Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-07 / 254. (2771.) szám

L rPRAÜAÍ’i * ÍA5aXAÜ*HlRüA£> li>31 november 7, szombat. Bal Palais Théatre Alhambra Prága Belépíldlj nincs —■ Elsőrendű mulató Szenzációs internactcmá- lis világvárosi program Kél zenekar Két zenekar volt német mandátumteriileíek bekebelezé­sét propagálta. A számos konzervatív szemé­lyiség bekapcsolásával szemben Snowden megtartása és Sir Itunciman kinevezése nem jelent elegendő ellensúlyt. A tegnap kinevezett angol kormánnyal az európai politika bizonyára hosszú időre kénytelen lesz számolni. Nem lehetetlen ugyan, hogy a konzervatív párt és a kor­mány többi gyöngébb pártjai között idővel nézeteltérések támadnak s MaeDonaltíék, esetleg a liberálisok levonulnak a szintérről, hogy a vezetési teljesen átengedjék az ab­szolút többségben lévő konzervatívoknak, akik ebben az esetben vagy Baldwint, vagy Newille Chamberlaint tennék meg miniszter­elnöküknek. Külpolitikai kérdés aligha adhat okot a konfliktusra, viszont az angol belpoli­tika manapság tele van oly ellentétekkel, amelyek előbb-utóbb megbonthatják a kor­mány egységét. Elsősorban a vámpolitikát keil említeni. Az angol politikusok évtizedek óta két nagy csoportra oszlanak ebben a kérdésben s a két csoport hosszú ideig küz­dött egymással. Az egyik a szabadkereske­delem híve és ellenzi a védvámokat. Ide tar­toznak a liberálisok baloldali vezetői, a szo­cialisták, Snowden és egyáltalán a vidéki kisemberek. A másik csoport a többi euró­pai államhoz hasonlóan, Angliában is be akarja vezetni a védvámrendszert, mert ez­zel nagy segítségére volna az angol iparnak és megmentené az állam pénzügyeit. A kon­zervatív párt jobboldala természetesen az utóbbi nézetei vallja. Egyelőre nem tudni, hogy az uj kormányban melyik nézet kere­kedik főiül, de valószínű, hosry a belső har- cok legtöbbnyire a vámkérdés körül fognak lefolyni. Az uj angol külügyminiszter nem képvisel impuíziv erőt és aligha ragadja meg az ini- ciaíivát az európai dolgokban. Simon a le­hető legnagyobb ellentéte francia koilégájá- j nak. Mig Briand a temperamentum, a szív és í a humanizmus embere, addig Simon a hideg és kérlelhetetlen agyvelő bitét vallja. Austin Chamberlainnel szemben megvan az az elő­nye, hogy kitűnő szónok és ragyogó dialek­tikájával meg tudja semmisíteni ellenfeleit. Nem lehetetlen, hogy a jövő év februárjában Összeülő lefegyverzési konferencia élére ő kerül, ámbár ennek a konferenciának esé­lyeit éppen az angol konzervatívok fölülke­rekedése miatt nem lehet sokra becsülni. A pozsonyi munkapiac. A pozsonyi munka­nélküliek száma az októberi 2341-ről november elejéig 3098-ra emelkedett. Legnagyobb a mun­kanélküliség a gyári munkások é6 munkásnők között. Nem adják ki az állam nyelvén a Szlovenszkőii és Ruszinszkón érvényes magyar törvényeket és rendeseteket Srámek védelmezi minisztériumát s az unífikádös tárca ré­szére nagyobb Költségvetést követel Prága, november 6. Sramek unifikációs miniszter az unifikációs minisztérium költ­ségvetésének a tárgyalása után felszólalt s elsősorban a több szónok, köztük Törköly Jó­zsef magyar nemzeti párti képviselő állal föl­hozott ama követelésre reagált, hogy az uni­fikációs minisztériumot szüntessék meg. Hongsulyozta, hogy erre a minisztériumra egyelőre addig szükség van, amíg az összes törvényeket nem egységesítik. A miniszté­riumot csak átmenetinek lehet tekinteni, de hogy mikor fogja befejezni munkáját, azt ma még nem tudni. Ezután részletesen taglalja, milyen munkát végez ez évben az unifikációs minisztérium, majd válaszol Pruzinszky szlo­vák néppárti képviselő ama kívánságára, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkón érvényben levő régi magyar törvényeket és rendelete­ket, illetve ezek jogforrásainak gyűjtemé­nyéi az állam nyelvén adják ki. Vélemé­nye szerint est a kívánságot nem lehet tel­jesíteni, mert ez óriási munkát jelentene- A szloven- szkói képviselők pedig azt kifogásolták, hogy a régi magyar törvényeket és rendelteteket, amelyek jóknak bizonyultak, az unifikálás- nál nem veszik át. A miniszter azt válaszolja, hogy esek a kifo­gások nem egészen helytállóak, mert hiszen különbözőek a vélemények arról, hogy me­lyik a fejiléltebb jog és jogforrás, mindamel­lett az unifikációs minisztérium, ha egy ré­gi osztrák törvénnyel szemben jobb régi magyar törvényről van ezó, erre mindig te­kintettel van. Ami a Szlovenszkón és Ru- szinszköban leépített rendezett tanácsú vá­rosok esetét illeti., hangsúlyozza a miniszter, hogy ez az intézkedés annak időjén a szlo- venszkói teljhatalmú minisztérium beleegye­zésével történt azért, mert ezek a városok a városi ügyeket önma­guk és saját pénzforrásaikból nem tudták intézni. (!) A törvényben azonban gondoltak arra is, hogy a régi rendezett tanácsú városok ismét visszakaphassák régi jogaikat, ha be tud­ják bizonyítani, hogy a városi közigazga­tást el tudják látni és viselni tudják az ezzel kapcsolatos kiadásokat is. Végiül Srámek miniszter foglalkozott még a minisztériumok hatáskörének megállapításá­ról szóló törvényjavaslat kérdésével. A ta­karékossági intézkedésekről szóló törvény alapján a kormány utasítást ad az unúfiká- c:ós minisztériumnak e törvényjavaslat ki­dolgozására, azonban a munka nagyon nehe­zen halad előre és számos vitás kérdésben mind a mai napig nem lehetett megegyezést létesíteni. Beszéde vérén a miniszter ismé­telten hangsúlyozta, hogy feltétlenül szük­ség van az un ifi káét ős minisztériumra, sőt j. ténykedésének erősítése végett nagyobb költségvetésre volna szüksége. 115 iatelfais istellt szüntettek meg három év alatt Szlovenszkón A költségvetési bhotisig az fskolaOgyl büdzsét tárgyalta Dobránszky János felszólalása Prága, november 6. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma folytatta Dérer minisz­ter jelenlétében az iskolaügyi tárca költség­vetésének vitáját. Simim német nemzeti szo­cialista a német polgári és elemi iskolák kér­désével foglalkozott. Peters német gazdasági párti pedig a német főiskolák kérdésével. Utána fölszólalt Dobránszky János országos keresztényszo­cialista párti képviselő, aki pártjaink kö­zös klubja nevében a magyarság iskolasé­relmeit sorolta föl. A PIONEÜSOK gria: imi mn roi űUoiirt; ftosárrjne Réz Lola (56) — Hiszen ez a fiatal Christy! — kiáltotta. —• Örülök, hogy látom! Hol van Williáruson? Hogyan kerül ide? — Williamsom kapitány katonái vagy tiz mérföldnyi.re innen kelnek át a folyón — je­lentette Christy. — Azért jöttem, hogy kér­dezősködjem arról a misszionáriusról és a menyasszonyáról, akik a Béke Városából meneküllek ide. örömmel hallottam, hogy szerencsésen megérkeztek Jonáthán védelme alatt. — Igen, hála Istennek. Jöjjön, jöjjön. Ter­mészetesen itt marad éjszakára. Fáradtnak látszik. Nem csoda, ha. végig kellett néznie azt a gyalázatos mészárlást. El kell monda­nia mindent, amit tud. Oh, itt van Jim. Jim csakugyan megjelent s a két fiatal pap ezivélvesen üdvözölte egymást. — Hogy van a menyasszonya? — kérdezte Christy. — Köszönöm, jól. Kezdi kiheverni a sok Izgalmat és örülni fog, hogy találkozhatnak. — Jo náthán tói hallottam, hogy megkötöt­ték házasságukat a tisztáson, mielőtt Girty odaért? — Igen... De én még mindig alig tudom hinni az egészet. De milyen fáradtnak lát­szik. Meg is soványodott. Rettenetes napokat éltem át. Látnom kel­lett azt az irtózabos gyilkosságot... Még most is látom a részeg vadakat, amint áldozataik skalpjával futkosnak össze-vissza .... Negy­ven i: i lene felnőttnek és huszonhét gyermek­nek láttam a holttestét. Egy óra múlva, amint elmenték. felgyújtották a templomot év, rnb nap olt feküdtek a megszenvedett hullák... Oh, sohasem fogom tudni elfelej­teni! Az a szörnyeteg, Jim Girty maga tizen­négy keresztényt ölt meg a bárdijával! — Megbiinhődött ő is — szólt közbe Zane ezredes. — Irtózatos halála volt. — Csak Wetzel találhatta ki ezt is. — És Wetzel? Nem volt itt azóta? — Nem.' Jouathán említette, hogy Winge- nund nyomát keresi az erdőben. Nem mondta meg, mikor jön vissza. — Reméltem, hogy megkíméli majd a de- lawart. — Wetzel megkímél jen egy indiánt? — De Wingenund a barátunk volt. ö men­tette meg Nellt. — Én is sajnálom, mert derék, bölcs em­ber volt. De Wetzel könyörtelen. Most Nell is kijött az ezredes húgával. Nell még mindig naigyon sápadt volt és kék ár­nyék volt a szeme körül. — Nagyon örülök, hogy szerencsésen meg­szabadult — mondta Christy... — Beszéljen Bennyröl — kérte Nell. — Benny biztonságban van. Ö az egyedüli keresztény indián, aki megmenekült. Hecke- welder segítségével rejlettem el és Hecke- welder vállalta magára a taníttatását is. — Hála Istennek — suttogta Nell. — És a többiek? — kérdezte Jim. — Mikor én eljöttem, mind jól voltak, ki­véve Youtigot, szegényt, ő már haldoklóit. A többiek kinn akarnak maradni és uj tele­pet alapítanak, de félek, hogy hiábavaló lesz a fáradságuk. — Hiábavaló, nem azért, mintha az in­diánok nem vágynának a kereszténységre, hanem mert olyan emberek vezetik őket, mint amilyen Girty volt — mondta Zane ezredes. — Willuiamson kapitány elháríthatta volna a mészárlást — mondta Jim keserűen. — Lehet, bár nem csodálom, hogy nem akart belekeveredni a dologba — mondta Zane ezredes. Beszélgetés közben Jena libán egyszerre fel­figyelt, megfordult és kiáltott egyet. Ismerős halk léptek neszét vélte hallani. S a követ­kező pillanatban előttük állt Wetzel. Ruhája szakadozott volt és gyűrött. Fáradtnak lát­szott, de szemeinek valami különös, csendes, békés tekintete volt, Ilyenkor, ha kedves mosolygásával — szo­morú mosolygásával — jött közéjük, vala­mennyien szerették, örvendve fogtak vele kezet és Nell fel mosolygott reá, — Úgy örülök, hogy szerencsésen vissza­jött hozzánk — mondta. — Szerencsésen érkeztem meg, leány és örülök én is, hogy nincs 9emmi bajuk. Letetle hosszú puskáját és Nellröl az ezre­des húgára esett a tekintete. — Betty — mondta csöndesen —, eddig maga volt a legszebb az egész nyugat-vidé­kén, de most ez a kislány nagyon maga mel­lé állott! — Wetzel bókokat mond! Hallott ilyet a világ? •— csapta össze kezét Zane ezredes húga csodálkozva. Jón atkán ott állt Wetzel mellett és figyelte az arcát. Az ezredes kitálalta öccse gondola­tát és megkérdezte a vadásztól: — Lew, mondd, a puskád élé került W'in- genund? — Igen — felelte a vadász. Valamennyien megborzongtak. Nell busán hajtotta le a fejét. Zane ezredes lehajolt és valami lehullt levelet vett fel a földről. Jo- natháu pedig hirtelen megfordult és bement a házba. Csak az ezredes húga nem fordult el tőle. Sötét szemeivel hosszan nézte a vadászt. — És aztán mi történt? — kérdezte édes hangján. Wetzel hallgatott egy pillanatig. Betty nem engedte el a pillantását. A vadász lassan ki­pirult. — Elhibáztam, Betty — mondta halkan, aztán elfordult és vállára vétve a puskáját, sietve elment onnan. Nell és Jim a folyóparti réten sétáltak együtt. Lassan sötétedni kezdett, A nyugati égbolt pírja mindjobban sápadt. — így hát minden el van intézve, Jim és itt maradunk — mondta Nell. Igen, drágám. Zane ezredes felajánlot­ta, hory legyek az erőd lelkésze, örülhetünk ennek az ajánlatnak. És még boldogabb va­gyok, ha arra gondolok, hogy a feleségem Beszédét lapunk legközelebbi számában fog­juk ismertetni. Dobránszky beszéde után az ülést félbeszakították és azt délután foly­tatták. A délutáni ülésen fölszólalt Pekarek cseh iparospárti képviselő, aki az ipari iskolák ügyével foglalkozott Kalas agrárpárti szem­rehányást telit, hogy a népnevelés terén vajmi kevés történik. Az állami ösztöndíjak kiosztásánál egyetlen olyan mü sem kapott jutalmat, amely nem a művészet, hanem a nép nevelés körébe vágott. Szerinte helyes volna, ha két állami ösztöndíjat adnának a népnevelóssel foglalkozó müveknek, ame­lyeket az iskolaügyi minisztérium a nép­könyvtárak számára meg is vásárolna. Mojto szlovák néppárti képviselő rámutat arra, hogy , az iskolaügyi költségvetést ténylegesen 24 millió koronával csökkentették. Majd a szlovák iskolák ügyével foglalkozik és kiemeli, hogy bár számos uj iskolát léte­sítettek, mindamellett Szlovenszkón nagy az iskolák iárny, mert a növendékek száma 34 százalékkal emelkedett. Nagyon kevés iskola- épületet emelteik Szlovenszkón. Igaz ugyan, hogy 1918-tól 1930-ig 3.765 osztályt állítottak föl, de ez még nem jelenti azt, hogy helyi­sége is volna ezeknek az osztályoknak, úgy­hogy igen sok iskolában délelőtt és délután van tanítás. Ha ilyen tempóban folyik az építkezés a jövőben, úgy másfélszáz évre voiBna szükség, hogy meg­építsék a szlovák isko’ákat. Szerinte a legalkalmasabb volna 800 millió koronás alapot létesíteni a szlovenszkói isko­lák fölépítésére, amelyhez az állam évi 50 millió koronával járulna hozzá. A szónok ez­után kérdést intéz a miniszterhez, miért szál­lította le hat és fél millió koronával a fele­kezeti tanítóik fizetéséhez való hozzájárulás költségvetési tételét. Vájjon nem akarja-e ez a leszállítás azt jelenteni, hogy a felekezeti iskolák támogatását fokozatosan meg akar­ják szüntetni? Szlovenszkón és Rnszlnszkőban 192$ óta 115 katolikus iskolát szüntettek be. Ha igy jár­nak el továbbra is, úgy busz éven belül Szlovenszkón egyetlen katolikus iskola sem marad. A* osztályok és épületek hiánya mellett még na°ry hiány van képzett Unitókban is. Lapzártakor az ülés tart. Dérer miniszter szombaton délelőtt fog válaszolni a vitában el­hangzott fölszól alá sokra. A jövő héttől kezdve gyorsaid) tempóban fog a költségvetési bizott­ság tárgyalni és Ismét bevezetik az éjszakai üléseket. Keresztrejtvényeink megfejtői bárom na­pig kapnak Ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájá­ban. Olvassa el vasárnapi számunkban a fölté­teleket! vagy. És mégis úgy fáj a szivem. Egyre reá kell gondolnom ... Szegény Joe! — De... de ugy-e, nem gondo’od, hogy mi vagyunk az okai? — suttogta Nell. — Nem. Azt hiszem, ő tudta, hogy igy fog meghalni... mi nem tettünk semmi rosszat ellene... mi szerettük... — Igen, szerettük — mondta Nell. És gon­doljunk reá mindig igy, szeretettel. Különö­sen ősszel fog sokszor az eszembe jutni... Látni fogom magam előtt a Kedves Forrás tisztását... a gyönyörű aranyszínű virágo­kat, az árnyékos fákat és a mély, baraaszLnü tavat, ahol alszik ... Lassan teltek az évek egymásután, minden ősszel kinyíltak a ragyogó aranyszínű virá­gok a mély tó körül és hulltak a biborszinü levelek a fákról a Kedves Forrás tisztása kö­rül. Nem tanyázott itt többé indián a közelben, félték az árnyékos helyet, amelynek „Kísér­tetek Forrása" lett a neve. Azt suttogták, hogy egy fehér kutya szelleme jár itt éjje­lenként és a Halál Szele zug a sötét erdő mé­lyén, gyászosan és vészt jós! ón. . Néha-néha mégis megzörren a baraszt... öreg indiánfőnök jelenik meg a bozótban... Megáll egy alacsony halom mellett a tóparton és áll e?y darabig merőn, mozdulatlanul... aztán eltűnik újra. És néha, alkonyat idején, mikor a nap vö­rös fénye lassan elbágyad, egy őszülő fejű vadász suhan elő a bózót árnyékából. Rá tá­maszkodik hosszú, fekete puskájára s nézi. a tó vizét, hallgatja a szomorúan csörgedező forrás zaját... A homály egyre sűrűbb... a száraz levelek halkan hullanak a vízbe... egy whippoorwill-madár kezdi rá bánatos énekét... Az erdő legmélyéről vészt jósló, halk só­hajtás kel.*, hangos panaszkodássá erősö­dik ... aztán elül. elhal, mint. az éjjeli szél, halkan és elsuhan ón. Leszáll a sötétség é* mély csend van a fiú sírja fölött, aki odaadta a szivét és életét a nyugat vad vidékének­'Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents