Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-17 / 287. (2804.) szám

U] vrághatalom születik? (sp) Prága, decémber 16. Különös birek ér­keznek távol kőiéiről, ahonnét számtalanszor érte már meglepetés az európai vagy az ame­rikai hatalmakat. Londoni jelentések szerint az'indokínai francia hadsereg átlépte a kinai határt, hogy „megbüntesse a garázdálkodó rablókat*4, a valóságban azért, hogy a hosszú kinai belviszályt felhasználva ráiegye kezét az egyik délkeleti kinai tartományra. Régóta rebesgetik Londonban és Washingtonban, hogy Japán és Franciaország közölt megegye­zés jött létre a kinai ügyekben, s mondanunk sem kell, hogy ennek a megegyezésnek éle nemcsak a mandzsuriai politikában irányul a három „közös ellenség44: Anglia, Amerika és a szovjet ellen. Japán is rablókat ment büntetni a Nooni folyó vidékére, de vélet­lenül ottfelejtette csapatait, nem utolsósorban a Briand elnöklete alatt Páriában tanácskozó népszövetségi tanács jóvoltából. Ha Japán északon akarja „paciíizálni44 Kina egyik leg­értékesebb tartományát, Japán a kanton! ki- nai kormány hatáskörébe tartozó délkinai tartományok Iekapcsolásával kívánja „meg­szilárdítani44 hálsóindíai uralmát, s olyan gyarmatbirodalmat • teremteni, mely méltó pandanja lehetne Anglia előindiai uralmának. Ha igaz a francia gyarmati csapatok előnyo­mulásáról és a japán-francia együttműködés­ről szóló hir, akkor a világ két leggazdagabb és • legjobban felfegyverzett országa megta­lálta egymást, hogy levonja helyzeti ener­giájának hasznos következményeit. De akár igaz, akár nem igaz a hir, annyi tény, hogy Franciaország világhatalmi álmo­kat álmodik. Nagyhatalomból viléghatalom- má akar előlépni, átvenni a letűnő Anglia helyét, (évszázadok óta örök rivális ez a két nemzet) mert a brit szigetek országa régóta nem más, mint egyik szerény és gyenge tagja a másfelé orientálódott, dofienzivába szorult szövetséges, széthúzó brit impériumnak. Angliának ma alig vau tiszta gyarmata, csak szövetségesei és ideig-óráig kitarlói vannak: a hat dominium és a cseknem független In­dia. Se pénze, se hadserege, se tekintélye nincs többé. Ezzel szemben Franciaországban hallatlan erő és gazdagság halmozódott föl, a gloire öntudata újabb ambíciót ad, s a tábor­nokok napoleóni álmokat álmodnak. Valóban a nagy korzikai hátaiménak csúcspontján alig gondolhatott nagyobb elégtétellel birodalmá­nak helyzetére, mint most Poincaré, a kis Iot- haringiai ügyvéd, vagy Laval, egy párisi kül­város volt maire-je gondol. Németország a porban fekszik, Anglia, Amerika legyengült, Oroszország más problémákkal küzd, a többi európai állam pedig vagy teljesen, vagy félig Franciaország hü szövetségese és zsoldosa lett. A francia bajomét munkáját tökéletesí­tette a francia arany, s Párisbam szemmellát- hatóiag azt gondolják, hogy nincsen bizto­sabb hatalom, mint az, amely a szurony és az arany alapján áll. Itt az idő, — mondják, — hogy a határtalan potenciát Franciaország világhatalmi helyzetének kiépítésére fordít­sák. Ccnidenhove-Kalergi évekkel ezelőtt meg­alkotta a „vi]ágihatalmas3ágok“-ról szóló el­méletet. Szerinte öt ilyen világhatalmasság van: Amerika, Paneurópa, Anglia, a szovjet és Távol Kelet (a sárga faj birodalmai). Helyes, mondják Páriában, de mint ahogy Amerikát egyedül az Északamerikai Un:ó jelenti s Távol Kelet erejét Japán, úgy je­lenti Parién rónát — Franciaország. Ki von­hatná kétségbe hatalmát? Ki akadályozhat­Berlin, december 16. Hitler külföldi Hül- j dcnce Párieba érkezeti, ahol az Ordre értesülése j szerint Antírée Cérnáin, a Credit Lyonais igaz gáté ja fogadta. Rosenberg állít: lag nem tudott megegyezni a francia bankvezérrel s a nemzeti szocialisták diplomatája az összejövetel után nem igen nyilatkozott az eredményekről. A jó­vátételekről és az adósságokról Rosenherg a következőket mondotta Andrée Germain-rek: —- Ha Franciaország becsületes akar marad­ni, akkor tovább törleszti tartozását Ameriká­ban, mert ez tisztán kereskedelmi adósság. Az ja tartozás, amelynek megfizetését Franciaor- ! szág Németországtól követeli, más jellegű. Fo- litikai adósságról van szó, badisarcról, amelyet erőszakkal csikartak ki. Hallani sem akarok er­ről az adósságról. Francia részről Rosenherg előtt felvetették a lengyel korridor kérdését s azt a gondolatot kockáztatták meg, hogy ba Németország visz- szakapja a korridort, Kernel vidékét Lengyel- országnak adja át. A nemzeti szocialista nem tartotta szükségesnek, hogy erről a kérdésről ilyen formában vitatkozzék. Ezenkívül Német­ország és Franciaország gazdasági együttmű­ködéséről is szó volt, de Hitler pártkive büsz­kén nyilatkozott: —- Jó német fajunkat nem akarjuk elrontani a francia vér hozzákeverésével Búré, az Ordre Főszerkesztője, részleíeren be­számol Rosenberg és Cermain találkozásáról s egyúttal megjegyzi, Logy Francois Ponceí ber­lini francia nagykövet le akar mondani állásá­ról, mert a német fővárosban máris sok csaló­dás érte. Francois Poncet a tavaszi francia vá­lasztásokon újból föllép, meri vissza akar ke­rülni a kamarába. iiiffisiSiwii egységes parlamenti pártja megalakult A ..radikális parasztdemokráca** - A kisebbségi kérdés Belgrád, december 16. Az újonnan válasz­tott szkupslina egyetlen képviselői k'ubja el­határozta, hogy kormánypártot alakit, amely­nek neve „jugoszláv radikális paraszt demok­rata párt*4 iesz. A képviselők klubja ugyan­akkor elfogadta a kormánypárt programjá­nak alapelveií, amelyeket most a párt orszá­gos kongresszusa elé kell bocsátani jóváha­gyás végett. A radikális paraszt demokrácia programja a jugoszláv állameszmén sarkalják a szeptember 3-i alkotmány értelmében. A párt szociális és gazdaságpolitikáját illetően illetékes körök hangsúlyozták, hogy elsősor­ban a mezőgazdaság sorsával fog törődni, mert Jugoszlávia gazdasági függetlenségét a mezőgazdaság prosperitása határozza meg. A kisebbségi kérdést az uj párt tisztán kultu­Budapest, december 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Gratz Gusz­táv volt külügyminiszter Benessel történt ta­lálkozásáról nyilatkozott a sajtónak. Kijelen­tene, hogy tájékozódás céljából utazott Né­metországba és Franciaországba és haziutaz- iában kiszállt Prágában is. Nem hivatalos kül­detésben járt el, de a Benessel folytatott meg­beszélése az ő számára, aki mindig azért szállt ná meg térfoglalását? Ki meri ellenezni, ha a legyengült Anglia rovására a tengereken túl is hozzáfog erőt és hatalmat jelentő vi­lágbirodalmának kiépítéséhez? Már ma ha­tártalan erőt képvisel s amikor Maugin tá­bornok évekkel ezelőtt a száz millió lakosú egy és oszthatatlan Franciaországról be­szélt, honfitársai természetesnek vették ál­lításait. A kontinensen gazdag, független, Önmagát mezőgazdaságilag, iparilag és ke­reskedelmileg fenntartó föld, amelynek negyvenkét millió lakosát kiegészíti a nyolc millió lakosú, ércekben hallatlanul gazdag Belgium, továbbá a megkaparintott lo (bar ing iái vas, amely a saarvidéki szén­rális ügynek tekinti. A nemzeti Jr^bbségek- töl lojalitást követel az állammal szemben s ennek fejében hajlandó velük együttműködni és nyelvük és kultúrájúk jogait biztosítani. Sándor fctráíy kSScsünszerzés cél:£b6l PéHs&a utazóit Belgrád, december 16. A hivatalos lap közli, hogy a király a napokban , külföldre utazik. Hir szerint a király Franciaországba, készül. Állítólag kétmilliárd frankos kölcsönt akar szegezni a francia pénzpiacon országa számára. Bcdgrád, december 16. Sándor király és Má­ria királynő hétfőn este az udvari vonattal külföldre utaznak. Útjuk célja valószinüleg Páris. síkra, hogy Magyarország gazdaságilag és po­litikailag közeledjék szomszédához, igen hasznos és tanulságos volt, mert megismerkedhetett a csehszlovák felfogás­sal. Bár nem ellenzi azt a külpolitikai irányzatot, amit Bethlen folytatott, mégis az a meggyőző­dése, hogy ez a politika, különösen a szem­nél egyesülve máris a legnagyobb hatalom Európában (Schneider-Creusot). Afrikai gyarmataitól csak a ki.s Földközi tenger vá­lasztja el s Manseille-től alig ezerötszáz ki­lométer távolságban terül el a gazdag Al­gír, Tunisz, Marokkó s az óriási koloniális „Hinterland44, le, az Elefántcsont-partokig. Antwegoentői a Kilimandzsáróig egységes ez a birodalom, mely száz millió lakosával, tiz millió négyzetkilométerével méltán sora­kozik Anglia, Amerika, Oroszország és Ja­pán mellé, sőt egységesebb és erősebb ezek­nél. Nem meglepő, ha Franciaország hatalmá­nak tudatában céltudatosan hozzákezd vi­széd államokat illetően hézagos volt. A hiá­nyokat lassanként pótolni kell, anélkül hogy Magyarország külpolitikai alapjai ezáltal el­tolódnának. Gazdasági téren Csehszlovákia és Magyarország sokat nyújthatnak egymásnak. SsOISő Gáza nyüafkosafa Prága, december 16. Kérdést intéztünk Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, hogy mi a véleménye Gratz Gusztáv volt ma­gyar külügyminiszternek Benes csehszlovák külügyminiszternél tett látogatásáról és e lá­togatásról a napisajtóban megjelent nyilatko­zatáról. Szüllő Géza a kérdésre a következőket válaszolta: — Gratz vo’t magyar külügyminiszter ur azt mondotta, hogy a szomszéd államoknak gazdasági közeledése rnrnden kétségen felül való okos szükségképiség. Ez a vélemény fe­di az itt levőknek is a felfogását. Ámde, mindennemű szerződésnél föltétien szüksé­ges az úgynevezett animus contrahemli, a becsiiriefes szerződési vá<ry, amely minden mellékcél nélkül nem akar egyebet mint azt a jogügyletét, amely a szerződésben le van fektetve. Ha a szerződés nem cél csak eszköz, akkor már nem lehet olyan kritika nélkül elfogadni amint azt Gartz Gusztáv képvse’ő ur tette. Emellett minden szerződésnél méa e?v másik tényt is számba kell venni és pedig azt, hogy mindkét fél e<rverlő erős és egyenlő szabad­ságot élvező legyen. Mert, ha ez nincs meg, akkor jönnek létre az úgynevezett societas leoniták, vagvis olyan szerződések, amelvet az oroszlán köt a bá­ránnyal. Ezt is számba kell venni é- valószí­nűleg ez az oka annak. ho?y mind a vo't ma­gyar kormánynak, mind pedig a jelenlegi ma­gyar kormánynak a véleménye nem azonos Gratz képviselő ur gondolatával, — amit kü­lönben ő maga is lojálisán elismer — me'b ha az lenne, akkor valószinüleg ma Gratz lenne ott a külügyminiszter. lághatalmí rangjának kiépítéséhez és a Tá­vol Kelet konfliktusát fölhasználja arra, hogy Anglia helyett átvegye a vezetést Hát­sói nd iában. Ha Kínától egy-két tartó c iónvl. lekapcsolhat, Indokinával s az amúgy is francia befolyás alatt álló Sziámma! újabb százmilliós gyarmatbirodalmat szervezhet meg, amely a hollandoktól átvenné a veze­tő szerepel Polinéziában is, ahol máris sok gazdag francia sziget van. — Bámulva figyeljük ezt a kibontakozást, az uj napoleó­ni pózokat s csak azt mondhatjuk, amit Austerlitz után a nagy Piti mondott Napó­leonra: Szép, szép, de mindhiába, a fák mégsem nőnek az égig! VnlOVADHIDMP A ubmmUi inW ellenzéki pártok 0°®“mp,iapja "T Egyes szám ára 1.20 K6, vasárnap 2.-KÓ. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCti GLZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PR AHA Q x. évf. 287. (2004) szám 3 CstttOrfOk ' 1931 december 17 Hitler külföldi III ele Párisin érkezett A bankvezérekkel tárgyai — Pesszimista (tané — KKfönbség íz adósságok k Szült Szftllő Géza Gratz Gusztáv prágai látogatásáról „M ndkéi szerződd fél egyenlő szabadságot élvező fél (egyen** - Benes ismertette Gratz előtt középeurópai fölfogását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents