Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-06 / 253. (2770.) szám

1931 november fi. pontok. T^GAI-A\AGfcVR.HlRIiA& 3 A főállamügyész és Caímette tanár ellen csinált frontot a Imbecki bünpör mai tárgyalásán Az ügyészség kiterjeszti a vádat a Calmeífe-féle eljárás tübecki bevezetésére vonatkozólag is — Éles összetűzés e Caímette tanárt ócsárló magánvádló és a bíróság tagjai között JLiibcck, THv-'ím,ber 4. A CahneMe-per mai tárgya­lásán újabb incidensek játszódák le, melyeknek szinte már politikai hátterük volt s azt a kényes kérdést hozták a szőnyegre, hogy A jó német hazafinak ki irrMetf kell inkább á*'ist foglalnia, a francia Caímette tanár, vagy a né­met Deycke professzor mellett. Különös módon, ezt a kérdést, éppen a magánvádló szülők kér>viV>1ő;e, Wittem dr. kezdte feszegetni. Kijelentette, hogy helytelennek találja, ha ennek a pernek kapcsán A ,.nagy Caímette" tanárt emlegetik és sokkal helyesebb lenne, ha róla csak per „kis Calmon- Tól" beszélnének, Hévén ez a helyes német fordítása a párisi tanár nevének. Amikor a magánvádló idáig jutott, a b'rói tanács egyik tagja, Ublemhut biró közbevágott és A legerélyesebben vissz'”i,^'’c,:tr'í,n a külföldi orvos- professzornak ezt a méMntlan éosártását. A bíró­ság elnöke is csatlakozik kollegájának tiltakozásá­hoz és rcndreutasit'a a marti arád k'ovbe’ő'ét. Witterp dp. erre még jobban indulatra gerjed, félbeszukitja az elnököt, egy könyvet csap az asztal lapjára, majd azt kiált’a: ,,Ez már mégsem járja, módot kell nekem adniok, egy német tudóst Deycke profe«°zort meg­yéd lek egy francia Caímette tanárral Szemben. Fbben a serben én a magánvádat kép­viselem s így Deycke tulajdonképpen ellenfelem. Énnek rhe^-ro ki'eleTifrm, hoey Ca’mette tanár magatartását a lo<?kpV(ícM «em minősíthetem ’o- vagia5rak. fi ehbzíir az uiságokt>,a’> u^v nyilat­kozott. hogy nem -akar íá'hcckbe jönni, nehogy tanúvallomást keiken tennie orvostár*a elten, kérőbben Tné"is me^a-ondotta é« a Münch­jier 3STenc«rt* 'Nb^-u-Ve" --ínak adott in­terkihan kíiebntetíe, hogy Deycke professzor védekezését unfair erárásnak tartja." Prága, november 5. A képviselőiház költ-' ségvpiési bizottsága ma délelőtt Dérer ískola- ügyi miniszter jelenlétében megkezdte az iskolaügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Az előadó Macek csehszlovák szociáldemo­krata képviselő volt, aki örömének adott ki­fejezést, hogy az iskolaügyi költségvetést nem szállították le, sőt felemelték, de ez a felemelés csak személyi kiadásokra vonatko­zik, a tárgyi kiadásokat csökkentették. Szlo- venszkó 1931-ben 97 iskolával gyarapodott, Ruszinszkó pedig 254 iskolával. Majd be­hatóan foglalkozott az úgynevezett cseh ki­sebbségi iskolákkal, amelyet a németlakta te­rületeken állítottak föl. Meglátogatta a Leit- meritz-vidéki iskolákat és megállapította, hogy ezek az iskolák kényelmesen, de nem fényűzően vannak berendezve, mindamellett sokhelyütt azt vette észre, hogy & drága építkezést helytelenül hajtották végre. Az előadó hangsúlyozta, hogy a középiskolai reform végrehajtása sikerült, csupán kívána­tos volna még, hogy a reáliskolákat és a klasszikus gimnáziumokat is reálgimnázium­má alakítsák át, amely iskolatípus a modern( viszonyoknak a legjobban felel meg. Hiányát’ érzi annak, hogy a költségvetésben nem sze­repel a testnevelő intézet felállítására szük­séges összeg. Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka Schollich német nemzeti párti volt, tki főleg a középiskolák kérdésével foglal­kozott és hangsúlyozta, hogy a németek iskolapolitikájának egyetlen célja a teljes kulturális autonómia. Teplánsky szlovák agrárius a népnevelés fon­tosságát emelte ki s szóvá tette azt, hogy kevés a hépcsitett polgári iskolai tanár. Lehetetlennek tartja azt, hogy az iskolaügy igazgatása hivatalnokok kezében legyen' és különösen elitéi! az iskolafelügyelőkről szóló 1925. évi kormányrendeletet, amely a tanfel­ügyelőkre nézve nagyon megalázó. Az iskola- ügy mai helyzete Szlovouszkón még mindig Az elnök izgatottan száll szembe a magánvádlóval, kijelentvén, begy nem engedheti meg. hogy a magánvád képviselője egy franc5a í^ó^ról ü’r '----nn beszéljen. Mi nthogy az elmérgesedő vitához több ügyvéd és az ánorT”""'"w hozzá akart szólni, az elnök jobbnak Látta a vitát, berekeszteni és a kérdés fe­lett napirendre rémi. A második tárgyalási Incidenst Schmánke dr. egészségügyi tanácsos ama bejelentése váltotta ki, hogy Schürman dr. a programtól eltérő időpontban tartotté meg felvilágositő vetitettképes előadását, ame’yeri ő nem lehetett jelen és ezért követeli, hogy az előadást még egyszer rendez­zék meg, máskülönben nem kénes szakértői feladatát le’ld- ismerétesén ellátni. Bár az elnök rekapitulálta a szekér!ő előtt az előadás tartalmát, Sohminke dr. megmaradt követelése mellett. Nagynehezen ezt a kellemetlen akadályt is elihárbntták a tárgyalás ut- jából és rátérhettek a tulajdonképpeni napi pen­zum elvégzésére. A főál!am”""'-ész szenzációt keltő bejelentést tesz, amikor közli, hogy az államügyészség szükségesnek tartja a vád ki- teresztéséí. Az indokolásban rámutat a főállamügyész arra, hogy a vádlottak nemcsak a Calmetíc-féle eljárás alkalmazásáért, hanem a Ca'metto-szer Liibeekbe történt beve- zcté-cért is felelősséggel tartoznak éö pedig a büntető törvénykőpvv ama parografusai alapján, amelyek a súlyos testi sértésről és a gon­datlanságból okozott emberölésről rendelkeznek. A főállamügyész bejelentése óriási izgalmat kel­tett a teremben, ami főképpen arra vezethető visz- szu, hogy ez a vádkiterjesztés nemcsak a vádlottak helyze­tét teszi súlyosabbá, hanem Caímette tanár tű­nöm kielégítő, habár sok javulás észlelhető ezen a téren. Ezután az ülést félbeszakították és azt dél­után folytatták. A délutáni ülésen fölszólalt Eckcrt német iparospárti, aki az ipari isko­lák kérdésével foglalkozott, Pctrzilka német keresztényszocialista, Kopccky kommunista és Scháffer német szociáldemokrata. A vitát holnap folytatják. Prága, november 5. Meisner igazságügymi­niszter az igazságügyi tárca költségvetési tárgyalásának befejezése után fölszólalt és többek között válaszolt Pruzinsiky szlovák néppárti képviselőnek ama panaszára, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói uj telekköny­vek felfekletésére eredetileg szent 150.000 koronás tételt csökkentették 50.000 koroná­val, miáltal ez a munka Lassúbb tempóban fog tovább folyni. A miniszter szerint ez a félelem teljesen alaptalan, mert újabb szer­ződéses alkalmazottakkal végeztetik ezt a munkát s erre a célra Szfcrvenszikón és Ru­szin szk ón 2,667.000 korona, van elő irányozva. a Horák-pQr Ezután a miniszter részfletesen foglalkozott Horák legionárus káplár ügyével és kijelen­tette, hogy mint igazságügymiuiszternek igen nehéz a bírói ítélethez hozzászólni még akkor is, ha esküd [bíróságról van szó. Mi­után azonban a közvéleményben ez a per nagy izgalmat keltett, sőt a csehszlovák igaz­ságszolgáltatás a külföldön is erős kritikának volt kitéve, kénytelen ezzel az esettel fog­lalkozni. Az igazságügyimiu'isztériurnnak sem­miféle befolyása nem volt a Ilorák-perben a bíróság delegálására. Az illetékes biróság az eperjesi kerületi biróság volt, úgy az állam­ügyész, mint a vádlott más biróság delegá­lását kérte. Nem a vádlott volt az, aki a prágai esküdtszék elé akarta utalni ügyét, sőt inkább vidéki biróság delegálása inel­dóü presztízsét Í3 közvetlenül érinti. A főügyészség ugyanis nyilvánvalóan arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a Calmette-P"- eljárás nem tekinthető egy telje­sen kipróbált tudományos módszernek, tehát a szernek a bevezetéséért is biintcőjogi felelősség terhelheti a vód’ottnkat. Mindez arra mutat, hogy a vádhatóság kezdi ma­gáévá tenni a magánvádlók ama nézetét, amely sze­rint a lübecki katasztrófáért elsősorban nem a liibecki orvosak felelősek, hanem a szérum feltalálója, Ca'meíte tanár. A főállamügyész a vád ki terjesztésére nézve e bíró­ság véleményét kéri, az elnök azonban hallgatás­sal si.kMik el a főállamügyész kérdése felett. Ezután folytatják a tanúkihallgatásokat. A mai nap tárgyalási programjában szerepel tiz szülésznő­nek és Jannasch dr.-nak. a lübecki tuberkulótiku- seknt gondozó hivatal főtiszt-viselőjének tanukénti kihallgatása. — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell for- ditaniok arra, hogy bélmüködésük rendben le­gyen, ez pedig a természete?’ „Ferenc József1 keserű víz használata által érhető eb Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan di­csérik a valódi „Ferenc József4* vizet, mert könnyen bevehető és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül je Senlkezik. A „Ferenc József,, keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban éa íüszerüzletek- ben kapható. lett volt. A végleges döníéts ebben az ügy­ben nem az igazságügy minisztérium, hanem a Legfelső biróság hatásköréibe tartozott. Az esküdtek az első kérdésre, amely a gyilkos­ságra vonatkozóit, nemmel válaszoltak, míg a második kérdésre, amely a szándékos emberölés bűntettéire vonatkozóit, hét sza­vazattal igenlően és öt szavazattal tagadóan válaszoltak. Hogyha nem kvalifikált többség volna irányadó az esküdtszéki verdiktnél, úgy a bíróság marasztaló Ítéletet hozott vol­na. Miután azonban kvalifikált többségre van szükség, e perben egyetlen esküdt sza­vazata döntő befolyással volt az ítéletre. Kü­lönböző momentumok játszanak szerepet az esküdteknél, amikor verdiktjüket meghoz­zák, osztály, nemzetiségi, vagy társadalmi szempontok s erre senkinek semmiféle be­folyása nem lehet. Akik a Horák-per Ítéletét kritizálják, azoknak tekintőibe kell veoniök azt a tényt ie, hogy a prágai esküdtszék 1931 év során nyolc más esetben is hozott felmentő verdiktéi s ezek között több gyuj- togatási esel is volt, már pedig azt mégsem állitihafja senki, hogy a prágai esküdtszék nem volna képes Ítéletet hozni gyűjtógatási ügyekben és erre a vidéki esküdtszékek al­kalmasabbak lennének. Egy esetből nem le­het végső konklúziókat levonni. A miniszter meg van győződve arról, hogy azok, akik most élesen elítélték a prágai esküdtszék ítéletét, elhatározóan állást foglalnának az ellen, ha az Lgazságügyminisztérium javas­latiul állna elő, amellyel az esküd Ibi rásko- dás rendszerét egészen eltörölné, avagy pe­dig elrendelné, hogy egyszerű többséggel hozhassák meg az esküdtek verdiktjüket. A lenzuragyakorSat. A miniszter ezután a cenzúra-gyakorin Ital foglalkozik. Egyes fölszólalók szágorhb cen­zúrát, mások a cenzúra enyhítését kérik. Az utóbbi időiben az államügyészségek a lapel­kobzások tekintetében sokkal enyhébben .jár­nak el mint régebben, az elkobzások száma' ez év első felében sokkal kisebb mint tavaly. Igaz ugyan, hegy az utóbbi időben az el­kobzások száma ismét emelkedett. De miért* — kérdi a miniszter. A gazdasági természetű hírek elkobzása a gazdasági miniszterek kívánságára törté­nik. És miután az igazságszolgáltatásnak, különösen az államügyészségnek nincse­nek pénzügyi szakemberei, akik meg tud­nák ítélni, hogy a mai nehéz és érzékeny időkben milyen hirek árthatnak %a magán- gazdálkodásnak, a pénzügyminisztérium három államügyészséghez és pedig a prágai, briinni és pozsonyi államügyészségekhez egy-egy képviselőjét delegálta, akik szak­szerűen ítélik meg, hogy egyes gazdasági természetű hirek nem alkaütmasak-e a köz- véleménybfen nyugtalanság keltésére. Az igazságügyminisztor ezután bejelenti-, hogy a műnk ab íróságok Létesítéséről szőlő törvények két végrehajtási rendelete van ké­szülőben, amelyek még január elseje előtt a •hivatalos lapban meg fognak jelenni, hogy az uj bíróságok a jövő év elején megkezd­hessék munkájukat. A polgári törvénykönyv elkészítésének műn Icája is tovább folyik, de még hosszabb időbe fog beletelni, amíg a parlament elé kerül. A miniszter visszauta­sítja azf a német kívánságot, hogy a német- lakta területekre csakis német nemzetiségű 'bírákat vezényeljenek, ezt az igazságszoLgáh tatás érdekében nem teheti meg. Vissza uta­sít ja azt a vádat is, hogy ma a fegyházak va­lóságos üdülőtelepek. Az igazságszolgáltatás csupán arra ügyel, hogy a fegyházak hi­giénikus szempontból megfelelőek legyenek. Hálta beszéde Háoha, a legfelső közigazgatási biróság elnöke, felszólalásában hangsúlyozta, hogy 19254Ő1 1928-ig rengeteg panasz futott be a Legfelső közigazgatási bírósághoz. így pél­dául 1928-ban húszezer- panasz érkezett, ame­lyeknek elintézése természetesen hosz- szabb ideig tartott, mert évente átlag hat-hétezer panaszt intézhet el a biróság, A hátralék azonban most fokozatosan csőkéi kent és megállapítható, hogy az elmúlt há­rom évben átlag évi hatezer panasz érkezik a legfelsőbb közigazgatási bíróságihoz. Eze­ket a panaszokat is gyorsabban fogják elin­tézni, miután egyes szisztematizált álláso­kat már betöltötték. Nem hiszi, hogy a gaz­dasági válság következtében a legfelső bíró­sághoz benyújtott panaszok száma emel­kedne. Bobéit osztályfőnek beszéde Slávik belügyminiszter helyéit Böbék osztályfőnök szólalt föl a belügyi tárca kiölt- ségvetési tárgyalásának befejezése után. Rámutatott arra, hogy a belügyminisztérb um munkája egyre jobban szaporodik, mert az állami közigazgatás minden egyes ága hozzátartozik. Nagy gondot okoz az egyes hivatalok elhelyezése. Most közel száz járá­si székhelyen építenek uj Járási épületet vagy adoptálják a régit. 1932-ben például Szlovenszkón elkészül a vágujhelyi és a tő- fceterebesi, Ruszinszkóban pedig a szolyval járási hivatal épülete. A pozsonyi országos hivatal palotájának terveinél nehézségek merültek fel, amiket el kell hárítani, de Ungvárou legközelebb megkezdik az or­szágos hivatal uj palotájának építését. A kassai rendőrigazgatósig palotájának építése befejeződött. Az előkészület alatt ál­ló törvény] avas latok közül az osztályfőnök kiemelte a fegyvertörvényt, az állatok kin- zása ellen hozandó törvényt, a jelvények és egyenruhák fis-elését szabályozó törvény­javaslatot, a választók állandó névjegyzéké­ről szóló törvény novelláját. Böbék osztály­főnök ezután a községek és járások pénz­ügyi helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ezek pénzügyi gazdálkodá­sa tulajdonképpen a tartományi választmányok, nem pedig a belügyminisztérium elé tartozik. Mindamellett a minisztérium összegyűjti az anyagot, hogy mindenről informálva legyen és hogy a törvények szükségessé váló módosítá­sait előkészítse. Az egyes politikai, illetve köz­igazgatási hivatalok véleménye szerint nagy­szerűen működnek, amit a legutolsó népszámlá­lás bebizonyított. Az állampolgárság kérdésé ben kijelentette az osztályfőnök, hogy a cseh­szlovák állampolgárság megadásában liberális gyakorlat fejlődött ki, külön kérvény alapján megadják az állampolgárságot mindazoknak a? autochton. akklimatizált lakosoknak, akik a uaturalizációö föltételeknek megfelelnek, úgy­Meisner igázságügyminiszter a Horák-eset kapcsán védelmébe veszi a csehszlovák esküdtbiróságot A költségvetési bizottság megkezdte az iskolaüayi költségvetés! tárgyalását — Hátha és Böbék felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents