Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-27 / 271. (2788.) szám
Egy magyar tudós Pozsonyban» aki az emberevők földjén élt Ahol a pár a fan gyermeket megeszik a szüők — Két év a »feő~ korszakhelia vadak között — Roheim Géza dr, pozsonyi előadása 4 «prs;gM-T^cAaR-HíKLafi _____________ ' ___________________103Í november 27, péntek. Po zsony, november 25. (Pozsonyi szerkesztősédünktől.) Roheim Géza dr. budapesti tudós, a világhírű etnológus, aki két és félévet töltött Ausztrália és Uj-Guinea emberevő, vad népei között, hogy ott etnológiai és psziehoanalitikai tanulmányokat folytasson, szerdán este Pozsonyban az Uránia tudományos egyesület fölkérésére Bal Palais Tiiéatre Albambra Prága BelépiídiJ níacs — ElsSrendii mvrató Szenzációs íafernac onáíis világvárosi program Két zenekar Kit zenekar vetített képek kíséretében érdekfeszitő előadást tartott a vad népek — ahogy ő nevezi: „kőkor- szakbeli emberek44 — erkölcseiről. Pozsonyi szerkesztőnknek alkalma volt Roheim Géza dr.-ral beszélgetést folytatni. Nem 3.7 előadás anyaga érdekelt bennünket, ez a nehéz, tudományos téma újságcikkre nem is alkalmas, hanem az etnológusnak tapasztalataira voltunk kiváncsiak. Kávéházi asztalnál született meg az interjú. — Az 1928. év elején mentem ki feleségemmel Közéoausztráliába, —- kezdte elbeszélését Roheim Géza dr. — Freud bécsi orvostanár hívta föl Bonaparte Mária görög hercegnőnek a figyelmét reám. aki az expedíciót finanszírozta, mert bizony ahhoz nekem anyagi erőm nem volt. Budapestről indultunk el és Londonban szálltunk hajóra, A Peninsuland and Orientál Line Múltán44 személyszállító gőzösén tettük meg az utat. Középausztrália Aranda és Lur'Ua nevű szigeteit tanulmányoztam, ezenkívül Uj- Guinea emberovő törzseit és a pápuák földjét. Az újságíró első kérdése itt persze az ember- evőkre vonatkozik, akikről Roheim dr. ezoket mondja: — Én magam nem láttam emberevést, mert nem akartam ezt a barbár népszokást végignézni, de jártain emberevő törzsek között. Tévedés azt hinni, hogy az emberevők csak az ellenségeik skalpjára utaznak. Vannak olyan törzsek. Uj-Guinéában főként, amelyek a saját gyermekeiket eszik meg. Csak a páratlan számú gyermeket eszik meg. Igv az elsőt, a harmadikat, az ötödiket, a hetediket éa csak az egyéves korig, azontúl nem. A férfink ezt azzal indokolják, hogy a következő születendő gyerek, tehát a 2-ik, 4-ik, 6-ik annál erősebb lesz, az asszonyok azonban egész őszintén megmondották nekem, hogy azért eszik meg gyereküket, _ mert éhesek. Élelemmel mindent el lehet érni. Mi persze teve-háton tettük meg az expediciós utad és élelmiszerekkel gazdagon megrakodva mentünk közéjük, ami biztosította testi épségünket. Ezek a szegény emberek a borzalmas sivatagban, ahol kilenc év óta nem esett eső, kenguru, vad mécs ka busával, kígyókkal, gyíkokkal, hernyókkal táplálkoznak. Én elsajátítottam a nyelvüket és mondhatom, hogy elég nagy a szókincsük, mert például a kukacra, amely a főrledelük, 28 féle elnevezésük van, aszerint, hogy milyen fán, bokron tenyészik. Az édes krumplira (jam) 40 féle elnevezésük van. Azért hívom őkel „kőkorszakbeli“-ek- nek. mert elvan primitíven élnek még ma is, mint a kőkorszabeli ember. Fegyverük a kőkés, a kőbalta és a falándzsa. Ruházatuk nincs, teljesen pőrén járnak, még csak állati bőrből készült kötényt sem viselnek. mint más vad népek. Háziállatjuk a pápuáknak a disznó és a kutya, az arandáknak csak a kutya. Amit igen szeretnek, azt meg nem eszik, de a pápuák még a kutyát is megeszik. Magam láttam egyszer egy öreg pápuát, amint egv sült kutyaoombot rágicsált, a pereme szőrös volt — A pápuák a fehér embert nagyon bizalmatlanul, gyanakodva fogadják. így minden négy hétben bejött a sátrunkba egv öreg pápua a hegyekről. Susugarának hívták, ami magyarul „Kebeltesrt“-et jelent. Mindig ugyanazt, a históriát adta elő: hogy odafönt az emberek nagyon izgatottak amiatt, mert én felírom a mondásaikat és ez megtetszik a fehéreknek, akik majd eljönnek és rabszolgákká teszik Őkét, amikor már nerp élhetnek a krumplin, a „szabadság44 eledelein, hanem rizsen, a fehér ember elede’én. Én megnyugtattam, hogy varé egy földrész (Európa), ahol a fehér emberek tudni akarják, hogyan élnek ők, a feketék, hogy a korrnánvnál esetleg sejtsenek rajtuk. Megnyugodva távozott. de pontosan n-'rc hét múlva u;rá visszatért azzal, bogv od?fönt mé<r mind1? fé^ek. Erié vissza üzentem, hogy csak féljenek tovább. Már untam az esetet az öreg „Kebeltest“-tel. — Pénzük nincs, mert a csorekereskedést folytatják. A Vörös tenger partján lakó somá- lik már ismerik a francia frankot és például fényképeztem! csak bizonyos frankóikért hagyták magukat, mórt féltik a lelki üdvösségüket. A pápuák egyébként földműveléssel és vadászattal foglalkoznak, de a földet is primitív módon túrják (Ackbau) és a krumplit szőlőültetvényhez hasonlóan karóra engedik futni. — A luritjáknál (Ausztrália) volt egy gramofonunk (a rádiót, repülőgépet még nem ismerik). Mikor a gyerekek körülállták ezt a gramofont, azt mondták, hogy abból nz ördög angol nyelven beszél. . Ez az ő nyelvükön ezt jelenti: „Bankelanga (ördög) inkilita (angolul) wonkanyi (beszél)4*. A repülőgépet „Jézus Krisztus motorkájá4*- nak mondják. Az egyik megkeresztelt bennszülött egyszer felült egv repülőgépre és amikor visszatért a földre, kijelentette, hogy kilop az anglikán (methodista) egyházból. mert „csalás az egész." ö tudniillik úgy képzelte, hogy odafönt a fel- legek között meglátja az Úristent és miután ez nem történi meg, elhagyta a keresztes hitet. — Mi a lutheránus német missziók jőaka- ratu támogatásával jártuk be a vad vidékeket. Úgy kell ezt képzelni, hogy egy akkora földön, mint például a volt osztrák-magyar monarchia, él háromszáz ember elszórtan tizes törzsekben. A hittérítőknek persze nagyon nehéz a dó’guk. Azokon a területeken, amelyeket a fehérek már birtokba vettek, Hollywood, novemberi. Előbb vagy utóbb mindenkit elér a nemezig Hollywoodban. Élőbb vagy utóbb mindönkiről kidert- teuek olyasvalamit, amit nőm ezivotseu köt a Iliászok orrára. Mórt mit i© tartozik az ©gyének legpr.vá- tabb élete a nagy nyilvánosság elé? Végre is semmi köze a publikumnak ahhoz, hogy Iksz vagy Ipszilou filmsztár hogyan él mint magánember, miivel foglalkozik otthon, hány órakor szokott fölkelni, mit réggé.izik, vagy ebédel, mi a kedvenc színe és igy tovább. Vannak természetesen olyan sztárok is, akik éppen azáltal igyekeznek fokozni népszerűségüket, hogy állandóan beszélteinek magúkig! és nem egyszer raífinált eszközökhöz folyamodnak — különösen, ha legutóbbi film ük nem aratott olyan sikert, mint remélték, — hogy a nagyközönség ér- deklődósét személyük iránt ébren tartsák. De nem ezekről a sztárokról akarok most szólam. Ezekről úgyis eleget beszélnek szerte az öt világrészben. Van azonban egy másik sztár-tipus, amelyiknek — azt mondhatnám — klasszikus képviselője Grcta Garbó, aki szerény, visszavonult, elzárkózott; megvet, gyiilii! minden feltűnést és valósággal menekül a nyilvánosság elől. Kevesen vannak ilyenek, de ezek aztán több gondot adnak a riportereknek! Tessék csak elképzelni, hogy a film Mekkájában mintegy 400 olyan újságíró él, akiket azért tart ott a lapjuk drága pénzen, hogy a nagyközönség részére ákandóan uj és uj szenzációkat röpilsonek világgá Hollywood művésznőiről és művészeiről. Ez a 400 riporter azokból a „szenzációkéból él tehát, amelyek a filmatelierek körül történnek. Természetes azonban, hegy még Hollvwoodban sem akadhat 400 riporterre való igazi szenzáció, igy tehát nem marad más hátra, mint állandóan kutatni, lesni és jelentéktelen kis események felett kongatni meg a sajtó lármaharangját, vagy pedig — ehhez azonban némi fantázia is kell — egyszerűen kitalálni valami gigantikus szenzációt, amiről ugyan kiderül utóbb, hogy oz első betűtől az utolsóig valótlanság, azonban eddig is volt műt írni, volt miről beszélni és — a legfőbb! — volt a riporternek miből élni. A hollywoodi újságírók hamarosan ráeszméltek arra, hogy a közönség bizonyos rétegét legjobban az apró iintimitások érdeklik és hogy ezek szemében a kulisszák világában az a legérdekesebb- ami a kulisszáik mögött történik. így alakult ki azután az a riporter-ttpus, ame yik egyebet sem ősnél, mint hol a szemét, hol a fülét tartja idegen ház kulcslyukán. G reta Garbóval azonban még ezek som boldogultak. A Píőko Grcte egyenesen hoízáíórhototlen a külvilág számára. Kiesé talán különösen hangzik ez erről a világhírű művésznőről, akinek m arca naponként sokezer moziban mosolyog szeretet remél tó kedvességgel az érte rajongó milliók szemébe, de bármennyire különös és hihetetlen is, tény m, hogy könnyebb, mert ott csak a szegény, magukkal tehetetlen „hontalan" öregebb emberek, asz- ftzonyok, gjerekek maradnak, akik racionális okoK.ból is áttérnek a methodista vallásra, de ba már a fiatal férfi a férfikor küszöbén átment az úgynevezett „avatáson44 (circumci- sio), akkor hiába keresztelik meg, pogány marad az. A pápuáknál más a helyzet. Az élelmezésre nem szorul, náluk inkább társadalmi snobizmus az indító oka az áttérésnek. Olyan akar lenni, mint a fehér ember, mert büszke rá, hogy a misszionárius kezet fog vele, míg az ottlakó fehér ember lenézi és kezet nem fog vele. — Egyébként józan-életű, egészséges nép. Bár újság ott nincs (a velünk hozott pesti lapokból cigarettát csavartak), igen sokat ad a közvéleményre, hogy mit mond a falu (illetve a törzs) szája. Egyetlen szenvedélye a betel- dió rágása. Házaséletük a polygámio, több- nejüség, de csak az öregebb emberek tartanak több feleséget, rendesen náluk jóval, 20 évvel fiatalabbat. A nősülendő ifjú először kiválaszt magának egy anyóst és annak a születendő leányával lép házasságra. Mikor aztán a családfő már nős és egy idő múlva a második feleségét hozza a tűzhelyhez, az elsőnek megvan az a törvényes joga, hogy fcusángfáva! jól eldöngeti a második számú asszonyt, de aztán szent a béke... Elmondta végül Roheim dr., hogy felesége, aki az egész expedíció alatt vele volt és akit a fekete gyerekhad jótévő angyalának tekintett, két dolgot nem bírt el odalent: a száraz levegőt és a csupa konzerv kosztot. Pápuaországban megkapta a maláriát és még mindig annak utóhatásait nyögi * Roheim dr. előadását a Prímáspaiota tükörtermében szépszámú közönség hallgatta végig. A vetített képek között bemutatott az előadó egy színes képet, amely egy tízéves gyermeket ábrázolt, akiről a törzsben tudva vagyon, hogy már megette a kis testvérét, akit páratlannak hozott a gólya... R. I. Crefa Garbó magánélete — a négyszáz szenzáeió- Síomjas hollywoodi riporter minden igyekezető dacára is — mind mostanáig mélységes titok maradt a uagy nyilvánosság előtt. A nagy sztár úgy ól mint egy mesebeli várh:sa«s- szony, akit csak akkor lát avatatlan szem. ha kilép otthonából — no meg a filmen. Sétálni lehetőleg korán reggel megy, amikor még a filmváros altzik, hogy ne zavarják meg az utána leselkedő kiváncsiak. Minden óvatossága ellenére is megtörtént azonban, hogy reggeli sétáit megzavarták utána- Iopódzkodó rajongói. Grcta Garbónak azonban hihetetlenül gyors lábai vannak és ilyenkor igyekszik azoknak hasznát venni: futni kezd és olyan gyors tempót diktál, hogy üldözői messze elmaradnak mögötte és feladják a reménytelen küzdelmet A filmgyárban nem kevésbé hozzáférhetetlen a szőke művésznő. A stúdióban csak adóik tartózkodik, amig „dolgozik*4, mihelyt azonban vége a felvételeknek, azonnal visszavonul öltözőjébe, vagy hazamegy. Eltűnik a kiváncsi szemek elől Múlt évben megtörtént, hogy egy nagyon előkelő angol arisztokrata hölgy mindenképpen szerette volna közelebbről megismerni Greta Garbót. Előbb társadalmi utón próbálkozott a művésznő közelébe férkőzni, többnapi hiábavaló kísérletezés után azonban kénytelen volt belátni, hegy erre vajmi kevés reménye lehet. Elment tehát abba a filmgyárba, ahol Greta Garbó dolgozott és engedélyt kért a rendezőtől, hogy a felvételeknél jelen lehessen. A rendező készségesen teljesítette is az előkelő angol hölgy kérését, azonban amikor a szőke Greta jelenése következett, hiába keresték mindenfelé: a sztár eltűnt. Megsejtette, hogy „merénylet44 készül ellene és egyszerűen hazament. Egyetlen rövid üzenetet hagyott hátra a rendező számára s az angol arisztokrata hölgy kénytelen volt anélkül utazni vissza hazájába, hogy Greta Garbót megismerte volna. Sokáig a Beverly HiW hotelben lakott Greta Garbó, de itt is megközelíthet ellen volt a világ számára: legszükebbkörü társaságán kívül soha senkit sem fogadott, pedig a szili lód a ellen valóságos ostromot folytattak a művésznő rajongói, hogy bejuthassanak hozzá. A helyzet kezdett napról-napra elviselhetetlenebb Henri. Egyik délelőtt, amikor Greta Garbó autóján a stúdióba sietett, egyik mániákus rajongója, egy fiatal amerikai leány, aki már hetek óta hiába kísérletezett azon, hogy a művésznővel beszó’hessón, hirtelen az autó eló vetette magát. Ezzel akarta magára terelni a sztár figyelmét. A fiatal leánynak szerencsére nem történt 6emml baja, mert Greta Garbónak sikerült a kocsit az utolsó pillanatban lefékeznie, megtemerkední azonban igy sem tudott a kis rajongó a nagy Gre'ával, mert az még ugyanazon a napon „ismeretlen14 helyre költözött. Obi hagyta a szállodát és egy magános villába tette át hedlszá lását, a címét pedig csak a legmegbízhatóbb ismerőseivel kűzöit# A nagy nyilvánosságtő! való idegenkedésének legékesebb példáét azonban 1929-ben Svédországban adta Greta Garbó. A Greta Gustafssonból Greta Garbóvá emelkedett, ünnepelt filmsztárt haza várta a szülőföldje. Stockholmban lakó édesanyját ment meglátogatni és szülővárosában töltötte a karácsonyt és újévet. A svéd főváros lázasan készülődött világhírű honfitársának fogadására. Úgy várták, akár egy uralkodót. A fogadás impozáns volt, lelkes és felemelő, Greta Gustafssonnak azonban- úgy látszik nem tetszett, mert egész stockholmi tartózkodása alatt nem látták többé a minduntalan lelkes büntetési rendezni akaró tisztelői. Meg is haragudtak rá nagyon a jó honfitársai, de hát ez sem segített a dolgon. Greta Garbó elzárkózott. Hiába vonultak fel a szállodai ablaka alatt ezrekre menő tömegben a lelkes rajongói, hiába táp- soltak, éljeneztek, hiába akarták látni: a művésznő ilyenkor sohasem volt otthon. A látogatók is hiába jelentkeztek és hiába vo’t a sajtó minden igyekezete, hogy érdekes in'.ervjukafc csikarjon ki a világhírű vendégből: nem fogadott senkit. Valahányszor telefonon keresték, a szállodai szobalány mindannyiszor ugyanazt a rövid választ adta: „A művésznő v'sszaulazott Amerikába.44 Ez már csakugyan sok volt! Erre már a hideg svédeknek is melegük lett. Most már cs-ak azért is mindenáron látni akarták. Tudták, hogy még nem utazott el, de azt is tudták, hogy már csak néhány napig marad a svéd fővárosban. Egyszer csakugyan elutazik és okkor... A stockholmi riporterek, akik máskor egymás szájából lesik ki a szenzációkat, most összefogtak és állandó megfigyelőt küldtek ki Göteborgban, ahonnan az óceánjárók indulnak, hogy az utasokat ellenőrzze. Greta Garbó erről milsem tudott. — Elutazása előtti este kiutazott Göteborgba és néhány jó ismerősével megszállott egy kisebb szállodában. Másnap délelőtt innen akart titokban kisurranni a kikö'őbe és ha:óra szállni. Hogy teljes biztonságban legyen, még a bejelentő-lapra sem a saját nevét irta, hanem az anyja szobalányának a nevét. Meg volt nyugodva. Biztonságban érezte magát. Alig félórával később azonban már szólt a telefon. A stockholmi ujságirók keresték. Greta Garbó ijedten csapta le a ha ligái!ót. azután gyorsan magához kérette három k:eérőjét. — Rövid haditanácsot tartott, amelynek eredménye hasonló volt Zrinyi szigetvári kirohanásához: a művésznő kis testőrsége élén elszántan kilépett a szálloda kapu'án. A hotel előtt sorfalai álltak az ujságirók. mögöttük pedig a kiváncsiak hatalmas tömege feketéiletfc. Greta Garbó odaszólt a kísérőinek: , Gyorsabban 1“ Azzal — mint reggeli sétái alkalmával szokta — egyszerűen futásnak eredt. A kis testőr-csapói utána. A riporterek és & tisztelők hatalmas sereg© meglepetten bámult egy ideig, azután megmozdultak a lábak megkoppantak a cipők és megindult a tömeg is futva Greta Garbó után. —■ A város ostl csendjét furcsa zaj verte fel: több mint ezer ember léptei kopogtak, düböröglek végig az aszfalton. Megnyíltak az ablakok, kivonult a rendőrség... Az üldözők lassan elmaradtak. Elvesztették a nyomot. A szállodában hiába keresték többé a szőke G re tát. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el Másnap a lapokban éles támadások jelentek meg Greta Garbó ellen, aki „megveti és iguorál- ja hazája üdvözletét*4... Délben azonban, amikor a hajó indult, százezrekre menő tömeg várta a sztárt, aki végül is belátta, hogy többé nem térhet ki az ünnepeUetés elől. Sápadtan, remegve, bágyadt mosollyal vonult el a tüntető tömeg sorfala között, felsietett a hajóhídon és eltűnt a kabinjában: bezárkózott. Lám, ilyen bolond dolog a dicsőség: ha futunk utána, elszalad előlünk, ha pedig futunk előle, hát üldöz! , * Előbb vagy ulób mindenkit elér a nemezis Hollywoodban, hiába zárkózik be és hiába nem akarja, hogy beszéljenek róla... Greta Garbó is hiába futott az emberek elől, hiába kerülte a • nyilvánosságot: most jelent meg egy könyv, amelynek a c-Lme: „Grcta Garbó magánélete." Mondanom sem keli, hogy a szerzője nő: „írónő!" És hallatlanul büszke a könyvére, mert olyeemit irt meg, ami 400 hollywoodi riporter előtt uiindezidelg titok maradt. Honnan szerezte az adatait ez az „írónő?44 — ez a kérdés izgatta leginkább az amerikai közvéleményt. Ez is kiderült rövidesen, hiszen négyszáz riporter kezdett kutatni utána. Úgy történt az eset, hogy Greta Garbó elbocsátotta a koniornájját s az, amikor cppon elhagyta a házat, egyenesen nz „írónő" karjaiba szaladt, aki már régóta lesett erre az alkalomra. „Grcta Garbó magánéletó"- bez tehát a csclcdlépcsőn keresztül vezetett az ut. Hogy milyen ez a könyv, arról ezek után nem is nagyon érdeme© beszélni. Mindenki könnyen elképzelheti. (My) — A prágai Magyar Akadémikusok Körének irodalmi szemináriuma pétiteken, november 27-ón tartja második előadóestjét. Nagy Barna prágai müvészeltörléne Iszákos böIcsés zettanlialIga 1 ó a modern magyar feslő- müvészetet fogja ismertetni. Ez az előadás a prágai MÁK irodalmi szemináriumának uj kezdeményezést jelent, amennyiben a szeminárium vezetősége a speciális irodalmi kérdéseken kívül ezentúl súlyt fog fektetni a többi művészet problémáinak ismertetésére is. Az előadás, melyet vita követ, a MÁK klubhelyiségében esle 8 órakor kezdődik- Vendégekéi szívesen lát a szeminárium. Az elérhetetlen Greta Garbó Négyszáz riporter üldözte hiába s egy ismeretlen hölgy irt könyvet magánéletéről
