Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-29 / 273. (2790.) szám

MM SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ára a Kcrona X évf. 273. (2790) szám • VaSáHISP - 1931 november 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 650, félévre 226, negyedévre 116, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja fELELÖS SZERKESZTŐ DZZJRANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. R. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská nlice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SQRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA A HAMIS JELSZAVAK VILÁGRENDJE Irtat TARJÁN ÖDÖN A vOiáigMíboTU és az, azt követé évek tör­téneti rójának feladatát nem igen fogják megnehezíteni azok az unalomig elcsépelt jelszavak, amelyeknek segélyével magasabb erkölcsi világrendre, emberi szolidaritásra, a civilizáció megmentéséire és a béke bizto­sítására való hivatkozással a világpolitika legbefolyásosabb irányitói valódi céljaikat és törekvéseiket leplezni igyekeztek. A háborús bűnösség kérdése, a háború alatt a népek között végletekig szított gyű­lölet és a háborút befejező békekötések, valamennyi megcsúfolása a felelős ténye­zők által hirdetett elveknek és akadálya az igazság érvényesülésének. Wilson 14 pontja éppoly beváltatlan igé rét maradt, mint a győztes államoknak a versaillesi szerződésben beígért leszerelése, a népszövetség pedig, mely a nemzetek szolidaritásának jegyében született meg, eddig a hamis jelszavakon kívül semmit 9em nyújtott az emberiségnek. A Locarno óta eltelt esztendők alatt nem az emberszenetet, a nemzetközi azotidaritás, hanem a békeszerződések által teremtett heiyzet ma már fel nem tartóztatható gaz­dasági következményei ütötték rá a fejlő­désre bélyegüket. A győzők és legyőzőitek csoportjában annyiban következett be eltolódás, hogy a gazdasági válságnak a politikusok általi fel nem ismert fejlődési iránya, a gazdasági le­győzőitek számát egyre szaporítja olyanok­kal, akik még tegnap a biztos jövő piedesz- táljáról nézték a világ folyását. A gazdasági bomlás folyamata megindult, mert a békeszerződések által a legyőzői­tekre kiszabott ellenszolgáltatás nélküli terhek és hamis jelszavak mögött meghúzó­dó külön érdekek felborították azt az egyensúlyi helyzetet, amely bár időn kint megismétlődő válságok árán is, a termelést világszerte lehetővé tette. A népszövetségben sohasem érvényesült komolyan a nemzetek egyenjogúságának elve. Ezt az intézményt a győzők azért te­remtették meg, hogy győzelmük gyümöl­cseit biztosítsák maguknak. A szép szavak, az ezerszer elcsépelt közhelyek csak lep­lezték a valóságot, A háború utáni diplomáciát nem a sok­szor ócsárolt titkosságnak a demokrácia je­gyében való kiküszöbölése, hanem a győ­zelmi mámort követő néhány év látszólag gondtalan örömei után a kapkodás és fej- vesztett ség jellemzik napjainkban. Állandósultak a konferenciák és a felelős államférfiak utazásai. De sem Chequers, sem Párás, sem London, eem Washington nem hozza közelebb az emberiséget a do­mináló problémák megoldásához. Min­denütt hiányzik az őszinteség és a komoly erkölcsi érzéken alapuló felelősségérzet. Mindenki tudja, hogy a világgazdasági válság egyik fontos oka a Németországra kiszabott re parádékban keresendő. Az is köztudomású, hogy leszerelés nélkül a had­seregek fenntartására fordított szédületes összegek továbbra is hátráltatni fogják a gazdasági megújhodás megindulását s mi­nél tovább késik a megoldás, annál inkább előrehalad az egyes államok gazdasági el­zárkózását előmozdító folyamat, mely mind­jobban megnehezíti az államok közötti gaz­dasági kapcsolatokat. Sajnos, sem a Hoover-tervnél, sem a né­met magánadósságok rendezése érdekében létesített bázeli „S t illhalte-Abkommen“-nél, sem Németország fizetőképességének folya­matban levő megállapításánál nem azok a szempontok és törekvések érvényesültek, amelyeket a világ közvéleménye előtt hir­detni szoktak. Hoover elnököt korántsem emberiességi szempontok késztették arra, hogy Német­országnak segítségére siessen, öt a prospe- rity jegyében választották az Egyesült Álla­mok elnökévé. A jövő évben az Egyesült ÁEaimokban újra elnökválasztás lesz. Ha nem sikerül a választásig a gazdasági vál­ságot leküzdeni, biztosra vehető Hoover és a republikánusok bukása. Hoover felismerte, hogy Németország képtelen jóvátételt fizetni s hogy az eddigi fizetéseket la tulajdonképpen külföldi köl­csönökből teljesítette. A Credit-Anstalt bukása és a Danat- Banknak junius 12-én bekövetkezett fizetés* képtelensége szolgáltattak alkalmat Hoover elnöknek arra, hogy egy év tartamára a jó­vátételek nem védett részének felfüggeszté­sét indítványozza. Hoover elnök ezzel kettős célt akart el­érni. Azt remélte, hogy a jóvátételek felfüg­gesztése enyhíteni fogja a világgazdasági válságot és hozzájárul az amerikai kivitel fellendüléséhez, mely már az 1914. évi szín­vonal alá süllyedt. De még súlyosabban befolyásolta Hoo- vert elhatározásában az, hogy a politikai természetű jóvátételi fizetések felfüggeszté­sével még akarta menteni a Németországba kihelyezett amerikai magánköveteléseket. Hoover kezdeményezése eredménytelen maradt. Franciaország ellenállása és akadé­koskodása lerontotta azt a pszichológiai ha­tást, mélyet Hoover lépése kiváltott. Né­metország válsága egyre nyilvánvalóbb lett. A külföldi hitelezők igyekezték menteni azt, ami menthető és mire Páriában a jóvá­tételek felfüggesztésében megállapodtak, a Hoover-akoió már össze is omlott. A jóvátételeknek 1931. évre megállapított 1700 millió márka összegét jóval meghalad­ják azok a* összegek, melyeket ? német közgazdaság a kö­vetkeztében 1932 február 29-ig biztosan elveszít. A látszólag Németország megsegítése ér­dekében megszületett Hoover-íéle kezdemé­nyezés és a bázeli egyezmény csupán a Né­metországba kihelyezett tőkék rendszeres visszavonását idézte elő. A német közgazdaság, mely megszokta, hogy 16 milliárd márka külföldi tőkével dolgozott, a bázeli megállapodás szerint a 7—8 milliárdnyi rövid lejáratú hitelekből 6 hónap alatt másfél milliárdot biztosan elve­szít. A még megmaradó 5.5 milliárd sorsa a megegyezés lejárta után teljesen bizonyta­lan, A H oover ^m óra tóriumm al és a bázela egyezménnyel tehát megkezdődött a külföl­di hitelek likvidálása Németországban. Vi­szont ennek az egyezménynek következmé­nye volt a kamatoknak átlagban 50 száza­lékkal való emelése, amely a legközelebbi félévben 500 millió márka újabb terhet je­lent. Az eredmény tehát, hogy a „Stillhalte-Ab- koromén" alapján 6 hónap alatt, a Young- részlet több mint kétszeresét vonják el a ma­gánhitelezők a német közgazdaságtól. Ez Németország megsegítésének a valódi képe. Az esedékes fizetések teljesítése két mó­don történhetik. Vagy kivitellel, vagy arany- nyal A bázeli egyezmény idejében a Birodalmi? Japán uj offenzívat Indított a kínaiak ellen A tokiói kormány tehetetlen a hadsereggel szemben — A miniszterelnök lemondással fenyegetőzik — Stimson szigorú intelmei — Eredménytelen tárgyalások Parisban London, november 28. A legújabb jelentések sze- rint a japán csapatok tegnap uj offenzívat kezdtek Csingcsau ellen. Az előnyomulásnak oka az a japán­ellenes hangulat, amely egyre nagyobb méretekben elhatalmasodott Csingcsauban és Tiencslnben s azok a kínai csapatösszevonások, amelyekről a japán had­vezetőség tudomást szerzett. Az első ütközet Yoang- honál, hetven mérföldnyire Csingcsautól folyt le, ahol a japánok több száz foglyot ejtettek és egy páncélos vonatot zsákmányoltak. A tiencsini japán koncesszió elleni kínai támadások jogot adtak a ja­pánoknak arra, hogy a kínai csapatok eltávolítását kérjék a városból. A kínaiak viszont attól félnek, hogy ennek a kérésnek teljesítése egyet jelentene Tiencsin japán megszállásával. Mivel Pekingben is zavargásoktól tartanak, Északkina fővárosában ki­hirdették az ostromállapotot. Amerika álláspontja Newyork, november 28. A O&tngcsao elleni japán o ff enzim folytatásáról szóló hírek rend­kívül lehangolóan hatottak az államdeparte­mentben. Stimson röviden tájékoztatta a saj­tót a Japánnal folytatott legutóbbi diplomá­ciai tárgyalásokról. Hétfőn Stimson Forbes tokiói amerikai nagykövet révén figyelmez­tette Shidehara japán külügyminisztert azok­ra a veszélyekre, amelyeket a Csingcsao elleni offenziva magában rejt. A külügyminiszter kedden megígérte, hogy Japán nem intéz tá­madást Csingcsao ellen. Stimson kijelentette, hogy abban az esetben, ha a csingcsaoi har­cokról szóló sajtó jelentések igaznak bizonyul­nak, akkor Japán harmadszor szegte meg adott szavát a mandzsuriaj konfliktus alatt. Az első szószegés Csingcsao légi bombázása volt, a másik Csiesikax megszállása, a harma­dik a mostani offenziva megindítása. Egé­szen bizonyosra vehető, hogy a tokiói kor­mány nem bir többé hadseregével és elvesz­tette uralmát a vezérkar fölött. Ilyen körül­mények között minden béketárygaMs fölösle­gessé vált. Stimson éreztette az újságírókkal, hogy ezek után Amerika desinteressement-t jelent be a japán-kinai konfliktusban és azt se bánja, lia a kianaiak bojfcotot hirdetnek a japán árukra, sőt az is lehet, hogy Amerika is csatlakozik a világ fölháborodásához és ugyancsak bojkotálni fogja Japánt. Tiienhat európai halott Tiencslnben London, november 28. A tegnapi súlyos tienceimi zavargások alkalmával a kínaiak tizenhat európait meggyilkoltak. Honjo tábornok olfenzivája Csinosao el­len nem talált helyeslésre a japán kormány­nál, de a kormány tehetetlen a hadsereggel szemben. A miniszterelnök kijelentette, ha a jaipán csapatok elfoglalják Oingosaot, azonnal lemond. Kanaya japán vezérkari fő­nök parancsot adott Hotnjo tábornoknak, hogy azonnal szüntesse be a Csingcsao el­leni előnyomulást és operációit teljésen de­fenzív jellegre rendezze be. A tehetetlen tanács Pdris, november 28. A népszövetségi tanács tegnap esti magániilésén elhatározta, hogy a mandzsuriai ellenőrző bizottság semleges tag­jainak számát tetemesen fölemeli. Eddig ösz- szesen kilenc katonai attasé és polgári hiva­talnok működött Mandzsúriában. A semleges megfigyelőket nem a két párt vezérkaraihoz küldik el, hanem egyenesen a harctérre, a fontosabb városokba, a stratégiai pontokra, a nagy pályaudvarokra és a csapatösszevonások helyeire. A népszövetségi tanács törekvése most az, hogy semleges zónát szervezzen meg a kínai és a japán haderők között. Ez a zóna a Lao folyó medre körül terjed el Csingcsaotól észak­ra. A népszövetségi bizottságot, amely a kér­dés diplomáciai részével foglalkozik, ugyan­csak kiegészítik és tagjainak számát hétről ki­lencre emelik föl. A bizottságban több svájci, hollandi és skandináv megbízott foglal he­lyet. Időközben a Párisban megindult közvet­len japán-kinai tárgyalások nem mutatnak előrehaladást. A kínai delegátus tegnap új­ból azt követelte, hogy a japánok határozott időpontot nevezzenek meg a kiürítés meg­kezdésére. A népszövetség ugyan többször figyelmeztette a kínaiakat, hogy a határo­zott dátum kitűzése nehézségekre adhat okot, de a kínaiak tapodtat sem engednek eredeti terveikből. mr Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül H

Next

/
Thumbnails
Contents