Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-01 / 249. (2766.) szám
1881 notTcrobiftr t. vasártiap. *i»r5:gaiMag^arhixílap A modern Zsolna architekturáia A legújabb stílus jegyében Szlovenszkó legmodernebb városává épül Zsolna A köztársaságnak talán egyik városában sem látni aránylag annyi értékes modern építkezést, mint itt — Ez évben 300 uj lakás épalt - Negvalésul az állandó zsolnai képkiáilitási szálén eszméje A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP ZSOLNAI CIKKSOROZATA Zsolna, okitóíber 31. (Kiküldött munkatár- eunktól.) Képes mellékletünk címlapja megkapóan érzékelteti a mai Zsolna külső arculatának érdekes kettősségét: a régi Zsolna építészeti szépségei között merész, hódiiitó lendület teil tör elő és érvényesül a modern jelen nagyszerű arohiíekburája. A kép előtéréiben látiható földszintes viskó is már csak a maiit emléke s ennek helyén is modern bérpalota éipül, amelynek már harmadik emeletén folyik a gyorsütemiü épilééi mainka. Nincs SzJovenszkónak még egy városa, ahol ily merész iramban foglalna térit a legeslegújabb építészeti stiilus. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ezen a téren Zsolna még Prágát is megelőzte. A valósággal ült ram ódéra háromemeletes palotáknak egész sorában meglepődve gyönyörködik az idegen s ez a legintenzivebb benyomása az embernek Zsolnáról, ha évek után először látja most viszont. S ez az érdekes fejlődés százszázalékosan Zsolna lakosságának kifinomult ízlését s a vágtató iramban rohanó korral haladni tu- dó, lépést tantó akciókészségét dicséri. Nem az ujj középületek diktálták a városnak ezt a modern stílust — mint a köztársaság más városaiban — hisz Zsolnám az utolsó 13 éy alatt az állami csak a kórházat bővítette ki ég katonai iáik tany áikat épített. Minden más uj alkotást a magánváHalkozási kedv hívott életre s ez az iníciativ szellem termékenyifette meg a városi., egyházi és egyesületi építkezési terveket is. A modern zsolnai architektúra egyik leg- tevékenyebb alkotó művésze Soheer Miksa müépi tész-roérnök. őhozzá fordultunk azzal a kéréssel, hogy ismertesse röviden a Prágai Magyar Hirlaip olvasóközönsége előtt a legutóbbi esztendők zsolnai építkezéseit. A mindössze harmincéves, de máris tekintélyes tervezői múlttal rendelkező műépítész készségesen állott rendelkezésünkre s a következő érdekes nyilatkozattal válaszolt kérdéseinkre: Ha! esztendő munkája és eredményei — Zsolna építkezésében 1926-ban indult meg ez a modern stílus. Nehéz feladat volt a közönséget ránevelni arra a meggyőződésre, hogy az építkezés lényege nem a külső, felszegezett díszekben áll, amelyek tulajdonképpen csak arra szolgálnak, hogy eltakarják az épület hibáit, hanem a fontos az, hogy jó, célszerű alaprajzi megoldást találjunk, amely biztosítja a házban lakó emberek higiéniai és szellemi fejlődésének természetes folyamatát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a házban neon érvényesül megfelelő individualitás, mert minden modern épületnél — dacára ennek az alapelvnek — tekintetbe jönnek az egyéni követelmények is. Egy alaprajzilag jól megoldott ház automatikusan külső megjelenésében is jó esztétikai benyomást fog kelteni. Úgyhogy a mai építészet esztétikai bázisa: a tárgyszerűség (Sachlichkeit) egybekötve a jó esztétikai arányokkal Miután ezt sikerült Zsolna közönségével megértetni, könnyű volt a feladatunk és megelégedéssel ál Lapíthatjuk meg, hogy ma alig akad építtető, aki műépítész tanácsa nélkül fogna hozzá még egy földszintes ház építéséhez is. Ennek tulajdonítható, hogy Zsolna város külső képe aránylag rövid idő alatt ilyen nagymértékben modernizálódott. Joggal állíthatjuk, hogy a köztársaságnak talán egyik városában sem látni aránylag ennyi és ilyen értékes modern építkezést, mint éppen Zsolbán. — 1926. óta Zsolna legnevezetesebb uj (tyüJeteinek egyike a pénzügyi palota, amelyben a város közigazgatási hivatalai is elbe-jra lyezést nyertek. (Ezt az impozáns, eredeti sti- ] tusban megoldott háromemeletes palotát a nyilatkozó Soheer Miksa műépítész tervezte. Szerk.) Másik nevezetességünk a páratlanul modern stilusu uj zsidó templom, amely Pe- j tér Behrens, a nagynevű berlini professzor ! alkotása. Külön ki kell emelnünk a római ka-1 tolikus szegényház háromemeletes bérpalota- j ját, amely a higiénikus szempontok mintaszerű érvényesitése mellett a legszegényebb néposztálynak nyújt bámulatosan olcsó bérért kislakásokat Egy-egy lakás előszobából, szobából, konyhából, fürdőszobából és éléskamrából áll. Ennek megvalósulása Rüzicska Tamás prelátus- plébános kizárólagos érdeme, ami egyúttal útmutatás ié a lakásínség modern szellemű megoldása felé. (Ezt az épületet is Scheer Miksa tervezte. Szerk.) Figyelemreméltó alkotás a Wertheimer mérnök által tervezett kétemeletes szociáldemokrata munkásház, amelyet két és félmilliós költséggel építtettek fel. Épülőfélben van a város kertházkolóniája, amely negyvenegycsaládos lakóházból áll s állami garancia mellett épül, úgy hogy az építtetők egész csekély összegű készpénz hozzájárulásával a mai kor szellemének legmesz- szebbmenően megfelelő kertes családi házakhoz jutnak. (Ezt a kolóniát Scheer és Steiu műépítészek tervezték. Szerk.) És még egész sereg a száma a kész magánépüleieknek és a javában folyó építkezéseknek, amelyek nagy értékei a modem Zsolnának. Csupán ebben az évben 300 uj lakás épült fel Zsolnán, ami mintegy ezerötszáz személy modern lakóhelyének fele] meg. — Megemlítésre méltó még az uj hatalmas, nagyszabású és a modern technika legújabb eszközeivel felszerelt városi vágóhíd, amely nemcsak Zsolna és környékének, hanem egész Középszloveuiszkónak, sőt Morvaország keleti részének hússal való ellátására van dimenzionálva. Frese berlini szaképitész tervezte. Egyelőre természetesen csak Zsolnát és vidékét látja el hússal, a nagyszabású terv megvalósítása jobb gazdasági viszonyokra vár. A közeljövő építkezési programján szerepel két nagyszabású iskolaépületnék, a másfélmilliós városi elemi iskolának és a négymilliós fiú- és polgári leányiskolának a fölépítése, továbbá kilátásunk van arra, hogy jövőre felépitik a zsolnai repülőteret, amelyhez a város úgy telekkel, mint anyagilag is hozzájárul. Egyre égetőbben aktuális a zsolnai személy- és rendezőpályaudvar felépítése is, amelyet hatvanmilliós költségvetési előirányzattal terveznek. Az érdekes nyilatkozatot személyes tapasz- talatakDk alapján is kiegészíthetjük azon meg- áilapifással, hogy az uj zsolnai pályaudvar megépitésével tényleg nem lehet már sokáig várai, miután a mostani pályaudvar az utolsó tíz év alatt fantasztikusan megnőtt forgalom metilett tarthatatlanul szűk és a közegészségre nézve egyenesen veszélyes. Zsolna, mint képzőművészetünk kiállítási központja Zsolna városának előkelő szerep jut ott. Szlovenszkó képzőművészeti életéiben is, különösen a tavaly télen megindult képterjesztési akció révén. Az életrevaló kezdeményezésnek lelke Fálka Elek, ez a fiatal, csupa tevékenység-, csupa agilitás- ember. Kérdéseinkre a következőikben ismertette Zsolna szerepét a szlovénszkói képzőművészeti életben: — Zsolna oly városias stílusban, modern alapokon fejlődött, hogy az idegen előtt nagyobbnak tűnik fel, mint amilyen tényleg. Kétségtelen, hogy kuiturálie tekintetben mapekke!. — Tavaly télen komoly mozgalom indult meg két, e vidéken élő kiváló festő: Bapov- sky Milots és Palugyay Zoltán kezdeményezésére. Egy kulturmozgalom, amelynek célja volt a Szlovén szkon élő festőknek és általában képzőművészeknek sorozatos kiállítások rendezése által eladási lehetőségeket biztosítani, egyúttal egyesíteni őket egy frontban. Távolabbi cél volt egy állandó kiállítási pa villan és niüvésztelep létesítése Zsolnán. Ez a mozgalom azonban, sajnos, mindjárt az elején, az első kiállítás alkalmával fiaskót szenvedett s ennek az oka a politikai széthúzás volt és az illetékes hivatalos körök részvét- lensége. y — Ez a festők részéről kiindult akció azonban látszólagos fiaskója dacára nem veszett kárba, mert az eszme: megteremteni a szlovenszkói festők képeladási lehetőségét", Megint uj ruha ? Ezt tisztára megspóroltam', mondja Katica a modem leány. „Először is Radion-nal mosok, ami sokkal olcsóbb, másodszor időm marad arra is, hogy magam varrhassam a ruhát, így hát semmibe sem kerül tulajdonkép.' magától mos! 3 fontos szabály: 1. hidegvízben feloldani, 2. 20—30 percig főzni, 3. meleg-, majd hidegvízben öblögetni. R. T. 6. 31. gasan kiemelkedik vidéki városaink közül. Ilyen lakáskultúra, mint itt, sehol sincs Szlovenszkón. Képfelvevő piaca legfeljebb Pozsonynak jobb. Csak az utóbbi félévben a gazdasági helyzet — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár tér mészetes „Ferenc József" keserüvizet inni Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a várt, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. leromlása miatt természetesen itt is összezsugorodik a kereslet ezen a téten is. Zsolna mindig virágzó kereskedőváros volt s lakosságának mindig meg volt az érzéke a müér- tékek iránt. Minden úri lakás tele vau értékes, eredeti műtárgyakkal, elsősorban kémegvalósult egyelőre szerényebb keretek között a vezetéseim alatt álló állandó kép- kiálltlás' szalon alakjában. Bár a mai súlyos gazdasági helyzet miatt egyelőre szerényebb keretek között, de mégis meg van adva a lehetősége annak, hogy bármely szlo- venszkói képzőművész alkotásait bemutathassa ezen országrész egyik fontos kulíur- központjában s ezáltal máris adva van az értékesítés bizonyos lehetősége. Tavasszal indult meg ez az akció s eddig Bazovsky Miios, Alexy János, Gwerk Ödön, Paiugyay Zoltán, Karmos Károly, Weiner Imre, Kru- pecz Viktor, Ruttkay Vilmos, Pólónyi Károly stb. képei kerültek kiállításra s mindegyiknek néhány képét már eddig is eladtuk. A szálén iránt állandóan nagy az érdeklődés s a közönség úgy Zsolnáról, mint messzi vidékekről — ha nem is vásárolhat mindenki — gyönyörködhetik művészeink alkotásaiban s ezzel finomul müérzéke. A legközelebbi kiállítást Angyal Géza legújabb müveiből rendezi. A november elsején megnyíló kiállítás kétségkívül jelentős eseménye lesz az ezidei szezonnak. FORGÁCH GÉZA. Benes szoros gazdasági együttműködést ajánlott fel Ausztriának? Hivatalos helyről erélyesen cáfolják a bécsi híradást Récs, október 31. Amint a Telunion beavatott forrásból értesül, Benes dr. külügyminiszter a prágai osztrák követ és a bécsi csehszlovák követ utján az osztrák kormánynak javaslatot küldött, amelynek az a célja, hogy Ausztria és Csehszlovákia között mesz- szemenő gazdasági együttműködés jöjjön létre. A csehszlovák külügyminiszter javaslata a német—francia gazdasági megértés terveinek megfelelően egy osztrák—csehszlovák vegyes gazdasági bizottság felállítását indítványozza és azt javasolja, hogy újabb megegyezéseket létesítsenek a két szomszédos ország ipari kartelljeire vonatkozólag. Valószínű, hogy Benes ezen javaslatát Briand hozzájárulásával és bizonyos párisi nagybankok íhiciativájából tette meg. Az osztrák külügyi hivatal még nem adott feleletet Benes javaslatára. A válasz kimaradása beavatott politikai körök véleménye szerint azt jelenti, hogy Schober ezzel a tervvel szemben nem áll eleve a visszautasítás álláspontján. Rámutatnak arra, hogy Franciaország a ha/tvanmillió schilling deviza-hitelt úgy nyújtotta Ausztriának, hogy Schober külügyminiszter tárgyalást folytatott Clausel gróf bécsi francia követtel. Mivel Clausel gróf Briand régi középeurópai politikájának eszméjét képviseli, nem lehetetlen, hogy az osztrák külügyminiszter a francia hitelt csak olyan módon tudta biztosítani, hogy nem foglalt el feltétlenül elutasító álláspontot a csehszlovák javaslattal szemben. A hivatalos cáfolat Prága, október 31. A CTK jelenti: Egyes prágai és külföldi lapok olyan jelentést li jnak, amely szerint Benes állítólag ajánlatot tett az osztrák kormánynak Csehszlovákia és Ausztria gazdasági együttniiiködé vonatkozólag. Ezzel » jelentéssel kapcsolatban hivataloson megállapítják a következe’ ' Sem a csehszlovák kormány, sem a külügyminisztérium, sem Benes külügyminiszter nem tett semmiféle ilyen aanlatot Ausztriának, sem a prágai osztrák követség közvetítésével, sem a bécsi csehszlovák követség utján, sem valami másféle u<on. Ez a jelentés minden alapot nélkülöc _5_
