Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-29 / 273. (2790.) szám

vasárnap Magyanyók a tűz korul rA kassai izraelita nöegylet aggokházát most avatják lel ünnepélyesen. A díszes ceremóniá­kat megelőzően, tegnap kinn jártam az uj ott­honban, az elaggott nők Várkapu-uccai azilu­mán. A korai látogatásban némi tagadhatatlan fondorlat van: ünnepély, előkészület és beállí­tottság nélkül látni meg a jótékony penzió vé­denceit, akik egy igazán fenkölt és anyás gon­dolatnak köszönhetik, hogy koruknak és igé­nyeiknek megfelelő otthont kaptak. Délben érkeztem, pont ebédidőben, bánt is, hogy táplálkozás közben zavarom a néniket. A felügyelőnő udvariasan megnyugtat és be­vezet a közös ebédlőbe, ahol régi ebédlőbuto- rok között dédnagymamányi nénik ülnek a forró húsleves barátságos gőzében, a vállukon sálkendő, őszek, nyugodtak, barátságosak, ka- nalazgatnak, pihennek, avval az aranyos opti- misztikus világnézettel, amivel csak gyerekek és öregek tudnak minden morzsányi kellemes­séget kiélvezni. Mikor bejövök, nem rebbennek meg ijedten, kedvesen és rutinosan üdvözölnek és készsé­gesen hagyják nézni magukat, mint egy antik findzsát. A végletek mindig látványosságszám- ba mennek: hamvas gyerekek és bucsuzkodó aggok hozzá vannak szokva az érdeklődéshez. Itt ugyan szó sincs búcsúról: olyan Ízesen, élén­ken, élvezgetve mártogatnak a paradicsom­szószba, az életélvezésnek olyan finesszeivel, ami egymagában is bizonyíték ennek a néhány anyókának a sorsát illetően. Mig ott vagyok, csak négyen ebédelnek egyszerre, de ezek kö­zül is az egyik, kis fekete nő, felugrik hozzám a kisütött homloktincsei libegősével, barátsá­gosan és bátorítóan, mert nem eszik húst és mert jobb hijján meg akar kínálni egy — fül­hallgatóval. Rádió is van tehát, zene, „tafelmuzik“ ebben, a nagyszerű azilumban és míg a fülhallgató­val a füleimen állok pár percig, félig egy gra- mofonhangverseny ütemeiben, félig a meleg ételszagban, Margitka, a felügyelőnő, megjele­nik egy tál lencsével. A tál lencsét leteszi az asztalra valami tréfás lendülettel és egy ma- muka incselkedősével egy születésnapi gye- rekzsuron, úgy szól felém: — Tetszik látni, a hölgyek ma lencsét esz­nek, hogy holnapra szépek legyenek . . . Már az egész asztal nevet, bólongatnak és mártogatnak és ebben a derűs és elégedett pillanatban búcsút veszünk egymástól. Jóér­zéssel távozom és ez a boldogság még kedve­sebb lesz, amint az előszobaszekrényen két cserép aszparágusz között megpillantok egy üveg uborkát. Ez valahogy a polgári jólét és nyugalmas letelepedettség érzését kelti ben­nem, miután tudom, hogy kóborlók és hontala­nok előszobáiban nem állnak uborkásüvegek •két cserép aszparágusz zuhatagja között. Az azilum szobáiban olyan tisztaság, meleg, barátságoisság fogad, hogy az ajtóban ámultán állok meg egy pillanatra. Nagyanyjához érke­zik meg igy az ember gyerekkorában télen, vagy falusi rokonokhoz ó bútorok közé, a friss tapasztásu kályha szagába, régi fényké­peket, fakult tükröket bámulgatva. Minden szoba más, minden kis lakosztály úgy ma­gán viseli a lakója stílusát, hogy első látásra kitalálom, melyik kihez tartozik. Péládul ez a szoba régi poharakkal a szekrény tetején, öreg, festett, hármas kistük­rével, elnémult órájával, „stószi emlék“-eivel, száraz virágcsokraival, csecsebecs écskékkel és párnácskákkal, kié lehetne másé, mint azé az öreg kisasszonyé, aki repdeső tincseivel s az élénk fekete szemeivel a legfiatalabb az ott­honban. Már ezért is boldog itt — egyetlen leánylakó — öreg madárka, agg csűri, akire ezek az ódon nénikék úgy néznek biztosan, mint egy hebehurgya bakfisra ... A kisasz- talkáján könyvek állnak egy mellbeteg, régli szivardoboz tőszomszédságában és én indisz­krét, lopva meglesem, mi az olvasmánya: Szép sárga könyv, cime „Aus dem Tagen- buche einer Siinderin“, alatta egy kötet lírai vers. Egy másik szoba öreg nénié, aki gomblyuk varrással is foglalkozik. Asztalka az ablak előtt, pettyes damasztpárnák rajta frissen kö­tött gomlyu'kakkal, meleg, öreg szag: mint egy kivénült cica vacka, a nénike nincs benn, kint rádiózik még, de érezni a bútorok, edények, a levegő állásán a szegény kivénült régi gazd- asszonyka sürgés-forgását, amint visszaálmod­ja magát egy átmentett kávédaráló és egy pap­rika és borstartó között egy elmúlt, fiatal menyecskeélet illúziójába. Szobákon, emlékeken, néniken, kopott gyer­tyatartókon, száraz csokrokon át, az utolsó szobában vizitelek. Itt nincs gondod a diskur­zus választékosságára, mert a tükörasztalnak támasztótf gyerefcfényképeket azonnal felle­lem sa^zememmel. A néni nagymama? — kérdem azon a meleg, internacionális hangon, amivel a világ A tudomány szenzációi detektivmunkája 9 Világűrben H0gyan derítenék lel a Kapella rejtélyét — Egy csillag, amely másodpercenként 500 millió tonna anyagot vészit Prága, november 28. A csillagok barátai, akik szerelik a csillagos egot vizsgálni, akik ismerik annak rejtélyeit, meg tudják nevezni, fel tudják keresni az egyes csilla­gokat, bizonyára ismerik azt az érdekes csillagot is, amely ősztől kora tavaszig lát­ható az Orion csillagképe és a sarkcsillag 'között. Ez a nagyon fényes, jellegzetesen sárga szinü csillag a Kap el la. A szépséges fényű égitest főcsillaga a Sze­keres nevű csillagképnek, amely könnyen feltalálható csillagot szög alakjában fekszik keresztiben a Tejut ködfátyolán. A távoli iz­zó napot nagyon könnyű megkülönböztetni a kevésbé fényes csillagoktól, mert közvet­len környezetéiben pislákol három hű kísérő­je, sokkal gyöngébb íényüek nála, amelyek feltűnően hegyesszögű háremszöget alkot­nak. Egy kis tudományos detektivhistőria az, amelyet a Kapelláról elmondhatunk. Mutat­ja, hogy a csillagok mostani kutatójának éleslátása semmiben sincs mögötte Sher­lock Holmes találékonyságának. Annak a tudósnak a szempontjából, aki a világmin­denségből érkező fény táviratok desitffriro zásával foglalkozik, a -Kapella ma az álló­csillag muzeális típusát jelenti. Annak elle­nére, hogy az a fénysugár, amelyet most fo­gott fel távcsövében, éppen 55 esztendeig volt utón, amig a Kapelláról a távcsőig ju­tott (a távcső valószínűleg nem is volt meg még akkor) és minden másodperc alatt 300 ezer kilométernyi utat tett meg, mégis sokkal jobbam ismerjük az ebbein ap égi fényben jelentkező viszonyokait, mint akármelyik más égitest viszonyait. A Kapella históriája igy hangzik: Már né­hány évtizede ismerjük a Kapellának a földtől való távolságát, ami 55 fényesztendőt tesz ki. Ebből a távolságból és abból a lát­szólagos fényességből, amelyben a Kapella a csilagdómban tündöklik, könnyen meg le­het állapítani a valódi fényességet is, mert pontosan ismerjük azt a törvényt, amely a távolság és a csillag fényességének viszo­nyát állapítja meg. Megállapították, hogy a Kapella sugárzási képessége a mi na­punk sugárzási képességét 127-szer múlja felül. Valóban jelentékeny égi lámpás! 1899-ben újabb érdekes felfedezés követ­kezett. Megállapították, hogy a Kapella úgynevezett spektroszkópikus duplacsillag. Ha sárgás fénytét egy üvegprizma segítségé­vel szivárvány nyalábbá terjesztjük szét, sok finom sötét vonalat látunk, amelyek a szán- nyalábon keresztben haladnak át. Ezek a vonalak periódikus váltakozásban majd egy­szerűeknek, majd kettősöknek látszanak. Ebből teljes biztonsággal azt a következte­tést vonták, hogy a csillag valójában két csillagból áll, amelyek körülbelül egyenlő fényüek és pályájukon a közős súlypont kö­bármely nemzetiségű nagymamáját a szive csücskén kapnám el. A néni felderül és Gyurika az unoka, aki a képen kocsiban ül és ma már nyolcéves Eper­jesen, nem is sejti, hogy a Várkapu-uocai aggekházában egy tiikörasztal fényképpom­pája mellől