Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-07 / 254. (2771.) szám

Az egyhuzamban való népiskolai tanítás

kérdése

Irts: Sismpay Jáftos igazgató-tanító

A folyó évi tavaszi s főképpen az őszi tanítói gyűléseken mind sűrűbben hangzottak komoly elnöki kijelentések, felolvasások s az ezek nyomában keletkező viták, a tanügyi lapokban sűrűn megjelent cikkek, amelyeknek a mottója és konklúziója volt: az egyhuzamban való tanítás.

Nem lehet még véglegesen eldöntöttnek mondani a tanítóknak állásfoglalását, mert a pro és a kontravélemények tábora erős küzdelmet fejt ki annak a megállapításában, hogy jöjjön-e el az egyhuzamban való tanításnak viszonya, vagy haladjanak-e csak a régi kitaposott utakon.

Mint minden uj eszmének és újításnak, ennek lg a viták tisztitó tüzén kell keresztülmennie, hogy mielőtt az a közélet tényezőjévé válnék, tisztuljon meg mindattól, ami alkalmatlanná, vagy károssá tenné a közre.

A fentebbi reformnak jelentősége pedig úgy a tanítási 'eredményre, mint a tanulókra, valamint a tanítókra a közéletre, a társadalmi megszokott rendszerre sokkal nagyobb kihatásokkal bírna, semmint azt az első pillanatokban hin- nök; éppen azért nem lehet a kérdés fölött napirendre térni- mivel életbeléptetése esetén annak kára, vagy haszna nemcsak az iskola szűk falai között maradna, hanem megéreznék azt a gyermekek, a szülők s az egész társadalom is.

Éppen azért öntsünk tiszta bort a pohárba, hogy lássuk az egyhuzamban való tanítás híveinek érveléseit $ lássuk az argumentumokat, amelyek megdöutik annak szükségesséfét.

A pro-tábor legfőbb védőbástyája az, hogy a délelőtti, sőt folytatólagosan egyvégbeo a déli időt is ki kell használni a tanulásra, amikor a tanulók szellemi frissesége és fogékonysága tudvalevőleg legkifogáttalanabb, A tanulók energiájának okos kihasználása célhoz vezetö’rb. mint annak délutánra való megosztása is, amikor erőik szunnyadtabbak.

A délelőtti egyhuzamban való tanítással egvsz délutánt nyer a tanuló, amit az előadottak otthoni megtanulására, Írásbeli, rajz, kézimunka st-b. feladatainak elkészítésére fordíthatja.

Több ideje jutna önművelésre, testi-lelki fö'i- frlssülésre is- A délelőtti egvhuzanios tanítás azzal az erkölcsi haszonnal lg járna, hogy még a legmegrögzöttebb iekolákeríUő k napjában egyszer rászánná magát az iskolalátogatásra; továbbá, hogy a téli időben egyszeri feljárással nem volnának annyira kitéve a meghűlés veszedelmének s nem szakadna annyi cipő, ruha sem. A távolról járó gyermekek a déli idő alatt nem volnának kitéve a felügyelőt nélkül előfordulható veszedelmeknek. Jobban szem előtt, szülői fel ügyelet alatt lehetnének a gyermekek. De a tanítókra nézve is nagy jelentősége volna a jelzett reform, mivel írásbeli munkálataikat, amelyeket most kénytelenek éjjelenként végezni, nyugodtan elvégezhetnék nappali időben 6 telnék egy órájuk sétára is.

A mi kerületi őszi gyűlésünkön is ez a probléma váltotta ki a leghangosabb vitát a pro és kontra hozzászólások tüzében.

Eddig közönnyel olvastam ilyirányu eikkeket, vagy hallgattam beszédeket; d© most, mivel akadtak kerületek, amelyek véglegesen, határozatiig állást foglalnak az egyhuzamban való tanítás eszméje mellett s most a mi 'kerületűn^ is titánok akar ugrani, nem halgathatom el, hogy a reformnak sok tekintetben hátrányaira és káros voltára mutassak.

Mindenek előtt tisztelettel hajlok meg a vis major előtt. Ott, ahol nincs megfeellő számú tanterem, vagy ott, pl. a tanyai iskoláknál, ahol csaknem kivétel nélkül 1-—2—3 kilométeres utat tesznek a gyermekek, van létjogosultsága a váltakozó rendszerű, vagy a kivánt egyhuzamban való délelőtti s déli tanításnak, mert zsúfoltság esetén inkább tanuljanak a gyerekek megosztva külön délelőtt és külön délután, vagy esetipg minden másnapon; a tanyai iskoláknál pedig inkább naponként egyhuzamban, mint túlzsúfoltság vagy fölösleges úti fáradalmak miatt sehogyan. De ott, ahol az egész napi tanulásnak adottságai meg vannak, ott csak tanuljanak a gyermekek délelőtt és délután is.

Nagyon szépen hangzik az érv, hogy használjuk ki a gyermekek délelőtti szellemi frissesépét és energiáját, de vájjon, aki igazán ismén a gyermekek szellemi erejét s nem hazabeszél, meri-e jó lélekkel mondani és belekiáltani a vi- ágba. hogy az egyhuzamban való tanítás célhoz vezetőbb? Ki meri mondani jó lélekkel, hogy annak a 6—8 éves gyermeknek szellemi energiája egyfolytában 4—5 órán, a 10—13 éves ta- nulüé pedig 0—7 órán keresztül lankndás nélkül ugyanazon, sőt nagyobb eredménnyel használható ki. mint a délelőtti és délutáni megszokott tanítással: Ki meri jó lélekkel mondani s ezt akár alá is húzhatom, hogy még a gimnáziumi tanulók is az utolsó órákban nem lankadnak-e figyelemben, még akkor is, ha 10 porc helyett 'A. víj ay akár 'A órás szünetet tartanak az utaleó órák előtt,V

ifa bárki még annyira is favorizálja állításait, nagál-an be kel! ismernie, hogy az utol|ó órák, lég kivált a fizikailag még fejletlen, meg nem erősödött 1 érni népiskolai tanulóknál, ba nem is Wt' ' (■!/!••■ •■•szőttek, de eredményesek nem

A rimaszombati református papválasztás

izgalmi mag missiig aen ültek el

Péter Mihály pispSfe ayiiaíkozaia az ellene indított hírlapi támadásokkal kapcsolatban

Rimaszombat, november 6. (Saját {tudósítónk jelen lése.) Közel két hete, hogy a rimaszombati második református lelkész! állásra megválasztott Varga Imre ünnepé Íves beiktatásával hivatalosan befejeződtek a papválasztás formalitásai, mindennek dacára azonban a kedélyek még mindig nem csillapodtak le, mert az egyház híveinek egy tábora a beiktatás után még elkeseredettebben folytatja a harcot a törvényes és hivatalos állásponttal széniben és a harc során az egyházkerület püspökének, Péter Mihálynak személyét sem kímélik többé a vitarendezők. A legutóbbi napok folyamán több cikk jeleni meg a rimaszombati papválasztással kapcsolatban ,a kormány magyar nyelvű pozsonyi lapjának hasábjain s e cikkek megütközést és felháborodást váltottak ki a más vállású magyar társadalom soraiban is.

E hírlapi támadások éle Péter Mihály püspök ellen irányuk A szlovénszkószerte köztiszteletnek örvendő ősz püspök ellen e!hangzott támadások olyan általános felháborodást és megütközést kelteitek, hogy kötelességünknek tarloliuk öt felkerosni és nyilatkozatát kikérni a hírlapi támadások inditóokát illetőleg. Péter Mihály püspök tudósitőnk előtt a következő nyilatkozatot tette:

— A Simon Mihály halálával megüresedett rínia szamba ti második leikészi állásra hat re- formatiis lelkész pályázott, akik, miután okmányaik rendben találtattak, valamennyien jelöltetlek is. A hívek egy része a gönröri egyházmegye egyik fiatal lelkészét szerette volna jelölni, ez azonban a pályázatban részt nem vehetett, mert jelenlegi állomáshelyére csak alig néhány hónapja választatott meg s ennélfogva egy luki törvényeink értelmében a kUüzöot.pályázatnál tekintetbe nem jöhetett. Alkotmányunk előírása szerint ugyanis egy éven belül a megválasztott lelkész nem pályázhat más egyházközség lel kész! állására. De ezenfelül a jelölni kívánt lelkész súlyos fegyelmi alatt állott a áll ma is, amely körülmény még inkább kizárta a pályázatban való részvéte! lehetőségét

— A jelölés megtörténte után a törvényes előírások sze mm eltartásával végbement a választás és a hat pályázó közül Varga Imre munkácsi segédlelkész, teológiai előadó választatott meg rimaszombati második református lelkésszé.

A választás törvényesen folyt le, azt az

esperes megerősítette, elvetvén a választás ellen benyújtott fellebbezést.

Varga Imre állását el is foglalta s a lezajlott ünnepélyes beiktatás után joggal várható lett volna, hogy a kedélyek megnyugodnak és az egyház hajója ismét a béke vizeire tér.

— Ehelyett az ellentétek szitása tovább folyik és a szembenálló tábor attól sem retten vissza, hogy az egyházi hatóságok kompetenciájába tartozó kérdést politikai napilapok hasábjain szellőztesse és pedig a légii v alj fi k á 1 íi a la ti a n abh fo r mában, holot t

az egyház érdekei azt parancsolnák, hogy a hívek alávessék magukat az egyházi hatóságok döntésének s a, végső szó kimondására egyedül illetékes egyházi bíróság ítéletét türelmesen megvárják.

Hogy a fegyelmi ítélet eddig miért uem hangzott eí, azért a püspöki hivatal uem lehet felelős, miután ebben a kérdésben nem a püspök, hanem az egyházmegyei bíróság illetékes. Annyit mondhatok, hogy a békesség és rend kedvéért a magam részéről éppen eleget sürgettem hivatalosan és magánúton is a fegyelmi eljárás befejezését, most azonban, hogy már az egyházkerülöti bíróság is nyomatékosan felhívta az elsőtökön illetékes ‘egyházmegyei bíróságot a fegyelmi eljárás sürgős lefolytatására, az ítélet insjuo- zatala már nem késhet soká. Biztosra veszem, liGgy

a* egyházmegyei bíróság ítélete minden ellentétet meg fog szüntetni

és a döntő szó elhangzása után helyreáll a bökő a rimaszombati református egyházköz- i ség életében— Ami végül a személyemet érintő hírlapi fenyegetőzéseket és sértegetéseket illeti, azokra egyszerűen nem reflektálok,

az ilyen támadások engem törvényes kö- telességteljesitéseniben nem akadályoznak meg és a törvény végrehajtásában nem gátolnak.

Remélem, hogy a választásokozta izgalmak a fegyelmi ítélet elhangzásával végleg elülnek, a háborgó lelkek megnyugosznak és egyház- községünk életében ismét visszaáll a törvényes rend. ami fundamentuma református egyházunknak s ami nélkül építő munka el nem képzelhető.

Egy lengyel statisztikus

a perc tizedrészei meg a

legkomplikáltabb matematikai feladatokat

Különböző tudományos intézetek vizsgálják a lengyeI

számoló-csodái — Amikor az emberi agy fobfo és tökéletesebb munkát végez a számológépnél

Berlin, november 6. Amikor az elmúlt évben a biztosítási matematikusok nemzetközi kongresz- szusa egybe gyűlt Stockholmban, amelyen a világ minden részéből mintegy 600 tudós matematikus vett részt, egy napon felbukkant a kongresszus ülésén egy a kongresszus tagjai előtt teljesen ismeretlen ember, akit Flnkeletein doktornak neveztek és aki lengyel statisztikai hivatal tisztviselője Varsóban. Finkelstein nem kockáztatott meg kisebb átlátást, mint azt, hogy

ö a világ legnagyobb számoló művésze.

Azt is állította, hogy Hans Hennig professzor, a danaigi technikai főiskola professzora megvizsgálta képességeit és ezt a hízelgő véleményt mondotta róla: „Finkelstein doktor a vi'ág minden számoló- mű vészét háttérbe szorítja “ A 600 tudós professzor örömmel ragadta meg a kedvező kísérletezési alkalmat és Finkelstein doktort rögtönkérdések kereszttüzével halmozták el, a legalaposabb szaktechnikai vizsgálat alá vetették. Végezetül vala- menniyen el voltak ragadtatva tőle, éppen úgy, mini a varsói, vilnai és pózeoi egyetem professzorod,

akik Finkelsteinnal annak Idején szintén beható k bérleteket végeztet.

Finkelstein doktor ezekben a napokban Berlinbe jött, hogy yz egyetem neurofizio'ógiai intézetében, amely Köhter professzor vezetése alatt áll és a technikai főiskola psz'ehotechnikai intézetében, amelyet Moede professzor vezet, megvizsgáltassa magát.

Ezt áz alkalmat nem mulasztották ©1 a berlini hírlapirók sem, akik tömegesen keresték fel a számolocsodát a berlini Rufisischer Hof-ban, ahol Finkelstein doktor meghallott.

A számo1') művész arány tag fiatalember, 1SŐ7- ben született. Arra a kérdőre, hogy vajon már gyermekkorában is jfilentkezfrt’l'-e nóta számolási hajlamok, azt . a megVpő feleletet adja, hogy egyáltalán r m először csupán 1919-ben Ír'1 ’V fel magában képességeit. Akkor ugyanis egyik ismerőse számolási trükköket mutatott neki, de <5 rögtön ügyesebben tudta ezeket végrehajtani. Fittől kezdve mogánszóra- kozásból foglalkozott © számok csodáival é©

képességei végűi is egzisztenciához segítették, mert a számológépnél is tökéletesebben és gyorsabban számoló embert először a pénzügyminisztériumban. aztán statisztikai hivatalban alkalmazták.

Az újságírók természet esen röglön próba alá vetették a száhioló csodát. Meglepetésükben a’íg tudtok szóhoz jutni, a próbák olyan fényesen sikerültek. Számolóógépekkel kontrollálták Finkelste in, de •

a számológépek gyorsé messze elmaradt a lengyel esodadoktor agyának gyors működése mögött.

Az első próbában például hat sor tizenhatjegyü számot írtak f.d e^v papírlapra és adtak át neki. Egy pillantás a lapra, visszaadja azt és röglön elsorolja a számjegyeket, először rendes sorrendben, aztán hátulról visszafelé, majd azon nyomban meg is adja a hat tizenhat jegyű szám végösszegét, ötször-batezor csinálják meg ezt a kísérletet vele. mind teljes eredménnyel vétkük.

Most újabb próba következik. Mennyi 633-szor 683-ívzor 6S3? Még a szemoi’kVa sem rezdlil meg és kivágja a feleletet: 318611987. Ennek a számlálási műveletnek végre>*,,á.sá,'''~ k ’j v,erc és tizennégy másodpercre volt szüksége. Az újságíró diadallá’ kiált rá, hogy az eredmény hibás, a számoló esed:;, láthatóan ideges lesz még egyszer utánaszámu c> természetesen ugyanerre az eredményre jut. Miután vagy biz ilyenfajta feladatot hajtottak végre vele, megkérdez’k, hogy megtudná-e mondani annak a számnak, amelyet köbre emelt (6S3). a logaritmusát. Negyven másodpercbe kerül, mig megvan a feladat; 8341, az utolsó szám azonban bizonytalan. Egy pillantás a logaritmus-táblára, ez a szám: 8341-2.

Több ilyen fokidat után egy újabb érdekes experimentum. Egy 25 mezőre osztott négyszög rrrnden egyes mezejére más és egyjegyű számot írnak. Ftóketeteín ugyan-** azt állítja, hegy Hennig professzorral - :gzett kísérletei alkalmával egy ilyen kocka memorizáláshoz 15.1 másodpercre volt szüksége. Ez a k'sérlet !s fényesen sikerűt. Elmondó a számokat vízszintes, függő'eges sorrendben, jobbról balra, botról jobbra, felülről lefelé-, alulról felfelé.

A kiscrlétezések utolsó tagja egy matematikai meder-mii Tudvalevő herv .minden többjegyü számot kvadráókro YAH bontani. Ámbár t- is- iv-mtcö. de. nincs o'yi-n eyvs'mrV-’i '-eve'kelő számolási metódus, amellyel ezt a szétbontást vésre lehetne hajtani. Ezt a számot irhák te! neki; 8462. Kis íejszámitás és már meg fa van a feladat: Ez a szám a következő számok négyzeteinek foglalata: 50. 28. 13 és E Trések u’án aszómba ni.

Finkelstein dr- tehetségétől el vannak ragadtatva Berlin szakkörét

1931 november 7, szombat.

Egy kassai orvos nagyjelentőségű találmánya

Prága, november 6. A prágai szabadalmi hivatal ma elfogadta Márkus Andor dr. kassai orvos „Kétkamarás szelep'* elnevezésű uj találmányak bejelentését. A rendkívül nagyjelentőségű találmány igen fontos szerepet fog az orvosi technikában betölteni. Lényege, hogy a jelenlegi komplikált vérátöm- lesztési és intravenőz, valamint intramuszku.- lőz injekciók során elka!mázott körülményes eljárást rendkívül leegyszerűsíti s lehetővé teszi, hogy az orvos ugyanazzal a kézmozdulattal vért, vagy egyéb folyadékot felszívjon és egyidejűén befecskendezzen.

Márkus dr. találmányának talán legnagyobb jelentősége az, hogy meggyorsítja a vérátömlesztés folyamatát s ezzel elkerülhető lesz az az igen gyakran föllépő veszély, hogy a vér a tranzfuzió sorát) megalvad.

A találmányt Kassán, az állami kórházban már kipróbálták s kiváló szakemberek a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak róla. Márkus dr.-nak egy nagy német orvosi rnüszergyár már ajánlatot is tett a gyártási jog megvételére.

— Kán torta ni tói jubileum. Baka községből jelentik: Az elmúlt napokban telt be huszonöt esztendeje annak, hogy Erdélyi Antal kán- tortanitó állását Baka községben elfoglalta. Az érdemes pedagógust az egész község lakossága nagy szeretettel ünnepelte s a képviselőtestületi ülés elhatározta, hogy a jubiláns érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg.

Eltekintve attól, hogy visszaélésnek is minősítem a gyermek energiáinak egyszerre való kihasználását, mert minden erőszakos akció reakciót szül, a déli harangszó elhangzásakor nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb gyerek is hazagondol. Beszélhet az a tanító, vagy tanár akár az angyalok nyelvén ,eléje tárhatja a v;!ág minden csodáját, az a kis gyomor tulhareogja a legékesebb, a legbarsányabb szót Is s mindennél jobban érdekli a gyermeket gyomrának csöndben hangzó panaszszava.

Igaz, hogy egy k!« tízórai enyhít ezen n bajon, de a déli harangszó valahogyan mégis olyan a napi életünkben, mint az éjjel, amikor szeretünk megfordulni ágyunkban. A déli 12 óra fordulat a nap szakában, fordulatot iuvolvál az embernek napi életében, a munkájában, legalábbis a nagy tömegekben. A kivétel kivétel, az csak megerősíti a szabályt.

De eltekintve attól, hogy déli 13 óra helyett délután 2 óráig fogunk tanítani, lássuk csak, milyen nagy változtatásokat vonna ez maga után a társadalmi életben? A déli 12 óra helyett általánosságban kénytelenek volnánk a gyermekek miatt 2 órakor ebédelni, hacsak nem segítenének a bajon úgy, hogy a család egyik része 12 órakor, a többi 2 órakor ebédeljen. Vagyis addig süljön, főjjön az ebéd, amíg a gyerekek is hahaérkeznek az iskolából. Vájjon elgondolják e a pro-táhorbeliok, hogy milyen nagy felfordulást {idéznének elő uj rendszerükkel, eltekintve attól, hogy n rendellenes, tehát egészségiden étkezésen kívül anyagi károsodást is vnllanánuk a családok ezrei a drága tüzelő pazarlása állal?

De minden tekintetet félretéve, gondolnak-e arra, hogy a szántóföldeken,, a gyárakban do’- gozó munkások ezrei, milliói nem délután 2 órakor, hanem 12 órakor hagyják abba a, munkát, teszik le szerszámaikat, akiknek, sőt még a barmaiknak is a gyomra mennydörögve kiált az ebéd után. Es most az az ebéd ne legyen ott,, amit eddig a gyerek szokott kivinni az apjának, vagy kenyérkereső bátyjának, a gyomrok kor- gása nem fog-e villámló szavakat csiholni az ajkakra, amelyeknek mennydörgését, átkait azokra ie fogják szórni, akik az uj rendszert, kitaláltákA délutáni tanítási órák célszerűségéről alig van mit mondanom, hiszen mindenki tudja, hogy újra pihent erővel jön a gverek az iskolába és legalább is háromszorta többet jelent egy délutáni óra, mint az egylmzamos tanításnak utolsó órái.

A többi moiuivacc'nált argumentumra nem > válaszolok. Azokról majd akkor irok, ha lát nára, hogy mégsem győz a jobb^BKGM-MAGtAaHIRLA!?

4