Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-17 / 287. (2804.) szám
1331 december 17, csütörtök 3 ^rxgai-Ma&1>ar-him»ai> 6rassdHNd Géza a szenátus költségvetési vitásában nagy beszédben támadta a kisebbségi pénzintézetek ellen folytatott kormánypolitikát „Védekeznünk kél a kulturális és gazdasági asszimifécé elíeiT — „I mai Ssininolítflta meleit Szlovenszkén és Ruszínszkén 2 - 3 év elteltével nem marad ISgseiien pénzintézet11 í*irága, d€ce«nT>&r 16. Grosschmid Géza dr. országos keresztényázocialistapírti szsnátor szövetkezett ellenzéki pártjaink megbízásából a szenátus költségvetési vitaijának során nagyszabású beszédet mondott, amelyben rámutatott a kormányzatnak a magyar kisebbséggel szemben folytatott évtizedes rendszeré re. Eeszédének lényegesebb részeit az alábbiakban közöljük: Hol kell takarékoskodni? Á költségvetési törvény képviselőházi tárgyalása alkalmával — mondotta a szenátor az összes, közel 250 módosító indítványt a többség elvetette. Nyilván ugyanez a sors vár itt is minden kezdőmén yezésre. Előttünk fekszik a csaknem 9.5 milliárdos költségvetés. Ez 4.6 milliós többletet tüntet fel. Azonban még letárgyalása előtt, gyorsított eljárással, elfogadtattak az engedelmes többséggel oly fizeíésleszállitásí és adcíel- emelési javaslatokat, amelyek szigorúbbak még a kétségtelenül sokkal rosszabb gazdasági viszonyok között levő szomszáílállamok inségíörvónyeinél is, mert tudtcmmal, azok egyikében sem hoztak be 2 évre visszamenő hatályú adéame- j lést. Nemcsak a fegyverkezési kiadások csökkentése, de a közigazgatás racionalizálása, a Gsendörség és rendőrség létszámának apasztása, egynéhány minisztérium megszüntetése, a külügyi kiadások és reprezentációk, a luxusépítkezések, propagan- kiaclások mérséklése, az áliáshalmozások megszüntetése, az összeCérbetetlenségi ebetek kivizsgálása és különösen egy egészségesebb külkereskedelmi politika — sokkal inkább eredményre vezetők, mint az adóprés újabb megesavarása. Az előbbi radikálisabb eszközökhöz azonban a kormány nyúlni nem mer, vagy nem akar. Az e'h bázoli kereskedelmi polit ka Hogy a pénzügyi politika mellett a külügyi, különösen a külkereskedelmi politika is elhibázott, azt a maga bőrén tanulta meg minden gazdálkodó, lateiner, iparos, kereskedő, munkás egyaránt. Erre igazán nem vigasz az, hogy a kereskedelmi szerződés nélküli állapot a szomszéd államoknak is ártott, sőt hogy talán pillanatnyilag többet is, mint Csehszlovákiának. Hiszen Csehszlovákia iparának igazi és legtermészetesebb, legjobb piaca mégiscsak Ausztria és Magyarország. A munkanélküliek számának rohamos növekedése igazolja, hogy mennyire igaz, amit mondtam és hogy e szomszéd államokkal való gazdasági kapcsolatok megteremtése és az ezekkel való kooiparálásnak lehetővé tétele, ezeknek vásárló erejükhöz való kozzásegitése menny ire Csehszlovákiának is sürgős létérdeke, annak bizonyítéka a dunai államok gazdasági konőederációtjának ma már napirenden levő kérdése, ami azonban egyúttal az ezt szóval ugyan szintén hirdető, de fényeivel meahrusi'ó külügyi politika helytelenségét külön is bizonyltja. A háttéré szorul h sshbségí kérdés A belpolitikában a tehetetlenségnek, de a gazdasági téren való süllyedésnek is egyik fooka az is, hogy amióta ez a koalíció létrejött, az osztályé retekek harcában a nemzetiségi, a kisebbségi kérdés háttérbe szorult, ami a belső ellen téteket és nehézségeket főik ózza. ezekből is látszik, hogy: igy folyik, jól átgondolt terv szerint, Szlo- venszkó és Ruszinszkó lakosságának, különösen magyarságának, kulturális ts gazdasági asszimilációja, szellemi elsorvadása-1 önérzetünket és igazságunk tudatát és ezen nyugvó jogainkat a nyomorúságban sem dobhatjuk oda és a mi szenvedéseinket eddig csak fokozó kormányzás céljaira népünk adófilléreit nem ajánlhatjuk fel. A költségvetést nem szavazzuk meg. HafóroTati iavasla’ok Beszédével kapcsolatban Grosschmid szenátor három határozati javaslatot terjeszteti be. Az egvikben a magyarság számarányának megfelelően 196 800 korona összeget kíván a szlovénszkói magyar középiskolai internálások támogatására, a másikban 135000 koronát kivan a Keletszlovenszkóról származó magyar és német nemzetiségű technikai főiskolások ösztöndijazására. A harmadikban 265 500 koronát kivan a magyar főiskolás ifjúság szociális támogatására alakult Magyar Menza-Egyesület támogatására. Sérelmeink kompensi urna A kisebbségi jogok minimuma, hogy a valamely nemzeti kisebbséghez tartozók legalább kulturális és gazdasági jogaikat épp oly mértékben élvezhessék, mint a többségi nemzetihez tartozók. Nem lehet elégszer elismételni, h-ogy Szlovenszkón az állami ordulat éta 1488 elemi és 34 közép magyar iskolát szüntettek be, hogy nincs egyetlen magyarnyelvű főiskolánk som, az államfordulatkoT volt öt, hogy nincsenek egyetlen csehszlovák főiskolán sem paral>! magyarnyelvű tanszékek sem, hogy a külföldön, különösen a Magyar- országban szerzett diplomákat itt nem lehet noszírifikálni, hogy a magyar folyóiratok és könyvek ma sem jöhetnek be, — hogy nemcsak a napilapok, de magyar folyóiratok és könyvek elkobzása is napirenden van, hogy a magyar színészet vándorlásra ég nyomorgásra van Ítélve, hogy a magyar diákjóléti intézmények semmi támogatásban sem részesülnek, — a belügyminiszter ur eddig még az e célra va’ó gyűjtést sem engedélyezte. Mindezt igazolja az előttünk fekvő költségvetési törvény is azzal a negatívummal, hogy a tisztán magyar kulturális célok előmozdítására nincs abban egy tétel sem. 1 szi®¥@üsi§cSi hitelélet Az államíordulatkor körülbelül 300 volt azon pénzintézetek száma, amelyeknek pénzforrása az Oszirák-Magyar bankon kívül a budapesti pénzintézetek voltak. Ezek az ál- lamíordulat és valutaváltozás következtében aktíváikat nem tudták mobilizálni, uj betéteket az akkori viszonyok között nem kaptak, sőt irranobilizált voltuk miatt régi bér léteiket is többnyire csak részletekben vagy egyáltalán nem tudták visszafizetni. így a gazdasági élet pangása állott be. A pénzpiacon persze segíteni kellett. Az itteni őslakosság régi pénzintézeteit nem karolták fel, hanem hagyták fuldoklani és elmerülni és a cseh bankok nyitottak szlovenszkószerte az akkori pénzügyminiszter engedélyével fiókokat. A Tátra Bariknak s a Slovenska Bankának megengedték, hogy alaptőkéjüket emeljék és fiókot is állítsanak. így fiók és afficilációs hálózatunk kiépítésével felszívták a régi- kisebb magyar pénzintézetek jórészét is a régi ipar- vállalatok megvásárlásával, valamint újak alapításával az iparban is jelentékeny befolyásra törekedtek. Ezek mellett a favorizált intézetek mellett a régi magvar intézetek tőkeemelési kísérletei meddők maradtak s igy a legtöbbje kénytelen volt vagy felszámolni, vagy önállóságát teljesen feladni. 1924- ben a kormány a bajbajutott intézetek részére két segélyalapot létesített. Mondanom sem kell, hogy ezekből az alapokból _ tudtommal — magyar intézet segítséget, — legalább is komoly segítséget — aiig kapott. A Nemzeti Bank is a még magyar vezetés alatt álló intézeteknek vagy semmi, vagy jelentéktelen hiteleket nyújt, úgy hogy ezen intézetek kénytelenek magasabb kamatokat fizetni betérek után, hogy újabb tőkékhez jussanak. Ismert már a pénzügyi kormánynak az a terve is, hogy újabb ktnyszerösszevonásokkal tovább csökkentse az intézetek, természetesen az őslakos intézetek számát. A most fennálló banktörvények értelmében a betétek nagyságával arányban kell áíllani az intézet alaptőkéjének. Alaptőkét azonban csak a kormány engedélyével lehet emelni és az engedélyezett tőkeemelés egy részét fel kell ajánlani a pénzügyi kormánynak, amely, ha olyan intézetről van szó, amelynél befolyás akar érvényesíteni, megjelöli, hogy melyik más intézet kell, hogy átvegye a kormánynak felajánlott részvénymennyiséget. Jelentéktelen intézeteknél nem reflektáltak uj részvényekre, de annál inkább á magyar vidékeken fekvő közép- és nagyobb Intézeteknél, amelyek utján a magyar hiielkeresők jutnak hatalmi körökbe. Ilyen intézetek részvényei legnagyobb részt a Légió bank fiókjaiba kerültek. Kézenfekvő, hogy ezzel a bank- és hitelpolitikával elérhető, hogy 2—3 év alatt nem lesz Szlovenszkón és Ruszinszkóban független pénzintézet. Az elmondottakat azért hoztam fel, mert Krisnár páilia elenzi a koalíciós „fcecsülelüsyi válasz mámr'*-! Prága, december 16. Tegnap jelentettük, hogy a mintszte:tanács elhatározta egy parla menten kívüli szemé.vekből álló nyolctagú becsületügyi tanács kiküldetését, melynek az lenne a f.tadata. hogA a koalíciós pártok politikusai között fmineiülő becsületügyeket elintézze. A Národni Listy jelentése szerint a nemzeti demokrata párt törvényhozói klubja elhatározta, hogy kifogást emel a tervezett bi Z'jdság megalakítása ellen. A klub azzal indokolja határozatát, Vogy a nemzetgyűlés tagjai számára a legnagyobb sertést jelentené az, hogy ezt a becsületügyi tanácsot parlamenten kívül: személyekből átírta rák össze, mert ez egyél teinvi azzal, bogv a nemzetgyűlés tagjai között nem található nyolc olyan becsüle egyén, aki’e a nemzetgyűlés tagjai rábízhatnák becsületiigveiket. A klub véleménye szerint ez esetben sokkal helyesebb ezeket az ügyeket továbbra is csak a reudee bíróságra biznL »nurjcui KÉT Mi MOBEL& AUegrp, egy készü ékben egyesíti a fenokövet és a fe- nösz jat. Minden egy és kétélű pengét élesít AkifopásfaSan borotválkozási Rehetőv Éteszi Meg’epően egyszerűt A fenő forov — kő és szíj v Üámgyorsan kiese- _* ..... , re .hetok. \ K<s m_ Fekete Ke 9fr.Mlnden szakQzlefben beszerezhető 8 napi próbaidőre is kapható a vezérképviseletnél D. ENGEL cégnél, Bratislava, Masaryk-tér 6. sz. Praha, Zatecká 8. S m $TJE1 ÉillfÜKÉN34ö , :.... í \ JŐ CSILLAG flLHTT ÜNNEPELJÜK RZ 1DÉM ls R i™*csoriYTi Hz uj TFIEFUNKEN 340 felvevők észö lék kel ünnepelje a karácsonytTelefunken csillaga alatt 4 lámpás (ernyőzött rács-magasfr.), 3 korcs,----- szalagszűrő, autoskála, platina-kontaktusok és so k más előny áll jót a magas teljesítményért, szelektivitásért, természethü reprodukcióért, egyszerű kezelés mellett is teljesen megbízható. Váltóáramra Rámpákkal együtt): Egyenáramra (lámpákkal együtt): T 340 W.........................Ke 28r0-- T 340° ..........................Ke 3550T3 41W. ..... . Ke 3300‘- T340Q/1-. ..... . Ke 4990*Mutattassa be magának ezí a szép karácsonyi ajándékot TELEFUNKEN ra. K R E S L & Co., Praha I., Hradební 3. Kü.djön díjmentes árjegyzéket és ré;z etfi/etéai feltételedet!