célja, hogy a volt mon­archia területén lévő utódállamok egységes gazdasági territóriumot alkossanak. Ezt a ter­vet ma Németország ellenzi. A Duna mentén francia és olasz érdekek is találkoznak és a kérdés megoldása csak a három nagyhatalom beleegyezésével lehetséges. A tervbe nem sza­bad politikai kérdéseket belekeverni és a poli­tikai Treuga Dei előföltétele a gazdasági meg­egyezésnek. A gazdasági közeledés a politikai megértés előföltétele. Ha megvan a jóakarat, akkor sikerülni fog azokat a gazdasági terüle­teket és érdekeiket összhangba hozni, amelyek évszázadokon át valóban egységet képeztek. Csak két eshetőség lehetséges: összefogás, vagy összeomlás. 3 nap Budapesten 130 K{ 3 nap Bécsherc 100 K< Karácsonykor a S-em mer ingre. A PMH uta­zási irodájának legolcsóbb karácsonyi utazása az, amely egy heti tartózkodást biztosit a Sémi mer ingen. Az utazás ára útiköltséggel együtt 450 korona. Közelebbi fel világosit ást nyújt utazási irodánk (Bratisluva, Central Passage). JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents