Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-02 / 275. (2792.) szám

'PRJZGMJ v WtóiiteVR-HiftljAE? 1931 december 2, szerda. Bal Palais Tliéatre Alhambra Prága Beléptidíj nincs — Eisörsndíi mu'aió Szenzációs internac oná- lis világvárosi program Két zenekar Kit zenekar kell állapodni ok egymással, hogy egységes tárgyaló Télként léphessenek fel a Német Birodalommal szemben. El kell hárítani az útból a politikai akadályokat és ennek fejé­ben megteremteni a gazdasági együttműkö­dési. Akkor, amidőn napnál világosabb a néip szövet ség tehetetlensége, mert működé­sét nem az igazság és a nemzetközi szolida­ritás szelleme, hanem egyes csoportok érde­kei irányítják, nem várhatják a hamis tano­kat hirdető gyülekezettől a népek bajaik orvoslását. A februárban összeülő lefegyverzési kon­ferencia éppen oly sikertelenül fog végződ­ni, mint az eddigi összes konferenciák. Az idő múlik, az események gyorsabban fejlődnek, mint ahogy az államférfiak gon­dolkodni és cselekedni képesek. A gazdasági élet megzavart egyensúlya fogja megdöntőni a hamis jelszavakra épí­tett világrendet. A legközelebbi hónapok sorsdöntő kihalással lesznek jövő fejlődé­sünkre. Mindenesetre közelebb hozzák az emberiséget a hamis tanokból való kiábrán­duláshoz, Mussohni kijelentette néhány hónap előtt: „Az 1952. esztendő jó vagy rossz értelem­ben döntő befolyással fog bírni sorsunkra. Kétségbeejtő dilemma előtt állunk: civilizá­ciónk megújhodásáról vagy pusztulásáról van szó. A nemzetközi szolidaritás helyreál­lítására irányuló törekvések eredmény tele- i nek maradtak. Az összes terveket ellen ter­vek ellensúlyozták, úgyhogy nem maradt egyéb, mint az üres semmiség, Ez pedig a nem&elleözn konferenciák ér lék telep sé~e mellett szól akkor, amikor szemünk efőtt a kézzelfogható tény: Európának küszöbön ál­ló összeomlása." G."?ica kOISgyminisiler a rom in-mag var Bnkarest, december 1. A kamara hétfői ülésén Ghioa külügyminiszter válaszolt Ispir kormánypárti képviselőnek a napokban el­hangzott interpellációjára, amely szerint az apáti alva! magyar határállomáson a régi Magyarország térkép© van kitűzve. A kül­ügyminiszter közölte, hogy a budapesti ro­mán követség már megbízást kapott, hogy eljárjon ebben az ügyben. A külügyminisz­ter ezután igy folytatta: „A legyőzött és győztes államoknak szolidárisaknak kell lenniök és az általános gazdásági válságra való tekintettel komolyan meg kell kísérel­ni az egymásközti viszony helyreállítását. A román kormány külpolitikájában mindig ezt tartotta szem előtt és különösen Magyaror­szággal számiban reméljük, hogy ezt reális és lojális alapon folytatni tudjuk. GenThen felvettem az érintkezést Apponyi Albertiéi és alkalmam volt megelégedéssel tapasztal­ni, hogy ez a kitűnő állainférfiu is őszintén szükségét látja a közeledés kiterjesztésének, félretéve egyelőre azokat a kérdéseket, me­lyek e két országot egymástól elválasztják." Stribrny Gprgy tente 14.-én tei! a felásás e!á Siskáit még Kasra sikerüli letartóztatni Prága, december 1. A Právo Lid.u értesü­lése szerint Stribrny képviselő ellen a per­anyagot két részre ősz tollák. Hloucka bíró­sági főtanácsos bi'ratetőtanácsa elé kerül ha­mis tanuzási ügye, A tárgyalást december 14-re tűzték ki és valószínűleg tiz napig fog tartani, mert körülbelül tanút kell kihall­gatni. A szén szál] iíási vissaáélés és a hivatalos hatalommal való visszaélés ügyében még neon fejezték be a vizsgálatot. Megírta a P. M. II., hogy Stejskal Ferenc gyáros ellen köröző levelet adtak ki. A cseh­szlovák hatóságok fölkérték a bécsi bíróságot, hogy a külföldre távozott Stejskal ki nyomozá­sában segítségükre legyen. Kétségtelen, hogy Stejskal Bécsiben tartózkodik. Tegnap estig a prágai rendőrség még nem kapott értesí­tést Bécsböl. Stejskal Prágát valószínű lóg a péntekre virradó éjszaka hagyta el útlevél nélkül. Ez évben több mint félmilliárdot fordított ii álfám a munkanélküliek támogatására $ köztársaság fünttáüása éta 1415 maliié kellett a segélyezésre A Národní Politika uj térvényt kíván a segélyezés szabályozására Prdpa, december 1. Az 1931. évi költségve­tés szerint a kormány engedé'yt kapott arra, hogy 74,000.000 koronát használhasson fel a munkanélküliek támogatására. Ezt a tételt — mint a NArodni Politika jelenti — teljes egé­szében kimerítették, sőt az állami költségve­tést ennél a tételnél körülbelül 300 millió ko­ronával túllépték. E kiadások részben abból eredlek, hogy az állam az alkalmazottak szakszervezeteinek a munkanélküli segély­hez állami hozzájárulás cimen összesen 200 millió koronát fizetett, a többit különböző ak­ciókra, elsősorban állami élelmezési akciókra fordították. A lap szerint a kormánynak a pénzügyi törvény XII. cikke alapján kellett volna eljárnia, azaz ki kellene kérnie a nemzetgyűlés h ozzá'áru­lását, mert elég ideje is volt erre, hiszen már eleve ismeretes vo't, hogy ezeket a kiadásokat a rendes költségvetési tételből fedezni nem le­het. Ha már takarékossági okokból el kellett venni az állami alka'rakottak jövedelmének egy részéi, jó1 lehet ez törvényben biztosítva volt és az adófizetőknek visszamenő áldozatot kellett hozniuk jövedelmi pótadó cimen, ami ugyancsak törvényes aiap né kül lehetetlen lett volna és emiatt gyorsított eljárással hoz­tak uj törvényeket, amelyekkel a régi tör­vényadta jogokat érvénytelenítették, annál in­kább kell szemrehányást tenni a kormánypár­toknak a másik oldalon, hogy törvényes ren­delkezés nélkül eszközöltetnek ilyen nagy ki­adásokat. A' népjóléti minisztérium költségve­tésében a munkanélküli segélyezési kiadások azonban nem tükrözik vissza teljesen a mun­kanélküliekre szánt állami megterhelést, mert ehhez még hozzá kell számítani azokat a ki­adásokat, amelyeket a népjóléti minisztérium eszközölt a 150 millió koronás hitelből. A kormánynak ugyanis az 1930 december 19-ről kelt IfO. számú törvény értelmében a gazda­sági válság következményeinek enyhítésére engedélyeztek 150 millió koronát s ebből a né ni ál éti minisztérium közel 130 maliét adott ki. Ez évben tehát a munka­nélküliekre kiadjak körülbelül egy fél mil­liárd koronát, tehát olyan összeget, amilyet a munkané’kü- liek támogatása cimén az államfordulat óta soha sem fizettek. Nem akarunk kritikát mon­dani arról — folytatja a Národni Politika — hogy mennyiben indokoltak ezek a kiadások és milyen mértékben lehetett volna azokat rendes ellenőrzési intézkedésekkel csökkente­ni, csupán megjegyezzük, hogy eddig a legna­gyobb összegei 1932-ben fizették ki munkanél­küli segélyre és pedig 3C3 millió koronát. Az államfordulat óta 1S2.5 március 31-ig a rendes állami munkanélküli segé'y cimen és 1925 április elsejétől a gsnti rendszer alapján 1930 dcember 31-ig, tehát tizenkét év adott a köztársaság 1,455.000.000 koronát fizetett ki, míg 1931-ben, te^át egy éven belül a kiadások több mint 500 midió koronát tesznek ki. A lap véleménye szerint jobb lenne, ha a genti rend­szer helyett uj segélyezési rendszert vezetné­nek be, szükség esetében inkább közvetlen munkané’küli segélyt fizessenek ki azokban a járásokban, ahol erre szükség van, termé­szetesen az adófizetők és a kerületi pénzügyi hivatalok e’lenőrzése és levonása mellett. Ezt az ötletet különben Czech népjóléti miniszter is megpendítette költségvetési expozéjában. egyes országrészek között és hogy testvéri szeretet és őszinteség uralkodik Prágában a szlovákokkal szemben. Éppen a jelenlegi súlyos gazdaságii vál­ság idején szolgálhatna bízom játékkal ez- irányban Prága és elsősorban a vasúti ta­rifa kérdésének rendezésével. Prága, december 1. A Lód övé Noviny je­lenti: A funkcionáriusok fizet égének leszál­lítása nem áll meg csupán a parlament és a kormány tagjainál, hanem a kármány to­vábbi takarékossági intézkedéseket is élet­be akar léptetni. Ma az országos választ­mány egyes \ágjai) akik állami tisztviselők Prága, december 1. A képvisolöliáz ma dél­előtt folytatta a költségvetés kulturális és szociális tételei fölötti vitát, amelyben pártjaink törvényhozói részéről részt vett Törköly József magyar nemzeti párti és Bobránszky János országos keresztényszo­cialista párti képviselő is. Az ülést Spainy alelnök délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg. Az első szónok Hausler német szociáldemokrata volt. Utalt arra. hogy a nép­jóléti minisztérium költségvetését ugyan hét és fél millió koronával fölemelték, de véle­ménye szerint ez az összeg sem elegendő arra, hogy a legszükségesebb intézkedéseket megtehessék a munkanélküli segély kifejlesz­tésére. A legaktuálisabb szociális problémák közé tartozik a munkaidő leszállításának kér­dése, ami azonban természetesen nem vezet-’ hét a bérek leszállítására. Mindaddig, amíg a munkanélküliség elleni biztosítást be nem vezetik, hathatósan kell támogatni a szakszer­vezeteket. Novelláim kell a szociális biztosí­tást és szanálni a belegsegélyző pénztárakat. Siciner kommunista tiltakozik- az ellen, hogy Major István képviselőt, aki súlyosan megbetegedett, még mindig fogva tartják. Majd a szlovenszkói mezőgazdaság és ipar súlyos válságát tárja elő és azt állítja, hogy Szlovenszkón 200 000 munkantlilküli van, akik sonuniféle munkanélküli segélyt a cm kapnak. líenes cseh iparospárti ugyancsak a mun­kanélküliség kérdésével foglalkozik. Amíg a mull év augusztusában 88.000 munkanélküli volt, addig Ói szabadságaira vannak, rendeletit kapták, amelynek értelmi ben fizetésüket 50 száza­lékkal leszáOtoKák 1931 julius elsejével visszamenő hatállyal. Hasonló intézkedése­ket adnak ki a hivatalban levő községi szta- rtvsztákra nézve, amennyiben azok állami tisztviselők ez év augusztusában 215.COO és szeptember végén már 228 000 a munkanélküliek szá­ma. Ez a szám azonban legalább ötven szá­zalékkal emelkedik azon munka,néK,..,-ivk álóal, akiknek nincs igény jogosultságuk a munkanélküli segélyre. A szánok munkaalkalmat követel a " ’nka- náiküliek számára. Lukavsky nemzeti demokrata iskolakér­désekkel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy a németiekmek ebben a tekintetben nincs okuk panaszra. Stejskal cseh nemzeti szo­cialista után Stefánek agrárpárti képviselő szólalt fel, aki a munkaidő leszállítása ellen foglalt állást, amit csak úgy lehetne beve- zelni, hogy ha valamennyi állam ugyanilyen értelmű határozatot hoz. Szóváteszi azt az óriási árkülönbséget, ami a törté­nelmi országok és Szlovenszkó, valamint Rusrinszkó mezőgazdasági termékei közt van. Szlovenszkón a bőr-, gyümölcs- és zöldség­piacon sokkal alacsonyabbak az árak, mini a prágai piacon. A pozsonyi tőzsdén következetesen alacso­nyabb . árakat jegyeznek a gabonacikkek­ben, mint Prágában. Aki ezt a problémát megoldja, óriási mun­kát fejt ki Csehszlovákia konszolidációja ér­dekében. Elismeri, hogy Szlovenszkó sokat nyert az uj államrendezéssel, mindamellett töb­bet szenved, mint a történeJmi országok. A szlovák népnek meg kell győződni arról, hogy a kormány nem tesz különbséget az Majd 5skólakér elések krí foglalkozva, követeli a pozsonyi egyetem kiépitését, az evangélikus teológia államosítását, a nép- és polgári iskolák további építését. Mojto szlovák néppárti képviselő bejelenti, hogy pártja nem szavazza meg a költségvetést. Szlovenszkó iskolaügyét nem hozták egyen­súlyba a történelmi országok iskoláival. Szlo­venszkón nagy hiány van kvalifikált tanítók­ban és iskolaépületekben, ötszázmilliót kellett volna a költségvetésben megtakarítani és ezt az összeget szlovenszkói iskolák építésére for­dítani. A köztársaságnak erkölcsi és becsület- brii kötelessége gondoskodni a szlovák iskolák­ról. Dárer iskolaügyi miniszter kétéves működése alatt Szlovenszkón és Ruszmszkón 112 kato­likus iskola szűnt meg. Ha iey folytatják, úgy 34 éven belül Szlovenszkón és Rímzin- szkóban egyetlen katolikus iskola sem lesz. A felekezetek óriási áldozatokat hoznak az is­kolák fönntartására és épp ezért nem szabad ezt azzal fizetni vissza, hogy beszüntetik isko­láikat. Jurnecková cseh szociáldemokrata, Krosná kommunista és Blaíny német szociáldemokrata után Neumeister cseh szociáldemokrata a hadi- rokkantak ügyét tette szóvá. Utal arra. hogy az ezévi költségvetésben a hadirokkantak segé­lyezésére 16 millió koronával kevesebb össze­get irányoztak elő és ez a tétel 371 millió ko­ronát tesz ki. Attól tart, hogy ez az összeg nem lesz elegendő. Kosok cseh néppárti után Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő szólalt fel, majd Kcdina német agrárius után Dcbránszky János országos keresztényszocialistapárti képviselő beszélt. Beszédeiket legközelebb ismertetni fogjuk. A kulturális, és szociális vitát ma este befe­jezi a képviselőház és ezután áttér a gazdasági vitára. Lapunk zártakor az ülés tart. — A ravasz mexikói generális. Mexikóban, a forradalmak és ellenforradalmak hazájában, az egyik lap közli La Chiesn generális egyik érde­kes forradalmi kalandját. La Chíesa elfoglalt egv várost éti szállását abban a házban ütötte fel. ahol ellenfelének testvére lakott. La Chfet? a óvatos volt és hozzá sem nyúlt azokhoz az be­lekhez, amelyeket a ház népe szolgált fel. Egy alkalommal bort kért a ház urától, majd negyed­óra múlva magához hivatta a ház nőnék A gene­rálj jókorákat hörpintgetott az eiőbh felszol­gált borból, néhány perc' múlva azonban rángva- tód?dl kezdett és látszólag eszméletlenül e ett össze. ..Mégis hatott a méreg. Jceó!“ — kiáltotta az egyik asszony ujjongva. Ebben a pillanatban a tábornok felugrott és az r’lréoedt ellenforra- dnlmárokrn kiáltott: „Ostouák! A bort. amit adtatok, kicseréltem, de most gyorsan Írjátok meg a végrendeleteket!" Egy óra múlva meg­történt a kivégzés W Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak ingyen szállást és ellátást Buda "est egyik legmodernebbül berendezett száll ml Má­ban. Olvassa el vasárnapi számunkban a fölté­teleket! I munkanélküliség kérdése Is Sii@w@nsiké kulturális ügyei a költségvetési vitában Stefássek exütisiisiSer ellenzéki hanga kortesbeszédhen han­goztatta Sziovenszkö követelése i — Törköly és Dobrénszky kénv.seiök feltették ki őslakos pártjaink állásponiiát Hifii százalékkal Itszí Hitiák ai literül mnii ssenreknél fizetett tisztséget fisai® állami tisztviselők is? ^

Next

/
Thumbnails
Contents