Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-13 / 284. (2801.) szám

A krízis karácsonya Már két hét sem választ el berniünket a ke­reszténység örömiünnepétél. Nemsokára kí­gyódnak a lángok a szeretőt fáján, amely alatt az idén ugyancsak megfogyatkoznak a szeretet adományai. Ha visszatekintve az el­múló léiben lévő esztendőre a hátunk mö­gött a múltba roskadó napokat a krízis esz­tendejének mondhatjuk, úgy a mostani kará­csony a krízis karácsonya, amelyen üveg­gyöngyök helyett az emberi szenvedés köny- nyei fagynak ragyogó kristályokká, amelyek­nek fénye csak kápráztat, de nem melegít és nem ad életet. A csehszlovákiai magyarság idei karácsonyfáján még több a gond-alma, a bánat-dió, a szenvedés-csillár, mint az ed­digieken volt. Utunk a fejlődés és boldogulás irányától messze elhajlik, kietlenségeken visz át és a munkacél a bizonytalan jövő homályá­ban tűnik el a réveteg szemek elől A karácsonyfa tetején magasba tűzve ra­gyog a bethlehemi csillag világossága, amely­nek tündöklő ragyogása immár kétezer éves történeten át minden más fényt felülmúl. Ki­sebbségi életünk égboltozatáról mintha eltűnt volna ez a csillag, amely a hivó mágusokat el­vezette az igazság forrásához. A mi szemeink elől ködbevés z a jövendő. Egyetlenegy szo­morú és megdöbbentő tényt hősünk csak fed: A statisztika száraz adatait nézegetjük és ezek kétségbeejtő dolgokat mondanak a Csehszlo­vákia magyarság jövendőjéről. Még nem is­meretesek az 1930. évi népszámlálás ered­ményei, de néhány részleteredményhez hoz­zájutottunk. És azt látjuk ezekből a részlet- eredményekből, hogy a magyarság létszáma csökkenőben van. Nem a népszámlálási sérel­mekre gondolunk mo9t, hanem olyan falvak lebegnek a szemünk előtt, amelyek száz szá­zalékban magyar falvak és amelyekben csök­ken a magyarság azért, mert a mi népünk mintha elveszítette volna a hitét a jövendő­ben, mintha nem akarná fajtáját fenntartani és mintha apatifous nyugalommal törődnék belé sorsába, sőt maga idézné fel annak kér­lelhetetlen bekövetkezését: a faji kipusz­tulást. Ez a legszömorubb és legsötétebb kará­csonyfadísz a mi siralmas fánkon. Ezek az egymás mellé sorakozó statisztikai adatok, amelyek azt mutatják, hogy vannak magyar falvaink, amelyekben ma kevesebb az összla­kosság száma mint tiz esztendővel ezelőtt volt. Nem egy, nem tiz, hanem legalább száz falu van ilyen. Száz falu, amelyekben keve­sebb a magyar, mint egy évtizeddel ezelőtt volt! Hogy mit jelent ez a faji öngyilkosság a mi viszonyaink közepette, azt igen könnyű belátni, ha figyelembe vesszük, hogy Szlo- venszkó összlakossága az elmúlt tiz esztendő alatt 10.1 százalékkal szaporodott, vagyis két­százezerrel több, mint tiz évvel ezelőtt volt. A mi nemzeti életünkben tehát óriási ve­szedelem fenyeget elsősorban a népszapo­rulati téren. Hogy a magyar faj elvesztette volna vitalitását? Ezt az az egyszerű tény cáfolja, hogy a magyarországi népszámlálás tanulságai szerint annak ellenére, hogy a Magyarországon élő magyar testvéreink gazdasági helyzete nem mondható jobbnak a miénknél, mégis az ottani magyarság a hábomelőtti békeévek arányában szaporo­dik. Az a határvonal, amely Pozsonytól Kassáig a magyar ethnikum testébe vágó­dott be, a magyarság népi életében ilyen súlyos következményű változásokat hozott, ami komoly meggondolásra kell hogy kész­tessen mindnyájunkat. Nemzeti politika, nemzeti élet és nemzeti jövendő nem kép­Hitler meg nem tartott rádióbeszédében a békéről biztosította Amerikát A veszély: az orosz bo'sevizmus és a francia mílitarizrans — A nemzeti szocializmus legális utón kívánja átvenni a Irataimat Ádáz harc indult meg Amerikában a Wallstreet és a kongresszus között A szenátorok egységesen Hoover ellen fordultak - Adósságreviziórói szó sem lehet — Az elnök tizenkét pontja N e w y o r k, december 12. A külpolitikai vita lefolyása mindennél élénkebben bizonyítja, hogy a szenátus egységesen elutasítja a kormány hivatalos álláspontját az adósságok kérdésében. Egy sajtóankét bebizonyította, hogy Hoover politikája és az adósságok eltörlése mellett egyedül Copeland newyorki szenátor nyilatko­zott, míg a többiek valamennyien elutasították azt. A revízió elleni általános kampányban a kongresszusnak azok a tagjai, akik előbb a re­víziót hirdették, most alig mernek nyilatkozni és nem védik a kormány politikáját. Jellemző például Borah válasza, aki a következőképpen nyilatkozott: — Hoover erőlködései fölöslegesek. Program­ja halott, mint Julius Casar. A texasi Cross szenátor a következőket mon­dotta: — A Fehér Ház a külföldi diplomaták talál­kahelye lett. Elegünk van az európai ügyekből. A nebraskai Hővel szenátor ezt mondotta: — Ha Európa nem fizet, ez csak a béke ja­vára szolgál, mert akkor egyetlen hatost sem pumpolhat többé tőlünk, ami azt jelenti, hogy nyomban megadja magát. A demokraták keddi ülésén a párt egysége­sen el fogja vetni Hoover programját. A kor­mány kétségbeesett bátorsággal harcol a par­lament ellen. A kincstár épületében ma a kép­viselők és a kormány tagjai konferenciát tarta­nak s Hoover itt akarja megkezdeni ellenoffen- ziváját. A kormány akciójának kilátásai gyön­gék s még Watson, a köztársasági párt frakció- vezére is kijelentette, hogy az adósságok reví­ziója a jelen pillanatban elképzelhetetlen s csak akkor lehet róla szó, ha Európa végrehajtja a lefegyverzést. Tavasszal még Hoover is ener­gikusan ezt az álláspontot képviselte. Mellon pénzügyi kancellár igyekezett a parlament han­gulatát befolyásolni s különösen az angolokat ajánlotta a képviselők és szenátorok figyelmé­be. Az angol fizetésképtelenség szerinte első­sorban az amerikai farmernek és munkásnak ártana. A kongresszus rohama ellenére valószí­nű, hogy Anglia revíziós törekvéseinek Wa­shington eleget tesz. Németország, Ausztria és Magyarország is moratóriumot kap. Ezzel szem­ben kizárt dolog, hogy a kormány a francia kí­vánságnak a legcsekélyebb mértékben eleget tegyen. A kongresszus radikálisabb tagjai egy nebraskai farmer és egy Jowa City-i kiskeres­kedő vezetése alatt tegnap óta hevesen támad­ják az amerikai nagybankokat ék a nemzetközi pénzarisztokráciát. Állítólag mindennek ők az okai s Hoover csak ott követett el hibát, ami­kor meghallgatta kéréseiket. A kongresszus most ezeket a bankokat is felelősségre akarja vonni. Tegnap jelentettük, hogy a szenátus és a Reprezentációs Ház vizsgálóbizottságot küldött ki a külföldi kölcsönök fölülvizsgálására. Ha hibákat állapítanak meg, akkor Hoovert vád alá helyezik és a kormány bünéül rójják föl, hogy minden külföldi kölcsönkérést hivatalosan jóváhagyott és elmulasztotta a köteles gondos­ság gyakorlását. Egy szóval a Wallstreet és a kongresszus, Amerika két legfontosabb hatalmi faktora, néhány nap óta harcban áll s lehet, hogy ennek a harcnak messzemenő következmé­£55 zelhető el nemzeti tömeg nélkül. Minden erőnknek, minden fáradozásunknak oda kell irányulnia, hogy a magyar tömegeikben felkeltsük az élet hitét és bizalmát s a jö­vendő akarását. A krízis karácsonyfáján ott csüngenek a többi magyar szenvedések is. A karácsonyi gyertyáknak az a hivatásuk, hogy fényük reménységet ébresszen, de lehet-e remény­kednünk akkor, amidőn azt tapasztaljuk, hogy minden karácsony, amely reánk vir­rad, nehezebb és súlyosabb életkörülmé­nyek között talál bennünket? Mi legyen az a varázsszer, amely a jobb jövőnek leg­alább a reménységét adhatná vissza? Ha a munkát emlegetjük, keserű mosoly torzul az arcokon és elkeseredett tömegek felkiál­tása a válasz rá: Mi akarjuk a munkát, de hogy juthassunk hozzá? A krízis karácso­nyán a legszebb ajándék volna, ha minden karácsonyfára, a szegény embernek lakásán meglapuló szerény gallyacskára felfűzhet­nék a munkaalkalmat. Ha leakaszthatnék a napiélet gondjait, ha eltüntethetnék a kol­dustarisznyákat. A krízis szörnyű napjai bé­nítják meg életünket és az életviszonyok hozzák magukkal, hogy ma minden egyéb probléma: szellemi és lelki szükségletek kérdése, eltörpül a puszta lét súlyos problé­mája mellett. Ma igazán arról vau szó: Pn műm vivere, dein philosophari, először az élet, azután jöjjön a filozófia. A legsuilyo- sabb helyzetben van minden társadalmi osztályunk, intelligenciánk a pauperizmus örvényébe jutott, kisiparososztályunk a lég- nyomorúságosabb proletársorsra került, munkásosztályunk körében ma már leg­alább harmincszázalékos a munkanélküliség, földmüvelőosztályunkat pedig a mezőgazda­ság nemzetközi válságának szörnyűségein kívül az idei rossz termés kalasztrótfája is sújtja. A tizenharmadik kisebbségi karácsonyon, tehát olyan pontra jutottunk, amelyről túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy az örvény szé­lén áll. Ebben az örvényben sötét felhők kavarodnak és ha belezuhanunk, kétséges, vájjon valaha is kikerülhetünk-e belőle. Ám a magyar népben megvannak az ősi erőik, amelyek ezer esztendő óta fenntartják ezen a földön. Ezek nem vesztek el, csak a gon­dok mázsányi súlya alatt temetődtek el. Ar­ról van szó, hogy ezeket a mázsás súlyokat, ha nem is lehet végleg eltávolítani, de meg kell, lazítani őket, hogy a támadt réseken felesi rázhasson az élet. A tervezgetéseknek, a szép lángoknak idelejárt. A tizennegye­dik esztendőben el kell következnie a nem­zeti épitőmunka céltudatos és eredményre vezető alkotásainak. INT Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül “p? MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 2S OLDAL ára a X. évf. 284 (2801) szátn < Vasárnap 1931 december 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A I_ -„LAj rtJSTincrknr p1bn7pki nnrfnk Szerkesztőség: Prága H„ Panská ulicé 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZlOVeUSZKOl eS TUSZinSZKOl eiienZOKl pOTlOK II. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre U4, havonta 38 Kt wn<mrRKrS7Ta politikai napilapja vvtftO«? S7FRKESZTÖ Prága H. Panská u Ii ce 12. 111. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több FŐSZERKESZTŐ r r rJ FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes ■tjíwi átwl 1«20 K{| vasárnap 2*—~K{L DZTJRANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÜRGÖNY CIN: HIRLflP, PR RHfl vei. Azt azonban nem ismeri le, hogy az or­szágot politikai okokból adófizetővé tegyék idegen érdekek számára. Hitler mozgalma nem a kétségbeesés, hanem a remény akció­ja. a nemzeti szocialisták meg vannak arról győződve, hogy a hatalmat szigorúan legális utóm elérik Németországban s akkor megad­ják a világnak azt, amivel jogosan tartoznak neki, de követelik, hogy a német népet is megillessék azok a jogok, amelyek minden szuverén népet megilletnek, a nemzeti szo­cialisták nem akarnak mást, mint egy Mon- roe-elv alkalmazását a német férfiak, asszo­nyok és gyermekek számára és jelszavuk az, hogy Németország a németeké. nal kiutasítják Németországból. A kormány szemmelláthatóan elég erősnek érzi magát a Hitlerrel való párbaj megkezdésére. München, december 12. A V01.kis.cher Be- obachter, a német nemzeti szocialisták hiva­talos lapja ma közli annak a beszédnek a tar­talmát, amelyet Hitler tegnap a rádió segít­ségével az amerikai néphez akart intézni. Hit­ler hangsúlyozza, hogy mozgalma a békét je­lenti Németország és Európa számára. Az események nyugodt fejlődésének legnagyobb akadálya a francia militarizmus és az orosz bolsevizmus. A nemzeti szocialista mozgalom elismeri a német adósságokat, amelyeket ané- metség mint kereskedő kötött más kereskedő* Berlin, december 12. Hitler tegnap egy amerikai rádiótársaság segítségével rádió-be­szédet akart intézni az amerikai néphez. Az amerikai társaság az utolsó pillanatban meg­gondolta a dolgot és érintkezésbe lépett a német birodalmi postaigazgatósággal, ahol kategorikusan megtiltották a beszéd megtar­tását, mert az uj szükségrendelet alapján ja­nuár 6-ig a német birodalom területén nem szabad nyilvános politikai beszédet mondani. HitleT beszéde ennélfogva elmaradt Parisban a német kormány erélyének nagy jelentősé­get tulajdonítanak. A Havas-ügynökség tudo­mása szerint a kormány tudtára adta Hitler­nek, hogy a beszéd megtartása esetén azon-

Next

/
Thumbnails
Contents