milyen sugárzóan beszél nekem róla a nagyanyja. Agg nénikék, fáradt nagyanyők igy ülnek elégedetten a tűz körül, rádiózenében és me­leg huslevesszagbán, kézimunkáivá, szunyó­kálva és merengve és szinte kár, hogy a felayató ünnepélyen egy órára is még kell zavarni a nyugalmukat. & Sz. Nagy Mki, rül 104 nap alatt haladnak végig. Az égbol­tozaton nagyon sok ilyen spektroszkóp ikus kettős 'csillagot ismerünk, úgy hogy ez a felfedezés kezdetben nem sokat jelentett. Húsz éven keresztül figyelték azután a Kapellát, mig ismereteink fokozatosan ki­bővültek és a Kapella teljes rejtély© megol­dódott. 1920-ban a kaliforniai Mount-Wilson obszervatóriumban sikerült a két csillag látszólagos távolsá­gát egy rendkívül szellemes műszerrel, az úgynevezett interf erőim éterrel megmérni. A két világitó pont között csupán 0.05 iv­$9 rheumatikus betegségek­nél (köszvény, csuz) el­ismerten kitűnő gyógyító hatású. Elsőrangú, emész­tést elősegítő asztali víz. másodpercnyi különbség adódott. Ez a mé­rés ©gyű Hal teljes bizonyító erővel szolgált az in térté rométer használhatósága mellett. Hogy az eredményt helyesen értékeljük, gondoljuk meg kissé alaposabban a követ­kezőket: Egy ivmá séd perc nevetségesen je­lentéktelen szög. Hogy hozzájussunk, a kör kerületét 1,296.000 részre kell bontanunk. Vagy képzeljünk el egy egy centiméternyi vonaldarabot két kilométer távolságból. A látásnak az a szöge, amellyel ezt a centi- méternyi darabot két kilométernyi távolság­ból látjuk, éppen egy ivmásodperc. Vágjunk ki két parányi papírdarabot, helyezzük eze­ket egy félmi Ilimé ternyi távolságba, nézzük ezt a .rajzot két kilométernyi távolságból: ez a Kapella kettős csillag pontos képe. A csillagászatban rendkívül ritka az a2 et&et, hogy egy kettős csillagnál egyúttal a látszólagos távolságot is meg lehetett volna mérni. Ha ©gy ilyen művelet sikerül, akkor a megfigyelésekből vonható végkövetkezte­tések igen tökéletesek és teljesen megbíz­hatók. így a Kapellának a földünkből való távolságából és a két csillagnak, amelyek önálló napok, egymástól való látszólagos tá­volságából már ki lehet számítani a két égitest valódi távolságát, ami 126 millió kilométert tesz ki. Ez az óriási távolság csupán azért zsugoro­dik össze szinte semmivé, — úgy hogy a két csillagot szabad szemmel, de még távcsővel is egynek látjuk, — mivel e csillagnak föl­dünktől való távolsága borzalmasan nagy. A csillagász ezekből az adatokból aztán már könnyen számította ki, hogy a Kap-ellánaik súlya a mi napunk súlyát hétszeresem múlja felül. Az a térfogat, amelyet ezek a tömegek be- töltenek, azonban aránylag sokkal na­gyobb a nap térfogatánál, ezért a Kapella olyan óriási csillag, amelynek aránylag cse­kély a sűrűsége. így például az ikrek közül a fényesebbiknek a mi napunknál négyszer nagyobb a súlya, de átmérője tizennégyszer nagyobb a napunkénál. Az anyagnak tehát ebben az izzó gáztömbben rendkívül gyér megoszlásúnak kell lennie. A közepes sűrű­ség egy kőbdeciméterre vonatkoztatva két graimot tesz ki. Egy kissé tehát „.szeles" en­nek az óriási égitestnek a konstrukciója, mert testének nagyobb részében a gázok olyan ritkák, mint a bennünket körülvevő levegő. De egy ilyen óriási égitest hatalmas méretei mellett a központ felé a nyoimés már hallatlanul nagy és a központban az elképzelhetetiem méretű 22 millió atmoszferikus nyomást éri el. Ez az a pont különben, amelyben az óriási test a legmagasabb hőfokát is eléri. Mig a felület tudományosan hozzáférhető és meg­mérhető hőmérséklete 5000 Celsius fokot fesz ki, addig a hőmérsékletnek a központban 7,000.000 foknak kell lennie. Erre az elképzelhetetlenül .nagy központi fűtésre azonban feltétlenül szükség van, kü­lönben a csillag nem áraszthatná minden pillanatban sugár-tömegeit a világűrbe, óriá­si energiamennyiségeknek kell ilyen módon felszabadulniok. A számítás arra az ered­ményre vezetett, hogy a csillag anyagának minden tonnája másodpercenkint 30 méter- kilogramnyi energiát produkál. A modern fizika azonban azt tanítja, hogy minden kisugárzás szükségszerüleg anyag­veszteséggel jár. A szép Kapellának tehát egy másodperc alatt 500 millió tonna anyagot kell felál­doznia. Első pillanatra úgy himlők, hogy ilyen pa­zarlás mellett a csillag hamarosan „elké­szül". Valóban az a veszély fenyegetné, hogy néhány évszázad múlva megszűnik ra­gyogni? A csillagász előveszi ceruzáját és számit. A Kapella könnyen lehet pazarló, mert ilyen óriási anyagveszteség mellett is m ó ri iában áll még 500.000.000,000 évig élnie! A ceruza az asztalra kerül, a csillagász min­dent tud a Kapelláról, amit tudni érdemes volt. I magyar irtlevéillletékek és yiziünkezeiési köüsé- gek ulabb megállapítása A pozsonyi magyar királyi konzulátus a kö­vetkezők közlésére kérte föl a sajtót: A pozsonyi magyar királyi konzulátus közli a közönséggel, hogy újabb kormányrendelke­zések értelmében folyó évi december 1-től az alábbi uj magyar útlevél ki állítási és -megho&z- szabbitási illetékek, továbbá vizumkezelési költségek lépnek életbe: Magyar utlevélilletékek 1. Uj magyar útlevél kiállítása, vagy a régi útlevél meghosszabbítása egyévi időtartamra az esetben, ha a régi útlevél, illetőleg a leg­utolsó meghosszabbítás lejárati napja óta 6 hó­nap nem telt el, vagyonosok részére 148 cseh­szlovák korona, vagyontalanok részére 39 cseh­szlovák korona. Az uj útlevél, illetőleg a meg­hosszabbítás érvénye a régi útlevél, illetve az előző meghosszabbítás lejárati napját követő naptól kezdődik. 2. Amennyiben a régi útlevél, illetőleg az előző meghosszabbítás lejárati napja óta több, mint 6 hónap telt el, úgy az illeték vagyonosok részére 207 csehszlovák korona, vagyontalanok részére 41.50 csehszlovák korona. Ez esetben az uj útlevél, illetve a meghosszabbítás érvénye a kiállítás napján kezdődik. 3. Ha a fél régi útlevelét nem tudja fölmutat­ni, vagy első Ízben kér útlevelet, az illeték va­gyonosok részére 266 csehszlovák korona, va­gyontalanok részére 53.50 csehszlovák korona. 4. Érvényes magyar útlevélen változtatások, helyeebitések, vagy kiegészítések eszközlése vagyonosok részére 36 csehszlovák korona, va­gyontalanok részére 12 csehszlovák korona­idegen útlevelek w vizumkezelési költsége A csehszlovák viszonylatban meg áll api tett eddigi vízum illetékek (átutazás 8, egyszeri be­utazás 36 és többszöri beutazás 72 csehszlovák korona) továbbra is érvényben maradnak, az ehhez járuló kezelési költség azonban minden idegen útlevélre adott láttamozásnál az aláb­biakban állapíttatott meg, s ez alól az illeték- mentes láttam ozás kedvezményében részesülők sem menthetők föl. A kezelési költség: átutazóéi láttamozásnál 6 Ke egyszeri beutazási láttamozásnál 12 Kő többszöri beutazási láttamozásnál 18 Ke Általános megjegyzések A konzulátus egyben közli a közönséggel, hogy az uj konzuli illetéktarifa 1. tételé értel­mében mindennemű beadvány, vagy kérelem után (kivéve vízumoknál) — tehát magyar út­levél ügyekben is — 18 csehszlovák korona be­advány! illeték fizetendő, amely csupán va- gyontalanság igazolása esetén mérsékelhető. A kérelmek gyors elintézhetése érdekében célszerű, ha a fél a postán beküldött útlevél, vagy vizűm iránti beadványát már a szükséget* pénzösszeggel (nem bélyegben) és 5 korona portókölt&éggel, valamint egy pontosan meg­címzett válaszborítékkal együtt pénzeslevélben küldi be, tekintve, hogy sem az illeték, vagy a kezelési költség, sem pedig a portók öltéig nem utánvételezhető. Ez alkalommal a konzulátus újból figyelmez­teti a közönséget, hogy a konzulátushoz inté­zett beadványokra csehszlovák okmány bélye­geket no ragasszon, mivel azok az illetékbe be nem számíthatók. A SALVATOR FORRÁS 9

Next

/
Thumbnails
Contents