Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-28 / 272. (2789.) szám
1031 novamiber 88, szarodat 4 Bal Paiais Théaíre Aibambra Prága Beléptidíj nincs — Elsőrendű mulató Szenzációs Intereacíoaá- lis világvárosi program Két zenekar Két zenekar a szlovákok múlt évi panaszait és kívánságait n^m vették tekintetbe. Eoédból alakult meg a wclavék törvényül órák csoportja, amely állandóan figyelemmel kiséri a szlovák kérdéseket. Nem lehet egyetérteni azon szlovén szkói politikusokkal, akik azt hirdetik, hogy Szlovesrszkó a szlovákoké, mert az egész csehszlovák köztársasáig a szlovákoké és a cseheké és a szlovákoknak nemcsak SzJovenszkón, hanem Csehországiban is kell, hogy otthon legyenek és fordítva. Szül lő Géza ár. legutöbbi beszédében élesen állást foglalt a szlovenszkói autonómia mellett. Mi tudjuk, mondotta Ivánka, mit jelent az autonómia követelése. A magyaroknál nince egyébről szó, mint lehetetlenné tenni a szlovákok egyesülését a csehekkel territoriális, ethikai és lelki tekintetben. Szüllő azt mondja, hogy nagy barátja a szlovákoknak. De hol volt az <5 testvérisége a háború előtt, amikor a magyar parlamentiben az általános választójogról és a szlovák iskolák elmagyarositásá- ról tárgyaltak. Vájjon Szüllő nem szavazott-e az általános, titkos választójog ellen és a szlovák iskolák magyarosítása mellett? Szüllő ma a mi családi körünkbe tolakszik. Mi jő viszonyban élhetnénk a magyar néppel, de éppen Szüllő Géza az akadálya ennek. Szüllő azt mondotta, hogy a mogyarok nincsenek megelégedve Szlovenszkón, mert nincs semmiféle szabadságuk. így minden felelősség nélkül nem lett volna szabad beszélnie. 750.000 magyar él Szlovenszkón, nagyszámban vannak iskoláik, a magyar gyermekek 94 százaléka kizárólag magyar iskolákba jár. Ezzel szemben a szlovákoknak a régi Magyarországon a magyar statisztika szerint kétmillió volt a számuk, nem volt egyetlen állami iskolájuk, egyetlen középiskolájuk és szakiskolájuk sem .Szlovenszkón a magyarságnak 609 közkönyvtára van, 57 lapja, 10 képviselője ül a parlamentben. A szlovákoknak, holott kétmillió volt a számuk, a régi magyar parlamentben mindössze hét képviselőjük volt. Hogy állíthatja Szüllő azt, hogy a magyaroknak nince kulturális szabadságuk, amikor kultúrájukat gxáz százalékban kiélhetik- Magyarországon a oxlovákok a atattaztika ixorínt 150 000 lelket •rámolnak, — a ml beoe- léaünk szerint 30ü.00ú-en vannak — mégsince egyetlen kulturális gócuk sem és nincs nemzeti szervezetük. így fest & valóságban Szüllő képviselő testvérisége. Érdekes Szüllő teóriája a békeszerződésekről is. Szüllő azt mondotta, hogy az osztrák-magyar monarchia kénytelen volt a győztesek diktátumának alávetni magát é& Így ez a diktátum érvénytelen.. Ez naiv teőria. A nemzetközi jog szerint a békeszerződések a háborús erőszak eszközök alkalmazásának befejezését jelentik. Tény, hogy a magyarok önként, saját akaratukból mentek a háboruba(?), ők voltak azok, akik a szarajevói merényletet fölhasználták arra, hogy a magyar—szerb vitás kérdést erőszakos eszközökkel oldják meg. A magyaroknak tudniok kellett azt, hogy mi lesz egy elvesztett háború következménye. Minden amatőrpolitikus tudta, hogy az elvesztett háború következtében Aueztria-Magyarország szétesik. Ezzel számolni kellett a magyaroknak i», amikor a szerbekkel való viszály erőszakos megoldásához nyúltak. Magyarország mai hadügyi költségvetése, jóllehet csak 35.000 főnyi katonaságot tarthat, többet tesz ki. mint a háború előtt. Ez az oka a magyar pénzügyi válságnak is. Nem szabad ugyan külföldi államok belügycibe beleavatkozni, de jogunk van — úgymond — figyelni azt, hogy mit csinál szomszédunk és megmondani a véleményünket. Ha a magyarok állandóan feszült hangulatban fognak élni szomszédaikkal és fegyverüket szomszédaik ellen irányítják, úgy ebben a feszült helyzetben meg is fognak halni. (Általános taps a nemz-eti demokraták soraiban.) Ha a magyarok boldogan akarnak élni, úgy béküljenek ki szomszédaikkal, mondjanak le minden fantazmagóriáról, hogy visz- ezaállilsák a háboruelőLLi Magyarországot és ebben az esetben azután békejobtxd nyújthatunk mi is egymásnak és a legjobb szomszédi viszonyban élhetünk. A magyaroknak kelet felé kell őrientálódniok és nem nyugaton keresni szövetségest. Nem igaz, hogy Magyarország szegény, egyike a leggazdagabb európai államoknak. A mai Magyarországhoz Európának nincs bizalma és ha a magyarok most arra törekszenek, hogy Franciaországtól kölcsönt vegyenek fel, nem tudja elképzelni, hogy a franciák egy sóul is adjanak nekik, csak azért, kegy a magyarok ellenük és Franciaország szövetségesei ellen fegyverkezzenek. A vitában részt vettek még Horák cseh ipa- io- 'érti- Ravasz szlovák néppárti képviselő. Lapzártakor az ülés tart. A szlovenszkói tartománygyiiléS megkezdte a költségvetés ipari és kereskedelmi részének tárgyalását Jaross a kisgazdák és a szlovenszkói munkanélküliek megsegítéséről, llapy a kisiparosok és a kereskedik válságos helyzetéről, fteisshmatía a vasárnapi munkaszQnet egységesítéséről beszélt *PK\:oMAóAotoRHi'nnAa Pozsony, november 27. Az országos képviselőtestület tegnapi üléséin — mint már röviden jelentettük — a mezőgazdasági vitában Jaross Andor és Aiapy Gyula dr. tartománygyülési képviselők adták elő a magyar vidékek mezőgazdasági panaszait és követeléseit Jaross Andor beszéde Jaross Andor a költségvetés kritikájával kezdte beszédét Szővátette azt a visszás helyzetet, hogy a Pozsonyihoz oly közeleső Csallóköz gazdanépe eladásra szánt állatállományát nem értékesítheti Pozsonyban, mert Pozsony zárt városnak szárait, minek következtében a közvetítő spekulánsok áldozatává válik. Nem tréfa, hanem valóság, hogy a minap 18 (tizennyolc) koronáért adtak el egy lovat a Csallóköziben. Félóra múlva a vevő tovább adta 26, másik félóra múlva az uj vevő 38 koronáért! Nincs takarmány, főbbe kerül a ló eltartása az Ínséges léién, mint amennyi hasznot hajt. Meg kell inditani az akciót a pozsonyi piac szabaddá- tétele érdekéiben, mert fölösleges ápolni a lánckereskedelmet s tarthatatlan az, hogy Dunaszerdalhelyen 1 koronáért keljen el az, ami Pozsonyiban már 5 koronába kerül. A vétóm agakoió hibáit kritizálta azután a szónok s fölhozza Ipolykeszi község esetét, ahol 1930-han jégverés pusztított. Az országos választmány 3000 korona segélyt utaltatott ki a községnek, de a jegyző, meg a bíró, ahelyett., hogy a károsult gazdák között osztották volna ki, 20 mázsa vetőmaggabonát vettek rajta. Ebből a jegyző é« a bíró Jóbarátai kaptak, de a jégkárosul lak egy fillért se! A váraosLadányi vetőmagkiosztás körül történt viftsznélés ügyében beadott Interpellációjára a szónok azt a vélaaxrt kapta, hogy nem forog fönn ok a vizsgálat megindítására. A szónok egy száz aláírással ellátott jegyzőkönyvet nyújt át, amely Igenie azt igazolja, hogy nem osztották fel igazságosan Vámoeladányban a gabonát. Másik interpellációja a kenyérgabonát igénylőknek nem egyöntetű összeírására vonatkozott Erre az országos elnök azt a választ adta, hogy az ilyen összeírás csak egyes járásfönökök egyéni akciója volt. Ez lélektanilag Igen rossz hatást kiváltó politika. Sok helyen ezek a szegény emberek még ma is remélnek, hisz hivatalos apará- tussal, dobszóval történt az összeírás. Más. Négy millió koronát osztottak szét szükség- munkákra a munkanélküli földmunkásoknak. Mennyi jutott ebből egynek? 30 —40 korona! A falvakon a földmunkás hozzászokott már, hogy télen nincs munka, de nem szokott ahhoz, hogy gabona nélkül álljon. A szónok rámutat arra, hogy a földmunkások Érsekújvár, GaJánta, Párkány és Dunaszer- dnhely piacain nem találnak eladó gabonát. Ezért javasolja, hogy az előirányzott tiz millió koronából a tavalyi vetőmagakcióra csak hat millió for- dittassék, míg 4 milliót a kenyér nélkül maradt földmunkásság részére beszerzendő búzára fordítsanak, a tavalyi vetőmagból pedig csak az ötven magyar holdon aluli gazdák kapjanak és a kiosztást a községi képviselő testületekből 'összeállított vegyes bizottságok intézzék. Aiapy Gyula dr. beszéde A csütörtök délutáni ülésen Aiapy Gyula dr. a munkanélküliség aggasztó méreteire mutatott rá. Ma a délszlovenszkói községházak előtt naponta százan és százan álldogálnak kezükben a munkaiszer szám mai — mondotta — hogy munkához jussanak. Sajnos, az ország jóvoltából inságmunkára folyósított ölöddé Imii Hó korona rövid hetek alatt elfogyott. De aggasztó, hogy azok a nagyobb beruházások, mint a Csallóközi Ár mente-sí tő Társulaté Is, a pénz hiánya miatt talán már a közeli napokban félbeszakadnak. Igen sok kisgazda, aki elvetette kis termésének maradékát, ma kenyér nélkül áll és nem tudja, hogy mi lesz vele karácsony után: ott áll, ahol a Szerencs étien földmüvesproletár. A gazda helyzetét súlyossá teszi a kíméletlen adóbehajtás. Gúta községben és a többiekben is az árverés napirenden van. A végrehajtók heteket töltenek el a falvakon, de eredménytelenül. Az élőmarha ára 1—1.5 korona, a hizott sertés 3—3.5 K, a tej literje 50—60 fillér. Ezek az árak ma a termelési költségeket sem fedezik. Valamikor ilyen katasztrófa után a kormányzati hatalom természetesnek tartotta az adók leírását. Ma az adó 7 százalékos kamatait sem engedik el. A terméskatasztrőtfa után állami garanciális kölcsönt helyeztek kilátásba, melyért ezrek és ezrek jelentkeztek. Igen sok gazda, talán a legtöbb adóhátralékának törlesztésére veszi ezt a kölcsönt igénybe, A legsürgősebb feladat lenne ennek a kölcsönnek folyósítása, mert a pénzintézetek 'bezárták aj tálkái a kölcsönkérek előtt, sőt Szlovenszkó egyik legnagyobb községében, Gúlán egyik bank minden adósának felmondott. A gazda helyzete, a földmunkás sorsa ma a legszerencsétlenebb. Ha két-bárom évi rekordtermés következnék a két borzalmas esztendő után, akkor talán talpára állhatna a maga erőijéből. Ha ez nem következik be, akkor rendkívüli kormányzati intézkedésekre van szükség a föld műves osztály talp ráállítására. Mert ez az osztály az alapvető tartó pillére a gazdasági életnek; ha ez megrendül, akikor meginog a többi gazdasági réteg is. Az Ipar) és kereskedelmi vita Pozsony, november 27. (Pozsonyi jaer- keezlőségünk telefon jelen lése.) OrszAgfh József országos alelnök ma délelőtt féltiz óra kor nyitotta meg a tartoraánygyülésf. Cvin- osck András kanonok, c»eh néppárti, refe- rálta a költségvetés ipari és kereskedelmi fejezetét. Utalt arra, hogy a költségvetésben e fejezet kiadásai 3,120.000 koronával szerepéinek, a m/ultévi 3,780.000 koronával szemben. Sebmi étit iiParospárti 5 millió koronát kért az ipari hitel olcsóbbá tételére. Nespor szociáldemokrata a regionális intézet számára kér többet. Palovios agrárpárti hangsúlyozza, hogy a kontárok felütötték a fejüket Szlovenszkón, titkos szeszfőzdék nagyon elszaporodtak, úgy hogy a kormányhoz kellene fordulni, hogy törvénnyel akadályozza meg e visszaéléseket. Drohevs'ky szociáldemokrata után Buesek szlovák néppárti a szlovák népművészei felkarolását sürgeti és javasolja, hogy a tanonciskolákba vezessék be a hitoktatást. Aiapy Gyula dr. országos kereszlényszocialista párti a kisiparosság nevében szólalt fel, akik a tönk szélére jutottak. A kereskedők is a csőd szélén állanak. A szlovenszkói gabonakereskedők nem tudnak gabon ab eh ozaíali engedélyekhez jutni, mert ezt egy társaság monopolizálni akarja •és úgyszólván a történelmi országok kezében van az egész csehszlovák köztársaság lisztforgalma. A népművészet támogatására az országnak többet kell fordítani, különösen hires a má- tyusföldi népművészet és hivatkozik arra, j hogy a genfi kiállításon Martos község kézimunkái milyen nagy feltűnést keltettek. Fleischmann Gyula dr. keresztényszocialista taríorriánygyülési népviselö a vasárnapi inunkasziinet egységesítése érdekében szólalt fel. Lehetetlen állapot az, hogy Királyhelmeeen egész vasárnap nyitva vannak az üzletek. Lengyelországra hivatkozik, ahol szintén igen sok a zsidó vallásu ember, mégis ott megtartják a vasárnapi munkaszünetet. Nemcsak vallá9i, hanem által áno* emberi ó* szociális iKuupontok is indokolják ft raaárnApi munkanzüuet megtartását. Déli 12 órakor a tartomány-gyűlés elfogadta a költségvetés e fejezetét és Dusek Viktor dr. referálta « költségvetés „közlekedés-íorga- lom“ fejezetét. E fejezel kiadásai 66 millió koronát tesznek ki. Zirko dr. és Drahovsky felszólalásai után az ülést félbeszakították és azt délután folytatták. Az utolsó nyilatkozat - A francia biztonsági tétel tévedései N e w y o r k, november 27. Grandi ma az Atigustus nevű olasz hajó fedélzetén elhagyta Nev/yorkot. Tegnap este ezerterilékes ünnepi bankett volt, amelyen az olasz külügyminiszter vázolta Olaszország álláspontját a lefegyverzés kérdésében. Nem említette ugyan Franciaországot, de látszott, hogy beszédének éle a franciák biztonsági elve ellen irányult. Véleménye szerint az 1932-es konferencia a civilizáció fokának mértéke lesz és tőle függ Európa sorsa. Beszédének második ré„1 legárvább magyar református egyház" Budapest, november 27. A Református Figyelő Szemináriumában a jugoszláv fennhatóság alá jutott magyar reformátusok helyzetét ismertették. Ágoston Sándor, a jugoszláv királyság területén élő reformátusok főesperese nem jöhetett fel szcinélyoseu a magyar fővárosba és Szabó Imre budapesti fasori református lelkész olvasta fel Ágoston lőespe- res ismertetőjét. A főesperes mindenekelőtt történeti áttekintést adott a jugoszláviai magyarság legutóbbi tizennégy küzdelmes esztendejéről, majd elmondotta, hogy a működő utvennyolc református egyházközséget ötvenegy lelkész szolgálja hptvennnégy tanító segítségével. Az összes reformátusok száma, akik azelőtt a magyar egyházhoz tartózlak s akiket a trianoni béke az tij impéruun fennhatósága alá helyezett, hatvanegyezer 'é,ek „A legárvább ma-| gyár református egyház"-nak nevezi a főes- peres az ottani loiormátins egyházat. A tor-, radóimat kővető télen volt lelkész, aki Íbiszében az olasz külügyminiszter azzal a tétellel foglalkozott, hogy egyetlen államnak sem szabad megengedni a korlátlan fegyverkezést. A világháborúk győzőinek kötelezettségei épp olyan legálisak és erkölcsbevágók, mint a legyőzött népek kötelezettségei és éppen ezért be kell tartani azokat. Grandi táviratot intézett Pinchothoz, Pennsylvánia állam kormányzójához, amelyben kegyelmet kér a fiatal olasz antifasiszták számára, akik öt kocsijában molesztálták. nyaival együtt fát vágott az erdőn é,- így tengette éleiét. Azóta ifjabb leikészuemzedék vette át a vezetést az öregektől s külföldi segítséggel intenzív egykén élet indult meg. Különösen az Északamerikai Egyesült Államik magyar ívformáiussaga nyújt jelentékeny segítséget a jngcsz'áviaiaknak. Viszont az egykori anyaegyház, az uj országok területér H is, szellemi téren van segítségére a jugoszláviai testvéregyhé/nnk. Rendkívüliek a no- hézaégek « vallásoktatás terén, mert nz államosított Iskolák küszöbét református lelkész évekig nem lépheti-* át. Újabban a középiskolai tanú1 ók még szerb nvfivén tanulják a vallást, de az elemi iskolákban már engedélyezték a német nyelvet és remélhető, hogy nemsokára a magyar nyelv is jogaiba lép. Részletesen ismerteti az előadás a délvidéki magyar reformátusság legnagyobb a'ikdásít, a bács-feketehegyi (fekeliesi) árvaházat s kifejezte azt a kérését, hogy a jobb sorsban lévő magyar egyházkerületek ig; ekezz uv'k s-'g'- teni a jugoszláviai egyházat. A gytl lob ez ■'tok igen szegények, sok egyház nem tudja már lelkészét eltartani.
